A szakma alapadatai
Jogi háttér:
A Képzési és Kimeneti követelmények és a Program Tanterva szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020 (II. 7.) Korm. rendelet (Szkr.). alapján készült.
Az ágazat megnevezése: Specializált gép- és járműgyártás
A szakma megnevezése: Gépjárműmechatronikus
A szakma azonosító száma: 4 0716 19 05
A szakma szakmairányai: Motorkerékpár karbantartás; Szerviz; Gyártás
A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje: 4
A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje: 4
Ágazati alapoktatás megnevezése: Műszaki ágazati alapoktatás
Kapcsolódó részszakmák megnevezése: -
Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Szakképző iskolai oktatásban: -, Technikumi oktatásban: 225 óra, Érettségire épülő oktatásban: 160 óra
A KÉPZÉS SZERKEZETE ÉS TARTALMA
A programtantervvel kitöltött időkeret – a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020 (II. 7.) Korm. rendelet 13.§ (4) bekezdésének megfelelően – tartalmaz a szakképző intézmény által a helyi gazdasági környezet egyedi elvárásaihoz igazodó szakmai célokra szabadon felhasználható időkeretet (szabad sáv).
A szabad sáv szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.
Az elmélet és a gyakorlat a dokumentumban nem kerül élesen elválasztásra. A cél az, hogy lehetőség legyen a gyakorlat során is elméletet oktatni, hatékonyabbá téve ezzel az oktatást. Az egyes tantárgyaknál történik annak meghatározása, hogy a tantárgy teljes tartalmát tekint-ve az órakeretnek minimálisan hány százalékát kell gyakorlati körülmények között (tanműhelyben, termelőüzemben stb.) oktatni. Ez az adott tantárgy egészének gyakorlatigényességét mutatja, és minél magasabb ez az arány, annál inkább ösztönöz az elméleti tudáselemek gyakorlatba ágyazottan történő oktatására.
A szakirányú oktatásban a tantárgyakra meghatározott időkeret és tartalom kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám, valamint a tantárgyak és témakörök óraszámának évfo-lyamonkénti megoszlása és sorrendje – a szakmai vizsga követelményeire tekintettel – pedig ajánlás.
A kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítés során az ágazati alapoktatáshoz tartozó tantárgyak oktatását a szakmai oktatás első félévében kell megszervezni.
Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Szakképző iskolai oktatásban: 140 óra, Technikumi oktatásban: -, Érettségire épülő oktatásban: 140 óra
A szakképzésbe történő belépés feltételei
Iskolai előképzettség: Alapfokú iskolai végzettség
Alkalmassági követelmények
Foglalkozásegészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges
Pályaalkalmassági vizsgálat: nem szükséges
Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása
Egyszerű alkatrészekről készült műszaki rajzokat olvas. A rajzok alapján kiválasztja a gyártáshoz szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket. Gyártási, szerelési sorrendtervet készít. Ezek alapján kézi megmunkálással vagy kisgépekkel egyszerű, fémből készült alkatrészeket gyárt. Az elkészült alkatrészek méreteit mérőeszközökkel ellenőrzi, és a mérést szakszerűen dokumentálja.
Műszaki dokumentáció alapján egyszerűbb csavarkötéseket, szegecskötéseket és lágyforrasztással készült kötéseket létesít. Villamos kapcsolási rajz alapján egyszerű villamos áramköröket állít össze, és azokon elvégzi a feszültség, az áramerősség és az ellenállás mérését. Az elvégzett méréseket dokumentálja. Ismeri és használja a hiba- és túláramvédelmi eszközöket. Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoportot szerel össze.
A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása
Szakmairány: Motorkerékpár karbantartó
Motorkerékpár javító és karbantartó szervizekben dolgozik. Munkafelvételi tevékenységet végez. Aktívan használja ügyfél-kommunikációs és járműdiagnosztikai kompetenciáit. Az adott feladat elvégzéséhez több javítástechnológia közül kiválasztja a műszaki szempontból legjobban alkalmazható megoldást. Szakszerűen és a legújabb járműtechnikai kompetenciák birtokában, karbantartási és javítási műveleteket végez. A munkákhoz árajánlatot ad, alkatrészt rendel (a lehetőségeket egyezteti az ügyféllel). Kezeli a motorkerékpárban található kódolt egységeket, a üzembe helyezésekor, illetve javítását követően azok élesztéséről gondoskodik. A folyamatok közben és utána (ellenőrzési céllal) diagnosztikát végez, naprakészen ismerve diagnosztikai műszereket és méréstechnikákat, valamint annak kiértékelési eljárásait, módszereit. A motorkerékpárt felkészít hatósági műszaki vizsgára. Az elvégzett munkák után a motorkerékpárt szakszerű magyarázattal átadja az ügyfélnek. Ügyfélkezelést és készletgazdálkodást végez.
Szakmairány: Szerviz
Közúti jármű (személygépkocsi, tehergépkocsi, autóbusz) javító és karbantartó szervizekben dolgozik. Munkafelvételi tevékenységet végez: eközben aktívan használja ügyfél-kommunikációs és járműdiagnosztikai kompetenciáit. Az adott feladat elvégzéséhez több javítástechnológia közül kiválasztja a műszaki szempontból legjobban alkalmazható megoldást. Szakszerűen és a legújabb járműtechnikai kompetenciák birtokában, karbantartási és javítási műveleteket végez, illetve irányít a járműveken. A munkákhoz árajánlatot ad, alkatrészt rendel (a lehetőségeket egyezteti az ügyféllel). Kezeli a járműben található kódolt egységeket, a jármű üzembe helyezésekor, illetve javítását követően azok élesztéséről gondoskodik. A folyamatok közben és utána (ellenőrzési céllal) jármű diagnosztikát végez, naprakészen ismerve diagnosztikai műszereket és méréstechnikákat, valamint annak kiértékelési eljárásait, módszereit. A járműdiagnosztikát használva, járműveket készít (illetve a felkészítést irányítja) fel hatósági műszaki vizsgára. Az elvégzett munkák után a járművet szakszerű magyarázattal átadja az ügyfélnek. Ügyfélkezelést és készletgazdálkodást végez.
Szakmairány: Gyártás
Autóipari környezetben elvégzi a gyári előírások alapján a kész autók beüzemelését és minőség ellenőrzését, utómunkáját. Munkája során ellenőrzi a gépjármű elektronikus és mechanikus rendszereinek megfelelő működését, eltérés esetén kijavítja a hibákat. Munkautasítással vagy önállóan szerelési munkát végez az új gépjárműveken. Diagnosztikai rendszerek és eszközök segítségével megállapítja a gépjármű hibáit és a gyári technológia felhasználásával javítja. Felkészíti a gépjárműveket az értékesítésre az ügyfélorientált elvárásoknak és az autóipari szabványoknak megfelelően. Kezeli a járműben található kódolt egységeket, a jármű üzembe helyezésekor, illetve javítását követően azok élesztéséről gondoskodik.
A munkahelyi logisztikai ismereteket alkalmazza. Működteti a munkavégzéshez szükséges gépeket, berendezéseket, diagnosztikai és mérőeszközöket.
Ágazati alapvizsga leírása, mérésének, értékelésének szempontjai
Az ágazati alapvizsgára bocsátás feltétele: valamennyi előírt képzési évfolyam eredményes teljesítése.
Írásbeli vizsga
A vizsgatevékenység megnevezése: Fémipari és villamosipari alapok
A vizsgatevékenység leírása
Az írásbeli vizsgarészben a gyakorlati vizsgán elkészítendő, szerelendő alkatrészekkel, illetve összeállítandó villamos kapcsolással összefüggő feladatokat kell megoldani. Az írásbeli vizsgatevékenység az alábbi tanulási eredmények mérésére és értékelésére irányul:
- A gyártandó alkatrész műhelyrajzának elkészítése a szükséges nézetekkel 3D ábra alapján. Minimális elvárás a sík felületek, külső vagy belső hengeres felületek, menetek ábrázolása, méretek megadása a műszaki rajz szabályai szerint.
- Villamos kapcsolási rajz alapján az áramkör működésére vonatkozó feleletválasztós és/vagy feleletalkotós feladatok megoldása.
- Egy alkatrész gyártási technológiájával, gyártási sorrendjével kapcsolatos feladatok (felhasználandó szerszámok, eszközök, előgyártmány kiválasztása, gyártási műveletek, gyártási sorrend).
- Szakmai számítás:
- előgyártmány darabolás előtti hosszának meghatározása,
- hajlított lemezalkatrész hajlítás előtti hosszának meghatározása,
- feszültség, áramerősség, ellenállás, eredő ellenállás meghatározása egyszerű áramkörben.
- Mérés, ellenőrzés: 3D ábra alapján a darab mérésének leírása, mérőeszköz kiválasztása, elfogadható méret meghatározása, munkadarab értékelése. Villamos kapcsoláson elvégzendő mérés leírása, mérési pontok meghatározása.
- Alkatrész gyártásához kapcsolódó munkavédelem. Adott munkadarab gyártása, villamos kapcsolás elkészítése során betartandó érintésvédelmi és munkavédelmi szabályok és az alkalmazandó egyéni és egyéb védőeszközök ismertetése.
Az írásbeli vizsga tartalmazhat feleletválasztós, feleletalkotós, számításos és rajzkészítési feladatokat.
A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 90 perc
A vizsgatevékenység aránya a teljes ágazati alapvizsgán belül: 30%
A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:
A javítás a feladatsorhoz rendelt értékelési útmutató alapján történik.
Az egyes feladattípusok aránya és értékelése a teljes vizsgafeladaton belül:
Műhelyrajz készítése 15%
Villamos kapcsolási rajz értelmezése 15%
Gyártástechnológia 20%
Szakmai számítás 20%
Mérés, ellenőrzés 20%
Munkavédelem 10%
Az értékelés százalékos formában történik.
A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 51 %-át elérte.
Gyakorlati vizsga
A vizsgatevékenység megnevezése: Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoport egyes elemeinek előállítása és összeszerelése. A szerkezet egyes - általa készített - elemeit készen hozhatja a tanuló a vizsgára.
Egyszerű geometriájú alkatrészek elkészítése
● darabolás, reszelés, fúrás, menetkészítés, méretellenőrzés, munkadarabok értékelése megfelelőség szempontjából;
● szerelési ábra szerint az alkatrészek összeszerelése;
● összeállítási rajz alapján a villamos alkatrészek elhelyezése;
● kapcsolási rajz alapján a villamos bekötés elkészítése;
● adott alkatrészről mérési jegyzőkönyv készítése (szükség esetén mérési utasítás szerint)
● villamos mérések (feszültség, áramerősség, ellenállás mérésének) elvégzése;
● a mérési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
○ a rajz szerint megadott méreteket és tűrések szerinti határméreteket,
○ a tanuló által mért gyártási méretet
○ a tanuló értékelését a gyártott alkatrész megfelelőségére vonatkozóan
○ villamos paraméterek mért értékei rögzítése és kiértékelése
A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 240 perc
A vizsgatevékenység aránya a teljes ágazati alapvizsgán belül: 70%
A vizsgatevékenység értékeléséhez a vizsgaszervezőnek részletes értékelő lapot kell összeállítania az alábbi szempontok figyelembevételével:
● az elkészített szerkezet működőképessége 25%,
● villamos áramkör működőképessége 25%;
● a kézi megmunkálással készült alkatrészek méretpontossága 20%
● a kézi megmunkálással készült alkatrészek, forrasztott kötések esztétikája 10%;
● a mért értékek pontossága 20%.
A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 51 %-át elérte érte.
A szakmai vizsga leírása, mérésének, értékelésének szempontjai
Szakmairány megnevezése: Motorkerékpár mechatronikus
Szakmai vizsgára bocsátás feltétele:
Valamennyi előírt képzési évfolyam és az egybefüggő szakmai gyakorlat eredményes teljesítése.
Szakmához kötődő további sajátos követelmények: Portfolió (szakmai életút) elkészítése. A portfólió terjedelme: minimum 5 - maximum 10 oldal (karakterszám megadásával). Elkészítésének módja és formája: elektronikus.
