A szakma alapadatai
Jogi háttér:
A Képzési és Kimeneti követelmények és a Program Tanterva szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020 (II. 7.) Korm. rendelet (Szkr.). alapján készült.
Az ágazat megnevezése:Â Specializált gép- és járműgyártás
A szakma megnevezése:Â Alternatív járműhajtási technikus
A szakma azonosító száma:Â 5 0716 19 01
A szakma szakmairányai:Â -
A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje:Â 5
A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje:Â 5
Ágazati alapoktatás megnevezése: Műszaki ágazati alapoktatás
Kapcsolódó részszakmák megnevezése: -
Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Szakképző iskolai oktatásban: -, Technikumi oktatásban: 225 óra, Érettségire épülő oktatásban: 160 óra
A KÉPZÉS SZERKEZETE ÉS TARTALMA
A programtantervvel kitöltött időkeret – a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020 (II. 7.) Korm. rendelet 13.§ (4) bekezdésének megfelelően – tartalmaz a szakképző intézmény által a helyi gazdasági környezet egyedi elvárásaihoz igazodó szakmai célokra szabadon felhasználható időkeretet (szabad sáv).
A szabad sáv szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.
Az elmélet és a gyakorlat a dokumentumban nem kerül élesen elválasztásra. A cél az, hogy lehetőség legyen a gyakorlat során is elméletet oktatni, hatékonyabbá téve ezzel az oktatást. Az egyes tantárgyaknál történik annak meghatározása, hogy a tantárgy teljes tartalmát tekint-ve az órakeretnek minimálisan hány százalékát kell gyakorlati körülmények között (tanműhelyben, termelőüzemben stb.) oktatni. Ez az adott tantárgy egészének gyakorlatigényességét mutatja, és minél magasabb ez az arány, annál inkább ösztönöz az elméleti tudáselemek gyakorlatba ágyazottan történő oktatására.
A szakirányú oktatásban a tantárgyakra meghatározott időkeret és tartalom kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám, valamint a tantárgyak és témakörök óraszámának évfo-lyamonkénti megoszlása és sorrendje – a szakmai vizsga követelményeire tekintettel – pedig ajánlás.
A kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítés során az ágazati alapoktatáshoz tartozó tantárgyak oktatását a szakmai oktatás első félévében kell megszervezni.
A szakképzésbe történő belépés feltételei
Iskolai előképzettség:Â Alapfokú iskolai végzettség
Alkalmassági követelmények
Foglalkozás Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: Szükséges
Pályaalkalmassági vizsgálat: Nem szükséges
Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása
Egyszerű alkatrészekről készült műszaki rajzokat olvas. A rajzok alapján kiválasztja a gyártáshoz szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket. Gyártási, szerelési sorrendtervet készít. Ezek alapján kézi megmunkálással vagy kisgépekkel egyszerű, fémből készült alkatrészeket gyárt. Az elkészült alkatrészek méreteit mérőeszközökkel ellenőrzi, és a mérést szakszerűen dokumentálja.
Műszaki dokumentáció alapján egyszerűbb csavarkötéseket, szegecskötéseket és lágyforrasztással készült kötéseket létesít. Villamos kapcsolási rajz alapján egyszerű villamos áramköröket állít össze, és azokon elvégzi a feszültség, az áramerősség és az ellenállás mérését. Az elvégzett méréseket dokumentálja. Ismeri és használja a hiba- és túláramvédelmi eszközöket.
Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoportot szerel össze.
Ágazati alapvizsga leírása, mérésének, értékelésének szempontjai
Az ágazati alapvizsgára bocsátás feltétele: valamennyi előírt képzési évfolyam eredményes teljesítése.
Írásbeli vizsga
A vizsgatevékenység megnevezése: Fémipari és villamosipari alapok.
A vizsgatevékenység leírása
Az írásbeli vizsgarészben a gyakorlati vizsgán elkészítendő, szerelendő alkatrészekkel, illetve összeállítandó villamos kapcsolással összefüggő feladatokat kell megoldani. Az írásbeli vizsgatevékenység az alábbi tanulási eredmények mérésére és értékelésére irányul:
- A gyártandó alkatrész műhelyrajzának elkészítése a szükséges nézetekkel 3D ábra alapján. Minimális elvárás a sík felületek, külső vagy belső hengeres felületek, menetek ábrázolása, méretek megadása a műszaki rajz szabályai szerint.
- Villamos kapcsolási rajz alapján az áramkör működésére vonatkozó feleletválasztós és/vagy feleletalkotós feladatok megoldása.
- Egy alkatrész gyártási technológiájával, gyártási sorrendjével kapcsolatos feladatok (felhasználandó szerszámok, eszközök, előgyártmány kiválasztása, gyártási műveletek, gyártási sorrend).
- Szakmai számítás:
- előgyártmány darabolás előtti hosszának meghatározása,
- hajlított lemezalkatrész hajlítás előtti hosszának meghatározása,
- feszültség, áramerősség, ellenállás, eredő ellenállás meghatározása egyszerű áramkörben.
- Mérés, ellenőrzés: 3D ábra alapján a darab mérésének leírása, mérőeszköz kiválasztása, elfogadható méret meghatározása, munkadarab értékelése. Villamos kapcsoláson elvégzendő mérés leírása, mérési pontok meghatározása.
- Alkatrész gyártásához kapcsolódó munkavédelem. Adott munkadarab gyártása, villamos kapcsolás elkészítése során betartandó érintésvédelmi és munkavédelmi szabályok és az alkalmazandó egyéni és egyéb védőeszközök ismertetése.
Az írásbeli vizsga tartalmazhat feleletválasztós, feleletalkotós, számításos és rajzkészítési feladatokat.
A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam:Â 90 perc
 A vizsgatevékenység aránya a teljes ágazati alapvizsgán belül: 30 %
A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:
A javítás a feladatsorhoz rendelt értékelési útmutató alapján történik.
Az egyes feladattípusok aránya és értékelése a teljes vizsgafeladaton belül:
Műhelyrajz készítése 15%
Villamos kapcsolási rajz értelmezése 15%
Gyártástechnológia 20%
Szakmai számítás 20%
Mérés, ellenőrzés 20%
Munkavédelem 10%
Az értékelés százalékos formában történik.
A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 51%-át elérte.
Gyakorlati vizsga
A vizsgatevékenység megnevezése: Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoport egyes elemeinek előállítása és összeszerelése. A szerkezet egyes - általa készített - elemeit készen hozhatja a tanuló a vizsgára.
Egyszerű geometriájú alkatrészek elkészítése
â— darabolás, reszelés, fúrás, menetkészítés, méretellenőrzés, munkadarabok értékelése megfelelőség szempontjából;
â— szerelési ábra szerint az alkatrészek összeszerelése;
â— összeállítási rajz alapján a villamos alkatrészek elhelyezése;
â— kapcsolási rajz alapján a villamos bekötés elkészítése;
â— adott alkatrészről mérési jegyzőkönyv készítése (szükség esetén mérési utasítás szerint)
â— villamos mérések (feszültség, áramerősség, ellenállás mérésének) elvégzése;
â— a mérési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
- a rajz szerint megadott méreteket és tűrések szerinti határméreteket,
- a tanuló által mért gyártási méretet
- a tanuló értékelését a gyártott alkatrész megfelelőségére vonatkozóan
- villamos paraméterek mért értékei rögzítése és kiértékelése
A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam:Â 240 perc
A vizsgatevékenység aránya a teljes ágazati alapvizsgán belül: 70 %
A vizsgatevékenység értékeléséhez a vizsgaszervezőnek részletes értékelő lapot kell összeállítania az alábbi szempontok figyelembevételével:
â— az elkészített szerkezet működőképessége 25%,
â— villamos áramkör működőképessége 25%,
â— a kézi megmunkálással készült alkatrészek méretpontossága 20%,
â— a kézi megmunkálással készült alkatrészek, forrasztott kötések esztétikája 10%,
â— a mért értékek pontossága 20%.
A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 51 %-át elérte érte.
A szakmai vizsga leírása, mérésének, értékelésének szempontjai
Szakma megnevezése: Alternatív járműhajtás technikus
Szakmai vizsgára bocsátás feltétele:
valamennyi előírt képzési évfolyam és az egybefüggő szakmai gyakorlat eredményes teljesítése.
Szakmához kötődő további sajátos követelmények:
Portfólió (szakmai életút) leadása. A portfólió terjedelme: minimum 5 - maximum 10 oldal (karakterszám megadásával). Elkészítésének módja és formája: elektronikus.
Központi interaktív vizsga
A vizsgatevékenység megnevezése: Alternatív járműhajtás technikus szakmai alapismeretek
A vizsgatevékenység leírása Feleletválasztós teszt és kifejtő kérdések a következő témákból:
Kis- közép- és nagyfeszültségű hálózatok ismerete, számítási, mérési módszerei. Az alternatív hajtású járművekben "hagyományos mechatronikai" és nagyfeszültségű komponenseinek felépítése, működése, mérési, javítási módszerei. Gépjárműdiagnosztika és szerelési tevékenységek nagyfeszültségű járműveken, az ehhez szükséges segédeszközök, mérőeszközök, adapterek, szerszámok, dokumentumok. Biztonságtechnikai, munkavédelmi szempontok és azok feltételei.
Járműfenntartási tevékenységek és a hozzá tartozó gyártói törvényi előírások.
A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam:Â 180 perc
A vizsgatevékenység aránya a teljes szakmai vizsgán belül: 30 %
- 50 db feleletválasztós kérdés e-vizsga vagy írásban (kérdésenként több válasz is jó, rossz válasz esetén pontlevonás) 10%
- Számolási feladat villamos ismeretekből 10%
- Alternatív járműveken szerelési tevékenységhez szükséges munkavédelmi eszközök, kötelező szerszámok megnevezése felsorolás 10%
- Négy alkatrész azonosítás kép alapján és működésük leírásának kifejtése 15%
- Nagyfeszültségű járművek biztonságos működését biztosító rendszerek felépítése, feladata, ellenőrzése (pl.: potenciálkiegyenlítés, szigetelési ellenállás, védővezető stb.) 15%
- Alternatív jármű szabadra kapcsolásának menetének részletezése , biztonsági állapot létrehozásának leírása 20%
- Készítsen vázlatot egy javítandó nagyfeszültségű jármű munkahely kialakításához 20%
A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 40%-át elérte.
Projektfeladat
A vizsgatevékenység megnevezése: Alternatív járművön végzett szerelési és diagnosztikai feladat
- Portfólió prezentálása. A vizsgázó az elkészített portfólióról a projekt feladat megkezdése előtt, szóban számoljon be a vizsgabizottságnak.
- Alternatív járművön hajtson végre állapotfelmérést, ezt dokumentálja.
- Végezzen a járművön diagnosztikai vizsgálatot, értékelje ki a hibatárolóban olvasható hibákat.
- Alternatív járművön szereljen ki egy meghatározott főegységet (az alkatrész alternatív meghajtás rendszerhez kapcsolódó legyen). Hajtsa végre a feladat elvégzéshez szükséges biztonságos műszaki előfeltételeket és alakítsa ki a biztonságos munkaterületet (pl. a gépjármű szabadra kapcsolás, feszültségmentesítés és ezek jelölése stb). Minősítse a főegység állapotát szemrevételezéssel és mérőeszközzel, majd dokumentálja.
