Gépjármű mechatronikus K+2 (12-13. osztály) [2020-]



Tanfolyam adatai
  • Megnevezése
    Gépjármű mechatronikus K+2 (12-13. osztály) [2020-]
    Azonosítója
    GM-K+2
  • Hozzáférés
    1
    Óraszám
    óra
    Tanfolyam díja
    28 000 Ft + áfa
    Vizsga díja
    0 Ft + áfa

Tanfolyam megkezdésének feltétele

Iskolai végzettség
Szakmai végzettség

Részvétel feltétele

Leírás

A szakma alapadatai

Jogi háttér:

A Képzési és Kimeneti követelmények és a Program Tanterv
a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020 (II. 7.) Korm. rendelet (Szkr.). alapján készült.

Az ágazat megnevezése: Specializált gép- és járműgyártás

A szakma megnevezése: Gépjárműmechatronikus

A szakma azonosító száma: 4 0716 19 05

A szakma szakmairányai: Motorkerékpár karbantartás; Szerviz; Gyártás

A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje: 4

A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje: 4

Ágazati alapoktatás megnevezése: Műszaki ágazati alapoktatás

Kapcsolódó részszakmák megnevezése: -

Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Szakképző iskolai oktatásban: -, Technikumi oktatásban: 225 óra, Érettségire épülő oktatásban: 160 óra

A KÉPZÉS SZERKEZETE ÉS TARTALMA

A programtantervvel kitöltött időkeret – a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020 (II. 7.) Korm. rendelet 13.§ (4) bekezdésének megfelelően – tartalmaz a szakképző intézmény által a helyi gazdasági környezet egyedi elvárásaihoz igazodó szakmai célokra szabadon felhasználható időkeretet (szabad sáv).

A szabad sáv szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

Az elmélet és a gyakorlat a dokumentumban nem kerül élesen elválasztásra. A cél az, hogy lehetőség legyen a gyakorlat során is elméletet oktatni, hatékonyabbá téve ezzel az oktatást. Az egyes tantárgyaknál történik annak meghatározása, hogy a tantárgy teljes tartalmát tekint-ve az órakeretnek minimálisan hány százalékát kell gyakorlati körülmények között (tanműhelyben, termelőüzemben stb.) oktatni. Ez az adott tantárgy egészének gyakorlatigényességét mutatja, és minél magasabb ez az arány, annál inkább ösztönöz az elméleti tudáselemek gyakorlatba ágyazottan történő oktatására.

A szakirányú oktatásban a tantárgyakra meghatározott időkeret és tartalom kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám, valamint a tantárgyak és témakörök óraszámának évfo-lyamonkénti megoszlása és sorrendje – a szakmai vizsga követelményeire tekintettel – pedig ajánlás.

A kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítés során az ágazati alapoktatáshoz tartozó tantárgyak oktatását a szakmai oktatás első félévében kell megszervezni.

Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Szakképző iskolai oktatásban: 140 óra, Technikumi oktatásban: -, Érettségire épülő oktatásban: 140 óra

A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: Alapfokú iskolai végzettség

Alkalmassági követelmények

Foglalkozásegészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

Pályaalkalmassági vizsgálat: nem szükséges

Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása

Egyszerű alkatrészekről készült műszaki rajzokat olvas. A rajzok alapján kiválasztja a gyártáshoz szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket. Gyártási, szerelési sorrendtervet készít. Ezek alapján kézi megmunkálással vagy kisgépekkel egyszerű, fémből készült alkatrészeket gyárt. Az elkészült alkatrészek méreteit mérőeszközökkel ellenőrzi, és a mérést szakszerűen dokumentálja.

Műszaki dokumentáció alapján egyszerűbb csavarkötéseket, szegecskötéseket és lágyforrasztással készült kötéseket létesít. Villamos kapcsolási rajz alapján egyszerű villamos áramköröket állít össze, és azokon elvégzi a feszültség, az áramerősség és az ellenállás mérését. Az elvégzett méréseket dokumentálja. Ismeri és használja a hiba- és túláramvédelmi eszközöket. Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoportot szerel össze.

A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása

Szakmairány: Motorkerékpár karbantartó

Motorkerékpár javító és karbantartó szervizekben dolgozik. Munkafelvételi tevékenységet végez. Aktívan használja ügyfél-kommunikációs és járműdiagnosztikai kompetenciáit. Az adott feladat elvégzéséhez több javítástechnológia közül kiválasztja a műszaki szempontból legjobban alkalmazható megoldást. Szakszerűen és a legújabb járműtechnikai kompetenciák birtokában, karbantartási és javítási műveleteket végez. A munkákhoz árajánlatot ad, alkatrészt rendel (a lehetőségeket egyezteti az ügyféllel). Kezeli a motorkerékpárban található kódolt egységeket, a üzembe helyezésekor, illetve javítását követően azok élesztéséről gondoskodik. A folyamatok közben és utána (ellenőrzési céllal) diagnosztikát végez, naprakészen ismerve diagnosztikai műszereket és méréstechnikákat, valamint annak kiértékelési eljárásait, módszereit. A motorkerékpárt felkészít hatósági műszaki vizsgára. Az elvégzett munkák után a motorkerékpárt szakszerű magyarázattal átadja az ügyfélnek. Ügyfélkezelést és készletgazdálkodást végez.

Szakmairány: Szerviz

Közúti jármű (személygépkocsi, tehergépkocsi, autóbusz) javító és karbantartó szervizekben dolgozik. Munkafelvételi tevékenységet végez: eközben aktívan használja ügyfél-kommunikációs és járműdiagnosztikai kompetenciáit. Az adott feladat elvégzéséhez több javítástechnológia közül kiválasztja a műszaki szempontból legjobban alkalmazható megoldást. Szakszerűen és a legújabb járműtechnikai kompetenciák birtokában, karbantartási és javítási műveleteket végez, illetve irányít a járműveken. A munkákhoz árajánlatot ad, alkatrészt rendel (a lehetőségeket egyezteti az ügyféllel). Kezeli a járműben található kódolt egységeket, a jármű üzembe helyezésekor, illetve javítását követően azok élesztéséről gondoskodik. A folyamatok közben és utána (ellenőrzési céllal) jármű diagnosztikát végez, naprakészen ismerve diagnosztikai műszereket és méréstechnikákat, valamint annak kiértékelési eljárásait, módszereit. A járműdiagnosztikát használva, járműveket készít (illetve a felkészítést irányítja) fel hatósági műszaki vizsgára. Az elvégzett munkák után a járművet szakszerű magyarázattal átadja az ügyfélnek. Ügyfélkezelést és készletgazdálkodást végez.

Szakmairány: Gyártás

Autóipari környezetben elvégzi a gyári előírások alapján a kész autók beüzemelését és minőség ellenőrzését, utómunkáját. Munkája során ellenőrzi a gépjármű elektronikus és mechanikus rendszereinek megfelelő működését, eltérés esetén kijavítja a hibákat. Munkautasítással vagy önállóan szerelési munkát végez az új gépjárműveken. Diagnosztikai rendszerek és eszközök segítségével megállapítja a gépjármű hibáit és a gyári technológia felhasználásával javítja. Felkészíti a gépjárműveket az értékesítésre az ügyfélorientált elvárásoknak és az autóipari szabványoknak megfelelően. Kezeli a járműben található kódolt egységeket, a jármű üzembe helyezésekor, illetve javítását követően azok élesztéséről gondoskodik.

A munkahelyi logisztikai ismereteket alkalmazza. Működteti a munkavégzéshez szükséges gépeket, berendezéseket, diagnosztikai és mérőeszközöket.

Ágazati alapvizsga leírása, mérésének, értékelésének szempontjai

Az ágazati alapvizsgára bocsátás feltétele: valamennyi előírt képzési évfolyam eredményes teljesítése.

Írásbeli vizsga

A vizsgatevékenység megnevezése: Fémipari és villamosipari alapok

A vizsgatevékenység leírása

Az írásbeli vizsgarészben a gyakorlati vizsgán elkészítendő, szerelendő alkatrészekkel, illetve összeállítandó villamos kapcsolással összefüggő feladatokat kell megoldani. Az írásbeli vizsgatevékenység az alábbi tanulási eredmények mérésére és értékelésére irányul:

- A gyártandó alkatrész műhelyrajzának elkészítése a szükséges nézetekkel 3D ábra alapján. Minimális elvárás a sík felületek, külső vagy belső hengeres felületek, menetek ábrázolása, méretek megadása a műszaki rajz szabályai szerint.

- Villamos kapcsolási rajz alapján az áramkör működésére vonatkozó feleletválasztós és/vagy feleletalkotós feladatok megoldása.

- Egy alkatrész gyártási technológiájával, gyártási sorrendjével kapcsolatos feladatok (felhasználandó szerszámok, eszközök, előgyártmány kiválasztása, gyártási műveletek, gyártási sorrend).

- Szakmai számítás:

- előgyártmány darabolás előtti hosszának meghatározása,

- hajlított lemezalkatrész hajlítás előtti hosszának meghatározása,

- feszültség, áramerősség, ellenállás, eredő ellenállás meghatározása egyszerű áramkörben.

- Mérés, ellenőrzés: 3D ábra alapján a darab mérésének leírása, mérőeszköz kiválasztása, elfogadható méret meghatározása, munkadarab értékelése. Villamos kapcsoláson elvégzendő mérés leírása, mérési pontok meghatározása.

- Alkatrész gyártásához kapcsolódó munkavédelem. Adott munkadarab gyártása, villamos kapcsolás elkészítése során betartandó érintésvédelmi és munkavédelmi szabályok és az alkalmazandó egyéni és egyéb védőeszközök ismertetése.

Az írásbeli vizsga tartalmazhat feleletválasztós, feleletalkotós, számításos és rajzkészítési feladatokat.