Egy kiválasztott témakörben szerzett szakmai tapasztalat, probléma-megoldás kifejtése, bemutatása, tanulmányai során szerzett tapasztalatok összegzése.
Központi interaktív vizsga
A vizsgatevékenység megnevezése: Motorkerékpár szerkezetismereti és diagnosztikai ismeretek, vállalkozásvezetési ismeretek
Feleletválasztós (kérdésenként több jó válasz is lehetséges, a hibás válasz pontlevonással jár)
Motorkerékpár szerkezetismereti feladatok (motor, erőátvitel, váz-futómű, fékrendszer, motorkerékpár villamosság-elektronika, kiegészítő berendezések,), mindegyik témaelemből legalább 3 db szerepeljen a vizsgán
Motorkerékpár diagnosztika (motor, erőátvitel, váz-futómű, fékrendszer, motorkerékpár villamosság-elektronika, kiegészítő berendezések,), mindegyik témaelemből legalább 3 db szerepeljen a vizsgán
Vállalkozás ismeretek (vállalkozási formák, vállalkozás indításához szükséges ismeretek)
A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 120 perc
A vizsgatevékenység aránya a teljes szakmai vizsgán belül: 50%
A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai: 50 kérdéses feladatsor
Motorkerékpár szerkezetismereti feladatok (motor, erőátvitel, váz-futómű, fékrendszer, motorkerékpár villamosság-elektronika, kiegészítő berendezések,), mindegyik témaelemből legalább 3 db szerepeljen a vizsgán 45%
Motorkerékpár diagnosztika (motor, erőátvitel, váz-futómű, fékrendszer, motorkerékpár villamosság-elektronika, kiegészítő berendezések,), mindegyik témaelemből legalább 3 db szerepeljen a vizsgán 40%
15%
A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 40 %-át elérte.
Projektfeladat
A vizsgatevékenység megnevezése: Motorkerékpár szerelési gyakorlati projektfeladatok végrehajtása és dokumentálása
- A portfólió prezentálása. A vizsgázó az elkészített portfólióról a projektfeladat megkezdése előtt, szóban beszámol a vizsgabizottságnak.
- Motorkerékpáron kiszerel és diagnosztizál meghatározott alkatrészeket, alkatrész egységeket (motor, erőátvitel, váz-futómű, fékrendszer, motorkerékpár villamosság-elektronika, kiegészítő berendezések). Javítási feladatot végrehajt, az elvégzéshez szükséges biztonságos műszaki előfeltételeket betart, ezekhez munkavédelmi eszközöket használ. Minősíti az alkatrész állapotát szemrevételezéssel és mérőeszközzel, majd dokumentálja jegyzőkönyv kitöltésével. Mindegyik feladatnak szerepelnie kell a vizsgán!
- Motorkerékpáron diagnosztikai vizsgálatot végez, értékeli a hibatárolóban olvasható hibákat. A talált hibákat kijavítja, programozza az elektronikai elemeket.
- Egy kiszerelt alkatrészre cikkszám és munkaóra alapján árajánlatot készít adatbázis segítségével. Az árajánlatot megfelelő tartalmi leírással bemutatja a vizsgáztatóknak.
A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 360 perc
Belsőégésű vagy villamos meghajtómotor szerelése 20%
Erőátvitel szerelése 15%
Váz-futómű szerelése 10%
Fékrendszer szerelése 10%
Jármű villamosság-elektronika mérése, szerelése 10%
Kiegészítő berendezések szerelése 10%
Motorkerékpár diagnosztikai feladatok elvégzése 10%
Árajánlat készítése 5%
Portfolió prezentálása 10%
A szakmai vizsga eredményébe az ágazati alapvizsgát az alábbi súlyaránnyal kell beszámítani: Ágazati alapvizsga: 20%, Szakmai vizsga: 80%
Szakmairány megnevezése: Szerviz
Szakmához kötődő további sajátos követelmények:
Portfólió (szakmai életút) leadása. A portfólió terjedelme: minimum 5 - maximum 10 oldal. Elkészítésének módja és formája: elektronikus.
Egy kiválasztott témakörben szerzett szakmai tapasztalat, problémamegoldás kifejtése, bemutatása, tanulmányai során szerzett tapasztalatok összegzése.
A vizsgatevékenység megnevezése: Jármű szerkezetismereti és diagnosztikai ismeretek, nehézgépjármű speciális ismeretek, vállalkozásvezetési ismeretek
Jármű szerkezetismereti feladat (motor, erőátvitel, futómű, fékrendszer, jármű villamosság-elektronika, kiegészítő berendezések, nehézgépjármű speciális ismeretek), mindegyik témaelemből legalább 3 db szerepeljen a vizsgán
Jármű diagnosztika (motor, erőátvitel, futómű, fékrendszer, jármű villamosság-elektronika, kiegészítő berendezések), mindegyik téma elemből legalább 3 db szerepeljen a vizsgán
Jármű szerkezetismereti feladat (motor, erőátvitel, futómű, fékrendszer, jármű villamosság-elektronika, kiegészítő berendezések, nehézgépjármű speciális ismeretek), mindegyik témaelemből legalább 3 db szerepeljen a vizsgán 45%
Jármű diagnosztika (motor, erőátvitel, futómű, fékrendszer, jármű villamosság-elektronika, kiegészítő berendezések), mindegyik téma elemből legalább 3 db szerepeljen a vizsgán 40%
Vállalkozás ismeretek (vállalkozási formák, vállalkozás indításához szükséges ismeretek) 15%
A vizsgatevékenység megnevezése: Járműszerelési gyakorlati projekt feladatok végrehajtása és dokumentálása
- Portfólió prezentálása. A vizsgázó az elkészített portfólióról a projektfeladat megkezdése előtt, szóban beszámol a vizsgabizottságnak.
- Járművön kiszerel és diagnosztizál meghatározott alkatrészeket, alkatrész egységeket (motor, erőátvitel, futómű, fékrendszer, jármű villamosság-elektronika, kiegészítő berendezések). Javítási feladatot végrehajt, az elvégzéshez szükséges biztonságos műszaki előfeltételeket betart, ezekhez munkavédelmi eszközöket használ. Minősíti az alkatrész állapotát szemrevételezéssel és mérőeszközzel, majd dokumentálja jegyzőkönyv kitöltésével. Mindegyik témaelemnek szerepelnie kell a vizsgán!
- Járművön diagnosztikai vizsgálatot végez, értékeli a hibatárolóban olvasható hibákat. A talált hibákat kijavítja, programozza az elektronikai elemeket.
- Egy kiszerelt alkatrészre cikkszám és munkaóra alapján árajánlatot készít adatbázis segítségével. Az árajánlatot megfelelő tartalmi leírással be kell mutatni a vizsgáztatóknak.
- Nehézgépjárművön speciális, komplex ellenőrzési, beállítási feladatot végez.
Belsőégésű vagy villamos meghajtómotor szerelése 15%
Erőátvitel szerelése 10%
Jármű diagnosztika feladatok elvégzése 10%
Nehézgépjármű komplex szerelési feladat elvégzése 10%
Szakmairány megnevezése: Gyártás
A vizsgatevékenység megnevezése: Gépjárművek villamos és szerkezeti felépítése
A vizsgatevékenység leírása: Az interaktív vizsgarészben gépjárművek hibakeresési vizsgálatainak leírásával, felhasznált műszerek használatának leírásával, részegységek megnevezésével, valamint kapcsolási és vázlati rajzzal összefüggő feladatokat kell megoldani. A vizsgarészben ki kell térni a vizsgázó munka- tűz- és környezetvédelmi ismeretekre is.
Kapcsolási rajzon megjelenített részegységek megnevezése (10-15 alkatrész)
Gépjárművek főalkatrész-részegységeinek megnevezése (robbantott ábra vagy szerkezeti rajz: belső égésű motor, nyomatékváltó, generátor, indítómotor, differenciálmű, befecskendező rendszer, motor-hűtőkör stb.)
Feleletválasztós: Munka- és környezetvédelem (kérdésenként több jó válasz is lehetséges, a hibás válasz pontlevonással jár 10 kérdés)
Feleletválasztós: Logisztikai ismeretek (kérdésenként több jó válasz is lehetséges, a hibás válasz pontlevonással jár 10 kérdés)
Hibadiagnosztikai ismeretek (műszer megnevezése, rövid leírása, használatának módja és oka)
A vizsgatevékenység aránya a teljes szakmai vizsgán belül: 30%
Kapcsolási rajzon megjelenített részegységek megnevezése (10-15 alkatrész) 25%
Gépjárművek főalkatrész-részegységeinek megnevezése (robbantott ábra vagy szerkezeti rajz: belső égésű motor, nyomatékváltó, generátor, indítómotor, differenciálmű, befecskendező rendszer, motor-hűtőkör stb.) 30%
Munka- és környezetvédelem (kérdésenként több jó válasz is lehetséges, a hibás válasz pontlevonással jár 10 kérdés) 10%
Logisztikai ismeretek (kérdésenként több jó válasz is lehetséges, a hibás válasz pontlevonással jár 10 kérdés) 10%
Hibadiagnosztikai ismeretek (műszer megnevezése, rövid leírása, használatának módja és oka) 25%
A vizsgatevékenység megnevezése: Gyakorlati projekt feladatok végrehajtása és dokumentálása
Járműjavítási és diagnosztikai komplex feladatok, javítási jegyzőkönyvek kitöltésével (motor, erőátvitel, váz-futómű, fékrendszer, járművillamosság-elektronika, kiegészítő berendezések), mindegyik témának szerepelnie kell a vizsgán.
A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 300 perc
A vizsgatevékenység aránya a teljes szakmai vizsgán belül: 70%
8.3.3.5 A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:
Hibakeresés/Diagnosztika 15%
Belsőégésű motor/villamos meghajtó motor 15%
Erőátvitel 15%
Futómű 10%
Fékrendszer 10%
Gépjármű villamos rendszere 15%
Kiegészítő berendezések 10%
Feladat Prezentálása/dokumentálása 10%
Tematika
Műszaki alapozás tanulási terület 558 óra (9. évfolyam)
A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Villamos alapismeretek tantárgy 288 óra
Témakörök
Villamos áramkör
Villamos alapfogalmak (töltés, áram, feszültség, ellenállás, vezetés, teljesítmény, munka, hatásfok)
Az áramkör és a villamos áramkör fogalma, felépítése, működése, jellemzői, ábrázolása, összefüggések
Villamos energiaforrások csoportosítása, jellemzői
Fogyasztók csoportosítása, jellemzői
Ellenállás, fajlagos ellenállás
Ohm törvénye
Az anyagok csoportosítása villamos szempontból; vezető, szigetelő, félvezető fogalma; példák a különböző anyagokra
A vezetők ellenállását meghatározó tényezők (anyagi minőség, hossz, keresztmetszet)
A vezeték ellenállása
A vezetők és szigetelők ellenállásának hőmérsékletfüggése.
Az összetett áramkörök fogalma, felépítése, elemei (csomópont, ág, hurok)
Az összetett áramkörök alaptörvényei és alkalmazásuk (Kirchhoff I., II, áramosztás, feszültségosztás)
Ellenállások soros, párhuzamos eredője, vegyes kapcsolása két-három ellenállás esetén
Feszültség- és áramforrások soros és párhuzamos kapcsolása, átalakítása
Egyszerű energiaforrások (ideális és valóságos feszültségforrás); a feszültségforrás jellemzői (üresjárási feszültség, kapocsfeszültség, belső ellenállás, rövidzárási áram)
Összetett áramkörök egyszerűsítése
Villamos áramkör ábrázolása
Villamos rajzok fogalma, fajtái (egyvonalas, többvonalas, elvi, kapcsolási, szerelési, elrendezési, nyomvonal-, áramutas stb.)