- Készítsen a kiszerelt főegységről cikkszám és munkaóra alapján árajánlatot gyártói adatbázis segítségével. Az árajánlatot megfelelő tartalmi leírással (megszólítás stb) elektronikus formában el kell küldeni a szakoktatónak. Hajtsa végre az új alkatrész beszerzését, építse be és helyezze üzembe ismét a járművet jegyzőkönyv alapján, ehhez végezze el a megfelelő méréseket (pl. potenciál kiegyenlítés, szigetelési ellenállás mérés) Hajtson végre működés ellenőrzést a munka sikerességéről. Dokumentálja az elvégzett munkát (elektronikus vagy írásos formában).
A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam:Â 300 perc
A vizsgatevékenység aránya a teljes szakmai vizsgán belül: 70 %
- Portfóliónak tartalmaznia kell a tanulási folyamatot, a látható fejlődési utat; gyakorlati területen végzett tevékenységek leírását, eszközeit, kapcsolódó műszaki rajzokat és a használt munka-, tűz,- környezetvédelmi eszközöket. 10%
- Járművön jegyzőkönyvben meghatározott vizsgálati lépések alapján ellenőrizze a jármű állapotát. Döntsön a jármű és alkatrészei állapotáról. 10%
- Járművön önállóan hajtson végre diagnosztikai lekérdezést. Értelmezni, értékelnie kell a vezérlő egységekben található hibát/hibákat. 10%
- Utasítás alapján ki kell építenie egy alternatív járműhajtás rendszer alkatrészét. Ehhez szükséges biztonsági feltételeket a munkahelyen önállóan kell kiépítenie, jelölnie, végrehajtania. A javításhoz meg kell tudnia határoznia a megfelelő védőeszközöket, szerszámokat, speciális szerszámokat, ezt követően azokat szakszerűen kell használnia. A kiépített alkatrészt minőségi szempontok alapján kell vizsgálnia (sérülés), illetve jegyzőkönyv alapján mérésekkel. 30%
- Árajánlatot kell készítenie a kiépített alkatrészről és a munka elvégzéséhez szükséges munkaórákról. Gyártói adatbázisban kell azonosítani a jármű típusát és kikeresni az alkatrészt cikkszám alapján. Árajánlatot szakoktatónak meg kell kapnia. 10%
- Önállóan beszerzi, majd beszereli az alkatrészt és ismét üzembe kell helyeznie a járművet. Üzembe helyezéshez szükséges méréseket utasítás és jegyzőkönyv alapján kell végrehajtania, dokumentálnia. 25%
- Működés és funkció ellenőrzést kell végeznie 5%
A szakmai vizsga eredményébe az ágazati alapvizsgát az alábbi súlyaránnyal kell beszámítani:
Ágazati alapvizsga: 20%,
Szakmai vizsga: 80 %
Tematika
Műszaki alapozás tanulási terület   558 óra (13. évfolyam)
A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Villamos alapismeretek tantárgy    288 óra  Â
Témakörök
Villamos áramkör
Villamos alapfogalmak (töltés, áram, feszültség, ellenállás, vezetés, teljesítmény, munka, hatásfok)
Az áramkör és a villamos áramkör fogalma, felépítése, működése, jellemzői, ábrázolása, összefüggések
Villamos energiaforrások csoportosítása, jellemzői
Fogyasztók csoportosítása, jellemzői
Ellenállás, fajlagos ellenállás
Ohm törvénye
Az anyagok csoportosítása villamos szempontból; vezető, szigetelő, félvezető fogalma; példák a különböző anyagokra
A vezetők ellenállását meghatározó tényezők (anyagi minőség, hossz, keresztmetszet)
A vezeték ellenállása
A vezetők és szigetelők ellenállásának hőmérsékletfüggése.
Az összetett áramkörök fogalma, felépítése, elemei (csomópont, ág, hurok)
Az összetett áramkörök alaptörvényei és alkalmazásuk (Kirchhoff I., II, áramosztás, feszültségosztás)
Ellenállások soros, párhuzamos eredője, vegyes kapcsolása két-három ellenállás esetén
Feszültség- és áramforrások soros és párhuzamos kapcsolása, átalakítása
Egyszerű energiaforrások (ideális és valóságos feszültségforrás); a feszültségforrás jellemzői (üresjárási feszültség, kapocsfeszültség, belső ellenállás, rövidzárási áram)
Összetett áramkörök egyszerűsítése
Villamos áramkör ábrázolása
Villamos rajzok fogalma, fajtái (egyvonalas, többvonalas, elvi, kapcsolási, szerelési, elrendezési, nyomvonal-, áramutas stb.)
A villamos rajzok felépítése
Vezetékek ábrázolása – vonalak
Készülékek ábrázolása – jelképek
Érintkezők és működtetésük (a kapcsoló fogalma, szerepe az áramkörben, jellemzői)
Fontosabb kapcsolófajták (nyomógomb, mágneskapcsoló [relé])
Félvezető alapú alkatrészek (dióda, LED, tranzisztor)
A villamos rajzok szerepe, használata
Villamos rajzok készítése szabadkézzel és szimulációs szoftverrel (pl. FluidSIM)
Villamos rajzok olvasása, értelmezése
Villamos áramkör kialakítása
Egyszerű áramkörök kialakítása, működtetése dokumentáció alapján, a villamos biztonsági előírások figyelembevételével
Áramkörök előkészítése feszültség alá helyezésre – szerelői ellenőrzés – készre jelentés
Világítási áramkörök
Egyszerű világítási alapkapcsolásokat képes legyen összeállítani (egysarkú kapcsolás, kétsarkú [leválasztó] kapcsolás, váltó kapcsolás)
Mágneskapcsoló (relé) alkalmazásával öntartó kapcsolást képes kialakítani (pl. kétkezes indítás, vészleállítás több helyről, egy készülék bekapcsolása és leállítása több helyről)
Villamos biztonságtechnika
Villamos biztonságtechnikai ismeretek, MSZ1 szerinti feszültségszintek (kisfeszültség, nagyfeszültség, törpefeszültség)
A villamos áram élettani hatásai; az áramütéses baleset súlyosságát befolyásoló tényezők
Az áramütés elleni védelem fogalma
Alapvédelem (közvetlen érintés elleni védelem); szigetelés, burkolat; az IP-védettség fogalma
Hibavédelem (közvetett érintés elleni védelem)
A táplálás önműködő lekapcsolása védelmi mód fogalma, működési elve
A földelővezető színjelölése, a védelmi mód jele a fogyasztói készüléken
Kettős és megerősített szigetelés
A védelmi mód működési elve
A védelmi mód jele a fogyasztói készüléken
Törpefeszültség
Védőelválasztás
Az MSZ 1585 alapján a szakképzett, kioktatott és laikus személy fogalma (példákkal)
A feszültségmentesítés lépései; azok alkalmazása épületen (lakóépületen) belül.
Műszaki mentés kisfeszültségen; áramütött személy kiszabadítása az áramkörből; az elsősegélynyújtás alapjai
Biztonságos munkavégzéshez szükséges biztonságtechnikai alapismeretek, veszélyhelyzetek felismerése
Villamos áramkörök mérése, dokumentálása
Mérési alapismeretek, műveletek: a mérés fogalma, analóg és digitális műszerek jellemzői, használata, feszültség mérése, áram mérése
Műszerek jelzései, mért értékek leolvasása
Méréshatár, skála, mért érték, pontosság
Analóg és digitális műszer kiválasztása, használata
Árammérő jellemzői, csatlakoztatása az áramkörhöz
Feszültségmérő jellemzői, csatlakoztatása az áramkörhöz
Ellenállásmérés jellemzői, csatlakoztatás az áramkörhöz
Multiméter használata
Megfelelő műszer kiválasztása, az optimális méréshatár megválasztása
Egyszerű áramkörön alapmérések végzése (áramerősség, feszültség, ellenállás)
Lineáris és nem lineáris fogyasztókon mérési sorozat végzése. Egyszerű lineáris fogyasztó U-I jelleggörbéjének felvétele
Egyszerű nem lineáris fogyasztó pl. izzó U-I jelleggörbéjének felvétele
Logikai kapcsolatok, ÉS, VAGY kapuk, logikai kapcsolatok megvalósítása kapcsolók és tranzisztorok segítségével
Mérési sorozat önálló elvégzése, dióda alapműködésének megértése céljából (egyenáramú megközelítés)
Az elvégzett munkák szakszerű dokumentálása mérési jegyzőkönyv és/vagy munkanapló formájában. Egyszerű irodai szoftverekkel mérési jegyzőkönyv készítése. A mérés leírása, a mérési adatok táblázatba rendezése, a mérési eredmények egyszerű diagramban, függvényben ábrázolása
Gépészeti alapismeretek   270 óra  (13. évf.)Â
Munkabiztonság, tűz- és környezetvédelem
A munkavédelem fogalma, szakterületei
Munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések
A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása
Tárgyi feltételek a munkavédelemben (levegő, megvilágítás, közlekedő és menekülő útvonalak, egyéb infrastruktúra)
Gépek, berendezések biztonsági követelményei, biztonsági berendezések
Kémiai biztonság: vegyszerek tárolása, kezelése
Villamos biztonság – elektromos áram élettani hatásai és veszélyei
Ergonómia
A munkavégzés fizikai ártalmai és ezekkel szembeni védekezés lehetőségei
Személyi és kollektív védőfelszerelések használata és alkalmazása
A munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések
Megfelelő mozgástér biztosítása, elkerítés, lefedés, tároló helyek kialakítása
Munkaegészségügy, foglalkozás-egészségügy
A tűzvédelem fogalma, szakterületei
Általános tűzvédelmi ismeretek, tűzvédelmi fogalmak: tűzszakasz, kockázati osztály, tűzállóság
Tűzvédelmi tiltások: torlaszolás tilalma, dohányzási tilalom, nyílt láng használatának tilalma
Tűzmegelőzés, gépek, berendezések speciális tűzvédelmi előírásai
Tűzveszélyes anyagok tárolása, szállítása, kezelése
Tűzvédelmi infrastruktúra alapismeretek
Tűzriadó terv: tűz jelzése, teendők tűz esetén
Tűzoltás módjai, tűzoltó eszközök
Jelzőtáblák, feliratok, speciális fényjelzések
A környezetvédelem fogalma, szakterületei
Irányítási rendszerek (ISO14001, EMAS)
Hulladékgazdálkodás: veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelése, szelektív összegyűjtése tárolása, gyűjtőhelyek kialakítása
Levegőtisztaság-védelem: pontforrások jellemzése
Víz- és talajvédelem: hűtő-kenő emulzió, egyéb ipari folyadékok felhasználása, tárolása, vegyszerkezelés, kármentés
Környezeti zaj, rezgés, biodiverzitás, az élő környezet védelme
Műszaki rajz alapjai
A műszaki rajzok tartalmi és formai követelményei
Rajztechnikai alapszabványok, előírások
A műszaki rajzban alkalmazott vonalak
Alkatrészek síkbeli ábrázolásának szabályai
A metszeti ábrázolás célja, értelmezése alkatrészrajzokon
A mérethálózat felépítése, a méretmegadás szabályai
A felvételi vázlatok készítése
A mérettűrés megadási módjai, a határméretek meghatározása
A felületi érdességek megadása
Alak- és helyzettűrések
A különféle furatok (sima, süllyesztett, zsákfurat, menetes furat) ábrázolása
Felvételi vázlat készítése furatos, menetes alkatrészekről tűrések és felületi érdesség megadásával
Az összeállítási rajzok tartalmi és formai követelményei
Összeállítási rajzok értelmezése
Szerelési sorrend felépítése összeállítási rajzok alapján
Anyag- és gyártásismeret
Az előgyártmányok típusai a gyártási technológiák alapján (hengerlés, húzás, kovácsolás, öntés)
Az előgyártmányok szabványos szállítási állapotai (alak, méret és hőkezeltség).