A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 90 perc

 A vizsgatevékenység aránya a teljes ágazati alapvizsgán belül: 30%

A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:

A javítás a feladatsorhoz rendelt értékelési útmutató alapján történik.

Az egyes feladattípusok aránya és értékelése a teljes vizsgafeladaton belül:

Műhelyrajz készítése 15%

Villamos kapcsolási rajz értelmezése 15%

Gyártástechnológia 20%

Szakmai számítás 20%

Mérés, ellenőrzés 20%

Munkavédelem 10%

Az értékelés százalékos formában történik.

A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 51 %-át elérte.

Gyakorlati vizsga

A vizsgatevékenység megnevezése: Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoport egyes elemeinek előállítása és összeszerelése. A szerkezet egyes - általa készített - elemeit készen hozhatja a tanuló a vizsgára.

A vizsgatevékenység leírása

Egyszerű geometriájú alkatrészek elkészítése

● darabolás, reszelés, fúrás, menetkészítés, méretellenőrzés, munkadarabok értékelése megfelelőség szempontjából;

● szerelési ábra szerint az alkatrészek összeszerelése;

● összeállítási rajz alapján a villamos alkatrészek elhelyezése;

● kapcsolási rajz alapján a villamos bekötés elkészítése;

● adott alkatrészről mérési jegyzőkönyv készítése (szükség esetén mérési utasítás szerint)

● villamos mérések (feszültség, áramerősség, ellenállás mérésének) elvégzése;

● a mérési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

○ a rajz szerint megadott méreteket és tűrések szerinti határméreteket,

○ a tanuló által mért gyártási méretet

○ a tanuló értékelését a gyártott alkatrész megfelelőségére vonatkozóan

○ villamos paraméterek mért értékei rögzítése és kiértékelése

A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 240 perc

A vizsgatevékenység aránya a teljes ágazati alapvizsgán belül: 70%

A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:

A vizsgatevékenység értékeléséhez a vizsgaszervezőnek részletes értékelő lapot kell összeállítania az alábbi szempontok figyelembevételével:

● az elkészített szerkezet működőképessége 25%,

● villamos áramkör működőképessége 25%;

● a kézi megmunkálással készült alkatrészek méretpontossága 20%

● a kézi megmunkálással készült alkatrészek, forrasztott kötések esztétikája 10%;

● a mért értékek pontossága 20%.

Az értékelés százalékos formában történik.

A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 51 %-át elérte érte.


A szakmai vizsga leírása, mérésének, értékelésének szempontjai

Szakmairány megnevezése: Motorkerékpár mechatronikus

Szakmai vizsgára bocsátás feltétele:

Valamennyi előírt képzési évfolyam és az egybefüggő szakmai gyakorlat eredményes teljesítése.

Szakmához kötődő további sajátos követelmények: Portfolió (szakmai életút) elkészítése. A portfólió terjedelme: minimum 5 - maximum 10 oldal (karakterszám megadásával). Elkészítésének módja és formája: elektronikus.

Egy kiválasztott témakörben szerzett szakmai tapasztalat, probléma-megoldás kifejtése, bemutatása, tanulmányai során szerzett tapasztalatok összegzése.

Központi interaktív vizsga

A vizsgatevékenység megnevezése: Motorkerékpár szerkezetismereti és diagnosztikai ismeretek, vállalkozásvezetési ismeretek

A vizsgatevékenység leírása

Feleletválasztós (kérdésenként több jó válasz is lehetséges, a hibás válasz pontlevonással jár)

Motorkerékpár szerkezetismereti feladatok (motor, erőátvitel, váz-futómű, fékrendszer, motorkerékpár villamosság-elektronika, kiegészítő berendezések,), mindegyik témaelemből legalább 3 db szerepeljen a vizsgán

Motorkerékpár diagnosztika (motor, erőátvitel, váz-futómű, fékrendszer, motorkerékpár villamosság-elektronika, kiegészítő berendezések,), mindegyik témaelemből legalább 3 db szerepeljen a vizsgán

Vállalkozás ismeretek (vállalkozási formák, vállalkozás indításához szükséges ismeretek)

A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 120 perc

A vizsgatevékenység aránya a teljes szakmai vizsgán belül: 50%

A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai: 50 kérdéses feladatsor

Motorkerékpár szerkezetismereti feladatok (motor, erőátvitel, váz-futómű, fékrendszer, motorkerékpár villamosság-elektronika, kiegészítő berendezések,), mindegyik témaelemből legalább 3 db szerepeljen a vizsgán 45%

Motorkerékpár diagnosztika (motor, erőátvitel, váz-futómű, fékrendszer, motorkerékpár villamosság-elektronika, kiegészítő berendezések,), mindegyik témaelemből legalább 3 db szerepeljen a vizsgán 40%

Vállalkozás ismeretek (vállalkozási formák, vállalkozás indításához szükséges ismeretek)

15%

A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 40 %-át elérte.

Projektfeladat

A vizsgatevékenység megnevezése: Motorkerékpár szerelési gyakorlati projektfeladatok végrehajtása és dokumentálása

A vizsgatevékenység leírása

- A portfólió prezentálása. A vizsgázó az elkészített portfólióról a projektfeladat megkezdése előtt, szóban beszámol a vizsgabizottságnak.

- Motorkerékpáron kiszerel és diagnosztizál meghatározott alkatrészeket, alkatrész egységeket (motor, erőátvitel, váz-futómű, fékrendszer, motorkerékpár villamosság-elektronika, kiegészítő berendezések). Javítási feladatot végrehajt, az elvégzéshez szükséges biztonságos műszaki előfeltételeket betart, ezekhez munkavédelmi eszközöket használ. Minősíti az alkatrész állapotát szemrevételezéssel és mérőeszközzel, majd dokumentálja jegyzőkönyv kitöltésével. Mindegyik feladatnak szerepelnie kell a vizsgán!

- Motorkerékpáron diagnosztikai vizsgálatot végez, értékeli a hibatárolóban olvasható hibákat. A talált hibákat kijavítja, programozza az elektronikai elemeket.

- Egy kiszerelt alkatrészre cikkszám és munkaóra alapján árajánlatot készít adatbázis segítségével. Az árajánlatot megfelelő tartalmi leírással bemutatja a vizsgáztatóknak.

A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 360 perc

A vizsgatevékenység aránya a teljes szakmai vizsgán belül: 50%

A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:

Belsőégésű vagy villamos meghajtómotor szerelése 20%

Erőátvitel szerelése 15%

Váz-futómű szerelése 10%

Fékrendszer szerelése 10%

Jármű villamosság-elektronika mérése, szerelése 10%

Kiegészítő berendezések szerelése 10%

Motorkerékpár diagnosztikai feladatok elvégzése 10%

Árajánlat készítése 5%

Portfolió prezentálása 10%

A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 40 %-át elérte.

A szakmai vizsga eredményébe az ágazati alapvizsgát az alábbi súlyaránnyal kell beszámítani: Ágazati alapvizsga: 20%, Szakmai vizsga: 80%

Szakmairány megnevezése: Szerviz

Szakmai vizsgára bocsátás feltétele:

Valamennyi előírt képzési évfolyam és az egybefüggő szakmai gyakorlat eredményes teljesítése.

Szakmához kötődő további sajátos követelmények:

Portfólió (szakmai életút) leadása. A portfólió terjedelme: minimum 5 - maximum 10 oldal. Elkészítésének módja és formája: elektronikus.

Egy kiválasztott témakörben szerzett szakmai tapasztalat, problémamegoldás kifejtése, bemutatása, tanulmányai során szerzett tapasztalatok összegzése.

Központi interaktív vizsga

A vizsgatevékenység megnevezése: Jármű szerkezetismereti és diagnosztikai ismeretek, nehézgépjármű speciális ismeretek, vállalkozásvezetési ismeretek

A vizsgatevékenység leírása

Feleletválasztós (kérdésenként több jó válasz is lehetséges, a hibás válasz pontlevonással jár)

Jármű szerkezetismereti feladat (motor, erőátvitel, futómű, fékrendszer, jármű villamosság-elektronika, kiegészítő berendezések, nehézgépjármű speciális ismeretek), mindegyik témaelemből legalább 3 db szerepeljen a vizsgán

Jármű diagnosztika (motor, erőátvitel, futómű, fékrendszer, jármű villamosság-elektronika, kiegészítő berendezések), mindegyik téma elemből legalább 3 db szerepeljen a vizsgán

Vállalkozás ismeretek (vállalkozási formák, vállalkozás indításához szükséges ismeretek)

A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 120 perc

A vizsgatevékenység aránya a teljes szakmai vizsgán belül: 50%

A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai: 50 kérdéses feladatsor

Jármű szerkezetismereti feladat (motor, erőátvitel, futómű, fékrendszer, jármű villamosság-elektronika, kiegészítő berendezések, nehézgépjármű speciális ismeretek), mindegyik témaelemből legalább 3 db szerepeljen a vizsgán 45%

Jármű diagnosztika (motor, erőátvitel, futómű, fékrendszer, jármű villamosság-elektronika, kiegészítő berendezések), mindegyik téma elemből legalább 3 db szerepeljen a vizsgán 40%

Vállalkozás ismeretek (vállalkozási formák, vállalkozás indításához szükséges ismeretek) 15%

A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 40 %-át elérte.

Projektfeladat

A vizsgatevékenység megnevezése: Járműszerelési gyakorlati projekt feladatok végrehajtása és dokumentálása

A vizsgatevékenység leírása

- Portfólió prezentálása. A vizsgázó az elkészített portfólióról a projektfeladat megkezdése előtt, szóban beszámol a vizsgabizottságnak.