A villamos rajzok felépítése
Vezetékek ábrázolása – vonalak
Készülékek ábrázolása – jelképek
Érintkezők és működtetésük (a kapcsoló fogalma, szerepe az áramkörben, jellemzői)
Fontosabb kapcsolófajták (nyomógomb, mágneskapcsoló [relé])
Félvezető alapú alkatrészek (dióda, LED, tranzisztor)
A villamos rajzok szerepe, használata
Villamos rajzok készítése szabadkézzel és szimulációs szoftverrel (pl. FluidSIM)
Villamos rajzok olvasása, értelmezése
Villamos áramkör kialakítása
Egyszerű áramkörök kialakítása, működtetése dokumentáció alapján, a villamos biztonsági előírások figyelembevételével
Áramkörök előkészítése feszültség alá helyezésre – szerelői ellenőrzés – készre jelentés
Világítási áramkörök
Egyszerű világítási alapkapcsolásokat képes legyen összeállítani (egysarkú kapcsolás, kétsarkú [leválasztó] kapcsolás, váltó kapcsolás)
Mágneskapcsoló (relé) alkalmazásával öntartó kapcsolást képes kialakítani (pl. kétkezes indítás, vészleállítás több helyről, egy készülék bekapcsolása és leállítása több helyről)
Villamos biztonságtechnika
Villamos biztonságtechnikai ismeretek, MSZ1 szerinti feszültségszintek (kisfeszültség, nagyfeszültség, törpefeszültség)
A villamos áram élettani hatásai; az áramütéses baleset súlyosságát befolyásoló tényezők
Az áramütés elleni védelem fogalma
Alapvédelem (közvetlen érintés elleni védelem); szigetelés, burkolat; az IP-védettség fogalma
Hibavédelem (közvetett érintés elleni védelem)
A táplálás önműködő lekapcsolása védelmi mód fogalma, működési elve
A földelővezető színjelölése, a védelmi mód jele a fogyasztói készüléken
Kettős és megerősített szigetelés
A védelmi mód működési elve
A védelmi mód jele a fogyasztói készüléken
Törpefeszültség
Védőelválasztás
Az MSZ 1585 alapján a szakképzett, kioktatott és laikus személy fogalma (példákkal)
A feszültségmentesítés lépései; azok alkalmazása épületen (lakóépületen) belül.
Műszaki mentés kisfeszültségen; áramütött személy kiszabadítása az áramkörből; az elsősegélynyújtás alapjai
Biztonságos munkavégzéshez szükséges biztonságtechnikai alapismeretek, veszélyhelyzetek felismerése
Villamos áramkörök mérése, dokumentálása
Mérési alapismeretek, műveletek: a mérés fogalma, analóg és digitális műszerek jellemzői, használata, feszültség mérése, áram mérése
Műszerek jelzései, mért értékek leolvasása
Méréshatár, skála, mért érték, pontosság
Analóg és digitális műszer kiválasztása, használata
Árammérő jellemzői, csatlakoztatása az áramkörhöz
Feszültségmérő jellemzői, csatlakoztatása az áramkörhöz
Ellenállásmérés jellemzői, csatlakoztatás az áramkörhöz
Multiméter használata
Megfelelő műszer kiválasztása, az optimális méréshatár megválasztása
Egyszerű áramkörön alapmérések végzése (áramerősség, feszültség, ellenállás)
Lineáris és nem lineáris fogyasztókon mérési sorozat végzése. Egyszerű lineáris fogyasztó U-I jelleggörbéjének felvétele
Egyszerű nem lineáris fogyasztó pl. izzó U-I jelleggörbéjének felvétele
Logikai kapcsolatok, ÉS, VAGY kapuk, logikai kapcsolatok megvalósítása kapcsolók és tranzisztorok segítségével
Mérési sorozat önálló elvégzése, dióda alapműködésének megértése céljából (egyenáramú megközelítés)
Az elvégzett munkák szakszerű dokumentálása mérési jegyzőkönyv és/vagy munkanapló formájában. Egyszerű irodai szoftverekkel mérési jegyzőkönyv készítése. A mérés leírása, a mérési adatok táblázatba rendezése, a mérési eredmények egyszerű diagramban, függvényben ábrázolása
Gépészeti alapismeretek 270 óra
Munkabiztonság, tűz- és környezetvédelem
A munkavédelem fogalma, szakterületei
Munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések
A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása
Tárgyi feltételek a munkavédelemben (levegő, megvilágítás, közlekedő és menekülő útvonalak, egyéb infrastruktúra)
Gépek, berendezések biztonsági követelményei, biztonsági berendezések
Kémiai biztonság: vegyszerek tárolása, kezelése
Villamos biztonság – elektromos áram élettani hatásai és veszélyei
Ergonómia
A munkavégzés fizikai ártalmai és ezekkel szembeni védekezés lehetőségei
Személyi és kollektív védőfelszerelések használata és alkalmazása
A munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések
Megfelelő mozgástér biztosítása, elkerítés, lefedés, tároló helyek kialakítása
Munkaegészségügy, foglalkozás-egészségügy
A tűzvédelem fogalma, szakterületei
Általános tűzvédelmi ismeretek, tűzvédelmi fogalmak: tűzszakasz, kockázati osztály, tűzállóság
Tűzvédelmi tiltások: torlaszolás tilalma, dohányzási tilalom, nyílt láng használatának tilalma
Tűzmegelőzés, gépek, berendezések speciális tűzvédelmi előírásai
Tűzveszélyes anyagok tárolása, szállítása, kezelése
Tűzvédelmi infrastruktúra alapismeretek
Tűzriadó terv: tűz jelzése, teendők tűz esetén
Tűzoltás módjai, tűzoltó eszközök
Jelzőtáblák, feliratok, speciális fényjelzések
A környezetvédelem fogalma, szakterületei
Irányítási rendszerek (ISO14001, EMAS)
Hulladékgazdálkodás: veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelése, szelektív összegyűjtése tárolása, gyűjtőhelyek kialakítása
Levegőtisztaság-védelem: pontforrások jellemzése
Víz- és talajvédelem: hűtő-kenő emulzió, egyéb ipari folyadékok felhasználása, tárolása, vegyszerkezelés, kármentés
Környezeti zaj, rezgés, biodiverzitás, az élő környezet védelme
Műszaki rajz alapjai
A műszaki rajzok tartalmi és formai követelményei
Rajztechnikai alapszabványok, előírások
A műszaki rajzban alkalmazott vonalak
Alkatrészek síkbeli ábrázolásának szabályai
A metszeti ábrázolás célja, értelmezése alkatrészrajzokon
A mérethálózat felépítése, a méretmegadás szabályai
A felvételi vázlatok készítése
A mérettűrés megadási módjai, a határméretek meghatározása
A felületi érdességek megadása
Alak- és helyzettűrések
A különféle furatok (sima, süllyesztett, zsákfurat, menetes furat) ábrázolása
Felvételi vázlat készítése furatos, menetes alkatrészekről tűrések és felületi érdesség megadásával
Az összeállítási rajzok tartalmi és formai követelményei
Összeállítási rajzok értelmezése
Szerelési sorrend felépítése összeállítási rajzok alapján
Anyag- és gyártásismeret
Az előgyártmányok típusai a gyártási technológiák alapján (hengerlés, húzás, kovácsolás, öntés)
Az előgyártmányok szabványos szállítási állapotai (alak, méret és hőkezeltség).
Az ipari anyagok csoportosítása
Az ipari anyagok tulajdonságai és felhasználási területei
Az alkatrészrajzok és összeállítási rajzok anyagjelölései
Az előírt anyag forgácsolhatóságának meghatározása anyagjelölés alapján, katalógus segítségével
Fémipari alapmegmunkálások
Az előrajzolás eszközei és módszerei
A darabolás eszközei és technológiái
Egyszerű lemezalakítások
Kézi forgácsolóeljárások
A furatmegmunkálás technológiái
Egyszerű kötések létrehozása (menetes kötés, szegecskötés, ragasztás, lágyforrasztás)
Hossz- és szögmérő eszközök alkalmazása
Az alak- és helyzettűrések ellenőrzési módszerei
A mérési eredmények dokumentálása, a kész alkatrészek minősítése
Projektmunka
A tantárgy témaköreiben elsajátított elméleti ismeretek és gyakorlati tevékenységek alkalmazása egy vagy több projektmunka keretében. A projekt(ek) megvalósítása során az alábbi tevékenységek elvégzése szükséges. Egy projekt az ágazati alapvizsga gyakorlati részének előkészítését is szolgálhatja.
Témakörök:
A gyártás-előkészítés lépései:
‒ gyártmányelemzés
‒ alapanyagválasztás, segédanyagok választása
‒ a gyártás munkafázisainak és azok sorrendjének meghatározása
‒ megmunkálószerszámok és megmunkálógépek kiválasztása
A dokumentációban megadott alkatrészek elkészítése kézi és gépi megmunkálással
A megfelelő mérőeszközök kiválasztása, az alkatrészek ellenőrzése, minősítése
A szükséges gépészeti kötések elkészítése, összeszerelés, illesztés
Gyártmányellenőrzés a műszaki előírás követelményei szerint
A mérések, ellenőrzések, minősítések dokumentálása
A projektmunka dokumentumainak folyamatos vezetése
Prezentáció készítése az elvégzett projektmunkáról
Speciális alapozó ismeretek tanulási terület 319/309 óra
Mechanika – Gépelemek tantárgy (10.évf.) 72 óra
A képzés órakeretének legalább 0%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.Témakörök
Statika
A témakör a statika alaptételeivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Az erő fogalma, jellemzői, erőrendszerek
Síkbeli erőrendszerek eredője és egyensúlya
Tartók
Keresztmetszetek elsőrendű nyomatéka, összetett keresztmetszetek súlypontja
Dinamika
A témakör a dinamika alaptörvényével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Pontszerű test gyorsulása
Gyorsulás és erő, gyorsulás és tömeg viszonya
Járműdinamika: járműmozgást befolyásoló erők (ellenálláserő, vonó- és fékezőerő)
Szilárdságtan
A témakör a különböző szerkezetekre ható erőrendszerek közvetlen hatásait és ezek várható eredményeit vizsgálja.
Az igénybevétel fogalma
Mechanikai feszültség
Egyszerű igénybevételek:
‒ Húzó és nyomó igénybevétel
‒ Hajlító igénybevétel
‒ Keresztmetszetek másodrendű nyomatékai és keresztmetszeti tényezői
‒ Nyíró igénybevétel
‒ Csavaró igénybevétel
‒ Összetett igénybevétel
Oldható kötések
A témakör a csavarmenetek származtatásával, fajtáival és alkalmazásával foglalkozik.
Csavarmenetek származtatása
Szabványos élesmenet
Kötőcsavarok és tartozékaik
Csavarkötések kialakításának módja és szerszámai
A csavar meghúzásának és oldásának nyomatékszükséglete
Kötőcsavarok szilárdsági méretezésének elve
Nem oldható kötések
Olyan kötésmódok, amelyek általában külön kialakított kötőgépelem alkalmazása nélkül hozhatunk létre. Kivételt képeznek ez alól a szegecskötések.
Hegesztett kötések
Forrasztott kötések
Ragasztott kötések
Szegecskötések
Ék- és reteszkötések
Az ék- és reteszkötés témakör általában forgó tengelyeken elhelyezett nyomatékátvivő elemek (fogaskerekek, szíjtárcsák) elmozdulásának megakadályozására szolgáló szerkezeti elemek kialakításával, kiválasztásával foglalkozik.
Ékek, ékkötések
Kúpos és hengeres szegek
Reteszek, reteszkötések
Ékek és reteszek szilárdsági méretezése
Bordás kötés
Tengelyek és csapágyazásuk
A témakör a tengelyek feladatával, szerkezeti kialakításával, igénybevételével, valamint azok csapágyazásaival foglalkozik.
A tengelyek csoportosítása mozgásuk alapján
A tengelyek igénybevételei:
‒ Terhelési esetek
‒ Az anyagok kifáradása
A tengelyek csapágyazása:
‒ Siklócsapágyak
‒ Hordozócsapágyak
‒ Támasztócsapágyak
‒ A siklócsapágyak kenése
‒ A gördülőcsapágyak kiválasztásának szempontjai
‒ Gördülőcsapágy-típusok
Tengelykapcsolók
A témakör az erőátviteli és mozgás-átalakító rendszerek kinematikai láncolatában a forgatónyomaték továbbítására alkalmas szerkezeti elemekkel és azok szilárdsági ellenőrzésével foglalkozik.