Az ipari anyagok csoportosítása
Az ipari anyagok tulajdonságai és felhasználási területei
Az alkatrészrajzok és összeállítási rajzok anyagjelölései
Az előírt anyag forgácsolhatóságának meghatározása anyagjelölés alapján, katalógus segítségével
Fémipari alapmegmunkálások
Az előrajzolás eszközei és módszerei
A darabolás eszközei és technológiái
Egyszerű lemezalakítások
Kézi forgácsolóeljárások
A furatmegmunkálás technológiái
Egyszerű kötések létrehozása (menetes kötés, szegecskötés, ragasztás, lágyforrasztás)
Hossz- és szögmérő eszközök alkalmazása
Az alak- és helyzettűrések ellenőrzési módszerei
A mérési eredmények dokumentálása, a kész alkatrészek minősítése
Projektmunka
A tantárgy témaköreiben elsajátított elméleti ismeretek és gyakorlati tevékenységek alkalmazása egy vagy több projektmunka keretében. A projekt(ek) megvalósítása során az alábbi tevékenységek elvégzése szükséges. Egy projekt az ágazati alapvizsga gyakorlati részének előkészítését is szolgálhatja.
Témakörök:
A gyártás-előkészítés lépései:
‒ gyártmányelemzés
‒ alapanyagválasztás, segédanyagok választása
‒ a gyártás munkafázisainak és azok sorrendjének meghatározása
‒ megmunkálószerszámok és megmunkálógépek kiválasztása
A dokumentációban megadott alkatrészek elkészítése kézi és gépi megmunkálással
A megfelelő mérőeszközök kiválasztása, az alkatrészek ellenőrzése, minősítése
A szükséges gépészeti kötések elkészítése, összeszerelés, illesztés
Gyártmányellenőrzés a műszaki előírás követelményei szerint
A mérések, ellenőrzések, minősítések dokumentálása
A projektmunka dokumentumainak folyamatos vezetése
Prezentáció készítése az elvégzett projektmunkáról
Speciális alapozó ismeretek tanulási terület   324 óra
 Mechanika – gépelemek tantárgy   72 óra   (13. évf.)
A képzés órakeretének legalább 0%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Statika
A témakör a statika alaptételeivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Az erő fogalma, jellemzői, erőrendszerek
Síkbeli erőrendszerek eredője és egyensúlya
Tartók
Keresztmetszetek elsőrendű nyomatéka, összetett keresztmetszetek súlypontja
Dinamika
A témakör a dinamika alaptörvényével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Pontszerű test gyorsulása
Gyorsulás és erő, gyorsulás és tömeg viszonya
Járműdinamika: járműmozgást befolyásoló erők (ellenálláserő, vonó- és fékezőerő)
Szilárdságtan
A témakör a különböző szerkezetekre ható erőrendszerek közvetlen hatásait és ezek várható eredményeit vizsgálja.
Az igénybevétel fogalma
Mechanikai feszültség
Egyszerű igénybevételek:
‒ Húzó és nyomó igénybevétel
‒ Hajlító igénybevétel
‒ Keresztmetszetek másodrendű nyomatékai és keresztmetszeti tényezői
‒ Nyíró igénybevétel
‒ Csavaró igénybevétel
‒ Összetett igénybevétel
Oldható kötések
A témakör a csavarmenetek származtatásával, fajtáival és alkalmazásával foglalkozik.
Csavarmenetek származtatása
Szabványos élesmenet
Kötőcsavarok és tartozékaik
Csavarkötések kialakításának módja és szerszámai
A csavar meghúzásának és oldásának nyomatékszükséglete
Kötőcsavarok szilárdsági méretezésének elve
Nem oldható kötések
Olyan kötésmódok, amelyeket általában külön kialakított kötőgépelem alkalmazása nélkül hozhatunk létre. Kivételt képeznek ez alól a szegecskötések.
Hegesztett kötések
Forrasztott kötések
Ragasztott kötések
Szegecskötések
Ék- és reteszkötések
Az ék- és reteszkötés témakör általában forgó tengelyeken elhelyezett nyomatékátvivő elemek (fogaskerekek, szíjtárcsák) elmozdulásának megakadályozására szolgáló szerkezeti elemek kialakításával, kiválasztásával foglalkozik.
Ékek, ékkötések
Kúpos és hengeres szegek
Reteszek, reteszkötések
Ékek és reteszek szilárdsági méretezése
Bordás kötés
Tengelyek és csapágyazásuk
A témakör a tengelyek feladatával, szerkezeti kialakításával, igénybevételével, valamint azok csapágyazásaival foglalkozik.
Tengelyek csoportosítása mozgásuk alapján
Tengelyek igénybevételei:
‒ Terhelési esetek
‒ Az anyagok kifáradása
A tengelyek csapágyazása:
‒ Siklócsapágyak
‒ Hordozócsapágyak
‒ Támasztócsapágyak
‒ Siklócsapágyak kenése
‒ Gördülőcsapágyak kiválasztásának szempontjai
‒ Gördülőcsapágy-típusok
Tengelykapcsolók
Az erőátviteli és mozgásátalakító rendszerek kinematikai láncolatában a forgatónyomaték továbbítására alkalmas szerkezeti elemekkel és azok szilárdsági ellenőrzésével foglalkozik.
Merev tengelykapcsolók
Rugalmas tengelykapcsolók
Hajlékony tengelykapcsolók
Oldható tengelykapcsolók
Mozgékony tengelykapcsolók
Súrlódó tengelykapcsolók
Fékek
A témakör a mozgó tömegek, járművek sebességének csökkentésére, álló helyzetben való rögzítésére alkalmas szerkezetek csoportosításával, szerkezeti kialakításával, működtetésével foglalkozik.
Energiaátalakulás fékezéskor
A fékek csoportosítása, jellemzői:
‒ Pofás fékek
‒ Tárcsafékek
‒ Kúpos fékek
‒ Lemezes fékek
‒ Szalagfékek
A fékek működtetése:
‒ Hidraulikus fékek
‒ Légfékek
‒ Villamos fékek
Kényszerhajtások
A témakör a tengelyek között kapcsolatot létesítő gépészeti egységgel, a hajtóművel, illetve azon belül - a különböző viszonylagos helyzetű tengelyek közötti kapcsolatot megvalósító, összetartozó elempárral - a hajtással foglalkozik.
Súrlódásos hajtások:
‒ Laposszíjhajtás
‒ Ékszíjhajtás
‒ Különleges ékszíjhajtások
Kényszerhajtások:
‒ Fogaskerékhajtás
‒ Csigahajtás
‒ Lánchajtás
‒ Fogasszíjhajtás
 Technológia tantárgy   36 óra   (13. évf)
A képzés órakeretének legalább 0%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.TémakörökÂ
 Vasötvözetek hőkezelése
Acélok hőkezelése:
‒ A teljes keresztmetszetre kiterjedő hőkezelés
‒ Felületi hőkezelés
Öntöttvasak hőkezelése:
‒ Szürkeöntvények hőkezelése
‒ Fehéröntvények hőkezelése
Anyagvizsgálatok
Szilárdsági vizsgálatok:
‒ Szakítóvizsgálat
‒ Keménységvizsgálat
‒ Törésmechanikai vizsgálat
‒ Fárasztóvizsgálat
Roncsolásmentes vizsgálatok
Öntéstechnológia
Öntéssel kapcsolatos alapfogalmak
Öntés homokformába
Öntés különleges öntőformába
Öntés állandó formába (kokillaöntés)
Öntvénytisztítás
Fémek képlékeny alakítása
Alapfogalmak
Kovácsolás és sajtolás műveletei
Hengerlés
Sajtolás
Mélyhúzás
Porkohászat
Forgácsolás
A forgácsolás elmélete
A forgácsolási adatok megválasztása
Forgácsolóeljárások:
‒ Esztergálás
‒ Gyalulás és vésés
‒ Üregelés
‒ Furatmegmunkálás
‒ Marás
‒ Köszörülés
Korrózió elleni védelem
A témakör a korrózió elleni védelem anyagaival és módszereivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témaköröket dolgozza fel:
Korrózióval kapcsolatos alapfogalmak
Előkészítés a felületvédelemre
Fémes bevonatok készítése
Nemfémes bevonatok készítése, műanyagozás
Egyéb fémek és ötvözeteik
A témakör a színesfémekkel és ötvözeteikkel, valamint a könnyűfémekkel és ötvözeteikkel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Réz és ötvözetei
Egyéb fémek
Nemesfémek
Alumínium és ötvözeteiÂ
Elektrotechnika tantárgy   216 óra  (13. évf.)Â
A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.Témakörök
Egyenáramú hálózatok, energiaforrások
Az egyenáramú hálózatok, energiaforrások témakör az egyenáramú hálózatok szerkezeti elemeivel, azok tulajdonságaival és törvényszerűségeivel foglalkozik. Részletesen foglalkozik az energiaforrások áram-, feszültség- és teljesítményviszonyaival.
Villamosságtani alapfogalmak: villamos tér és feszültség, elektromos áram, ellenállás
Egyenáramú hálózatok:
‒ Áramkörök
‒ Ohm törvénye
‒ Villamos hálózatok
‒ Ellenállás-hálózatok eredő ellenállása
‒ Nevezetes hálózatok (feszültségosztás törvénye, áramosztás törvénye)
Energiaforrások
Munka, teljesítmény és hatásfok
Generátorok kapcsolása és üzemi állapotai:
‒ Ideális és valóságos generátor
‒ Feszültséggenerátorok helyettesítő kapcsolása
‒ Feszültséggenerátorok üzemi állapotai
‒ Feszültséggenerátorok kapcsolása
Generátorok helyettesítő képei
A szuperpozíció tétele
Generátorok teljesítményviszonyai
A villamos áram hatásai
A témakör a villamos áram hő-, vegyi és élettani hatásait foglalja össze.
Az áram hőhatása:
‒ A villamos energia hőegyenértéke
‒ A hőhatás alkalmazásai: fűtés, izzólámpák, vezetékek melegedése, biztosítók
Az áram vegyi hatása:
‒ Folyadékok vezetése
‒ Faraday törvénye
‒ Elektrokémiai energiaforrások
Az áram élettani hatásai
‒ Az áramütés mértékét befolyásoló elektromos és nem elektromos tényezők
Az áram mágneses hatása
Villamos és mágneses tér
A témakör a villamos és a mágneses terek jellemzőivel, a kondenzátorok és a tekercsek viselkedésével foglalkozik egyenáramú körökben.
Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A villamos tér jelenségei:
‒ Erőhatások villamos térben
‒ A villamos tér jelenségei
‒ Az elektromos térerősség és az anyag kapcsolata
‒ Anyagok viselkedése villamos térben
‒ Kapacitás
‒ Kondenzátor
‒ Síkkondenzátor
‒ Kondenzátorok fajtái
‒ A kondenzátor energiája és veszteségei
‒ Kondenzátorok kapcsolásai
‒ A kondenzátor töltési és kisütési folyamatai
Mágneses tér:
‒ Az állandó mágnes tere
‒ Mágneses indukció
‒ Árammal létrehozott terek
‒ A mágneses teret jellemző mennyiségek: mágneses indukció és fluxus, gerjesztés, mágneses térerősség, mágneses permeabilitás
‒ Az anyagok viselkedése mágneses térben: anyagok csoportosítása ïr szerint, mágnesezési görbe, anyagok csoportosítása Hc szerint
‒ Mágneses körök
‒ Erőhatások mágneses térben
Indukciós jelenségek
A témakör az indukciós jelenségek megjelenési formáival, azok törvényszerűségeivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Indukciótörvény
Mozgási és nyugalmi indukció
Örvényáramok
Kölcsönös indukció
Az induktivitás energiája
Az induktivitások kapcsolásai
Induktivitás viselkedése az áramkörben:
‒ Folyamatok bekapcsoláskor
‒ Folyamatok kikapcsoláskor
Az elektromágneses indukció felhasználása
Váltakozó áramú hálózatok
A váltakozó áramú hálózatok a váltakozó áram és feszültség jellemzőivel, az áramkörben lévő ellenállások, kondenzátorok és tekercsek okozta törvényszerűségeivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Váltakozó feszültség és áram:
‒ Váltakozó mennyiségek ábrázolása
‒ Váltakozó mennyiségek összegzése
Ellenállás a váltakozó áramkörben:
‒ Fázisviszonyok
‒ A váltakozó feszültség effektív értéke
‒ Elektrolitikus és abszolút középérték
Reaktanciák:
‒ Induktivitás az áramkörben
‒ Fáziseltérés a feszültség és az áramerősség között
‒ Az induktív fogyasztó teljesítménye
‒ Induktív reaktancia
‒ Kondenzátor az áramkörben
‒ A kapacitív fogyasztó teljesítménye
‒ A kondenzátor reaktanciája
Impedancia és admittancia
Összetett váltakozó áramkörök:
‒ Soros R-L kapcsolás
‒ Párhuzamos R-L kapcsolás
‒ Soros R-C kapcsolás
‒ Párhuzamos R-C kapcsolás
‒ Soros R-L-C áramkör
‒ Soros rezgőkör
‒ Párhuzamos R-L-C áramkör
‒ Párhuzamos rezgőkör
Teljesítmények a váltakozó áramkörben
Fázisjavítás
Többfázisú hálózatok, villamos gépek
A témakör a többfázisú, ezen belül a háromfázisú csillag- és háromszögkapcsolás jellemzőivel és teljesítményviszonyaival foglalkozik. Tárgyalja továbbá a villamos gépeken belül a transzformátorok, a váltakozó áramú generátorok és motorok, valamint az egyenáramú generátorok és motorok működési elvét. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Többfázisú hálózatok:
‒ Csillagkapcsolás
‒ Háromszögkapcsolás
Villamos gépek:
‒ Transzformátorok elvi felépítése, működése, veszteségei, műszaki jellemzői
‒ Váltakozó áramú generátorok: egyfázisú, háromfázisú
‒ Egyenáramú generátorok szerkezete, működése, gerjesztési lehetőségei
‒ Egyenáramú motorok szerkezete, működése, gerjesztési lehetőségei
‒ Váltakozó áramú motorok
‒ Háromfázisú aszinkronmotorok
Félvezető áramköri elemek
A témakör a legfontosabb félvezető áramköri elemek szerkezeti felépítésével, működési elvével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Félvezetők fizikája:
‒ A félvezető anyagok tulajdonságai
‒ A félvezető dióda felépítése és működése
‒ A félvezető diódák típusai: egyenirányító diódák, Zener-diódák
Bipoláris tranzisztorok:
‒ A bipoláris tranzisztor felépítése
‒ A bipoláris tranzisztor működése és jellemzői
‒ A bipoláris tranzisztor alapegyenletei, alapkapcsolásai, jelleggörbéi
Unipoláris tranzisztorok:
‒ Záróréteges térvezérlésű tranzisztorok jellemzői
‒ MOSFET-tranzisztorok
Különleges félvezető eszközök:
‒ Négyrétegű dióda
‒ Tirisztor
Optoelektronikai alkatrészek:
‒ Fotoellenállás
‒ Fotodiódák
‒ Fénykibocsátó dióda
Analóg alapáramkörök
A témakör az egyenirányító kapcsolásokkal foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
‒ Egyutas egyenirányítók
‒ Kétutas egyenirányítók
‒ Középleágazásos, kétutas egyenirányítók
‒ Hídkapcsolású (Graetz-kapcsolású) kétutas egyenirányítók
Impulzustechnikai és digitális áramkörök
A témakör az impulzusok jellemzőivel, az impulzusformáló és impulzus-előállító áramkörök elvi működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Az impulzusok jellemzői
Impulzusformáló áramkörök
Diódás vágóáramkörök
Impulzus-előállító áramkörök
Logikai alapfogalmak:
‒ Analóg és digitális mennyiségek
‒ Kettes számrendszer
‒ Az információ kódolása
‒ Logikai függvények
Gépjármű-mechatronikai ismeretek tanulási terület  (11-12. évf) 562 óra
Gépjármű-szerkezettan tantárgy   (13-14. évf.) 180/186 óra
A képzés órakeretének legalább 55%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Benzinmotorok szerkezete és működése
A témakör a benzinmotorok szerkezeti felépítésével, működési jellemzőivel és a motor működéséhez szükséges segédberendezések működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A négyütemű benzinmotor szerkezeti felépítése, működése:
‒ Szerkezet
‒ Négyütemű működésmód
‒ Az égési folyamat
‒ Indikátordiagram és vezérlési diagram
‒ Motorjelleggörbék, motorjellemzők
Henger- és forgattyús hajtómű:
‒ Dugattyú
‒ Dugattyúcsapszeg
‒ Dugattyúgyűrű
‒ Hajtórúd
‒ Forgattyús tengely, kéttömegű lendkerék
‒ Henger, hengerfej, forgattyúház
Motorvezérlés:
‒ Szelepek és tartozékaik
‒ Vezérműtengely
Tüzelőanyag-ellátó rendszer:
‒ Benzinbefecskendezés
Kipufogórendszer:
‒ Katalizátor
‒ Lambdaszonda
‒ Kipufogórendszer
Kenés
Hűtés
A kétütemű benzinmotor:
‒ Szerkezet és működés
‒ Öblítési eljárások
Dízelmotorok szerkezete és működése
A témakör a dízelmotor szerkezeti felépítésével, működési jellemzőivel és a motor működéséhez szükséges segédberendezések működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A négyütemű dízelmotor szerkezeti felépítése, működése
A dízelmotor alkatrészeinek sajátosságai
Befecskendezési eljárások:
‒ Elosztórendszerű befecskendező szivattyú
‒ Közös nyomásterű befecskendező rendszerek
‒ Dízelmotorok elektronikus vezérlése
Tengelykapcsoló
A témakör a főtengelykapcsoló szerkezeti kialakításával és működtetésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A tengelykapcsoló szerkezeti kialakítása, fajtái:
‒ Egytárcsás tengelykapcsoló
‒ Csavarrugós
‒ Tányérrugós
A tengelykapcsoló működtetése
Nyomatékváltó
A témakör a nyomatékváltó és kapcsolószerkezetei kialakításával és azok vezérlésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Szinkronizáló szerkezettel ellátott nyomatékváltók:
‒ Azonos tengelyű nyomatékváltók
‒ Nem azonos tengelyű (indirekt) nyomatékváltók
Automataváltók és vezérlésük
DSG-, MMT-váltók és vezérlésük
Bolygókerekes hajtóművek
Közlőművek, tengelyhajtás, differenciálmű
A témakör a kardántengelyek, az első és hátsó tengelyek csuklói és a tengelyhajtás (differenciálmű) szerkezeti felépítésével, működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Kardántengelyek, keréktengelyek, csuklók
Féltengelyek
Differenciálmű:
‒ Kúpkerekes differenciálművek
‒ Differenciálzárak (kapcsolható, önzáró)
Összkerékhajtás
Rugózás és kerékfelfüggesztés
A témakör a gépkocsiknál alkalmazott rugózási megoldásokkal, a lengéscsillapítókkal és a kerékfelfüggesztéssel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Rugózás:
‒ Acélrugók (laprugók, csavarrugók, torziósrugók, gázrugók, gumirugók)
Lengéscsillapító:
‒ Egycsöves gáztöltésű
‒ Kétcsöves gáztöltésű
‒ Más elemekkel kombinált lengéscsillapítók
Kerékfelfüggesztés:
‒ Merev
‒ Független
Kormányzás
A témakör a kerékgeometriával, a kormányművek szerkezeti változataival foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Kerékgeometria:
‒ Kerékdőlés
‒ Csapterpesztés
‒ Kormánylegördülési sugár
‒ Utánfutás
Kormányművek:
‒ Fogasléces
‒ Globoidcsigás
‒ Golyósoros
Szervokormányművek:
‒ Hidraulikus működtetésű
‒ Elektromos szervokormányművek
Fékek, kerekek és gumiabroncsok
A témakör a járművek sebességének csökkentésére, álló helyzetben való rögzítésére alkalmas szerkezetek csoportosításával, működésével, szerkezeti kialakításával, valamint a kerekek és gumiabroncsok szerkezeti kialakításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Hidraulikus fékek:
‒ Főfékhenger
‒ Kétkörös hidraulikus fékrendszerek
‒ Dobfék
‒ Tárcsafék
‒ Fékrásegítő
‒ ABS-, ASR-, ESP-rendszerek
Tartósfékrendszerek, retarderek
Fékasszisztensek
Légfékszerkezetek
Kerekek felépítése:
‒ Kerékagymegoldások
‒ Kerékpánt
‒ Keréktárcsa
Gumiabroncsok szerkezete
Gumiabroncsok méretmegadása
Szakmai számítások
A témakör a gépjárműszerkezetek témaköréhez kapcsolódó szakmai számítási feladatokat dolgozza fel.
Motorjellemzők számítása:
‒ Motorteljesítmény-számítás
‒ A motor fajlagos mutatóinak meghatározása
‒ A motor hatásfokai
Motorvezérlési időpontok, szelepnyitási időpontok, gázáramlási sebességek számítása
A dugattyú mozgásegyenletei
A dugattyúra ható erők:
‒ Gázerők
‒ Tömegerők
Motorfékpadi mérésekkel kapcsolatos számítások
Tüzelőanyag-fogyasztás, levegőszükséglet, kenőolaj-fogyasztás számítása
Hajtóműjellemzők számítása:
‒ Tengelykapcsolóval átvihető nyomaték meghatározása, tengelykapcsolótárcsa kiválasztása
‒ Áttételszámítások hagyományos és bolygóműves nyomatékváltóknál
‒ Járművek menetellenállásai, azok teljesítményszükséglete
‒ Menetteljesítmény és vonóerő meghatározása
‒ Fékezéssel kapcsolatos számítási feladatok
Gépjármű-villamosság és -elektronika tantárgy (13-14. évf.) 72/124 óra
A gépjármű villamos hálózata
A témakör a gépjármű villamos hálózatának felépítésével, jellemzőivel, a villamos hálózat üzemével, az áramkör szerkezeti elemeivel, valamint a hálózatban előforduló lehetséges hibák feltárásával és azok javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A hálózat felépítése
A hálózat jellemzői
A villamos hálózat üzeme
Áramvezetők, kapcsolók, biztosítók
Hibakeresés és javítás a villamos hálózatban
Gépjármű-indítóakkumulátorok
A témakör az indítóakkumulátorok szerkezeti felépítésével, működésével, jellemzőivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A savas akkumulátor szerkezeti felépítése, működése
Az indítóakkumulátorok jellemzői
Az akkumulátorok töltése, kisütése, töltőberendezések
Korszerű indítóakkumulátorok.