- Járművön kiszerel és diagnosztizál meghatározott alkatrészeket, alkatrész egységeket (motor, erőátvitel, futómű, fékrendszer, jármű villamosság-elektronika, kiegészítő berendezések). Javítási feladatot végrehajt, az elvégzéshez szükséges biztonságos műszaki előfeltételeket betart, ezekhez munkavédelmi eszközöket használ. Minősíti az alkatrész állapotát szemrevételezéssel és mérőeszközzel, majd dokumentálja jegyzőkönyv kitöltésével. Mindegyik témaelemnek szerepelnie kell a vizsgán!

- Járművön diagnosztikai vizsgálatot végez, értékeli a hibatárolóban olvasható hibákat. A talált hibákat kijavítja, programozza az elektronikai elemeket.

- Egy kiszerelt alkatrészre cikkszám és munkaóra alapján árajánlatot készít adatbázis segítségével. Az árajánlatot megfelelő tartalmi leírással be kell mutatni a vizsgáztatóknak.

- Nehézgépjárművön speciális, komplex ellenőrzési, beállítási feladatot végez.

A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 360 perc

A vizsgatevékenység aránya a teljes szakmai vizsgán belül: 50%

A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:

Belsőégésű vagy villamos meghajtómotor szerelése 15%

Erőátvitel szerelése 10%

Váz-futómű szerelése 10%

Fékrendszer szerelése 10%

Jármű villamosság-elektronika mérése, szerelése 10%

Kiegészítő berendezések szerelése 10%

Jármű diagnosztika feladatok elvégzése 10%

Árajánlat készítése 5%

Nehézgépjármű komplex szerelési feladat elvégzése 10%

Portfolió prezentálása 10%

A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 40 %-át elérte.

A szakmai vizsga eredményébe az ágazati alapvizsgát az alábbi súlyaránnyal kell beszámítani: Ágazati alapvizsga: 20%, Szakmai vizsga: 80%

Szakmairány megnevezése: Gyártás

Szakmai vizsgára bocsátás feltétele:

Valamennyi előírt képzési évfolyam és az egybefüggő szakmai gyakorlat eredményes teljesítése.

Szakmához kötődő további sajátos követelmények:

Portfólió (szakmai életút) leadása. A portfólió terjedelme: minimum 5 - maximum 10 oldal. Elkészítésének módja és formája: elektronikus.

Központi interaktív vizsga

A vizsgatevékenység megnevezése: Gépjárművek villamos és szerkezeti felépítése

A vizsgatevékenység leírása: Az interaktív vizsgarészben gépjárművek hibakeresési vizsgálatainak leírásával, felhasznált műszerek használatának leírásával, részegységek megnevezésével, valamint kapcsolási és vázlati rajzzal összefüggő feladatokat kell megoldani. A vizsgarészben ki kell térni a vizsgázó munka- tűz- és környezetvédelmi ismeretekre is.

Kapcsolási rajzon megjelenített részegységek megnevezése (10-15 alkatrész)

Gépjárművek főalkatrész-részegységeinek megnevezése (robbantott ábra vagy szerkezeti rajz: belső égésű motor, nyomatékváltó, generátor, indítómotor, differenciálmű, befecskendező rendszer, motor-hűtőkör stb.)

Feleletválasztós: Munka- és környezetvédelem (kérdésenként több jó válasz is lehetséges, a hibás válasz pontlevonással jár 10 kérdés)

Feleletválasztós: Logisztikai ismeretek (kérdésenként több jó válasz is lehetséges, a hibás válasz pontlevonással jár 10 kérdés)

Hibadiagnosztikai ismeretek (műszer megnevezése, rövid leírása, használatának módja és oka)

A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 120 perc

A vizsgatevékenység aránya a teljes szakmai vizsgán belül: 30%

A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:

Kapcsolási rajzon megjelenített részegységek megnevezése (10-15 alkatrész) 25%

Gépjárművek főalkatrész-részegységeinek megnevezése (robbantott ábra vagy szerkezeti rajz: belső égésű motor, nyomatékváltó, generátor, indítómotor, differenciálmű, befecskendező rendszer, motor-hűtőkör stb.) 30%

Munka- és környezetvédelem (kérdésenként több jó válasz is lehetséges, a hibás válasz pontlevonással jár 10 kérdés) 10%

Logisztikai ismeretek (kérdésenként több jó válasz is lehetséges, a hibás válasz pontlevonással jár 10 kérdés) 10%

Hibadiagnosztikai ismeretek (műszer megnevezése, rövid leírása, használatának módja és oka) 25%

A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 40 %-át elérte.

Projektfeladat

A vizsgatevékenység megnevezése: Gyakorlati projekt feladatok végrehajtása és dokumentálása

A vizsgatevékenység leírása

Járműjavítási és diagnosztikai komplex feladatok, javítási jegyzőkönyvek kitöltésével (motor, erőátvitel, váz-futómű, fékrendszer, járművillamosság-elektronika, kiegészítő berendezések), mindegyik témának szerepelnie kell a vizsgán.

A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 300 perc

A vizsgatevékenység aránya a teljes szakmai vizsgán belül: 70%

8.3.3.5 A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:

Hibakeresés/Diagnosztika 15%

Belsőégésű motor/villamos meghajtó motor 15%

Erőátvitel 15%

Futómű 10%

Fékrendszer 10%

Gépjármű villamos rendszere 15%

Kiegészítő berendezések 10%

Feladat Prezentálása/dokumentálása 10%

A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 40 %-át elérte.

A szakmai vizsga eredményébe az ágazati alapvizsgát az alábbi súlyaránnyal kell beszámítani: Ágazati alapvizsga: 20%, Szakmai vizsga: 80%





Vélemények
Tematika

Tematika

Műszaki alapozás tanulási terület    558 óra (1. évfolyam)

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Villamos alapismeretek tantárgy    288 óra    

Témakörök

Villamos áramkör

Villamos alapfogalmak (töltés, áram, feszültség, ellenállás, vezetés, teljesítmény, munka, hatásfok)

Az áramkör és a villamos áramkör fogalma, felépítése, működése, jellemzői, ábrázolása, összefüggések

Villamos energiaforrások csoportosítása, jellemzői

Fogyasztók csoportosítása, jellemzői

Ellenállás, fajlagos ellenállás

Ohm törvénye

Az anyagok csoportosítása villamos szempontból; vezető, szigetelő, félvezető fogalma; példák a különböző anyagokra

A vezetők ellenállását meghatározó tényezők (anyagi minőség, hossz, keresztmetszet)

A vezeték ellenállása

A vezetők és szigetelők ellenállásának hőmérsékletfüggése.

Az összetett áramkörök fogalma, felépítése, elemei (csomópont, ág, hurok)

Az összetett áramkörök alaptörvényei és alkalmazásuk (Kirchhoff I., II, áramosztás, feszültségosztás)

Ellenállások soros, párhuzamos eredője, vegyes kapcsolása két-három ellenállás esetén

Feszültség- és áramforrások soros és párhuzamos kapcsolása, átalakítása

Egyszerű energiaforrások (ideális és valóságos feszültségforrás); a feszültségforrás jellem-zői (üresjárási feszültség, kapocsfeszültség, belső ellenállás, rövidzárási áram)

Összetett áramkörök egyszerűsítése

Villamos áramkör ábrázolása

Villamos rajzok fogalma, fajtái (egyvonalas, többvonalas, elvi, kapcsolási, szerelési, elren-dezési, nyomvonal-, áramutas stb.)

A villamos rajzok felépítése

Vezetékek ábrázolása – vonalak

Készülékek ábrázolása – jelképek

Érintkezők és működtetésük (a kapcsoló fogalma, szerepe az áramkörben, jellemzői)

Fontosabb kapcsolófajták (nyomógomb, mágneskapcsoló [relé])

Félvezető alapú alkatrészek (dióda, LED, tranzisztor)

A villamos rajzok szerepe, használata

Villamos rajzok készítése szabadkézzel és szimulációs szoftverrel (pl. FluidSIM)

Villamos rajzok olvasása, értelmezése

Villamos áramkör kialakítása

Egyszerű áramkörök kialakítása, működtetése dokumentáció alapján, a villamos biztonsági előírások figyelembevételével

Áramkörök előkészítése feszültség alá helyezésre – szerelői ellenőrzés – készre jelentés

Világítási áramkörök

Egyszerű világítási alapkapcsolásokat képes legyen összeállítani (egysarkú kapcsolás, kétsarkú [leválasztó] kapcsolás, váltó kapcsolás)

Mágneskapcsoló (relé) alkalmazásával öntartó kapcsolást képes kialakítani (pl. kétkezes indítás, vészleállítás több helyről, egy készülék bekapcsolása és leállítása több helyről)

Villamos biztonságtechnika

Villamos biztonságtechnikai ismeretek, MSZ1 szerinti feszültségszintek (kisfeszültség, nagyfeszültség, törpefeszültség)

A villamos áram élettani hatásai; az áramütéses baleset súlyosságát befolyásoló tényezők

Az áramütés elleni védelem fogalma

Alapvédelem (közvetlen érintés elleni védelem); szigetelés, burkolat; az IP-védettség fogalma

Hibavédelem (közvetett érintés elleni védelem)

A táplálás önműködő lekapcsolása védelmi mód fogalma, működési elve

A földelővezető színjelölése, a védelmi mód jele a fogyasztói készüléken

Kettős és megerősített szigetelés

A védelmi mód működési elve

A védelmi mód jele a fogyasztói készüléken

Törpefeszültség

A védelmi mód működési elve

A védelmi mód jele a fogyasztói készüléken

Védőelválasztás

A védelmi mód működési elve

A védelmi mód jele a fogyasztói készüléken

Az MSZ 1585 alapján a szakképzett, kioktatott és laikus személy fogalma (példákkal)

A feszültségmentesítés lépései; azok alkalmazása épületen (lakóépületen) belül.