Merev tengelykapcsolók
Rugalmas tengelykapcsolók
Hajlékony tengelykapcsolók
Oldható tengelykapcsolók
Mozgékony tengelykapcsolók
Súrlódó tengelykapcsolók
Fékek
A témakör a mozgó tömegek, járművek lassítására, álló helyzetben való rögzítésére alkalmas szerkezetek csoportosításával, szerkezeti kialakításával, működtetésével foglalkozik.
Energiaátalakulás fékezéskor
A fékek csoportosítása, jellemzői:
‒ Pofás fékek
‒ Tárcsafékek
‒ Kúpos fékek
‒ Lemezes fékek
‒ Szalagfékek
A fékek működtetése:
‒ Hidraulikus fékek
‒ Légfékek
‒ Villamos fékek
Kényszerhajtások
A témakör a tengelyek között olyan kapcsolatot létesítő gépészeti egységekkel – hajtóművekkel – foglakozik, amelyek a forgatónyomaték egyszerű áttételén kívül azt változtatni is tudják, illetve a hajtóműveken belül a különböző viszonylagos helyzetű tengelyek közötti kapcsolatot megvalósító, összetartozó elempárokat, a hajtásokat tárgyalja.
Súrlódásos hajtások:
‒ Súrlódásos hajtások
‒ Laposszíjhajtás
‒ Ékszíjhajtás
‒ Különleges ékszíjhajtások
Kényszerhajtások:
‒ Fogaskerékhajtás
‒ Csigahajtás
‒ Lánchajtás
‒ Fogasszíjhajtás
Technológia tantárgy 36/36 óra
A képzés órakeretének legalább 0%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Vasötvözetek hőkezelése
Acélok hőkezelése:
‒ A teljes keresztmetszetre kiterjedő hőkezelések
‒ Felületi hőkezelések
Öntöttvasak hőkezelése:
‒ Szürkeöntvények hőkezelése
‒ Fehéröntvények hőkezelése
Anyagvizsgálatok
Szilárdsági vizsgálatok:
‒ Szakítóvizsgálat
‒ Keménységvizsgálat
‒ Törésmechanikai vizsgálat
‒ Fárasztóvizsgálat
Roncsolásmentes vizsgálatok
Öntéstechnológia
Az öntéssel kapcsolatos alapfogalmak
Öntés homokformába
Öntés különleges öntőformába
Öntés állandó formába (kokillaöntés)
Öntvénytisztítás
Fémek képlékeny alakítása
Alapfogalmak
Kovácsolás és sajtolás műveletei
Hengerlés
Sajtolás
Mélyhúzás
Porkohászat
Forgácsolás
A forgácsolás elmélete
A forgácsolási adatok megválasztása
Forgácsoló eljárások:
‒ Esztergálás
‒ Gyalulás és vésés
‒ Üregelés
‒ Furatmegmunkálás
‒ Marás
‒ Köszörülés
Korrózió elleni védelem
A témakör a korrózió elleni védelem anyagaival és módszereivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témaköröket dolgozza fel:
A korrózióval kapcsolatos alapfogalmak
Előkészítés a felületvédelemre
Fémes bevonatok készítése
Nem fémes bevonatok készítése
Elektrotechnika tantárgy (10-11. évf.) 211/201 óra
Egyenáramú hálózatok, energiaforrások
Az egyenáramú hálózatok, energiaforrások témakör az egyenáramú hálózatok szerkezeti elemeivel, azok tulajdonságaival és törvényszerűségeivel foglalkozik. Részletesen tárgyalja az energiaforrások áram-, feszültség- és teljesítményviszonyait.
Villamosságtani alapfogalmak: villamos tér és feszültség, elektromos áram, ellenállás
Egyenáramú hálózatok:
‒ Áramkörök
‒ Ohm törvénye
‒ Villamos hálózatok
‒ Ellenállás-hálózatok eredő ellenállása
‒ Nevezetes hálózatok (feszültségosztás törvénye, áramosztás törvénye)
Energiaforrások
Munka, teljesítmény és hatásfok
A generátorok kapcsolása és üzemi állapotai:
‒ Ideális és valóságos generátor
‒ A feszültséggenerátorok helyettesítő kapcsolása
‒ A feszültséggenerátorok üzemi állapotai
‒ A feszültséggenerátorok kapcsolása
A generátorok helyettesítő képei
A szuperpozíció tétele
A generátorok teljesítményviszonyai
A villamos áram hatásai
A témakör a villamos áram hő-, vegyi, élettani és mágneses hatásait foglalja össze.
Az áram hőhatása:
‒ A villamos energia hőegyenértéke
‒ A hőhatás alkalmazásai: fűtés, izzólámpák, vezetékek melegedése, biztosítók
Az áram vegyi hatása:
‒ Folyadékok vezetése
‒ Faraday törvénye
‒ Elektrokémiai energiaforrások
Az áram élettani hatásai:
‒ az áramütés mértékét befolyásoló elektromos és nem elektromos tényezők
Az áram mágneses hatása
Villamos és mágneses tér
A témakör a villamos és a mágneses terek jellemzőivel, a kondenzátorok és a tekercsek viselkedésével foglakozik egyenáramú körökben.
Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A villamos tér jelenségei:
‒ Erőhatások villamos térben
‒ A villamos tér jelenségei
‒ Az elektromos térerősség és az anyag kapcsolata
‒ Anyagok viselkedése villamos térben
‒ Kapacitás
‒ Kondenzátor
‒ Síkkondenzátor
‒ A kondenzátorok fajtái
‒ A kondenzátor energiája és veszteségei
‒ A kondenzátorok kapcsolásai
‒ A kondenzátor töltési és kisütési folyamatai
Mágneses tér:
‒ Az állandó mágnes tere
‒ Mágneses indukció
‒ Árammal létrehozott terek
‒ A mágneses teret jellemző mennyiségek: mágneses indukció és fluxus, gerjesztés, mágneses térerősség, mágneses permeabilitás
‒ Az anyagok viselkedése mágneses térben: anyagok csoportosítása r szerint, mágnesezési görbe, anyagok csoportosítása Hc szerint
‒ Mágneses körök
‒ Erőhatások mágneses térben
Indukciós jelenségek
A témakör az indukciós jelenségek megjelenési formáival, azok törvényszerűségeivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Indukciótörvény
Mozgási és nyugalmi indukció
Örvényáramok
Kölcsönös indukció
Az induktivitás energiája
Az induktivitások kapcsolásai
Induktivitás viselkedése az áramkörben:
‒ Folyamatok bekapcsoláskor
‒ Folyamatok kikapcsoláskor
Az elektromágneses indukció felhasználása
Váltakozó áramú hálózatok
A váltakozó áramú hálózatok a váltakozó áram és feszültség jellemzőivel, az áramkörben lévő ellenállások, kondenzátorok és tekercsek okozta törvényszerűségeivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Váltakozó feszültség és áram:
‒ Váltakozó mennyiségek ábrázolása
‒ Váltakozó mennyiségek összegzése
Ellenállás a váltakozó áramkörben:
‒ Fázisviszonyok
Többfázisú hálózatok, villamos gépek
A témakör a többfázisú, ezen belül a háromfázisú csillag- és háromszögkapcsolás jellemzőivel és teljesítményviszonyaival foglalkozik. Tárgyalja továbbá a villamos gépeken belül a transzformátorok, a váltakozó áramú generátorok és motorok, valamint az egyenáramú generátorok és motorok működési elvét. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Többfázisú hálózatok:
‒ Csillagkapcsolás
‒ Háromszögkapcsolás
Villamos gépek:
‒ Transzformátorok: elvi felépítés, működés, veszteségek, műszaki jellemzők
‒ Váltakozó áramú generátorok: egyfázisú, háromfázisú
‒ Egyenáramú generátorok: szerkezet, működés, gerjesztési lehetőségek
‒ Egyenáramú motorok: szerkezet, működés, gerjesztési lehetőségek
‒ Váltakozó áramú motorok
‒ Háromfázisú aszinkron motorok
Félvezető áramkörök
A témakör a legfontosabb félvezető áramköri elemek szerkezeti felépítésével, működési elvével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Félvezetők fizikája:
‒ A félvezető anyagok tulajdonságai
‒ A félvezető dióda felépítése és működése
‒ A félvezető diódák típusai: egyenirányító diódák, Zener-diódák
Bipoláris tranzisztorok
‒ A bipoláris tranzisztor felépítése
‒ A bipoláris tranzisztor működése és jellemzői
‒ A bipoláris tranzisztor alapegyenletei, alapkapcsolásai, jelleggörbéi
Unipoláris tranzisztorok
‒ Záróréteges térvezérlésű tranzisztorok jellemzői
‒ MOSFET-tranzisztorok
Különleges félvezető eszközök
‒ Négyrétegű dióda
‒ Tirisztor
Optoelektronikai alkatrészek
‒ Fotoellenállás
‒ Fotodiódák
‒ Fénykibocsátó dióda
Analóg alapáramkörök
A témakör az egyenirányító kapcsolásokkal foglakozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
‒ Egyutas egyenirányítók
‒ Kétutas egyenirányítók
‒ Középleágazásos, kétutas egyenirányítók
‒ Hídkapcsolású (Graetz-kapcsolású) kétutas egyenirányítók
Impulzustechnikai és digitális áramkörök
A témakör az impulzusok jellemzőivel, az impulzusformáló és impulzus-előállító áramkörök elvi működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Az impulzusok jellemzői
Impulzusformáló áramkörök
Diódás vágóáramkörök
Impulzus-előállító áramkörök
Logikai alapfogalmak:
‒ Analóg és digitális mennyiségek
‒ Kettes számrendszer
‒ Az információ kódolása
Motorkerékpár-mechatronikai ismeretek tanulási terület a Motorkerékpár-karbantartás szakmairány számára (10-11. évf.) 612/612 óra
Motorkerékpár-szerkezettan tantárgy (10. évf.) 468/468 óra
A képzés órakeretének legalább 60%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.Témakörök
4T motorok szerkezete és működése
A témakör a 4T motorok szerkezeti felépítésével, működési jellemzőivel és a motor működéséhez szükséges segédberendezések működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A négyütemű benzinmotor szerkezeti felépítése, működése:
‒ Szerkezet
‒ Négyütemű működésmód
‒ Az égési folyamat
‒ Indikátordiagram és vezérlési diagram
‒ Motorjelleggörbék, motorjellemzők
Henger- és forgattyús hajtómű:
‒ Dugattyú
‒ Dugattyúcsapszeg
‒ Dugattyúgyűrű
‒ Hajtórúd
‒ Forgattyús tengely
‒ Henger, hengerfej, forgattyúház
Motorvezérlés:
‒ Szelepek és tartozékaik
‒ Vezérműtengely
Teljesítménymérés, motorbeállítások finomhangolása
Tüzelőanyag-ellátó rendszer:
‒ Karburátor
‒ Benzinbefecskendezés
Többhengeres motorok szinkronizálása
Kipufogórendszer:
‒ Katalizátor
‒ Lambdaszonda, széles sávú labdaszonda
‒ Kipufogórendszer, PAIR, EXUP
Gyújtások, gyújtásrendszerek:
– Gyújtórendszer felépítése, működése
Kenés
Hűtés
2T motorok szerkezete és működése
A témakör a 2T motorok szerkezeti felépítésével, működési jellemzőivel és a motor működéséhez szükséges segédberendezések működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A 2T motor szerkezeti felépítése, működése
A 2T motor alkatrészeinek sajátosságai
A 2T benzinmotor
Öblítési eljárások
Tengelykapcsoló és primer hajtás
A témakör a tengelykapcsoló és a primer hajtás szerkezeti kialakításával és működtetésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A tengelykapcsoló szerkezeti kialakítása, fajtái:
‒ Száraz és nedves többtárcsás tengelykapcsoló
‒ Csavarrugós tengelykapcsoló
‒ Tányérrugós tengelykapcsoló
‒ Szervo- és csúszókuplungok
‒ Primer lánc- és fogaskerékhajtás
‒ A tengelykapcsoló működtetése
Nyomatékváltó
A témakör a nyomatékváltó és kapcsolószerkezetei kialakításával és vezérlésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Szekvenciális nyomatékváltók:
‒ Váltószerkezetek
‒ Kapcsolómechanizmusok
‒ Kapcsolássegítő váltóelektronikák
Automata (szíjhajtású) váltók és vezérlésük
DSG-váltók és vezérlésük
Bolygókerekes hajtóművek
Erőátviteli berendezések
A témakör a szekunder hajtás elemei, a kardántengelyek, a tengelyek csuklói és a tengelyhajtás szerkezeti felépítésével, működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Szekunder hajtás
Kardántengelyek, csuklók
Rugózás és kerékfelfüggesztés
A témakör a motorkerékpároknál alkalmazott rugózási megoldásokkal, lengéscsillapítókkal és kerékfelfüggesztéssel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Rugózás:
‒ Acélrugók (rugóelőfeszítés-állítók)
Lengéscsillapítók:
‒ Egycsöves gáztöltésű lengéscsillapítók
‒ Kétcsöves gáztöltésű lengéscsillapítók
‒ Más elemekkel kombinált lengéscsillapítók
‒ Rugókiválasztás
‒ Lengéscsillapítók mérése, beállítása, finomhangolása
Kerékfelfüggesztés:
‒ Első futóművek
‒ Hátsó futóművek
Kormányzás
A témakör a kerékgeometriával, a kormányszervek szerkezeti változataival foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Kerékgeometria:
‒ Kerékdőlés
‒ Utánfutás
Kormányszervek:
‒ Villahidak
‒ Kormánycsutkák
‒ Kormánykarok
Kormány-lengéscsillapítók:
‒ Hidraulikus működtetésű
‒ Elektromos
Fékek, kerekek és gumiabroncsok
A témakör a motorkerékpárok sebességének csökkentésére, álló helyzetben való rögzítésére alkalmas szerkezetek csoportosításával, működésével, szerkezeti kialakításával, valamint a kerekek és gumiabroncsok szerkezeti kialakításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Hidraulikus fékek:
‒ Főfékhengerek
‒ Kétkörös hidraulikus fékrendszerek
‒ Fékerőelosztók
‒ Dobfék
‒ Tárcsafék
‒ ABS-rendszerek
Fékasszisztensek
Kerekek felépítése:
‒ Kerékagy megoldások
‒ Keréktárcsa
Gumiabroncsok szerkezete
Gumiabroncsok méretmegadása
Szakmai számítások
A témakör a motorkerékpár-szerkezettan témaköréhez kapcsolódó szakmai számítási feladatokat dolgozza fel.