Váltakozó áramú generátorok
A témakör a hagyományos belsőégésű motoroknál alkalmazott váltakozó áramú generátorok szerkezeti felépítésével, működésével, javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A generátor feladata, követelmények
Fizikai alapfogalmak
A váltakozó áramú generátor működési elve
A váltakozó áramú generátor szerkezeti felépítése
Üzemi tulajdonságok
A váltakozó áramú generátor feszültségszabályozása
A váltakozó áramú generátor hibafeltárása, javítása
Indítómotorok
A témakör a belsőégésű motoroknál alkalmazott indítómotorok működési elvével, az indítómotor típusaival és javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Az indítómotor feladata, konstrukciós követelmények
Az indítómotor villamos jellemzői
Az indítómotor típusai:
‒ Csúszó fogaskerekes indítómotor
Vegyes gerjesztésű
Állandó mágnesű
Soros gerjesztésű, belső áttételű
‒ Toló fogaskerekes indítómotor
Az indítómotorok hibái, javítása
Gyújtóberendezések, indítássegélyek
A témakör a benzinmotoroknál alkalmazott gyújtóberendezések szerkezeti felépítésével, működésével, valamint a dízelmotoroknál használt indítássegélyekkel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A gyújtórendszerek feladata:
‒ A gyújtás feladata
‒ A gyújtórendszer feladata
‒ A gyújtás alapfogalmai
Áram és feszültségváltozások a gyújtórendszerben:
‒ A primer áram változása az idő függvényében
‒ A primer feszültség változása az idő függvényében
‒ A szekunder feszültség változása az idő függvényében
A gyújtórendszerek szerkezeti elemei:
‒ Gyújtótekercs
‒ Gyújtógyertya
‒ Gyújtáselosztó
‒ Gyújtásjeladók
Gyújtórendszerek:
‒ Elosztós gyújtórendszerek
‒ Elosztó nélküli gyújtásrendszerek
Indítássegély dízelmotorok részére:
‒ Az izzítás szükségessége
‒ Az izzógyertya
‒ Az izzítás vezérlése
Világító- és jelzőberendezések
A témakör a gépjárműveken alkalmazott világító- és fényjelző berendezéseknél alkalmazott technikai megoldásaival, a fényszórók kialakításával, a világítóberendezések villamos hálózatával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A világító és fényjelző berendezések feladata, követelmények
Fénytani és világítástechnikai alapfogalmak, a világítóberendezések előírásai
Fényforrások, felületek és optikai elemek
Fényszórók
Jelző- és kiegészítő fények
A világítóberendezések villamos hálózata
Motor- és egyéb irányító rendszerek
A témakör a benzin- és a dízelmotoroknál alkalmazott, összetett elektronikus motorirányító rendszereket és egyéb irányítórendszereket tárgyalja. Ezen belül az alábbi témákat dolgoz-za fel:
Motronic motorirányítás:
‒ Üzemi jellemzők érzékelése
‒ Üzemi adatok feldolgozása
‒ Végrehajtó (beavatkozó) elemek
M-Motronic rendszer:
‒ A levegőrendszer elemei
‒ A tüzelőanyag-rendszer elemei
‒ A gyújtásrendszer részei
‒ A kipufogógáz-tisztító rendszer részei
A fedélzeti diagnosztika részei:
‒ Üzemi adatok
‒ Mellékaggregátok
Motorhűtőventilátor
Klímakompresszor
ME-Motronic rendszer
MED-Motronic rendszer:
‒ A levegőrendszer részei
‒ A tüzelőanyag-rendszer részei
‒ Üzemmód-kiválasztás
Szenzorok
Vezérlőegység
Elektronikus vezérlés és szabályozás
Elektronikus dízelszabályozás:
‒ Közös nyomásterű CR-rendszerek
‒ Tüzelőanyagellátás kisnyomású részegységei
‒ A CR-rendszerek nagynyomású részegységei
‒ Injektorok
‒ Nagynyomású szivattyúk
‒ Nagynyomású tárolók
‒ Nagynyomású érzékelők
‒ Nyomásszabályzó szelep
‒ Nyomáskorlátozó szelep
‒ Porlasztók
Automataváltók elektronikus irányítóegységei:
‒ Jeladók
‒ Beavatkozók
ABS/ASR/ESP rendszerek elektronikus irányítóegységei:
A témakör a gépjármű-villamosságtan tantárgy keretén belül előforduló számítási feladatokat dolgozza fel.
A gépjármű villamos hálózatával kapcsolatos számítási feladatok:
‒ Vezetékméretezés
‒ Energiaegyensúly-vizsgálat
‒ Az akkumulátor töltöttségére és egyéb jellemzőire vonatkozó számítási feladatok
Gyújtással kapcsolatos feladatok
Indítómotorral és indítórendszerrel kapcsolatos feladatok
Generátorral kapcsolatos számítási feladatok
Befecskendezéssel kapcsolatos feladatok
Félvezetőkkel kapcsolatos számítási feladatokÂ
Gépjárműgyártás és -üzemeltetés tanulási terület   403 óra
Gépjárműgyártás tantárgy   (14. évf.)     31 óra
A képzés órakeretének 100%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.Témakörök
Minőségbiztosítási alapismeretek
A szabványosítás jelentősége (MSZ, EN, ISO)
A minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás alapjai
A minőségbiztosítási rendszer és szabványos követelményei
Minőségvizsgálati módszerek
Dokumentációk vállalati előírásai
Korszerű minőség-ellenőrzési technikák, módszerek
Gyártási dokumentációk
Sorozatban gyártott termékek minőségének szabályozása, gyártásközi ellenőrzése (SPC)
A selejttel kapcsolatos fogalmak, intézkedési terv
Termékek ellenőrzésének eszközei
Gyártásközi ellenőrzés dokumentációja
Végellenőrzés dokumentációja
Minőséget támogató módszerek
Minőségbiztosítási feladatok
Vállalati belső szabványok ismerete
Műszaki alapismeretek
A gépészeti technológiai dokumentációk, mint információhordozók, azok formai és tartalmi követelményei
Technológiai dokumentáció fogalma, tartalma
Technológiai sorrend fogalma, tartalma
Összeállítási és részletrajzok
Összeállítási rajzok, rajzdokumentációk
Alkatrészrajzok elemzési szempontjai
Folyamatábrák és folyamatrendszerek
Művelettervek szerepe, tartalma
Műveleti utasítások
Gyártási ismeretek
Gyártásszervezési alapfogalmak, egyedi munkahelyes összeszerelés, mozgómunkahelyes szerelés, futószalag-rendszerű gyártás, automatizált szerelés
CNC-technika alkalmazása a gyártásban, megmunkálóközpontok, az integrált számítógépes gyártás alkalmazása, a rugalmas gyártórendszerek felhasználása
Munkadarab-szállító berendezések, munkahelymozgató rendszerek, alkatrészellátó egységek, szerelőegységek, robotok, mérő- és beállítóegységek, ellenőrző-, végellenőrző egységek
A gyártósorok hidraulikus elemeinek kiválasztása, működésének elemzése
Sajtolóegységek, munkadarab-befogóegységek, munkadarab-emelőlift
A gyártósorok pneumatikus elemeinek kiválasztása, működésének elemzése
Rögzítőegységek, tömítettségvizsgáló egységek, csavarozógépek, egyszerűbb beállítási feladatok
A gyártósorok szerepének értelmezése, felépítésének elemzése, irányítása
Egyes gyártósori munkahelyek kialakítása, kapcsolata, gyártósorok irányítási rendszere, az üzemeltetés eszközei és dokumentációi
Alkatrészellátás, alkatrész-adagolás, logisztikai rendszer, szerelt egységek, szerszámok, mérőeszközök, gyártási dokumentációk
Karbantartási ismeretek
Kinematikai jellegű rajzok értelmezése
Géptest
Gépegységek, részegységek karbantartási igénye
Kezelőelemek és segédberendezések
Szerszámgépek felépítése, fő részeik
Hibajegyzék
Munkadarab-befogó egységek felépítése
Géppontossági vizsgálatok, geometriai méretek, alakhűség, helyzetek, mozgáspályák pontosságának vizsgálata
Gépek, gépegységek, szerkezetek karbantartásánál alkalmazott szerszámok, készülékek és műszerek
Gépjármű-karbantartás tantárgy   (14. évf.)     124 óra
A képzés órakeretének legalább 60%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.Témakörök
Gépjármű-adatbázisok
Gépjármű-adatbázisok használata:
‒ Nyomtatott adatbázisok
‒ Számítógépes adatbázisok (Autodata)
A gépjármű és főegységeinek azonosítása:
‒ Alvázszám azonosítása
‒ Motorszám azonosítása
‒ Típusbizonyítvány tartalma
Általános gépjármű-adatbázisok használata:
‒ Számítógépes adatbázisok kezelése, adatok kinyerése
‒ Adatbázisok tartalma
‒ Gépjármű beazonosítása, adatainak rögzítése a munkadokumentumban
Gyári alkatrészeket azonosító adatbázisok kezelése:
‒ Az alkatrész-azonosítás logikai sorrendje
‒ Nyomtatott alapú adatbázisok
‒ Elektronikus adatbázisok
Autóvillamossági kapcsolási rajz és adatgyűjtemények használata:
‒ Gépjármű villamos hálózatának beazonosítása villamos kapcsolási rajz alapján
‒ Villamos szerkezeti egységek azonosítása
‒ Villamos hálózat csatlakozóponti azonosítása Autodata dokumentáció alapján
Járműjavítási utasítások kezelése:
‒ Járműjavítási, beállítási utasítások kezelése, értelmezése
Futómű-, járműkerék- és gumiabroncs-adatbázisok kezelése
‒ Futóműadatok azonosítása
‒ Adott típusra előírt kerékpánt és gumiabroncs azonosítása, kiválasztása
Gépjármű kárfelvételi, biztosítási és értékesítési dokumentációi
‒ Biztosítási, kárfelvételi dokumentáció kezelése (Audatex)
‒ Értékesítési dokumentáció (Eurotax)
‒ Használt gépjárművek állapotlapjai
A gépjármű és fődarabjai bontási technológiájának dokumentációi
‒ A tulajdonjog ellenőrzése
‒ A gépjármű okmányainak ellenőrzése
‒ A bontási szerződés
‒ A hatóságok felé tett intézkedések
‒ Veszélyes anyagok kezelése, adminisztrációja
Ápolási- és szervizműveletek
Ápolási műveletek:
‒ Alsómosás
‒ Felsőmosás
‒ Motormosás
‒ Belső kárpittisztítás
‒ Kenési műveletek
‒ Különféle szintellenőrzések és utántöltések
‒ Különböző folyadékok és tulajdonságaik
Szervizműveletek:
‒ „0†revízió