Műszaki mentés kisfeszültségen; áramütött személy kiszabadítása az áramkörből; az elsősegélynyújtás alapjai

Biztonságos munkavégzéshez szükséges biztonságtechnikai alapismeretek, veszélyhelyzetek felismerése

Villamos áramkörök mérése, dokumentálása

Mérési alapismeretek, műveletek: a mérés fogalma, analóg és digitális műszerek jellemzői, használata, feszültség mérése, áram mérése

Műszerek jelzései, mért értékek leolvasása

Méréshatár, skála, mért érték, pontosság

Analóg és digitális műszer kiválasztása, használata

Árammérő jellemzői, csatlakoztatása az áramkörhöz

Feszültségmérő jellemzői, csatlakoztatása az áramkörhöz

Ellenállásmérés jellemzői, csatlakoztatás az áramkörhöz

Multiméter használata

Megfelelő műszer kiválasztása, az optimális méréshatár megválasztása

Egyszerű áramkörön alapmérések végzése (áramerősség, feszültség, ellenállás)

Lineáris és nem lineáris fogyasztókon mérési sorozat végzése. Egyszerű lineáris fogyasztó U-I jelleggörbéjének felvétele

Egyszerű nem lineáris fogyasztó pl. izzó U-I jelleggörbéjének felvétele

Logikai kapcsolatok, ÉS, VAGY kapuk, logikai kapcsolatok megvalósítása kapcsolók és tranzisztorok segítségével

Mérési sorozat önálló elvégzése, dióda alapműködésének megértése céljából (egyenáramú megközelítés)

Az elvégzett munkák szakszerű dokumentálása mérési jegyzőkönyv és/vagy munkanapló formájában. Egyszerű irodai szoftverekkel mérési jegyzőkönyv készítése. A mérés leírása, a mérési adatok táblázatba rendezése, a mérési eredmények egyszerű diagramban, függvényben ábrázolása

Gépészeti alapismeretek    270 óra    

Témakörök

Munkabiztonság, tűz- és környezetvédelem

A munkavédelem fogalma, szakterületei

Munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések

A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása

Tárgyi feltételek a munkavédelemben (levegő, megvilágítás, közlekedő és menekülő útvo-nalak, egyéb infrastruktúra)

Gépek, berendezések biztonsági követelményei, biztonsági berendezések

Kémiai biztonság: vegyszerek tárolása, kezelése

Villamos biztonság – elektromos áram élettani hatásai és veszélyei

Ergonómia

A munkavégzés fizikai ártalmai és ezekkel szembeni védekezés lehetőségei

Személyi és kollektív védőfelszerelések használata és alkalmazása

A munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések

Megfelelő mozgástér biztosítása, elkerítés, lefedés, tároló helyek kialakítása

Munkaegészségügy, foglalkozás-egészségügy

A tűzvédelem fogalma, szakterületei

Általános tűzvédelmi ismeretek, tűzvédelmi fogalmak: tűzszakasz, kockázati osztály, tűz-állóság

Tűzvédelmi tiltások: torlaszolás tilalma, dohányzási tilalom, nyílt láng használatának ti-lalma

Tűzmegelőzés, gépek, berendezések speciális tűzvédelmi előírásai

Tűzveszélyes anyagok tárolása, szállítása, kezelése

Tűzvédelmi infrastruktúra alapismeretek

Tűzriadó terv: tűz jelzése, teendők tűz esetén

Tűzoltás módjai, tűzoltó eszközök

Jelzőtáblák, feliratok, speciális fényjelzések

A környezetvédelem fogalma, szakterületei

Irányítási rendszerek (ISO14001, EMAS)

Hulladékgazdálkodás: veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelése, szelektív össze-gyűjtése tárolása, gyűjtőhelyek kialakítása

Levegőtisztaság-védelem: pontforrások jellemzése

Víz- és talajvédelem: hűtő-kenő emulzió, egyéb ipari folyadékok felhasználása, tárolása, vegyszerkezelés, kármentés

Környezeti zaj, rezgés, biodiverzitás, az élő környezet védelme

Műszaki rajz alapjai

A műszaki rajzok tartalmi és formai követelményei

Rajztechnikai alapszabványok, előírások

A műszaki rajzban alkalmazott vonalak

Alkatrészek síkbeli ábrázolásának szabályai

A metszeti ábrázolás célja, értelmezése alkatrészrajzokon

A mérethálózat felépítése, a méretmegadás szabályai

A felvételi vázlatok készítése

A mérettűrés megadási módjai, a határméretek meghatározása

A felületi érdességek megadása

Alak- és helyzettűrések

A különféle furatok (sima, süllyesztett, zsákfurat, menetes furat) ábrázolása

Felvételi vázlat készítése furatos, menetes alkatrészekről tűrések és felületi érdesség megadásával

Az összeállítási rajzok tartalmi és formai követelményei

Összeállítási rajzok értelmezése

Szerelési sorrend felépítése összeállítási rajzok alapján

Anyag- és gyártásismeret

Az előgyártmányok típusai a gyártási technológiák alapján (hengerlés, húzás, kovácsolás, öntés)

Az előgyártmányok szabványos szállítási állapotai (alak, méret és hőkezeltség).

Az ipari anyagok csoportosítása

Az ipari anyagok tulajdonságai és felhasználási területei

Az alkatrészrajzok és összeállítási rajzok anyagjelölései

Az előírt anyag forgácsolhatóságának meghatározása anyagjelölés alapján, katalógus segítségével

Fémipari alapmegmunkálások

Az előrajzolás eszközei és módszerei

A darabolás eszközei és technológiái

Egyszerű lemezalakítások

Kézi forgácsolóeljárások

A furatmegmunkálás technológiái

Egyszerű kötések létrehozása (menetes kötés, szegecskötés, ragasztás, lágyforrasztás)

Hossz- és szögmérő eszközök alkalmazása

Az alak- és helyzettűrések ellenőrzési módszerei

A mérési eredmények dokumentálása, a kész alkatrészek minősítése

Projektmunka

A tantárgy témaköreiben elsajátított elméleti ismeretek és gyakorlati tevékenységek alkalmazása egy vagy több projektmunka keretében. A projekt(ek) megvalósítása során az alábbi tevékenységek elvégzése szükséges. Egy projekt az ágazati alapvizsga gyakorlati rész-ének előkészítését is szolgálhatja.

Témakörök:

A gyártás-előkészítés lépései:

‒ gyártmányelemzés

‒ alapanyagválasztás, segédanyagok választása

‒ a gyártás munkafázisainak és azok sorrendjének meghatározása

‒ megmunkálószerszámok és megmunkálógépek kiválasztása

A dokumentációban megadott alkatrészek elkészítése kézi és gépi megmunkálással

A megfelelő mérőeszközök kiválasztása, az alkatrészek ellenőrzése, minősítése

A szükséges gépészeti kötések elkészítése, összeszerelés, illesztés

Gyártmányellenőrzés a műszaki előírás követelményei szerint

A mérések, ellenőrzések, minősítések dokumentálása

A projektmunka dokumentumainak folyamatos vezetése

Prezentáció készítése az elvégzett projektmunkáról

Speciális alapozó ismeretek tanulási terület    309 óra

Mechanika – Gépelemek tantárgy (1.évf.) 72 óra

A képzés órakeretének legalább 0%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

Statika

A témakör a statika alaptételeivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Az erő fogalma, jellemzői, erőrendszerek

Síkbeli erőrendszerek eredője és egyensúlya

Tartók

Keresztmetszetek elsőrendű nyomatéka, összetett keresztmetszetek súlypontja

Dinamika

A témakör a dinamika alaptörvényével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Pontszerű test gyorsulása

Gyorsulás és erő, gyorsulás és tömeg viszonya

Járműdinamika: járműmozgást befolyásoló erők (ellenálláserő, vonó- és fékezőerő)

Szilárdságtan

A témakör a különböző szerkezetekre ható erőrendszerek közvetlen hatásait és ezek várha-tó eredményeit vizsgálja.

Az igénybevétel fogalma

Mechanikai feszültség

Egyszerű igénybevételek:

‒ Húzó és nyomó igénybevétel

‒ Hajlító igénybevétel

‒ Keresztmetszetek másodrendű nyomatékai és keresztmetszeti tényezői

‒ Nyíró igénybevétel

‒ Csavaró igénybevétel

‒ Összetett igénybevétel

Oldható kötések

A témakör a csavarmenetek származtatásával, fajtáival és alkalmazásával foglalkozik.

Csavarmenetek származtatása

Szabványos élesmenet

Kötőcsavarok és tartozékaik

Csavarkötések kialakításának módja és szerszámai

A csavar meghúzásának és oldásának nyomatékszükséglete

Kötőcsavarok szilárdsági méretezésének elve

Nem oldható kötések

Olyan kötésmódok, amelyek általában külön kialakított kötőgépelem alkalmazása nélkül hozhatunk létre. Kivételt képeznek ez alól a szegecskötések.

Hegesztett kötések

Forrasztott kötések

Ragasztott kötések

Szegecskötések

Ék- és reteszkötések

Az ék- és reteszkötés témakör általában forgó tengelyeken elhelyezett nyomatékátvivő elemek (fogaskerekek, szíjtárcsák) elmozdulásának megakadályozására szolgáló szerkezeti elemek kialakításával, kiválasztásával foglalkozik.

Ékek, ékkötések

Kúpos és hengeres szegek

Reteszek, reteszkötések

Ékek és reteszek szilárdsági méretezése

Bordás kötés

Tengelyek és csapágyazásuk

A témakör a tengelyek feladatával, szerkezeti kialakításával, igénybevételével, valamint azok csapágyazásaival foglalkozik.