Motorjellemzők számítása:
‒ Motorteljesítmény-számítás
‒ A motor fajlagos mutatóinak meghatározása
Motorvezérlési időpontok, szelepnyitási időpontok
Motorfékpadi mérésekkel kapcsolatos számítások
Tüzelőanyag-fogyasztás, levegőszükséglet
Hajtóműjellemzők számítása:
‒ Áttételszámítások hagyományos és bolygóműves nyomatékváltóknál
‒ Járművek menetellenállásai
‒ Menetteljesítmény és vonóerő meghatározása
‒ Fékezéssel kapcsolatos számítási feladatok
Motorkerékpár-villamosság és -elektronika tantárgy (10-11. évf.) 144/144 óra
A képzés órakeretének legalább 60%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
A tantárgy témakörei
A motorkerékpár villamos hálózata
A témakör a motorkerékpár villamos hálózatának felépítésével, jellemzőivel, a villamos hálózat üzemével, az áramkör szerkezeti elemeivel, valamint a hálózatban előforduló lehetséges hibák feltárásával és javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A hálózat felépítése
A hálózat jellemzői
A villamos hálózat üzeme
Áramvezetők, -kapcsolók, -biztosítók és kiválasztásuk
Hibakeresés és -javítás a villamos hálózatban
Motorkerékpár-indítóakkumulátorok
A témakör az indítóakkumulátorok szerkezeti felépítésével, működésével, jellemzőivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A savas akkumulátor szerkezeti felépítése, működése
A zselés akkumulátorok szerkezeti felépítése és működése
Az indítóakkumulátorok jellemzői
Az akkumulátorok töltése, kisütése, töltőberendezések
Korszerű indítóakkumulátorok
Váltakozó áramú generátorok
A témakör a motorkerékpárok belső égésű motorjainál alkalmazott váltakozó áramú generátorok szerkezeti felépítésével, működésével, javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A generátor feladata, követelmények
Fizikai alapfogalmak
A váltakozó áramú generátor működési elve
A váltakozó áramú generátor szerkezeti felépítése
Üzemi tulajdonságok
A váltakozó áramú generátor feszültségszabályozása
A váltakozó áramú generátor hibafeltárása, javítása
Indítómotorok és indítószerkezetek
A témakör a belső égésű motoroknál alkalmazott indítómotorok és indítószerkezetek működési elvével, az indítást engedélyező áramkörökkel, az indítószerkezet típusaival és javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Az indítómotor feladata, konstrukciós követelmények
Az indítómotor villamos jellemzői
Az indítómotor típusai:
‒ Állandó mágnesű indítómotor
‒ Soros gerjesztésű, belső áttételű indítómotor
‒ Toló fogaskerekes indítómotor
Az indítómotorok hibái, javítása
Az indítószerkezetek hibái, javítása
Indítást engedélyező áramkörök
Gyújtóberendezések
A témakör a benzinmotoroknál alkalmazott gyújtóberendezések szerkezeti felépítésével, működésével, valamint a indítássegítőkkel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A gyújtórendszerek feladata:
‒ A gyújtás feladata
‒ A gyújtórendszer feladata
‒ A gyújtás alapfogalmai
A gyújtórendszerek szerkezeti elemei:
‒ Gyújtótekercs
‒ Gyújtógyertya
‒ Gyújtásjeladók
Gyújtórendszerek:
‒ Elosztó nélküli gyújtásrendszerek
Világító- és jelzőberendezések
A témakör a motorkerékpárok világító- és fényjelző berendezéseinél alkalmazott technikai megoldásokkal, a fényszórók kialakításával, a világítóberendezések villamos hálózatával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A világító és fényjelző berendezések feladata, követelmények
Fénytani és világítástechnikai alapfogalmak, a világítóberendezések előírásai
Fényforrások, felületek és optikai elemek
Fényszórók
Jelző- és kiegészítő fények
A világítóberendezések villamos hálózata
Motor- és egyéb irányítórendszerek
A témakör a benzinmotoroknál alkalmazott összetett elektronikus motorirányító rendszereket és egyéb irányítórendszereket tárgyalja. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Motronic motorirányítás:
‒ Üzemi jellemzők érzékelése
‒ Üzemi adatok feldolgozása
‒ Végrehajtó-, beavatkozóelemek
‒ A levegőrendszer elemei
‒ A tüzelőanyag-rendszer elemei
‒ A gyújtásrendszer részei
‒ A kipufogógáz-tisztító rendszer részei
A fedélzeti diagnosztika részei:
‒ Üzemi adatok
Motorhűtő ventilátor
Szenzorok
Vezérlőegység
Elektronikus vezérlés és szabályozás
Az ABS-rendszerek elektronikus irányítóegységei:
‒ Jeladók
‒ Beavatkozók
Motorkerékpár-karbantartás és -diagnosztika tanulási terület a Motorkerékpár karbantartás szakmairány számára (11. évf.) 465/465 óra
Motorkerékpár-diagnosztika tantárgy 263/263 óra
Belsőégésű motorok diagnosztikája
A diagnosztika alapfogalmai:
Műszaki diagnosztika
Gépjármű-diagnosztika
Hengertömítettség- és hengerüzem-összehasonlító vizsgálatok:
A hengertömítettség- és a hengerüzem-összehasonlító vizsgálatok csoportosítása
Kompresszió-végnyomás mérése
Nyomásveszteség mérése
Elektronikus relatív kompresszió mérése
A levegőellátó és a kipufogórendszer vizsgálata:
A levegőellátó rendszer vizsgálata
A kipufogórendszer vizsgálata
Tüzelőanyag-ellátó- és gyújtásrendszerek diagnosztikája
OBD, EOBD fedélzeti diagnosztika:
Kipufogógáz-technika és fedélzeti állapotfelügyelet
A katalizátor és a lambdaszonda fedélzeti állapotfelügyelete
Az égéskimaradás fedélzeti állapotfelügyelete
Szekunderlevegő-rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete
A tüzelőanyaggőz-kipárolgásgátló rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete
Az OBD-csatlakozó
Kommunikáció
Rendszerteszter
A rendszerteszter vizsgálati üzemmódjai
Hibakódok
Hibatárolás
Hibakódok törlése
A hibajelző lámpa aktiválása
Az Otto-motorok gázelemzése:
A gázelemzés alapjai
A vizsgált emissziós komponensek
A mérőműszerek felépítése és működése
Mért jellemzők
Hatósági környezetvédelmi felülvizsgálat
A hagyományos Otto-motorok felülvizsgálata
Szabályozott keverékképzésű, katalizátoros motorkerékpárok felülvizsgálata
Szabályozott keverékképzésű, katalizátoros, OBD-rendszerrel felszerelt motorok felülvizsgálata
Gázemisszió-diagnosztika
CO-korrigált mérés
ΔHC-mérés
Tüzelőanyag-fogyasztás mérése:
Az elfogyasztott tüzelőanyag mennyiségének mérése
A fogyasztás mérése
A megtett út, illetve a sebesség mérése
Országúti fogyasztás mérése
Próbapadi fogyasztás mérése
A görgős teljesítménymérő próbapadok felépítése, működési elve, mérés előkészítése és lebonyolítása
Mérés, kiértékelés
Elektronikus rendszerek diagnosztikája
Soros diagnosztika
Ellenőrzési feladatcsoportok
A rendszerteszterek és a diagnosztikai csatlakozó
Vezetőtájékoztatás
A fedélzeti diagnosztika áramkörvizsgálata
Párhuzamos diagnosztika
Beavatkozóteszt
Perifériadiagnosztika
Belső égésű motorok irányítórendszereinek diagnosztikai vizsgálata
Elektronikusan vezérelt váltók diagnosztikai vizsgálata
ABS-rendszerek diagnosztikai vizsgálata
Vezetőtámogató rendszerek diagnosztikai vizsgálata
Egyéb rendszerek diagnosztikai vizsgálata
Gyújtásvizsgálat
A gyújtásidőzítés ellenőrzése
A villamosenergia-változás folyamatának diagnosztikai ellenőrzése a gyújtórendszerben
Az oszcilloszkópos gyújtásdiagnosztika áttekintő mérési technológiája
Mechanikus megszakítóval vezérelt gyújtás
Primeráram-vezérelt, elektromos gyújtás
Az oszcilloszkópos gyújtásvizsgáló műszeregység csatlakoztatása
A gyújtásvizsgáló analóg oszcilloszkóp felépítése és csatlakoztatása a hagyományos gyújtórendszerhez
Csatlakoztatás elosztó nélküli gyújtórendszerekhez
Töltésrendszerek és indítórendszer diagnosztikája
Az áramellátó és indítórendszer diagnosztikája
Az akkumulátor indítóképességének vizsgálata
Az indítórendszer komplex vizsgálata
A generátor vizsgálata
A szabályozott feszültség mérése
Fékrendszerek diagnosztikája
A fékvizsgálat módszereinek csoportosítása
A minősítés elméleti alapjai
A görgős fékerőmérő próbapad
Görgős fékerőmérő próbapadi méréssel végzett fékminősítés
A kerékfékszerkezet működésének hatásossága
A kerékfékszerkezet erőingadozása
A fékvizsgálat végrehajtása
A fékrendszer hatósági vizsgálati technológiája
A fékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés
Motorkerékpárok vizsgálati technológiája
Lengéscsillapítók vizsgálata
A mérés eredményét befolyásoló tényezők
Futómű diagnosztikája
A futóműbemérés vonatkozási rendszere
Kerékbeállítási paraméterek
A tengelyhelyzet hibái
Futómű-ellenőrző műszerek
Méréstechnikai alapelvek
A korszerű futómű-ellenőrző műszerek felépítése
A mérőfejek felfogatása
Futóművek bemérése:
Előkészítő munkák a futóműbemérés előtt
Futóműmérés
Egyenesfutás beállítása
Különleges mérési eljárások
Különleges mérőműszerek
Fényvetők diagnosztikája
A fénykéve optikai tengelyének előírásos helyzete
A diagnosztikai ellenőrzés technológiája
A mérőhely és a motorkerékpár előkészítése
A kamera tájolása a gépkocsihoz
Az ellenőrzés műveletei
CAN-busz rendszerek diagnosztikája
Soros adatkommunikációs rendszereken végzett diagnosztikai vizsgálatok
CAN-hálózatok diagnosztikai vizsgálata:
A hálózatra vonatkozó hibakódok olvasása, törlése
Ellenállás- és feszültségmérések a CAN-hálózatban
Oszcilloszkópos vizsgálatok
Motorkerékpár karbantartása tantárgy 202/202 óra
Motorkerékpár-adatbázisok
Motorkerékpár-adatbázisok használata
Nyomtatott adatbázisok
Számítógépes adatbázisok (Moto-data)
A gépjármű és főegységeinek azonosítása:
Vázszám azonosítása
Motorszám azonosítása
Típusbizonyítvány tartalma
Általános motorkerékpár-adatbázisok használata:
Számítógépes adatbázisok kezelése, adatok kinyerése
Adatbázisok tartalma
Motorkerékpár beazonosítása, adatainak rögzítése a munkadokumentumban
Gyári alkatrészeket azonosító adatbázisok kezelése:
Az alkatrész-azonosítás logikai sorrendje
Nyomtatott alapú adatbázisok
Elektronikus adatbázisok
Villamos kapcsolási rajz és adatgyűjtemények használata:
Motorkerékpár villamos hálózatának beazonosítása villamos kapcsolási rajz alapján
Villamos szerkezeti egységek azonosítása
Motorkerékpár villamos hálózatának csatlakozóponti azonosítása Moto-data dokumentáció alapján
Járműjavítási utasítások kezelése:
Járműjavítási, beállítási utasítások kezelése, értelmezése
Futómű-, járműkerék- és gumiabroncs-adatbázisok kezelése
Futóműadatok azonosítása
Adott típusra előírt gumiabroncs azonosítása, kiválasztása
Motorkerékpár kárfelvételi, biztosítási és értékesítési dokumentációi
Biztosítási, kárfelvételi dokumentáció kezelése (Audatex)
Értékesítési dokumentáció (Eurotax)
Használt motorkerékpárok állapotlapjai
A motorkerékpár és fődarabjai bontási technológiájának dokumentációi
A tulajdonjog ellenőrzése
A motorkerékpár okmányainak ellenőrzése
A bontási szerződés
A hatóságok felé tett intézkedések
Veszélyes anyagok kezelése, adminisztrációja
Ápolási- és szervizműveletek
Ápolási műveletek:
Mosás, ápolás
Kenési műveletek
Különféle szintellenőrzések és utántöltések
Különböző folyadékok és tulajdonságaik
Szervizműveletek:
„0” revízió
Garanciális felülvizsgálatok
Időszakos karbantartási vizsgálatok
Garancián túli vizsgálatok
Esetenkénti felülvizsgálatok
Rendszeres felülvizsgálatok
Napi gondozás vagy vizsgálat
Szemleműveletek
Motorkerékpár-vizsgálati műveletek
Hatósági felülvizsgálat
Rendeletek, előírások, szabályzatok, utasítások:
5/1990. (IV.12.) KÖHÉM-rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról (és a rendelet módosításai)
6/1990. (IV.12.) KÖHÉM-rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről (és a rendelet módosításai)
Egyéb előírások
Forgalmi engedély
Fogalommeghatározások:
Járműkategóriák
Műszaki jellemzők
Típusbizonyítvány
Járművek összeépítése
Időszakos vizsgálat, érvényességi idő
Járműalkatrészek, tartozékok jóváhagyása
A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat általános technológiája, amely magában foglalja a következők ellenőrzését: okmányok, a motorkerékpár azonosítása, tükrök, hangjelzés, műszerek, sebességmérő, sebességkorlátozó, zavarszűrés, tartozékok, világító-berendezés, fényjelző berendezés, visszajelzés/kapcsolók, fényvisszaverők, áramforrás, kormányozhatóság, kormánymű-lengéscsillapítás, fékműködés, jelzések, fékcsövek, kerék-fékszerkezet, tengelyek/felfüggesztés, gumiabroncsok, keréktárcsák, csapágyazás, váz/segédváz, ülések, idomzat, erőátvitel, méretek, tüzelőanyag-ellátó berendezés, kipufogórendszer/környezetvédelem, megkülönböztető, figyelmeztető lámpák vizsgálata
Minősítés
Egyes járművizsgálatok részletes technológiai műveletei:
A fékberendezés görgős fékerőmérő próbapadon történő vizsgálata
A fényszóró ellenőrzésének művelete
A lengéscsillapítás vizsgálatának technológiai műveletei
A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának vizsgálata
A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának mérése
Közeltéri zajszintmérés
A tanúsítvány tartalma, kitöltése
A műszaki adatlap tartalma
Gépjármű-mechatronikai ismeretek a Gyártás szakmairány számára tanulási terület 458/443 óra
Gépjármű-szerkezettan tantárgy (10. évf.) 216/206 óra
A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.Témakörök
Benzinmotorok szerkezete és működése
A témakör a benzinmotorok szerkezeti felépítésével, működési jellemzőivel és a motor működéséhez szükséges segédberendezések működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
‒ Motor-jelleggörbék, motorjellemzők
Henger és a forgattyús hajtómű:
‒ Forgattyús tengely, kéttömegű lendkerék
Tüzelőanyagellátó-rendszer:
‒ Lambdaszonda
‒ Kipufogórendszer
A kétütemű benzinmotor:
‒ Szerkezet és működés
‒ Öblítési eljárások
Dízelmotorok szerkezete és működése
A témakör a dízelmotor szerkezeti felépítésével, működési jellemzőivel és a motor működéséhez szükséges segédberendezések működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
‒ A négyütemű dízelmotor szerkezeti felépítése, működése
‒ A dízelmotor alkatrészeinek sajátosságai
‒ Befecskendezési eljárások:
‒ Elosztó rendszerű befecskendező szivattyú
‒ Közös nyomásterű befecskendező rendszerek
‒ Dízelmotorok elektronikus vezérlése (EDC)
Tengelykapcsoló
A témakör a főtengelykapcsoló szerkezeti kialakításával és működtetésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
‒ Egytárcsás tengelykapcsoló
A tengelykapcsoló működtetése
A témakör a nyomatékváltó és kapcsolószerkezetei kialakításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Szinkronizáló szerkezettel ellátott nyomatékváltók:
‒ Azonos tengelyű nyomatékváltók
‒ Nem azonos tengelyű (indirekt) nyomatékváltók
Automata váltók
DSG-váltók
Közlőművek, tengelyek, differenciálmű
A témakör a kardántengelyek, az első és hátsó tengelyek csuklói, a tengelyhajtás (differenciálmű) szerkezeti felépítésével, működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Kardántengelyek, keréktengelyek, csuklók
Féltengelyek
Differenciálmű:
‒ Kúpkerekes differenciálművek
‒ Differenciálzárak (kapcsolható, önzáró)
Összkerékhajtás
A témakör a gépkocsiknál alkalmazott rugózási megoldásokkal, a lengéscsillapítókkal, a kerékfelfüggesztéssel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
‒ Acélrugók (laprugók, csavarrugók, torziós rugók, gázrugók, gumirugók)
‒ Egycsöves gáztöltésű
‒ Kétcsöves gáztöltésű
‒ Merev
‒ Független
A témakör a kerékgeometriával, a kormányművek szerkezeti változataival foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
‒ Csapterpesztés
‒ Kormánylegördülési sugár
Kormányművek:
‒ Fogasléces
‒ Globoidcsigás
‒ Golyósoros
Szervokormányművek:
‒ Elektromos szervokormányművek
A témakör a járművek lassítására, álló helyzetben való rögzítésére alkalmas szerkezetek csoportosításával, szerkezeti kialakításával, működtetésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
‒ Főfékhenger
‒ Fékrásegítő
‒ ABS-, ASR-rendszerek
Kerekek és gumiabroncsok
A témakör a kerekek és a gumiabroncsok szerkezeti kialakításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
‒ Kerékagy
‒ Kerékpánt
Gumiabroncsok:
‒ Gumiabroncs szerkezete
‒ Gumiabroncs méretmegadása.