‒ Garanciális felülvizsgálatok,
‒ Időszakos karbantartási vizsgálatok
‒ Garancián túli vizsgálatok
‒ Esetenkénti felülvizsgálatok
‒ Rendszeres felülvizsgálatok
‒ Napi gondozás vagy vizsgálat
‒ Szemleműveletek
Gépkocsivizsgálati műveletek
Hatósági felülvizsgálat
Rendeletek, előírások, szabályzatok, utasítások:
‒ 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról (és a rendelet módosításai)
‒ 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről (és a rendelet módosításai)
‒ Egyéb előírások
Forgalmi engedély
Fogalommeghatározások:
‒ Járműkategóriák
‒ Műszaki jellemzők
Típusbizonyítvány
Járművek összeépítése
A gépjárművekre és azok pótkocsijára vonatkozó egyedi műszaki vizsgálatok
Időszakos vizsgálat, érvényességi idő
Járműalkatrészek, tartozékok jóváhagyása
A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat általános technológiája, amely magában foglalja a következők ellenőrzését: okmányok, a jármű azonosítása, tükrök, hangjelzés, műszerek, sebességmérő, menetíró (tachográf), sebességkorlátozó, zavarszűrés, fűtés, tartozékok, világító berendezés, fényjelző berendezés, visszajelzés/kapcsolók, fényvisszaverők, áramforrás, kormányozhatóság, kormánymű-rásegítő, kormányrudazat/csuklók, üzemi /biztonsági/ rögzítőfék, fékműködés, jelzések, fékcsövek, kerékfékszerkezet, tengelyek/felfüggesztés, gumiabroncsok, keréktárcsák, csapágyazás, alváz/segédalváz, vezető-tér/utastér, külsőkialakítás, raktér/rakfelület, vontatás, erőátvitel, méretek, tüzelőanyag-ellátó berendezés, kipufogórendszer/környezetvédelem, mozgáskorlátozott jármű, megkülönböztető, figyelmeztető lámpák
Minősítés
Egyes járművizsgálatok részletes technológiai műveletei:
‒ A fékberendezés görgős fékerőmérő próbapadon történő vizsgálata
‒ A fényszóró-ellenőrzésének művelete
‒ A lengéscsillapítás-vizsgálatának technológiai műveletei
‒ A szélvédőjének és ablakainak fényáteresztő képessége vizsgálatának technológiai műveletei
‒ A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának vizsgálata
‒ A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának mérése Otto-motoros gépkocsiknál
‒ A dízelmotoros gépkocsik füstkibocsátásának mérése
‒ Közeltéri zajszintmérés
A TANÚSÍTVÁNY tartalma, kitöltése
A Műszaki adatlap tartalma
Gépjármű-diagnosztika tantárgy  (14. évf.)     248 óraA képzés órakeretének legalább 70%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Belsőégésű motorok diagnosztikája
A diagnosztika alapfogalmai:
‒ Műszaki diagnosztika
‒ Gépjármű-diagnosztika
Hengertömítettség- és hengerüzem-összehasonlító vizsgálatok:
‒ A hengertömítettség- és a hengerüzem-összehasonlító vizsgálatok csoportosítása
‒ Kompresszió-végnyomás mérése
‒ Nyomásveszteség mérése
‒ Kartergáz-mennyiség mérése
‒ Hengerteljesítmény-különbség mérése
‒ Üresjárati hengerteljesítmény-különbség mérése
‒ Üresjárati hengerteljesítmény-különbség megállapítása ΔHC-méréssel
‒ Terheléses hengerteljesítmény-különbség mérése
‒ Elektronikus relatív kompressziómérése
A levegőellátó és a kipufogórendszer vizsgálata:
‒ A levegőellátó rendszer vizsgálata
‒ A kipufogórendszer vizsgálata
‒ A turbófeltöltő ellenőrzése
OBD, EOBD fedélzeti diagnosztika:
‒ Kipufogógáz-technika és fedélzeti állapotfelügyelet
‒ A katalizátor és a lambdaszonda fedélzeti állapotfelügyelete
‒ Az égéskimaradás fedélzeti állapotfelügyelete
‒ Kipufogógáz-visszavezetés fedélzeti állapotfelügyelete
‒ Szekunderlevegő-rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete
‒ A tüzelőanyaggőz-kipárolgásgátló rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete
‒ Az OBD-csatlakozó
‒ Kommunikáció
‒ Rendszerteszter
‒ A rendszerteszter vizsgálati üzemmódjai
‒ Hibakódok
‒ FreezeFrame
‒ Hibatárolás
‒ Hibakódok törlése
‒ A hibajelzőlámpa aktiválása
Readiness-kódok (vizsgálati készenlét)
Az Otto-motorok gázelemzése:
‒ A gázelemzés alapjai
‒ A vizsgált emissziós komponensek
‒ A mérőműszerek felépítése és működése
‒ Mért jellemzők
‒ Hatósági környezetvédelmi felülvizsgálat
‒ A hagyományos Otto-motoros gépkocsik felülvizsgálata
‒ Szabályozott keverékképzésű, katalizátoros gépkocsik felülvizsgálata
‒ Szabályozott keverékképzésű, katalizátoros, OBD-rendszerrel felszerelt gépkocsik felülvizsgálata
‒ Gázemisszió-diagnosztika
‒ CO-korrigált mérés
‒ ΔHC-mérés
Dízeldiagnosztika:
‒ A dízeldiagnosztika meghatározása, sajátosságai
‒ Nem fedélzeti dízeldiagnosztika
‒ Fordulatszámmérés
‒ Az adagolás időzítésének mérése
‒ Nyomáshullám-elemzés
A közös nyomásterű (Common Rail, CR) befecskendezőrendszerek vizsgálata:
‒ Alacsonynyomású rendszer vizsgálata
‒ Nagynyomású rendszer vizsgálata
‒ Rendszernyomás ellenőrzése
‒ Befecskendező szelepek ellenőrzése
‒ Nagynyomású szivattyú és szelepeinek ellenőrzése
A CR porlasztóhidraulika diagnosztikája:
‒ A visszafolyó mennyiség ellenőrzése
‒ A porlasztóhiba és a szennyezés
‒ Vizsgálatok próbapadon
A szivattyúzó–porlasztó (PDE) befecskendezőrendszer vizsgálata
Fedélzeti (EDC) diagnosztika
A dízelmotorok füstölésmérése
‒ A füstölésmérés alapjai
‒ A füstölés mérőszámai
‒ A füstölésmérő műszerek felépítése
‒ Mintavevő szonda
‒ Elektromos időállandó
‒ Programozott mérés
‒ A vizsgálathoz szükséges járműadatok
‒ Elektronikus tanúsítvány
‒ A füstölésmérés technológiája
‒ Szemrevételezéses ellenőrzés
‒ A mérés előkészítése
‒ A környezetvédelmi állapot ellenőrzése
Tüzelőanyag-fogyasztás mérése:
‒ Az elfogyasztott tüzelőanyag mennyiségének mérése
‒ A fogyasztás mérése
‒ A megtett út, illetve a sebesség mérése
‒ Országúti fogyasztás mérése
‒ Próbapadi fogyasztás mérése
‒ A görgős teljesítménymérő próbapadok felépítése, működési elve
‒ Mérés, kiértékelés
Irányított rendszerek diagnosztikája
‒ Soros diagnosztika
‒ Ellenőrzési feladatcsoportok
‒ A rendszerteszterek és a diagnosztikai csatlakozó
‒ Vezetőtájékoztatás
‒ A fedélzeti diagnosztika áramkörvizsgálata
‒ Párhuzamos diagnosztika
‒ Beavatkozóteszt
‒ Perifériadiagnosztika
Belsőégésű motorok irányítórendszereinek diagnosztikai vizsgálata
Automata váltók diagnosztikai vizsgálata
ABS/ASR/ESP rendszerek diagnosztikai vizsgálata
Vezetőtámogató rendszerek (ADAS) diagnosztikai vizsgálata
Egyéb rendszerek diagnosztikai vizsgálata
Áramellátó és indítórendszer diagnosztikája
‒ Az akkumulátor indítóképességének vizsgálata
‒ Az indítórendszer komplex vizsgálata
‒ A generátor vizsgálata
‒ A szabályozott feszültség mérése
Gyújtásvizsgálat
‒ A gyújtásenergia-változás ellenőrző vizsgálata
‒ A gyújtásidőzítés ellenőrzése
‒ A gyújtórendszerben a villamosenergia-változás folyamatának diagnosztikai ellenőrzése
‒ Az oszcilloszkópos gyújtásdiagnosztika áttekintő mérési technológiája
‒ Mechanikus megszakítóval vezérelt gyújtás
‒ Primeráram-vezérelt, elektromos gyújtás
‒ Az oszcilloszkópos gyújtásvizsgáló műszeregység csatlakoztatása
‒ A gyújtásvizsgáló analóg oszcilloszkóp felépítése és csatlakoztatása a hagyományos gyújtórendszerhez
‒ Csatlakoztatás elosztó nélküli gyújtórendszerekhez
Fékberendezések diagnosztikája
‒ A fékvizsgálat módszereinek csoportosítása
‒ A minősítés elméleti alapjai
‒ A görgős fékerőmérő próbapad
‒ Görgős fékerőmérő próbapadi méréssel végzett fékminősítés
‒ A kerékfékszerkezet működésének hatásossága
‒ A kerékfékerő-eltérés
‒ A kerékfékszerkezet erőingadozása
‒ A fékvizsgálat végrehajtása
‒ A fékrendszer hatósági vizsgálati technológiája
‒ A fékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés
‒ Az M, N kategóriájú gépkocsik vizsgálati technológiája
‒ A nemzetközi forgalomban használt M2 és M3 kategóriájú légfékes személyszállító gépkocsik (autóbuszok) időszakos vizsgálatánál alkalmazandó, a légfékberendezés működőképességének megállapítására irányuló vizsgálat technológiája
Lengéscsillapítók diagnosztikája
‒ Lengéscsillapító-vizsgálat a gépjármű ejtésével
‒ Lengéscsillapító-vizsgálat a kerék lengetésével
‒ A dinamikus talperő-ingadozás mérése (EUSAMA)
‒ A mérés eredményét befolyásoló tényezők
EUSAMA rendszerű lengéscsillapító-vizsgáló próbapad felépítése
EUSAMA rendszerű lengéscsillapító-vizsgálat
Futómű diagnosztikája
‒ A futómű-bemérés vonatkozási rendszere
‒ Kerékbeállítási paraméterek
‒ A tengelyhelyzet hibái
‒ Futómű-ellenőrző műszerek
‒ Méréstechnikai alapelvek
‒ A korszerű futómű-ellenőrző műszerek felépítése
‒ A mérőfejek felfogatása és a tárcsaütés kiegyenlítése
‒ Futóművek bemérése
‒ Előkészítő munkák a futómű bemérés előtt
‒ Keréktárcsaütés-kompenzáció
‒ Futómű-mérés
‒ Különleges mérési eljárások
‒ Különleges mérőműszerek
Fényvetők diagnosztikája
‒ A fénykéve optikai tengelyének előírásos helyzete
‒ A diagnosztikai ellenőrzés technológiája
‒ A mérőhely és a gépkocsi előkészítése
‒ A kamera tájolása a gépkocsihoz
‒ Az ellenőrzés műveletei
CAN-busz rendszerek diagnosztikája
Soros adatkommunikációs rendszereken végzett diagnosztikai vizsgálatok
CAN-hálózatok diagnosztikai vizsgálata:
‒ A hálózatra vonatkozó hibakódok olvasása, törlése