A tengelyek csoportosítása mozgásuk alapján

A tengelyek igénybevételei:

‒ Terhelési esetek

‒ Az anyagok kifáradása

A tengelyek csapágyazása:

‒ Siklócsapágyak

‒ Hordozócsapágyak

‒ Támasztócsapágyak

‒ A siklócsapágyak kenése

‒ A gördülőcsapágyak kiválasztásának szempontjai

‒ Gördülőcsapágy-típusok

Tengelykapcsolók

A témakör az erőátviteli és mozgás-átalakító rendszerek kinematikai láncolatában a forga-tónyomaték továbbítására alkalmas szerkezeti elemekkel és azok szilárdsági ellenőrzésével foglalkozik.

Merev tengelykapcsolók

Rugalmas tengelykapcsolók

Hajlékony tengelykapcsolók

Oldható tengelykapcsolók

Mozgékony tengelykapcsolók

Súrlódó tengelykapcsolók

Fékek

A témakör a mozgó tömegek, járművek lassítására, álló helyzetben való rögzítésére alkal-mas szerkezetek csoportosításával, szerkezeti kialakításával, működtetésével foglalkozik.

Energiaátalakulás fékezéskor

A fékek csoportosítása, jellemzői:

‒ Pofás fékek

‒ Tárcsafékek

‒ Kúpos fékek

‒ Lemezes fékek

‒ Szalagfékek

A fékek működtetése:

‒ Hidraulikus fékek

‒ Légfékek

‒ Villamos fékek

Kényszerhajtások

A témakör a tengelyek között olyan kapcsolatot létesítő gépészeti egységekkel – hajtómű-vekkel – foglakozik, amelyek a forgatónyomaték egyszerű áttételén kívül azt változtatni is tudják, illetve a hajtóműveken belül a különböző viszonylagos helyzetű tengelyek közötti kapcsolatot megvalósító, összetartozó elempárokat, a hajtásokat tárgyalja.

Súrlódásos hajtások:

‒ Súrlódásos hajtások

‒ Laposszíjhajtás

‒ Ékszíjhajtás

‒ Különleges ékszíjhajtások

Kényszerhajtások:

‒ Fogaskerékhajtás

‒ Csigahajtás

‒ Lánchajtás

‒ Fogasszíjhajtás

Technológia tantárgy    36/36 óra (1. évf.)

A képzés órakeretének legalább 0%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

Vasötvözetek hőkezelése

Acélok hőkezelése:

‒ A teljes keresztmetszetre kiterjedő hőkezelések

‒ Felületi hőkezelések

Öntöttvasak hőkezelése:

‒ Szürkeöntvények hőkezelése

‒ Fehéröntvények hőkezelése

Anyagvizsgálatok

Szilárdsági vizsgálatok:

‒ Szakítóvizsgálat

‒ Keménységvizsgálat

‒ Törésmechanikai vizsgálat

‒ Fárasztóvizsgálat

Roncsolásmentes vizsgálatok

Öntéstechnológia

Az öntéssel kapcsolatos alapfogalmak

Öntés homokformába

Öntés különleges öntőformába

Öntés állandó formába (kokillaöntés)

Öntvénytisztítás

Fémek képlékeny alakítása

Alapfogalmak

Kovácsolás és sajtolás műveletei

Hengerlés

Sajtolás

Mélyhúzás

Porkohászat

Forgácsolás

A forgácsolás elmélete

A forgácsolási adatok megválasztása

Forgácsoló eljárások:

‒ Esztergálás

‒ Gyalulás és vésés

‒ Üregelés

‒ Furatmegmunkálás

‒ Marás

‒ Köszörülés

Korrózió elleni védelem

A témakör a korrózió elleni védelem anyagaival és módszereivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témaköröket dolgozza fel:

A korrózióval kapcsolatos alapfogalmak

Előkészítés a felületvédelemre

Fémes bevonatok készítése

Nem fémes bevonatok készítése

Elektrotechnika tantárgy   (1-2. évf.)  108/93 óra

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Egyenáramú hálózatok, energiaforrások

Az egyenáramú hálózatok, energiaforrások témakör az egyenáramú hálózatok szerkezeti elemeivel, azok tulajdonságaival és törvényszerűségeivel foglalkozik. Részletesen tárgyal-ja az energiaforrások áram-, feszültség- és teljesítményviszonyait.

Villamosságtani alapfogalmak: villamos tér és feszültség, elektromos áram, ellenállás

Egyenáramú hálózatok:

‒ Áramkörök

‒ Ohm törvénye

‒ Villamos hálózatok

‒ Ellenállás-hálózatok eredő ellenállása

‒ Nevezetes hálózatok (feszültségosztás törvénye, áramosztás törvénye)

Energiaforrások

Munka, teljesítmény és hatásfok

A generátorok kapcsolása és üzemi állapotai:

‒ Ideális és valóságos generátor

‒ A feszültséggenerátorok helyettesítő kapcsolása

‒ A feszültséggenerátorok üzemi állapotai

‒ A feszültséggenerátorok kapcsolása

A generátorok helyettesítő képei

A szuperpozíció tétele

A generátorok teljesítményviszonyai

A villamos áram hatásai

A témakör a villamos áram hő-, vegyi, élettani és mágneses hatásait foglalja össze.

Az áram hőhatása:

‒ A villamos energia hőegyenértéke

‒ A hőhatás alkalmazásai: fűtés, izzólámpák, vezetékek melegedése, biztosítók

Az áram vegyi hatása:

‒ Folyadékok vezetése

‒ Faraday törvénye

‒ Elektrokémiai energiaforrások

Az áram élettani hatásai:

‒ az áramütés mértékét befolyásoló elektromos és nem elektromos tényezők

Az áram mágneses hatása

Villamos és mágneses tér

A témakör a villamos és a mágneses terek jellemzőivel, a kondenzátorok és a tekercsek vi-selkedésével foglakozik egyenáramú körökben.

Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A villamos tér jelenségei:

‒ Erőhatások villamos térben

‒ A villamos tér jelenségei

‒ Az elektromos térerősség és az anyag kapcsolata

‒ Anyagok viselkedése villamos térben

‒ Kapacitás

‒ Kondenzátor

‒ Síkkondenzátor

‒ A kondenzátorok fajtái

‒ A kondenzátor energiája és veszteségei

‒ A kondenzátorok kapcsolásai

‒ A kondenzátor töltési és kisütési folyamatai

Mágneses tér:

‒ Az állandó mágnes tere

‒ Mágneses indukció

‒ Árammal létrehozott terek

‒ A mágneses teret jellemző mennyiségek: mágneses indukció és fluxus, gerjesztés, mágneses térerősség, mágneses permeabilitás

‒ Az anyagok viselkedése mágneses térben: anyagok csoportosítása r szerint, mág-nesezési görbe, anyagok csoportosítása Hc szerint

‒ Mágneses körök

‒ Erőhatások mágneses térben

Indukciós jelenségek

A témakör az indukciós jelenségek megjelenési formáival, azok törvényszerűségeivel fog-lalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Indukciótörvény

Mozgási és nyugalmi indukció

Örvényáramok

Kölcsönös indukció

Az induktivitás energiája

Az induktivitások kapcsolásai

Induktivitás viselkedése az áramkörben:

‒ Folyamatok bekapcsoláskor

‒ Folyamatok kikapcsoláskor

Az elektromágneses indukció felhasználása

Váltakozó áramú hálózatok

A váltakozó áramú hálózatok a váltakozó áram és feszültség jellemzőivel, az áramkörben lévő ellenállások, kondenzátorok és tekercsek okozta törvényszerűségeivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Váltakozó feszültség és áram:

‒ Váltakozó mennyiségek ábrázolása

‒ Váltakozó mennyiségek összegzése

Ellenállás a váltakozó áramkörben:

‒ Fázisviszonyok

Többfázisú hálózatok, villamos gépek

A témakör a többfázisú, ezen belül a háromfázisú csillag- és háromszögkapcsolás jellem-zőivel és teljesítményviszonyaival foglalkozik. Tárgyalja továbbá a villamos gépeken belül a transzformátorok, a váltakozó áramú generátorok és motorok, valamint az egyenáramú generátorok és motorok működési elvét. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Többfázisú hálózatok:

‒ Csillagkapcsolás

‒ Háromszögkapcsolás

Villamos gépek:

‒ Transzformátorok: elvi felépítés, működés, veszteségek, műszaki jellemzők

‒ Váltakozó áramú generátorok: egyfázisú, háromfázisú

‒ Egyenáramú generátorok: szerkezet, működés, gerjesztési lehetőségek

‒ Egyenáramú motorok: szerkezet, működés, gerjesztési lehetőségek

‒ Váltakozó áramú motorok

‒ Háromfázisú aszinkron motorok

Félvezető áramkörök

A témakör a legfontosabb félvezető áramköri elemek szerkezeti felépítésével, működési elvével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Félvezetők fizikája:

‒ A félvezető anyagok tulajdonságai

‒ A félvezető dióda felépítése és működése

‒ A félvezető diódák típusai: egyenirányító diódák, Zener-diódák

Bipoláris tranzisztorok

‒ A bipoláris tranzisztor felépítése

‒ A bipoláris tranzisztor működése és jellemzői

‒ A bipoláris tranzisztor alapegyenletei, alapkapcsolásai, jelleggörbéi

Unipoláris tranzisztorok

‒ Záróréteges térvezérlésű tranzisztorok jellemzői

‒ MOSFET-tranzisztorok

Különleges félvezető eszközök

‒ Négyrétegű dióda

‒ Tirisztor

Optoelektronikai alkatrészek

‒ Fotoellenállás

‒ Fotodiódák

‒ Fénykibocsátó dióda

Analóg alapáramkörök

A témakör az egyenirányító kapcsolásokkal foglakozik. Ezen belül az alábbi témákat dol-gozza fel:

‒ Egyutas egyenirányítók

‒ Kétutas egyenirányítók

‒ Középleágazásos, kétutas egyenirányítók

‒ Hídkapcsolású (Graetz-kapcsolású) kétutas egyenirányítók

Impulzustechnikai és digitális áramkörök

A témakör az impulzusok jellemzőivel, az impulzusformáló és impulzus-előállító áramkö-rök elvi működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Az impulzusok jellemzői