Gépjármű-villamosság és -elektronika tantárgy (10-11. évf.) 242/237 óra
A gépjármű villamos hálózata
A témakör a gépjármű villamos hálózatának felépítésével, jellemzőivel, a villamos hálózat üzemével, az áramkör szerkezeti elemeivel, valamint a hálózatban előforduló lehetséges hibák feltárásával és javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Áramvezetők, kapcsolók, biztosítók
Hibakeresés és javítás a villamos hálózatban
Gépjármű indítóakkumulátorok
A témakör a hagyományos belsőégésű motoroknál alkalmazott váltakozó áramú generátorok szerkezeti felépítésével, működésével, javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A váltakozó áramú generátorok, hibafeltárása, javítása
Indítómotorok
A témakör a belsőégésű motoroknál alkalmazott indítómotorok működési elvével, az indítómotor típusaival és javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
‒ Csúszó fogaskerekes indítómotor
‒ Vegyes gerjesztésű indítómotor
Gyújtóberendezések, indítássegélyek
A témakör a benzinmotoroknál alkalmazott gyújtóberendezések szerkezeti felépítésével, működésével, valamint a dízelmotoroknál alkalmazott indítássegélyekkel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Áram- és feszültségváltozások a gyújtórendszerben:
‒ A primer áram változása az idő függvényében
‒ A primer feszültség változása az idő függvényében
‒ A szekunder feszültség változása az idő függvényében
‒ A gyújtótekercs
‒ A gyújtógyertya
‒ Gyújtáselosztó
‒ Elosztós gyújtórendszerek
Indítássegély dízelmotorok részére:
‒ Az izzítás szükségessége
‒ Az izzógyertya
‒ Az izzítás vezérlése
Motorirányító rendszerek
A témakör a benzin- és a dízelmotoroknál alkalmazott összetett elektronikus motorirányító rendszereket tárgyalja. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
‒ Végrehajtó (beavatkozó) elemek
M-Motronic-rendszer:
‒ A levegőrendszer részei
‒ A tüzelőanyag-rendszer részei
‒ Mellékaggregátok
Klímakompresszor
ME-Motronic-rendszer
MED-Motronic-rendszer:
‒ Üzemmód-kiválasztás
Elektronikus dízelszabályozás:
‒ Közös nyomásterű CR-rendszerek
‒ Tüzelőanyagellátás kisnyomású részegységei
‒ A CR-rendszerek nagynyomású részegységei
‒ Injektorok
‒ Nagynyomású szivattyúk
‒ Nagynyomású tárolók
‒ Nagynyomású érzékelők
‒ Nyomásszabályzó szelep
‒ Nyomáskorlátozó szelep
‒ Porlasztók
A témakör a gépjárművek világító- és fényjelző berendezéseinél alkalmazott technikai megoldásokkal, a fényszórók kialakításával, a világítóberendezések villamos hálózatával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A világító- és fényjelző berendezések feladata; követelmények
Gépjárműgyártás és -üzemeltetés a Gyártás szakmairány számára tanulási terület 398/403 óra
Gépjárműgyártás tantárgy (10-11. évf.) 155/155 óra
A képzés órakeretének 100%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.Témakörök
Minőségbiztosítási alapismeretek
A szabványosítás jelentősége (MSZ, EN, ISO)
A minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás alapjai
A minőségbiztosítási rendszer és szabványok követelményei
Minőségvizsgálati módszerek
A dokumentációk vállalati előírásai
Korszerű minőség-ellenőrzési technikák, módszerek
Gyártási dokumentációk
A sorozatban gyártott termékek minőségének szabályozása, gyártásközi ellenőrzése (SPC)
A selejttel kapcsolatos fogalmak, intézkedési terv
A termékek ellenőrzésének eszközei
A gyártásközi ellenőrzés dokumentációja
A végellenőrzés dokumentációja
A minőséget támogató módszerek
Minőségbiztosítási feladatok
A vállalati belső szabványok ismerete
Műszaki ismeretek
A gépészeti technológiai dokumentációk, mint információhordozók formai és tartalmi követelményei
A technológiai dokumentáció fogalma, tartalma
A technológiai sorrend fogalma, tartalma
Összeállítási és részletrajzok
Összeállítási rajzok, rajzdokumentációk
Alkatrészrajzok elemzési szempontjai
Folyamatábrák és folyamatrendszerek
A művelettervek szerepe, tartalma
Műveleti utasítások
Gyártási ismeretek
Gyártásszervezési alapfogalmak, egyedi munkahelyes összeszerelés, mozgómunkahelyes szerelés, futószalag-rendszerű gyártás, automatizált szerelés
CNC-technika alkalmazása a gyártásban, megmunkálóközpontok, az integrált számítógépes gyártás alkalmazása, a rugalmas gyártórendszerek használata
Munkadarab-szállító berendezések, munkahelymozgató rendszerek, alkatrészellátó egységek, szerelőegységek, robotok, mérő- és beállítóegységek, ellenőrző-, végellenőrző egységek
A gyártósorok hidraulikus elemeinek kiválasztása, működésének elemzése
Sajtolóegységek, munkadarab-befogó egységek, munkadarab-emelőlift
A gyártósorok pneumatikus elemeinek kiválasztása, működésének elemzése
Rögzítőegységek, tömítettségvizsgáló egységek, csavarozógépek, egyszerűbb beállítási feladatok
A gyártósorok szerepének értelmezése, felépítésének elemzése, irányítása
Egyes gyártósori munkahelyek kialakítása, kapcsolata, irányítási rendszere, üzemeltetésének eszközei és dokumentációi
Alkatrészellátás, alkatrész-adagolás, logisztikai rendszer, szerelt egységek, szerszámok, mérőeszközök, gyártási dokumentációk
Karbantartási ismeretek
Kinematikai jellegű rajzok értelmezése
Géptest
Gépegységek, részegységek karbantartási igénye
Kezelőelemek és segédberendezések
Szerszámgépek felépítése, fő részeik
Hibajegyzék
Munkadarab-befogó egységek felépítése
Géppontossági vizsgálatok, geometriai méretek, alakhűség, helyzetek, mozgáspályák pontosságának vizsgálata
Gépek, gépegységek, szerkezetek karbantartásánál alkalmazott szerszámok, készülékek és műszerek
Gépjármű-karbantartás tantárgy (11. évf.) 31/31 óra
Gépjármű-adatbázisok
Gépjármű-adatbázisok használata:
‒ Nyomtatott adatbázisok
‒ Számítógépes adatbázisok (Autodata)
‒ Az alvázszám azonosítása
‒ A motorszám azonosítása
‒ A típusbizonyítvány tartalma
Általános gépjármű-adatbázisok használata:
‒ Számítógépes adatbázisok kezelése, adatok kinyerése
‒ Az adatbázisok tartalma
‒ Az adott gépjármű beazonosítása, adatainak rögzítése a munkadokumentumban
A gyári alkatrészeket azonosító adatbázisok kezelése:
‒ Az alkatrész-azonosítás logikai sorrendje
‒ Nyomtatott alapú adatbázisok
‒ Elektronikus adatbázisok
Az autóvillamossági kapcsolási rajz és az adatgyűjtemények használata:
‒ Az adott gépjármű villamos hálózatának beazonosítása a villamos kapcsolási rajz alapján
‒ A villamos szerkezeti egységek azonosítása
‒ A villamos hálózat csatlakozóponti azonosítása Autodata dokumentáció alapján
A járműjavítási utasítások kezelése:
‒ A járműjavítási, -beállítási utasítások kezelése, értelmezése
A futómű-, járműkerék- és gumiabroncs-adatbázisok kezelése:
‒ A futómű adatainak azonosítása
‒ Az adott típusra előírt kerékpánt és gumiabroncs azonosítása, kiválasztása
A gépjármű kárfelvételi, biztosítási és értékesítési dokumentációi:
‒ A biztosítási, kárfelvételi dokumentáció kezelése (Audatex)
‒ Az értékesítési dokumentáció (Eurotax)
‒ A használt gépjárművek állapotlapjai
A gépjármű és fődarabjai bontási technológiájának dokumentációi:
‒ A tulajdonjog ellenőrzése
‒ A gépjármű okmányainak ellenőrzése
‒ A bontási szerződés
‒ A hatóságok felé tett intézkedések
‒ Veszélyes anyagok kezelése, adminisztrációja
‒ Alsó mosás
‒ Felső mosás
‒ Motormosás
‒ Belső kárpit tisztítás
‒ Kenési műveletek
‒ Szintellenőrzések és utántöltések
‒ Folyadékok és tulajdonságaik
‒ A „0” revízió
‒ Garanciális felülvizsgálatok
‒ Időszakos karbantartási vizsgálatok
‒ Garancián túli vizsgálatok
‒ Esetenkénti felülvizsgálatok
‒ Rendszeres felülvizsgálatok
‒ Napi gondozás vagy vizsgálat
‒ Szemleműveletek
Gépkocsivizsgálati műveletek
‒ 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról (és a rendelet módosításai)
‒ 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről (és a rendelet módosításai)
‒ Egyéb előírások
Fogalmak:
‒ Járműkategóriák
‒ Műszaki jellemzők
Gépjárművekre és pótkocsikra vonatkozó egyedi műszaki vizsgálatok
Járműalkatrészek, -tartozékok jóváhagyása
A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat általános technológiája, amely magában foglalja a következők ellenőrzését: okmányok, a jármű azonosítása, tükrök, hangjelzés, műszerek, sebességmérő, menetíró (tachográf), sebességkorlátozó, zavarszűrés, fűtés, tartozékok, világító berendezés, fényjelző berendezés, visszajelzés/kapcsolók, fényvisszaverők, áramforrás, kormányozhatóság, kormánymű-rásegítő, kormányruda-zat/csuklók, üzemi /biztonsági/ rögzítőfék, fékműködés, jelzések, fékcsövek, kerékfékszerkezet, tengelyek/felfüggesztés, gumiabroncsok, keréktárcsák, csapágyazás, alváz/segédalváz, vezetőtér/utastér, külsőkialakítás, raktér/rakfelület, vontatás, erőátvitel, méretek, tüzelőanyag-ellátó berendezés, kipufogórendszer/környezetvédelem, mozgáskorlátozott jármű, megkülönböztető, figyelmeztető lámpák
‒ A fékberendezés görgős fékerőmérő próbapadon történő vizsgálata
‒ A fényszóró ellenőrzésének művelete
‒ A lengéscsillapítás vizsgálatának technológiai műveletei
‒ A szélvédő és az ablakok fényáteresztő képessége vizsgálatának technológiai műveletei
‒ A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának vizsgálata
‒ A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának mérése Otto-motoros gépkocsiknál
‒ A füstkibocsátás mérése dízelmotoros gépkocsiknál
‒ Közeltéri zajszintmérés
Gépjármű-diagnosztika tantárgy (11. évf.) 217/217 óra
‒ Műszaki diagnosztika
‒ Gépjármű-diagnosztika
‒ A hengertömítettség- és a hengerüzem-összehasonlító vizsgálatok csoportosítása
‒ Kompresszió-végnyomás mérése
‒ Nyomásveszteség mérése
‒ Kartergázmennyiség mérése
‒ Hengerteljesítmény-különbség mérése
‒ Üresjárati hengerteljesítmény-különbség mérése
‒ Üresjárati hengerteljesítmény-különbség megállapítása ΔHC-méréssel
‒ Terheléses hengerteljesítmény-különbség mérése
‒ Elektronikus relatív kompressziómérés
‒ A levegőellátó rendszer vizsgálata
‒ A kipufogórendszer vizsgálata
‒ A turbófeltöltő ellenőrzése
OBD, EOBD fedélzeti diagnosztika
‒ Kipufogógáz-technika és fedélzeti állapotfelügyelet
‒ A katalizátor és a lambdaszonda fedélzeti állapotfelügyelete
‒ Az égéskimaradás fedélzeti állapotfelügyelete
‒ A kipufogógáz-visszavezetés fedélzeti állapotfelügyelete
‒ A szekunderlevegő-rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete
‒ A tüzelőanyaggőz-kipárolgást gátló rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete
‒ Az OBD-csatlakozó
‒ Kommunikáció
‒ Rendszerteszter
‒ A rendszerteszter vizsgálati üzemmódjai
‒ Hibakódok
‒ FreezeFrame paraméterek
‒ Hibatárolás
‒ Hibakódok törlése
‒ A hibajelző lámpa aktiválása
Readiness-kódok (vizsgálati készenlét)
‒ A gázelemzés elméleti alapjai
‒ A vizsgált emissziós komponensek
‒ A mérőműszerek felépítése és működése
‒ Mért jellemzők
‒ Hatósági környezetvédelmi felülvizsgálat
‒ A hagyományos Otto-motoros gépkocsik felülvizsgálata