‒ Ellenállás- és feszültségmérések a CAN-hálózatban
‒ Oszcilloszkópos vizsgálatok
LIN-hálózatok diagnosztikai vizsgálata:
A MOST, a FlexRay és a Byteflight rendszerek speciális ellenőrzési, diagnosztikai előírásai
Korszerű járműtechnika tanulási terület   (14. évf)     186 óraÂ
Gépjármű-informatikai rendszerek tantárgy   93 óra
A képzés órakeretének legalább 33%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.Témakörök
A digitális adatátvitel alapjai
A digitális átvitel alapjai
A buszrendszerek fő jellemzői
A kommunikáció ISO/OSI szintmodellje
Hálózati topológiák
Kapcsolat a vezérlőegység és a buszvonal között
Hálózati kapcsolat az egyes buszrendszerek között
A buszhálózatok alkalmazása gépkocsikban
Az elektronikus vezérlőrendszer elemei:
‒ Szenzorok
‒ Vezérlőegység
‒ Beavatkozók (működtetők)
CAN-busz-hálózatok
Alkalmazások
Elvi felépítés
Az adatküldés folyamata
CANbuszvezetékek
A feszültségjelek formái
Az adatátvitel menete, az üzenetkeretek formátuma
Egyéb üzenetfajták
Az üzenetkeretek fogadása
Rendszeren belüli ellenőrzési eszközök a zavarok felismerésére
VAN-busz-rendszer
SAE J 1850 (PWM, VPW)
Haszonjárművek SAE J1939 szerinti CAN-rendszere
LIN és más buszrendszerek
Alkalmazás és jellemzők
A rendszer felépítése
A LINrendszer vezérlése
Az üzenetek formátuma (protokoll)
A kommunikáció menete
Csatlakozás a LIN-busz-vonalhoz
Sleep üzemmód
LIN-rendszerek csatolása a CAN-busz-vonalhoz
Egyéb szubbuszhálózatok (K-Line/L-Line/KWP2000)
Idővezérelt kommunikációs rendszerek
‒ TTP (Time TriggeredProtocol)
‒ TT-CAN (idővezérlésű CAN-rendszer)
‒ Byteflight adatbusz
FlexRay adatbusz-rendszer
‒ Alkalmazás
‒ A FlexRayrendszer fő jellemzői
‒ Kommunikációs ciklusok
‒ Szinkronizálás
Belső hibakezelés, buszvédelem
Multimédiás buszrendszerek
MOST buszrendszer
D2B buszrendszer
Bluetooth
Alkalmazási példák
Vezetőtámogató rendszerek
Fejlett vezetőtámogató rendszerek (ADAS), bevezetés
‒ Intelligens szállítási és szállítmányozási rendszerek
A vezetőtámogató rendszerek működése:
‒ Sávelhagyás-figyelmeztető rendszerek (LDWS)
‒ Adaptív tempomat (ACC)
‒ Holttérfigyelés vagy oldalvédelem-segéd (BSD)
‒ Adaptív távolságifényszóró-szabályozás (AHBC)
‒ Ütközésveszély-figyelmeztető
‒ Fejlett vészfékező rendszer (AEBS)
‒ Keréknyomás-figyelő rendszer (TPMS)
‒ Álmosságmonitor
‒ Éjjellátó
‒ Vezetőfigyelő rendszer
‒ Információk szélvédőre vetítése
‒ Egyéb rendszerek
Érzékelők és beavatkozók a vezetőtámogató rendszerekben
A vezetőtámogató rendszerek kalibrálása
Alternatív gépjárműhajtások tantárgy   (14. évf.) 93 óra
Alternatív tüzelőanyagok és jellemzőik
‒ Alapfogalmak
‒ Környezetvédelmi és fogyasztáscsökkentési (széndioxidemisszió csökkentési) célú egyéb eljárások
‒ Fosszilis tüzelőanyagok
‒ Megújuló tüzelőanyagok
‒ Otto-motorok alternatív tüzelőanyagai és jellemzői
‒ Az alternatív tüzelőanyagokkal működő Otto-motoros rendszerek felépítése, működése és jellemzői
‒ Dízelmotorok alternatív tüzelőanyagai és jellemzőik
‒ Az alternatív tüzelőanyagokkal működő dízelmotoros rendszerek felépítése, működése és jellemzői
Szintetikus motorhajtóanyagok
Hajtóanyagok tárolása
Hibrid hajtású járművek
‒ A hibridhajtás lényege, fő célok és jellemzők
‒ Hibrid alap üzemmódok
‒ A hibridizálás mértéke (mikro-, mild, full és pluginhibrid rendszerek)
‒ Hibridhajtáskonstrukciók
‒ Soros hibridhajtás (S-HEV)
‒ Párhuzamos hibridhajtás (P-HEV)
‒ Vegyes hibridhajtás (PS-HEV)
‒ Nyomatékosztó (teljesítményosztó) vegyes hibridhajtás
Hibrid járművek villamos rendszerei
Hibrid hajtású járművek vizsgálata és javítása:
‒ A hibrid hajtású járművekkel kapcsolatos speciális munkavédelmi és üzemeltetési ismeretek a gyakorlatban
‒ A plugin hibrid (PHV) hálózati töltőre kapcsolása és a töltési folyamat felügyelete
‒ A hibridhajtású járművek szervizüzemmódba kapcsolása és a környezetvédelmi felülvizsgálat végrehajtása
‒ A hibrid hajtású járművek előírt módon történő szétkapcsolása a szervizkapcsoló kikapcsolásával (a gyártó által előírt módon)
‒ A HV akkumulátorgyártó által előírt módon történő kiszerelése és a telep biztonságos tárolása
‒ A HV és az EV rendszerek szigetelésvizsgálatának elvégzése a SAE J1766 szerint
‒ A hibridhajtás-irányító (HV-ECU), a motorirányító (Engine-ECU) és a HV akkumulátor-felügyelő (BAT-ECU) rendszerek soros diagnosztikája
‒ Hibrid hajtású járművek villamos hálózata
‒ Néhány gyakorlatban megvalósított hibridhajtású jármű bemutatása (pl. Toyota Prius, Honda CRZ IMA, Peugeot Hybrid4, Toyota Prius 3 Plugin)
‒ Az energiamonitor felépítése és információs rendszere
‒ A hibridhajtású járművekkel kapcsolatos munkavédelmi ismeretek
Elektromos hajtású járművek
‒ A hajtáslánc elrendezési módjai
‒ A hajtáslánc főbb elemei, azok szerkezete és működése
‒ Az alkalmazható akkumulátortípusok és azok jellemzői
‒ A telep beépítése, hűtése és elektronikus felügyelete
‒ A telep töltése külső forrásról
‒ Néhány gyakorlatban megvalósított EV bemutatása (pl. Reva, Mitsubishi i-MiEV, Daimler Smart ED)
‒ az EV járművek működése különböző üzemmódokban
‒ az EV járművek menetstabilizáló és kényelmi berendezései
Alternatív járműhajtás alapozó ismeretei tanulási terület  434 óra
Az elektromos hajtás alapjai tantárgy 217 óra (14-15. évf.)Â
68/149Â óra
A villamos gépek és a villamos hajtás alapjai
Villamos gépek, mint energia-átalakítók csoportosítása
Generátorok, villanymotorok, frekvencia-átalakítók
Transzformátorok, mint feszültségszint-átalakítók
Egyenáramú gépek
Váltakozó áramú szinkron és aszinkron motorok
Villamos gépek hatásfoka és veszteségei
Egyenáramú villamos gépek
A hibrid és elektromos járművekben jellemzően alkalmazott megoldások
Egyenáramú motorok soros és párhuzamos bekötési módjai
Vegyes gerjesztésű motorok
Külső gerjesztésű tekercses és állandó mágneses motorok
Univerzális és bipoláris léptetőmotorok
Alkalmazások: klímaállító, fűtés- és szellőzés állító motorok, fényszóró állító motorok
Ablakemelő és ablakmosó-szivattyú motorok, komfortrendszer-állító motorok
Elektromos szervomotorok
Váltakozó áramú villamos gépek
Aszinkron motorok működési elve, teljesítménymérlege
3-fázisú aszinkron gépek felépítése
Tekercselt forgórészű gép működése és alkalmazási területe
Kalickás – rövidre zárt forgórészű – indukciós gép működése és alkalmazási területe
Aszinkron gépek indítási módjai
Aszinkron gépek terhelési állapotai
Szinkron motorok működése és felépítése
Szinkron motorok szabályozása, hatásfoka és veszteségei
Állandó mágneses forgórészű szinkron motorok
Villamos gépek vezérlése és szabályozása
Egyenáramú gépek indítási, forgásirány-váltási, fékezési és fordulatszám-szabályozása
Váltakozó áramú gépek indítási, forgásirány-váltási, fékezési és fordulatszám-szabályozása
Szinkron motorok gerjesztés-szabályozása
Aszinkron motorok frekvenciaváltós vezérlése
Teljesítményelektronika
Teljesítményelektronikai alapok
Teljesítmény félvezetők (diódák és tranzisztorok és tirisztorok) a gépjárműben
IGBT tranzisztor
A PWM-vezérlések típusai
Egyenirányítók AC/DC
DC/AC-átalakító (inverter) egy- és háromfázisú kapcsolásai
DC/AC-átalakítók kimeneti feszültség amplitúdójának és frekvenciájának szabályozása
Egyenirányító DC-DC szaggatók működésvezérlési és szabályozási módjai
Frekvenciaváltó AC-AC kimeneti feszültség PWM szabályozása
Digitális adatátvitel (buszhálózatok)
CAN- és LIN-hálózatok a hibrid és elektromos járművekben
Az adatbusz-hálózatok jellemzői
Az adatbusz-rendszerek adatátviteli megoldásai
Alkalmazott adatfeldolgozási megoldások a gépjárműben
CAN-protokoll
LIN-busz adatátvitel gyakorlati kialakítása
CAN- és LIN-kapcsolati megoldások
A FlexRay adatbusz felépítése és protokollja
CAN-adatbusz-rendszer a gépjármű-diagnosztikában
Nagyfeszültségű hálózatok tantárgy    (15. évf.)        124 óra
A képzés órakeretének legalább 33%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Nagyfeszültségű hálózatok alapjai
Ez a különleges fejezet foglalkozik a gépjárműben található nagyfeszültségű rendszerek alapvető szerelési, érintésvédelmi ismereteivel.
Villamosmechanikai kötések készítése
Csatlakozóvezeték létesítése
Gyengeáramú és erősáramú alapszerelés
Szabadvezetéki csatlakozó vezetékek szabványos létesítése
Kábeles csatlakozóvezetékek kialakítása
Víz- és tűzzáró kábel átvezetések készítése
Magyar és nemzetközi szabványok és előírások
Nagyfeszültségű villamos berendezések
A villamos hálózatok nagyfeszültségű berendezéseinek ismerete a hibrid- és elektromos autók biztonságos szerelésének és mérésének alapjai.
Kapcsolóberendezés szerelése, telepítése
Vezérlő- és szabályzóberendezés javítása, szerelése és telepítése
Ipari villamos berendezés javítása, karbantartása és kezelése
Egyen- és váltakozó áramú berendezések és gépek telepítése, működtetése
Nagyfeszültségű méréstechnika
A témakör a mérési módszerek és berendezések ismeretét, valamint a méréstechnika által kínált adatátvitelt, adatgyűjtést és kiértékelést részletezi.