Impulzusformáló áramkörök

Diódás vágóáramkörök

Impulzus-előállító áramkörök

Logikai alapfogalmak:

‒ Analóg és digitális mennyiségek

‒ Kettes számrendszer

‒ Az információ kódolása

Motorkerékpár-mechatronikai ismeretek tanulási terület a Motorkerékpár-karbantartás szakmairány számára (1-2. évf.) 612 óra

Motorkerékpár-szerkezettan tantárgy (1-2. évf.) 468 óra (306/162 óra)

A képzés órakeretének legalább 60%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

4T motorok szerkezete és működése 

A témakör a 4T motorok szerkezeti felépítésével, működési jellemzőivel és a motor működéséhez szükséges segédberendezések működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A négyütemű benzinmotor szerkezeti felépítése, működése:

‒ Szerkezet

‒ Négyütemű működésmód

‒ Az égési folyamat

‒ Indikátordiagram és vezérlési diagram

‒ Motorjelleggörbék, motorjellemzők

Henger- és forgattyús hajtómű:

‒ Dugattyú

‒ Dugattyúcsapszeg

‒ Dugattyúgyűrű

‒ Hajtórúd

‒ Forgattyús tengely

‒ Henger, hengerfej, forgattyúház

Motorvezérlés:

‒ Szelepek és tartozékaik

‒ Vezérműtengely

Teljesítménymérés, motorbeállítások finomhangolása

Tüzelőanyag-ellátó rendszer:

‒ Karburátor

‒ Benzinbefecskendezés

Többhengeres motorok szinkronizálása

Kipufogórendszer:

‒ Katalizátor

‒ Lambdaszonda, széles sávú labdaszonda

‒ Kipufogórendszer, PAIR, EXUP

Gyújtások, gyújtásrendszerek:

– Gyújtórendszer felépítése, működése

Kenés

Hűtés

2T motorok szerkezete és működése

A témakör a 2T motorok szerkezeti felépítésével, működési jellemzőivel és a motor műkö-déséhez szükséges segédberendezések működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi té-mákat dolgozza fel:

A 2T motor szerkezeti felépítése, működése

A 2T motor alkatrészeinek sajátosságai

A 2T benzinmotor

Öblítési eljárások

Tengelykapcsoló és primer hajtás

A témakör a tengelykapcsoló és a primer hajtás szerkezeti kialakításával és működtetésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A tengelykapcsoló szerkezeti kialakítása, fajtái:

‒ Száraz és nedves többtárcsás tengelykapcsoló

‒ Csavarrugós tengelykapcsoló

‒ Tányérrugós tengelykapcsoló

‒ Szervo- és csúszókuplungok

‒ Primer lánc- és fogaskerékhajtás

‒ A tengelykapcsoló működtetése

Nyomatékváltó

A témakör a nyomatékváltó és kapcsolószerkezetei kialakításával és vezérlésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Szekvenciális nyomatékváltók:

‒ Váltószerkezetek

‒ Kapcsolómechanizmusok

‒ Kapcsolássegítő váltóelektronikák

Automata (szíjhajtású) váltók és vezérlésük

DSG-váltók és vezérlésük

Bolygókerekes hajtóművek

Erőátviteli berendezések

A témakör a szekunder hajtás elemei, a kardántengelyek, a tengelyek csuklói és a tengely-hajtás szerkezeti felépítésével, működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dol-gozza fel:

Szekunder hajtás

Kardántengelyek, csuklók

Rugózás és kerékfelfüggesztés

A témakör a motorkerékpároknál alkalmazott rugózási megoldásokkal, lengéscsillapítókkal és kerékfelfüggesztéssel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Rugózás:

‒ Acélrugók (rugóelőfeszítés-állítók)

Lengéscsillapítók:

‒ Egycsöves gáztöltésű lengéscsillapítók

‒ Kétcsöves gáztöltésű lengéscsillapítók

‒ Más elemekkel kombinált lengéscsillapítók

‒ Rugókiválasztás

‒ Lengéscsillapítók mérése, beállítása, finomhangolása

Kerékfelfüggesztés:

‒ Első futóművek

‒ Hátsó futóművek

Kormányzás

A témakör a kerékgeometriával, a kormányszervek szerkezeti változataival foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Kerékgeometria:

‒ Kerékdőlés

‒ Utánfutás

Kormányszervek:

‒ Villahidak

‒ Kormánycsutkák

‒ Kormánykarok

Kormány-lengéscsillapítók:

‒ Hidraulikus működtetésű

‒ Elektromos

Fékek, kerekek és gumiabroncsok

A témakör a motorkerékpárok sebességének csökkentésére, álló helyzetben való rögzítésé-re alkalmas szerkezetek csoportosításával, működésével, szerkezeti kialakításával, vala-mint a kerekek és gumiabroncsok szerkezeti kialakításával foglalkozik. Ezen belül az aláb-bi témákat dolgozza fel:

Hidraulikus fékek:

‒ Főfékhengerek

‒ Kétkörös hidraulikus fékrendszerek

‒ Fékerőelosztók

‒ Dobfék

‒ Tárcsafék

‒ ABS-rendszerek

Fékasszisztensek

Kerekek felépítése:

‒ Kerékagymegoldások

‒ Keréktárcsa

Gumiabroncsok szerkezete

Gumiabroncsok méretmegadása

Szakmai számítások

A témakör a motorkerékpár-szerkezettan témaköréhez kapcsolódó szakmai számítási feladatokat dolgozza fel.

Motorjellemzők számítása:

‒ Motorteljesítmény-számítás

‒ A motor fajlagos mutatóinak meghatározása

Motorvezérlési időpontok, szelepnyitási időpontok

Motorfékpadi mérésekkel kapcsolatos számítások

Tüzelőanyag-fogyasztás, levegőszükséglet

Hajtóműjellemzők számítása:

‒ Áttételszámítások hagyományos és bolygóműves nyomatékváltóknál

‒ Járművek menetellenállásai

‒ Menetteljesítmény és vonóerő meghatározása

‒ Fékezéssel kapcsolatos számítási feladatok

Motorkerékpár-villamosság és -elektronika tantárgy (1-2. évf.) 144 óra (54/90 óra)

A képzés órakeretének legalább 60%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

A tantárgy témakörei

A motorkerékpár villamos hálózata

A témakör a motorkerékpár villamos hálózatának felépítésével, jellemzőivel, a villamos hálózat üzemével, az áramkör szerkezeti elemeivel, valamint a hálózatban előforduló lehetséges hibák feltárásával és javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A hálózat felépítése

A hálózat jellemzői

A villamos hálózat üzeme

Áramvezetők, -kapcsolók, -biztosítók és kiválasztásuk

Hibakeresés és -javítás a villamos hálózatban

Motorkerékpár-indítóakkumulátorok

A témakör az indítóakkumulátorok szerkezeti felépítésével, működésével, jellemzőivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A savas akkumulátor szerkezeti felépítése, működése

A zselés akkumulátorok szerkezeti felépítése és működése

Az indítóakkumulátorok jellemzői

Az akkumulátorok töltése, kisütése, töltőberendezések

Korszerű indítóakkumulátorok

Váltakozó áramú generátorok

A témakör a motorkerékpárok belső égésű motorjainál alkalmazott váltakozó áramú generátorok szerkezeti felépítésével, működésével, javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A generátor feladata, követelmények

Fizikai alapfogalmak

A váltakozó áramú generátor működési elve

A váltakozó áramú generátor szerkezeti felépítése

Üzemi tulajdonságok

A váltakozó áramú generátor feszültségszabályozása

A váltakozó áramú generátor hibafeltárása, javítása

Indítómotorok és indítószerkezetek

A témakör a belső égésű motoroknál alkalmazott indítómotorok és indítószerkezetek működési elvével, az indítást engedélyező áramkörökkel, az indítószerkezet típusaival és javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Az indítómotor feladata, konstrukciós követelmények

Az indítómotor villamos jellemzői

Az indítómotor típusai:

‒ Állandó mágnesű indítómotor

‒ Soros gerjesztésű, belső áttételű indítómotor

‒ Toló fogaskerekes indítómotor

Az indítómotorok hibái, javítása

Az indítószerkezetek hibái, javítása

Indítást engedélyező áramkörök

Gyújtóberendezések

A témakör a benzinmotoroknál alkalmazott gyújtóberendezések szerkezeti felépítésével, működésével, valamint a indítássegítőkkel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dol-gozza fel:

A gyújtórendszerek feladata:

‒ A gyújtás feladata

‒ A gyújtórendszer feladata

‒ A gyújtás alapfogalmai

A gyújtórendszerek szerkezeti elemei:

‒ Gyújtótekercs

‒ Gyújtógyertya

‒ Gyújtásjeladók

Gyújtórendszerek:

‒ Elosztó nélküli gyújtásrendszerek

Világító- és jelzőberendezések

A témakör a motorkerékpárok világító- és fényjelző berendezéseinél alkalmazott technikai megoldásokkal, a fényszórók kialakításával, a világítóberendezések villamos hálózatával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A világító és fényjelző berendezések feladata, követelmények

Fénytani és világítástechnikai alapfogalmak, a világítóberendezések előírásai

Fényforrások, felületek és optikai elemek

Fényszórók

Jelző- és kiegészítő fények

A világítóberendezések villamos hálózata

Motor- és egyéb irányítórendszerek

A témakör a benzinmotoroknál alkalmazott összetett elektronikus motorirányító rendszere-ket és egyéb irányítórendszereket tárgyalja. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Motronic motorirányítás:

‒ Üzemi jellemzők érzékelése

‒ Üzemi adatok feldolgozása

‒ Végrehajtó-, beavatkozóelemek

‒ A levegőrendszer elemei

‒ A tüzelőanyag-rendszer elemei

‒ A gyújtásrendszer részei

‒ A kipufogógáz-tisztító rendszer részei

A fedélzeti diagnosztika részei:

‒ Üzemi adatok

Motorhűtő ventilátor

Szenzorok

Vezérlőegység

Elektronikus vezérlés és szabályozás

Az ABS-rendszerek elektronikus irányítóegységei:

‒ Jeladók

‒ Beavatkozók

Motorkerékpár-karbantartás és -diagnosztika tanulási terület a Motorkerékpár karbantartás szakmairány számára (2. évf.) 465 óra

Motorkerékpár-diagnosztika tantárgy 263 óra

A képzés órakeretének legalább 60%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

Belsőégésű motorok diagnosztikája

A diagnosztika alapfogalmai:

Műszaki diagnosztika

Gépjármű-diagnosztika

Hengertömítettség- és hengerüzem-összehasonlító vizsgálatok:

A hengertömítettség- és a hengerüzem-összehasonlító vizsgálatok csoportosítása

Kompresszió-végnyomás mérése

Nyomásveszteség mérése

Elektronikus relatív kompresszió mérése

A levegőellátó és a kipufogórendszer vizsgálata:

A levegőellátó rendszer vizsgálata

A kipufogórendszer vizsgálata

Tüzelőanyag-ellátó- és gyújtásrendszerek diagnosztikája

OBD, EOBD fedélzeti diagnosztika:

Kipufogógáz-technika és fedélzeti állapotfelügyelet

A katalizátor és a lambdaszonda fedélzeti állapotfelügyelete

Az égéskimaradás fedélzeti állapotfelügyelete

Szekunderlevegő-rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete

A tüzelőanyaggőz-kipárolgásgátló rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete

Az OBD-csatlakozó

Kommunikáció

Rendszerteszter

A rendszerteszter vizsgálati üzemmódjai

Hibakódok

Hibatárolás

Hibakódok törlése

A hibajelző lámpa aktiválása

Az Otto-motorok gázelemzése:

A gázelemzés alapjai

A vizsgált emissziós komponensek

A mérőműszerek felépítése és működése

Mért jellemzők

Hatósági környezetvédelmi felülvizsgálat

A hagyományos Otto-motorok felülvizsgálata

Szabályozott keverékképzésű, katalizátoros motorkerékpárok felülvizsgálata

Szabályozott keverékképzésű, katalizátoros, OBD-rendszerrel felszerelt motorok felül-vizsgálata

Gázemisszió-diagnosztika

CO-korrigált mérés

ΔHC-mérés

Tüzelőanyag-fogyasztás mérése:

Az elfogyasztott tüzelőanyag mennyiségének mérése

A fogyasztás mérése

A megtett út, illetve a sebesség mérése

Országúti fogyasztás mérése

Próbapadi fogyasztás mérése

A görgős teljesítménymérő próbapadok felépítése, működési elve, mérés előkészítése és lebonyolítása

Mérés, kiértékelés

Elektronikus rendszerek diagnosztikája

Soros diagnosztika

Ellenőrzési feladatcsoportok

A rendszerteszterek és a diagnosztikai csatlakozó

Vezetőtájékoztatás

A fedélzeti diagnosztika áramkörvizsgálata

Párhuzamos diagnosztika

Beavatkozóteszt

Perifériadiagnosztika

Belső égésű motorok irányítórendszereinek diagnosztikai vizsgálata

Elektronikusan vezérelt váltók diagnosztikai vizsgálata

ABS-rendszerek diagnosztikai vizsgálata

Vezetőtámogató rendszerek diagnosztikai vizsgálata

Egyéb rendszerek diagnosztikai vizsgálata

Gyújtásvizsgálat

A gyújtásidőzítés ellenőrzése

A villamosenergia-változás folyamatának diagnosztikai ellenőrzése a gyújtórendszerben

Az oszcilloszkópos gyújtásdiagnosztika áttekintő mérési technológiája

Mechanikus megszakítóval vezérelt gyújtás

Primeráram-vezérelt, elektromos gyújtás

Az oszcilloszkópos gyújtásvizsgáló műszeregység csatlakoztatása

A gyújtásvizsgáló analóg oszcilloszkóp felépítése és csatlakoztatása a hagyományos gyúj-tórendszerhez

Csatlakoztatás elosztó nélküli gyújtórendszerekhez

Töltésrendszerek és indítórendszer diagnosztikája

Az áramellátó és indítórendszer diagnosztikája

Az akkumulátor indítóképességének vizsgálata

Az indítórendszer komplex vizsgálata

A generátor vizsgálata

A szabályozott feszültség mérése

Fékrendszerek diagnosztikája

A fékvizsgálat módszereinek csoportosítása

A minősítés elméleti alapjai

A görgős fékerőmérő próbapad

Görgős fékerőmérő próbapadi méréssel végzett fékminősítés

A kerékfékszerkezet működésének hatásossága

A kerékfékszerkezet erőingadozása

A fékvizsgálat végrehajtása

A fékrendszer hatósági vizsgálati technológiája

A fékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés

Motorkerékpárok vizsgálati technológiája

Lengéscsillapítók vizsgálata

A mérés eredményét befolyásoló tényezők

Futómű diagnosztikája

A futóműbemérés vonatkozási rendszere

Kerékbeállítási paraméterek

A tengelyhelyzet hibái

Futómű-ellenőrző műszerek

Méréstechnikai alapelvek

A korszerű futómű-ellenőrző műszerek felépítése

A mérőfejek felfogatása

Futóművek bemérése:

Előkészítő munkák a futóműbemérés előtt

Futóműmérés

Egyenesfutás beállítása

Különleges mérési eljárások

Különleges mérőműszerek

Fényvetők diagnosztikája

A fénykéve optikai tengelyének előírásos helyzete

A diagnosztikai ellenőrzés technológiája

A mérőhely és a motorkerékpár előkészítése

A kamera tájolása a gépkocsihoz

Az ellenőrzés műveletei

CAN-busz rendszerek diagnosztikája

Soros adatkommunikációs rendszereken végzett diagnosztikai vizsgálatok

CAN-hálózatok diagnosztikai vizsgálata:

A hálózatra vonatkozó hibakódok olvasása, törlése

Ellenállás- és feszültségmérések a CAN-hálózatban

Oszcilloszkópos vizsgálatok

Motorkerékpár karbantartása tantárgy 202 óra

A képzés órakeretének legalább 60%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

Motorkerékpár-adatbázisok

Motorkerékpár-adatbázisok használata

Nyomtatott adatbázisok

Számítógépes adatbázisok (Moto-data)

A gépjármű és főegységeinek azonosítása:

Vázszám azonosítása

Motorszám azonosítása

Típusbizonyítvány tartalma

Általános motorkerékpár-adatbázisok használata:

Számítógépes adatbázisok kezelése, adatok kinyerése

Adatbázisok tartalma

Motorkerékpár beazonosítása, adatainak rögzítése a munkadokumentumban

Gyári alkatrészeket azonosító adatbázisok kezelése:

Az alkatrész-azonosítás logikai sorrendje

Nyomtatott alapú adatbázisok

Elektronikus adatbázisok

Villamos kapcsolási rajz és adatgyűjtemények használata:

Motorkerékpár villamos hálózatának beazonosítása villamos kapcsolási rajz alapján

Villamos szerkezeti egységek azonosítása

Motorkerékpár villamos hálózatának csatlakozóponti azonosítása Moto-data dokumentáció alapján

Járműjavítási utasítások kezelése:

Járműjavítási, beállítási utasítások kezelése, értelmezése

Futómű-, járműkerék- és gumiabroncs-adatbázisok kezelése

Futóműadatok azonosítása

Adott típusra előírt gumiabroncs azonosítása, kiválasztása

Motorkerékpár kárfelvételi, biztosítási és értékesítési dokumentációi

Biztosítási, kárfelvételi dokumentáció kezelése (Audatex)

Értékesítési dokumentáció (Eurotax)

Használt motorkerékpárok állapotlapjai

A motorkerékpár és fődarabjai bontási technológiájának dokumentációi

A tulajdonjog ellenőrzése

A motorkerékpár okmányainak ellenőrzése

A bontási szerződés

A hatóságok felé tett intézkedések

Veszélyes anyagok kezelése, adminisztrációja

Ápolási- és szervizműveletek

Ápolási műveletek:

Mosás, ápolás

Kenési műveletek

Különféle szintellenőrzések és utántöltések

Különböző folyadékok és tulajdonságaik

Szervizműveletek:

„0” revízió

Garanciális felülvizsgálatok

Időszakos karbantartási vizsgálatok

Garancián túli vizsgálatok

Esetenkénti felülvizsgálatok

Rendszeres felülvizsgálatok

Napi gondozás vagy vizsgálat

Szemleműveletek

Motorkerékpár-vizsgálati műveletek

Hatósági felülvizsgálat

Rendeletek, előírások, szabályzatok, utasítások:

5/1990. (IV.12.) KÖHÉM-rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról (és a ren-delet módosításai)

6/1990. (IV.12.) KÖHÉM-rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forga-lomban tartásának műszaki feltételeiről (és a rendelet módosításai)

Egyéb előírások

Forgalmi engedély

Fogalommeghatározások:

Járműkategóriák

Műszaki jellemzők

Típusbizonyítvány

Járművek összeépítése

Időszakos vizsgálat, érvényességi idő

Járműalkatrészek, tartozékok jóváhagyása

A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat általános technológiája, amely ma-gában foglalja a következők ellenőrzését: okmányok, a motorkerékpár azonosítása, tükrök, hangjelzés, műszerek, sebességmérő, sebességkorlátozó, zavarszűrés, tartozékok, világító-berendezés, fényjelző berendezés, visszajelzés/kapcsolók, fényvisszaverők, áramforrás, kormányozhatóság, kormánymű-lengéscsillapítás, fékműködés, jelzések, fékcsövek, kerék-fékszerkezet, tengelyek/felfüggesztés, gumiabroncsok, keréktárcsák, csapágyazás, váz/segédváz, ülések, idomzat, erőátvitel, méretek, tüzelőanyag-ellátó berendezés, kipufogórendszer/környezetvédelem, megkülönböztető, figyelmeztető lámpák vizsgálata