‒ A szabályozott keverékképzésű, katalizátoros gépkocsik felülvizsgálata
‒ A szabályozott keverékképzésű, katalizátoros, OBD-rendszerrel felszerelt gépkocsik felülvizsgálata
‒ Gázemisszió-diagnosztika
‒ CO-korrigált mérés
‒ ΔHC-mérés
Dízeldiagnosztika:
‒ A dízeldiagnosztika meghatározása, sajátosságai
‒ Nem fedélzeti dízeldiagnosztika
‒ Fordulatszámmérés
‒ Az adagolás időzítésének mérése
‒ Nyomáshullám elemzése
A közös nyomásterű (Common-Rail, CR) befecskendezőrendszerek vizsgálata:
‒ A kisnyomású rendszer vizsgálata
‒ A nagynyomású rendszer vizsgálata
‒ A rendszernyomás ellenőrzése
‒ A befecskendezőszelepek ellenőrzése
‒ A nagynyomású szivattyú és szelepeinek ellenőrzése
A CR porlasztóhidraulika diagnosztikája:
‒ A visszafolyó mennyiség ellenőrzése
‒ Porlasztóhiba és szennyezés
‒ Vizsgálatok próbapadon
A szivattyúzó–porlasztó (PDE) befecskendezőrendszer vizsgálata
Fedélzeti (EDC) diagnosztika
A dízelmotorok füstölésmérése:
‒ A füstölésmérés elméleti alapjai
‒ A füstölés mérőszámai
‒ A füstölésmérő műszerek felépítése
‒ A mintavevő szonda
‒ Az elektromos időállandó
‒ Programozott mérés
‒ A vizsgálathoz szükséges járműadatok
‒ Az elektronikus tanúsítvány
‒ A füstölésmérés technológiája
‒ Szemrevételezéses ellenőrzés
‒ A mérés előkészítése
‒ A környezetvédelmi állapot ellenőrzése
‒ Az elfogyasztott tüzelőanyag mennyiségének mérése
‒ Fogyasztásmérés
‒ A megtett út, illetve a sebesség mérése
‒ Országúti fogyasztás mérése
‒ Próbapadi fogyasztás mérése
‒ A görgős teljesítménymérő próbapadok felépítése, működési elve
‒ Mérés, kiértékelés
Irányított rendszerek diagnosztikája
‒ Soros diagnosztika
‒ Ellenőrzési feladatcsoportok
‒ A rendszerteszterek és a diagnosztikai csatlakozó
‒ Vezetőtájékoztatás
‒ A fedélzeti diagnosztika áramkörvizsgálata
‒ Párhuzamos diagnosztika
‒ Beavatkozóteszt
‒ Perifériadiagnosztika
Áramellátó és indítórendszerek diagnosztikája
‒ Az akkumulátor indítóképességének vizsgálata
‒ Az indítórendszer komplex vizsgálata
‒ A generátor vizsgálata
‒ A szabályozott feszültség mérése
‒ A gyújtási energiaváltozás ellenőrző vizsgálata
‒ A gyújtásidőzítés ellenőrzése
‒ A villamosenergia-változás folyamatának diagnosztikai ellenőrzése a gyújtórendszerben
‒ Az oszcilloszkópos gyújtásdiagnosztika áttekintő mérési technológiája
‒ Mechanikus megszakítóval vezérelt gyújtás
‒ Primeráram-vezérelt elektromos gyújtás
‒ Az oszcilloszkópos gyújtásvizsgáló műszeregység csatlakoztatása
‒ Az analóg gyújtásvizsgáló oszcilloszkóp felépítése és csatlakoztatása hagyományos gyújtórendszerhez
‒ Csatlakoztatás elosztó nélküli gyújtórendszerekhez
Fékberendezések diagnosztikája
‒ A fékvizsgálat módszereinek csoportosítása
‒ A minősítés elméleti alapjai
‒ Görgős fékerőmérő próbapad
‒ Fékminősítés görgős fékerőmérő próbapadi méréssel
‒ A kerékfékszerkezet működésének hatásossága
‒ A kerékfékerő eltérése
‒ A kerékfékszerkezet erőingadozása
‒ Fékvizsgálat
‒ A fékrendszer hatósági vizsgálatának technológiája
‒ A fékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő–adatgyűjtő berendezés
‒ Az M, N kategóriájú gépkocsik vizsgálatának technológiája
‒ A nemzetközi forgalomban használt M2 és M3 kategóriájú légfékes személyszállító gépkocsik (autóbuszok) időszakos vizsgálatánál alkalmazandó, a légfékberendezés működőképességének megállapítására szolgáló vizsgálat technológiája
Lengéscsillapítók diagnosztikája
Lengéscsillapító-diagnosztika:
‒ Lengéscsillapító-vizsgálat a gépjármű ejtésével
‒ Lengéscsillapító-vizsgálat a kerék lengetésével
‒ A dinamikus talperő-ingadozás mérése (EUSAMA)
‒ A mérés eredményét befolyásoló tényezők
EUSAMA-rendszerű lengéscsillapító-vizsgáló próbapad felépítése
EUSAMA-rendszerű lengéscsillapító-vizsgálat
‒ A futómű bemérésének vonatkozási rendszere
‒ A kerék beállításának paraméterei
‒ A tengelyhelyzet hibái
‒ Futómű-ellenőrző műszerek
‒ Méréstechnikai alapelvek
‒ A korszerű futómű-ellenőrző műszerek felépítése
‒ A mérőfejek felfogatása és a tárcsaütés kiegyenlítése
‒ Futóművek bemérése
‒ Előkészítő munkák a futómű bemérése előtt
‒ Keréktárcsaütés kompenzációja
‒ Futómű mérése
‒ Különleges mérési eljárások
‒ Különleges mérőműszerek
‒ A fénykéve optikai tengelyének előírásos helyzete
‒ A diagnosztikai ellenőrzés technológiája
‒ A mérőhely és a gépkocsi előkészítése
‒ A kamera tájolása a gépkocsihoz
‒ Az ellenőrzés műveletei
‒ A hálózatra vonatkozó hibakódok olvasása, törlése
‒ Ellenállás és feszültség mérése a CAN-hálózatban
‒ Oszcilloszkópos vizsgálatok
LIN-hálózatok diagnosztikai vizsgálata:
A MOST-, a Flex-Ray és a Byteflight rendszerek speciális ellenőrzési, diagnosztikai előírásai
Gépjármű-mechatronikai ismeretek tanulási terület a Szerviz szakmairány számára 458/454 óra
Gépjármű-szerkezettan tantárgy (10. évf.) 216/237 óra
Gépjárműgyártás és -üzemeltetés a Szerviz szakmairány számára tanulási terület 382/372 óra
Gépjárműgyártás tantárgy (10-11. évf.) 72/62 óra
Gépjármű-karbantartás tantárgy 93/93 óra
‒ Belső kárpittisztítás
A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat általános technológiája, amely magában foglalja a következők ellenőrzését: okmányok, a jármű azonosítása, tükrök, hangjelzés, műszerek, sebességmérő, menetíró (tachográf), sebességkorlátozó, zavarszűrés, fűtés, tartozékok, világító berendezés, fényjelző berendezés, visszajelzés/kapcsolók, fényvisszaverők, áramforrás, kormányozhatóság, kormánymű-rásegítő, kormányruda-zat/csuklók, üzemi /biztonsági/ rögzítőfék, fékműködés, jelzések, fékcsövek, kerékfékszerkezet, tengelyek/felfüggesztés, gumiabroncsok, keréktárcsák, csapágyazás, alváz/segédalváz, vezetőtér/utastér, külsőkialakítás, raktér/rakfelület, vontatás, erőátvitel, méretek, tüzelőanyagellátó berendezés, kipufogórendszer/környezetvédelem, mozgáskorlátozott jármű, megkülönböztető, figyelmeztető lámpák
Gépjármű-diagnosztika tantárgy 217/217 óra
Korszerű járműtechnika tanulási terület a Szerviz, és a Gyártás szakmairányok számára (11. évf.) 217/217 óra
Gépjármű-informatikai rendszerek tantárgy 124/124 óra
A képzés órakeretének legalább 66%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.Témakörök
A digitális adatátvitel alapjai
A buszrendszerek fő jellemzői
A kommunikáció ISO/OSI-szintmodellje
Hálózati topológiák
Kapcsolat a vezérlőegység és a buszvonal között
Hálózati kapcsolat az egyes buszrendszerek között
Buszhálózatok alkalmazása gépkocsikban
Az elektronikus vezérlőrendszer elemeinek áttekintése
‒ Szenzorok
‒ Vezérlőegység
‒ Beavatkozók (működtetők)
CAN-busz-hálózatok
Alkalmazások
Elvi felépítés
Az adatküldés folyamata
CAN-busz-vezetékek
A feszültségjelek formái
Az adatátvitel menete, az üzenetkeretek formátuma
Egyéb üzenetfajták
Az üzenetkeretek fogadása
Rendszeren belüli ellenőrzési eszközök a zavarok felismerésére
VAN-buszrendszer
SAE J 1850 (PWM, VPW)
Haszonjárművek SAE J1939 szerinti CAN-rendszere
LIN- és más buszrendszerek
Alkalmazás és jellemzők
A rendszer felépítése
A LIN-rendszer vezérlése
Az üzenetek formátuma (protokoll)
A kommunikáció menete
Csatlakozás a LIN-busz-vonalhoz
Sleep üzemmód
LIN-rendszerek csatolása a CAN-busz vonalhoz
Egyéb szubbuszhálózatok (K-Line/L-Line/KWP2000)
Idővezérelt kommunikációs rendszerek
‒ TTP (Time Triggered Protocol)
‒ TT-CAN (idővezérlésű CAN-rendszer)
‒ Byteflight adatbusz
‒ FlexRay adatbuszrendszer
‒ Alkalmazás
‒ A FlexRay rendszer fő jellemzői
‒ Kommunikációs ciklusok
‒ Szinkronizálás
‒ Belső hibakezelés, buszvédelem
Multimédiás buszrendszerek
MOST-busz-rendszer
D2B-busz-rendszer
Bluetooth
Alkalmazási példák
Vezetőtámogató rendszerek
Fejlett vezetőtámogató rendszerek (ADAS), bevezetés
‒ Intelligens szállítási és szállítmányozási rendszerek
A vezetőtámogató rendszerek működése:
‒ Sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek (LDWS)
‒ Adaptív tempomat (ACC)
‒ Holttérfigyelés vagy oldalvédelem-segéd (BSD)
‒ Adaptív távolságifényszóró-szabályozás (AHBC)
‒ Ütközésveszély-figyelmeztető
‒ Fejlett vészfékező rendszer (AEBS)
‒ Keréknyomás-figyelő rendszer (TPMS)
‒ Álmosságmonitor
‒ Éjjellátó
‒ Vezetőfigyelő rendszer
‒ Információk szélvédőre vetítése
‒ Egyéb rendszerek
Érzékelők és beavatkozók a vezetőtámogató rendszerekben
A vezetőtámogató rendszerek kalibrálása
Alternatív gépjárműhajtások tantárgy 93/93 óra
Alternatív tüzelőanyagok és jellemzőik
‒ Környezetvédelmi és fogyasztáscsökkentési (széndioxid-emisszió csökkentési) célú egyéb eljárások
‒ Fosszilis tüzelőanyagok
‒ Megújuló tüzelőanyagok
‒ Otto-motorok alternatív tüzelőanyagai és jellemzői
‒ Az alternatív tüzelőanyagokkal működő Otto-motoros rendszerek felépítése, működése és jellemzői
‒ Dízelmotorok alternatív tüzelőanyagai és jellemzőik
‒ Az alternatív tüzelőanyagokkal működő dízelmotoros rendszerek felépítése, működése és jellemzői
Szintetikus motorhajtóanyagok
Hajtóanyagok tárolása
Hibrid hajtású járművek (HV, PHV)
A hibrid hajtás lényege, fő célok és jellemzők
‒ Hibrid alapüzemmódok
‒ A hibridizálás mértéke (mikro-, mild, full és plugin hibrid rendszerek)
‒ Hibrid hajtáskonstrukciók
‒ Soros hibrid hajtás (S-HEV)
‒ Párhuzamos hibrid hajtás (P-HEV)
‒ Vegyes hibrid hajtás (PS-HEV)
‒ Nyomatékosztó (teljesítményosztó) vegyes hibrid hajtás
Hibrid járművek villamos rendszerei
Hibrid hajtású járművek vizsgálata és javítása:
‒ A hibrid hajtású járművekkel kapcsolatos speciális munkavédelmi és üzemeltetési ismeretek a gyakorlatban
‒ A plugin hibrid (PHV) hálózati töltőre kapcsolása és a töltési folyamat felügyelete
‒ A hibrid hajtású járművek szerviz üzemmódba kapcsolása és a környezetvédelmi felülvizsgálat végrehajtása
‒ A hibrid hajtású járművek előírt módon történő szétkapcsolása a szervizkapcsoló kikapcsolásával (a gyártó által előírt módon)
‒ A HV-akkumulátor gyártó által előírt módon történő kiszerelése és a telep biztonságos tárolása
‒ A HV- és az EV-rendszerek szigetelésvizsgálatának elvégzése a SAE J1766 szerint
‒ A hibridhajtás-irányító (HV-ECU), a motorirányító (Engine-ECU) és a HV-akkumulátort felügyelő (BAT-ECU) rendszerek soros diagnosztikája
‒ A hibrid hajtású járművek villamos hálózata
‒ Néhány gyakorlatban megvalósított hibrid hajtású jármű bemutatása (pl. Toyota Prius, Honda CRZ IMA, Peugeot Hybrid4, Toyota Prius 3 Plugin)
‒ Az energiamonitor felépítése és információs rendszere
‒ A hibrid hajtású járművekkel kapcsolatos munkavédelmi ismeretek
Elektromos hajtású járművek
‒ A hajtáslánc elrendezési módjai
‒ A hajtáslánc főbb elemei, szerkezetük és működésük
‒ Az alkalmazható akkumulátortípusok és jellemzőik
‒ A telep beépítése, hűtése és elektronikus felügyelete
‒ A telep töltése külső forrásról
‒ Néhány gyakorlatban megvalósított elektromos hajtású jármű bemutatása (pl. Reva, Mitsubishi i-MiEV, Daimler Smart ED)
‒ Az EV járművek működése különböző üzemmódokban
‒ Az EV járművek menetstabilizáló és kényelmi berendezései