Mérési módok/eljárások és a mérőeszközök kezelése
Multimédiás és kommunikációs alkalmazások
LAN- és VAN-hálózatok használata
Tervek, műszaki dokumentációk olvasása és értelmezése
Hajtóanyagok és energiatárolók tantárgy   (15. évf.)   93 óra
A képzés órakeretének legalább 25%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Elektrokémiai energiatárolók
Az akkumulátor jellemzői: feszültség, kapacitás, áramterhelhetőség, elöregedés, élettartam
A Start-Stop rendszerek akkumulátorai: AGM, EFB, savkeringetéses akkumulátor
Akkumulátortípusok töltési és kisütési folyamatai
NiMH-, Li-Ion- és NaS-akkumulátorok
Supercapacitor kondenzátorok a hibrid és elektromos autókban
Akkumulátorok kondicionálása, termomenedzsmentje
Alternatív hajtóanyagok és tárolásuk
Energiahordozók: források, potenciál és tulajdonságok
Földgáz
Autógáz
Alkoholok: metanol és etanol
Hidrogén
Növényi olajok (biohajtóanyagok)
Szintetikus hajtóanyagok
Alternatív hajtóanyagok tárolási módjai és eszközei: folyékony (L) és nyomás alatti (C) gáztárolók
HV-töltőberendezések és töltési eljárások
Plug-in hibrid és elektromos járművek konnektoros töltése
A konnektoros töltés módjai otthon és nyilvános töltőhelyen
Egyen- és váltakozó áramú konnektoros töltőberendezések felépítése és működése
Töltőberendezések típusai fázis-, -feszültség- és teljesítményalapú
Hibrid és elektromos járművek beépített töltőberendezései és szolgáltatásai
Töltőkábelek szabványos nemzetközi típusai
Töltőberendezések telepítése, üzembe helyezése és üzemeltetése
Villamos elosztóhálózatok
Elektromos járművek töltésének hatása a töltőhálózat transzformátoraira, vezetékeire
Hálózati töltési módok (szabályozatlan, időben késleltetett és intelligens töltés)
Alternatív járműhajtás tanulási terület (15. évf.)  551 óra
Hibrid- és elektromos járműhajtás tantárgy  248 óra
Hibrid hajtási rendszerek és hajtási módok
A hibrid hajtás strukturális felépítésének alapja és szinergiarendszere
A soros hibrid hajtásrendszer felépítése, működése, energiaegyensúly
A párhuzamos hibrid hajtásrendszer felépítése, működése, energiaegyensúly
A vegyes hibrid hajtásrendszer felépítése, működése, energia-egyensúly
A plug-in hibrid hajtásrendszer felépítése, működése, energia-egyensúly
Micro-hibrid, start-stop rendszerek
Mild-hibrid rendszerek, 48V-os hibrid
Full-hibrid rendszerek
Hibrid hajtás üzemállapotok
Hibrid hajtás hatásfok és összteljesítmény
ADAS
Sávtartás-figyelmeztető rendszer
Sávtartó aktív rendszer
Vészfékrendszer
Multikollíziós fékezőrendszer
Holttérfigyelő rendszer
Keréknyomás-ellenőrző rendszer
Fáradtság-figyelmeztető rendszer
Adaptív távolságtartó rendszer
Adaptív világítás asszisztens rendszer
A hibrid és elektromos hajtás elektromos főegységei
HV akkumulátor NiMH/ Li-Ion és kondenzátorok
HV inverter/konverter
HV klímakompresszor
HV CVT-váltó
Nagyfeszültségű vezetékek, csatlakozók, azok jelölése és kódolása
A hibrid hajtás ICE-motortechnikája
A hibrid gépjárművekben alkalmazott belső égésű motorok szerepe és feladata a jármű teljes energia és emissziós kimeneti pontján
Közvetlen benzinbefecskendezéses Otto-motorok
Közvetett benzinbefecskendezéses Atkinson-Miller motor
Közvetlen dízelbefecskendezéses motorok CR-befecskendezéssel
Belső égésű motorok összehasonlítása a hibrid hajtás szempontjából
Hibrid és elektromos hajtás erőátvitele
Elektronikusan vezérelt automata sebességváltók
Két- és háromkuplungos automata váltók
CVT-váltók
Bolygóműves fokozatmentes HSD-hajtóművek
Elektromos tengelyhajtások és kerékagymotorok
A hibrid hajtás erőátvitel vezérlése és működtető egységei
Hibrid és elektromos hajtás fékezése
Elektrohidraulikus fékrendszer
Elektromechanikus fékrendszer
Regeneratív fékezés
Tüzelőanyag-cellás hibrid hajtás
A hidrogéngazdaság alapjai
A tüzelőanyag-cellás hajtás elvi működése és felépítése, kémiai alapok
Tüzelőanyag-cella típusok és osztályozásuk
Tüzelőanyag-cella alkalmazása a hibrid járműhajtásban
A tüzelőanyag-cellás hibrid hajtás fő egységei és működésük
Input ellátórendszerek: hidrogén, levegő
Termomenedzsment tüzelőanyag-cellás hajtásban
Tüzelőanyag-cellás hibrid hajtás jellemző típusai
Tüzelőanyag-cellás hajtás hatásfoka
Hibrid és elektromos hajtás típusismerete
Toyota HSD 2WD és Lexus AxleSplit rendszerek
VW/Audi hibrid és elektromos hajtási rendszerek
Tesla elektromos hajtás
Egyéb gyártók elektromos hajtásai
Gázüzemű gépjárműtechnika tantárgy  31 óra
A képzés órakeretének legalább 30%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Tüzelőanyag-ellátó rendszer
Tüzelőanyag-ellátó rendszerek, -benzinbefecskendező rendszerek
Gáz tüzelőanyagok és tulajdonságaik
Autógázrendszerek, építőelemek, szabályzók és beavatkozók LPG/CNG
Gázüzemű gépjárművek biztonsági berendezései
Gázüzemű járművek diagnosztikája
Gázbiztonsági előírások
Gázüzemű gépjárművek üzemeltetési és biztonsági előírásai
Nemzetközi (EU) szabványok és rendeletek
Az üzemeltetésre, javításra és műszaki megvizsgálásra vonatkozó rendeletek Magyarországon
Gázbiztonsági szemle
A gázautó-átalakítás jogszabályi, engedélyezési és műszaki háttere
A gázautó javításának (LPG/CNG) jogszabályi előírásai
A gázautó tárolási feltételei
A gázautóra vonatkozó környezetvédelmi előírások
Alternatív járműhajtás biztonságtechnikája tantárgy 62 óra
Biztonságtechnika és érintésvédelem
Hibrid és elektromos gépjárművek és motorkerékpárokra vonatkozó biztonsági és érintésvédelmi előírások, szabványok
Az egyen- és váltakozó áram élettani hatásai
Feszültségosztályok: törpefeszültség, kisfeszültség, nagyfeszültség, magasfeszültség
Védővezetős érintés- és hibavédelmi rendszerek
IT-rendszer a gépjárműben
Az IT-rendszer szigetelési hibaszintjei, következményük, a hibrid és elektromos autó felügyeleti rendszerének működése
A TT- és TN-rendszerek jellemzői
Kisfeszültségű erősáramú berendezések és komponensek biztonságos kezelésének környezeti és munkavédelmi kialakítása
Hibrid és elektromos járművek feszültségmentesítési technológiája
Hibrid és elektromos járművek feszültségmentesített állapotának ellenőrzése
Munkavédelmi felszerelések és használatuk
Veszélyes anyagok a hibrid- és elektromos autókban
A hibrid és elektromos járművek veszélyforrásai
Kisfeszültségű erősáramú komponensek
Mérgező és gyúlékony gázok, folyadékok és élettani hatásuk
Veszélyes anyagok képződése baleset esetén
Veszélyes anyagok és berendezések elhelyezkedése a gépjárműben
Veszélyes üzem azonosítása üzemeltetés és javítás közben
Veszélyes anyagok kezelése, tárolása, szállítása, dokumentálás
Veszélyes anyagok és veszélyes hulladékok ártalmatlanítása és hasznosítása
Baleset-megelőzési intézkedések, teendők baleset esetén
Munkavégzés nagyfeszültség alatt
Kisfeszültségű erősáramú berendezések, komponensek kezelésének, azaz a feszültség alatti munkavégzés személyi és tárgyi feltételei
HV-akkumulátor járműből történő ki- és beszerelése
HV-vezetékek biztonságos kezelése
Teendők mentés esetén
A vészhelyzeti állapotok típusai
Az Emergency Data Sheet tartalma és jelentősége
Tűzoltás a hibrid- és elektromos autókon, a tűzoltás fajtái
Veszélyes anyagok (mint savak, gázok) hatásainak semlegesítése, elhárítása
Teendők tűz- és robbanásveszélyes helyzetben
Sérült, működésképtelen hibrid- és elektromos autók vontatása
Elsősegélynyújtás égés, mérgezés vagy sav-lúg marás esetén
Alternatív járműhajtás diagnosztikája tantárgy  210 óra
Intelligens diagnosztika
A témakör a hibrid és elektromos hajtásrendszer bontás nélküli úgynevezett vezérlőegység-diagnosztikai ismereteivel foglakozik.
Intelligens diagnosztikai mérési elvek a hibrid és elektromos járműdiagnosztikában
Intelligens diagnosztikai műszerek a méréstechnikában
Paraméter-ábrázolás diagnosztika és állapotelemzés
OBD-diagnosztika a környezetvédelmi felülvizsgálatban
HV villamos hálózat vizsgálata
A nagyfeszültségű diagnosztika elektromos mélydiagnosztikájának témakör a smart diagnosztikával megalapozott állapot felvételezésének mélydiagnosztikai ismereteit részletezi.
Kis- és nagyfeszültségű komponensek elektromos vizsgálata ellenállásméréssel
Az EN 50272-3-szabvány ismerete
Szigetelés vizsgálata
Feszültségmentes állapot ellenőrzésének technológiája és mérési helye
Egyenpotenciál mérés ECE R100
Gyártóspecifikus járművek (On-board) szigetelésfelügyeleti megoldásai
Adatbázis-használat és mérési dokumentáció készítés
Fékrendszer diagnosztika
A fékrendszer intelligens diagnosztikájának általános elvei
Elektronikus vezérlésű fékrendszerhiba-tároló és paraméter diagnosztika
Elektrohidraulikus fékrendszer smart diagnosztika
Elektromechanikus fékrendszer smart diagnosztika
Elektronikus fékrendszer komponens diagnosztika
Nagynyomású elektronikus fékrendszer karbantartás és diagnosztika
Elektronikus fékrendszer légtelenítése
Elektronikus rögzítőfék karbantartása, javítása
Alkalmazott diagnosztikai mérő- és karbantartó eszközök
Alkalmazott biztonsági előírások a fékrendszer javításához, mérési/szerelési dokumentáció készítése
CAN- és LIN-hálózat diagnosztika
Intelligens diagnosztika hibatároló és paraméter alapján
Kommunikációs protokollok a buszhálózati diagnosztikában
Hibatároló olvasása, feldolgozása, törlése
Paraméterábrázolás előadat és állapotadatok alapján
CAN-busz-rendszer oszcilloszkópos komponens- és adatátvitel diagnosztika
Világítástechnika diagnosztika
Hibrid- és elektromos autó világítóberendezés típusai
Világítóberendezések és visszajelzések vizsgálata és ellenőrző optikai eszköze
Világítástechnika smart diagnosztika
LED-matrix OBD-diagnosztika
Aktív kanyarfény (ILS) diagnosztika
Adaptív fénytávszabályzás diagnosztika
Adaptív fényszórórendszer diagnosztika és alapbeállítás
Nagyfeszültségű világítóberendezések biztonsági előírásai
Műszaki dokumentáció kezelése
Gyártói adatbázisok kezelése
Kapcsolási rajzok olvasása
Nagyfeszültségű és veszélyes komponensek beépítési helyének meghatározása adatbázis segítségével
Szerelési és karbantartási műveleteket tartalmazó adatbázis használata
Munkavégzés a nagyfeszültségű rendszereken, protokoll készítése
HV-akkumulátor vizsgálata
Nagyfeszültségű akkumulátorok beépített állapotban történő smart ellenőrzése menet köz-ben vagy terheletlenül
Ni-MH- és Li-Ion-akkumulátorok cellamodul-szintű feszültség- és kapacitás-ellenőrzése
Akkumulátor telep feszültség- és hőmérsékletszenzor ellenőrzése
Akkumulátor cella és modul balanszírozási technológiák