Minősítés

Egyes járművizsgálatok részletes technológiai műveletei:

A fékberendezés görgős fékerőmérő próbapadon történő vizsgálata

A fényszóró ellenőrzésének művelete

A lengéscsillapítás vizsgálatának technológiai műveletei

A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának vizsgálata

A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának mérése

Közeltéri zajszintmérés

A tanúsítvány tartalma, kitöltése

A műszaki adatlap tartalma

Gépjármű-mechatronikai ismeretek a Gyártás szakmairány számára tanulási terület 443 óra

Gépjármű-szerkezettan tantárgy (1-2. évf.) 206 óra (144/62 óra)

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

Benzinmotorok szerkezete és működése

A témakör a benzinmotorok szerkezeti felépítésével, működési jellemzőivel és a motor működéséhez szükséges segédberendezések működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A négyütemű benzinmotor szerkezeti felépítése, működése:

‒ Szerkezet

‒ Négyütemű működésmód

‒ Az égési folyamat

‒ Indikátordiagram és vezérlési diagram

‒ Motor-jelleggörbék, motorjellemzők

Henger és a forgattyús hajtómű:

‒ Dugattyú

‒ Dugattyúcsapszeg

‒ Dugattyúgyűrű

‒ Hajtórúd

‒ Forgattyús tengely, kéttömegű lendkerék

‒ Henger, hengerfej, forgattyúház

Motorvezérlés:

‒ Szelepek és tartozékaik

‒ Vezérműtengely

Tüzelőanyagellátó-rendszer:

‒ Benzinbefecskendezés

58/104. oldal

Kipufogórendszer:

‒ Katalizátor

‒ Lambdaszonda

‒ Kipufogórendszer

Kenés

Hűtés

A kétütemű benzinmotor:

‒ Szerkezet és működés

‒ Öblítési eljárások

Dízelmotorok szerkezete és működése

A témakör a dízelmotor szerkezeti felépítésével, működési jellemzőivel és a motor működéséhez szükséges segédberendezések működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

‒ A négyütemű dízelmotor szerkezeti felépítése, működése

‒ A dízelmotor alkatrészeinek sajátosságai

‒ Befecskendezési eljárások:

‒ Elosztó rendszerű befecskendező szivattyú

‒ Közös nyomásterű befecskendező rendszerek

‒ Dízelmotorok elektronikus vezérlése (EDC)

Tengelykapcsoló

A témakör a főtengelykapcsoló szerkezeti kialakításával és működtetésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A tengelykapcsoló szerkezeti kialakítása, fajtái:

‒ Egytárcsás tengelykapcsoló

‒ Csavarrugós tengelykapcsoló

‒ Tányérrugós tengelykapcsoló

A tengelykapcsoló működtetése

Nyomatékváltó

A témakör a nyomatékváltó és kapcsolószerkezetei kialakításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Szinkronizáló szerkezettel ellátott nyomatékváltók:

‒ Azonos tengelyű nyomatékváltók

‒ Nem azonos tengelyű (indirekt) nyomatékváltók

Automata váltók

DSG-váltók

Bolygókerekes hajtóművek

Közlőművek, tengelyek, differenciálmű

A témakör a kardántengelyek, az első és hátsó tengelyek csuklói, a tengelyhajtás (differen-ciálmű) szerkezeti felépítésével, működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Kardántengelyek, keréktengelyek, csuklók

Féltengelyek

Differenciálmű:

‒ Kúpkerekes differenciálművek

‒ Differenciálzárak (kapcsolható, önzáró)

Összkerékhajtás

Rugózás és kerékfelfüggesztés

A témakör a gépkocsiknál alkalmazott rugózási megoldásokkal, a lengéscsillapítókkal, a kerékfelfüggesztéssel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Rugózás:

‒ Acélrugók (laprugók, csavarrugók, torziós rugók, gázrugók, gumirugók)

Lengéscsillapítók:

‒ Egycsöves gáztöltésű

‒ Kétcsöves gáztöltésű

‒ Más elemekkel kombinált lengéscsillapítók

Kerékfelfüggesztés:

‒ Merev

‒ Független

Kormányzás

A témakör a kerékgeometriával, a kormányművek szerkezeti változataival foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Kerékgeometria:

‒ Kerékdőlés

‒ Csapterpesztés

‒ Kormánylegördülési sugár

‒ Utánfutás

Kormányművek:

‒ Fogasléces

‒ Globoidcsigás

‒ Golyósoros

Szervokormányművek:

‒ Hidraulikus működtetésű

‒ Elektromos szervokormányművek

Fékek

A témakör a járművek lassítására, álló helyzetben való rögzítésére alkalmas szerkezetek csoportosításával, szerkezeti kialakításával, működtetésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Hidraulikus fékek:

‒ Főfékhenger

‒ Kétkörös hidraulikus fékrendszerek

‒ Dobfék

‒ Tárcsafék

‒ Fékrásegítő

‒ ABS-, ASR-rendszerek

Fékasszisztensek

Kerekek és gumiabroncsok

A témakör a kerekek és a gumiabroncsok szerkezeti kialakításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Kerekek felépítése:

‒ Kerékagy

‒ Kerékpánt

‒ Keréktárcsa

Gumiabroncsok:

‒ Gumiabroncs szerkezete

‒ Gumiabroncs méretmegadása.

Gépjármű-villamosság és -elektronika tantárgy (1-2. évf.) 237 óra (144/93 óra)

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

A gépjármű villamos hálózata

A témakör a gépjármű villamos hálózatának felépítésével, jellemzőivel, a villamos hálózat üzemével, az áramkör szerkezeti elemeivel, valamint a hálózatban előforduló lehetséges hibák feltárásával és javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A hálózat felépítése

A hálózat jellemzői

A villamos hálózat üzeme

Áramvezetők, kapcsolók, biztosítók

Hibakeresés és javítás a villamos hálózatban

Gépjármű indítóakkumulátorok

A témakör az indítóakkumulátorok szerkezeti felépítésével, működésével, jellemzőivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A savas akkumulátor szerkezeti felépítése, működése

Az indítóakkumulátorok jellemzői

Az akkumulátorok töltése, kisütése, töltőberendezések

Korszerű indítóakkumulátorok

Váltakozó áramú generátorok

A témakör a hagyományos belsőégésű motoroknál alkalmazott váltakozó áramú generáto-rok szerkezeti felépítésével, működésével, javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi té-mákat dolgozza fel:

A generátor feladata, követelmények

Fizikai alapfogalmak

A váltakozó áramú generátor működési elve

A váltakozó áramú generátor szerkezeti felépítése

Üzemi tulajdonságok

A váltakozó áramú generátor feszültségszabályozása

A váltakozó áramú generátorok, hibafeltárása, javítása

Indítómotorok

A témakör a belsőégésű motoroknál alkalmazott indítómotorok működési elvével, az indí-tómotor típusaival és javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Az indítómotor feladata, konstrukciós követelmények

Az indítómotor villamos jellemzői

Az indítómotor típusai:

‒ Csúszó fogaskerekes indítómotor

‒ Vegyes gerjesztésű indítómotor

‒ Állandó mágnesű indítómotor

‒ Soros gerjesztésű, belső áttételű indítómotor

‒ Toló fogaskerekes indítómotor

Az indítómotorok hibái, javítása

Gyújtóberendezések, indítássegélyek

A témakör a benzinmotoroknál alkalmazott gyújtóberendezések szerkezeti felépítésével, működésével, valamint a dízelmotoroknál alkalmazott indítássegélyekkel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A gyújtórendszerek feladata:

‒ A gyújtás feladata

‒ A gyújtórendszer feladata

‒ A gyújtás alapfogalmai

Áram- és feszültségváltozások a gyújtórendszerben:

‒ A primer áram változása az idő függvényében

‒ A primer feszültség változása az idő függvényében

‒ A szekunder feszültség változása az idő függvényében

A gyújtórendszerek szerkezeti elemei:

‒ A gyújtótekercs

‒ A gyújtógyertya

‒ Gyújtáselosztó

‒ Gyújtásjeladók

Gyújtórendszerek:

‒ Elosztós gyújtórendszerek

‒ Elosztó nélküli gyújtásrendszerek

Indítássegély dízelmotorok részére:

‒ Az izzítás szükségessége

‒ Az izzógyertya

‒ Az izzítás vezérlése

Motorirányító rendszerek

A témakör a benzin- és a dízelmotoroknál alkalmazott összetett elektronikus motorirányító rendszereket tárgyalja. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Motronic motorirányítás:

‒ Üzemi jellemzők érzékelése

‒ Üzemi adatok feldolgozása

‒ Végrehajtó (beavatkozó) elemek

M-Motronic-rendszer:

‒ A levegőrendszer részei

‒ A tüzelőanyag-rendszer részei

‒ A gyújtásrendszer részei

‒ A kipufogógáz-tisztító rendszer részei

A fedélzeti diagnosztika részei:

‒ Üzemi adatok

‒ Mellékaggregátok

Motorhűtő ventilátor

Klímakompresszor

ME-Motronic-rendszer

MED-Motronic-rendszer:

‒ A levegőrendszer részei

‒ A tüzelőanyag-rendszer részei

‒ A gyújtásrendszer részei

‒ A kipufogógáz-tisztító rendszer részei

‒ Üzemmód-kiválasztás

Szenzorok

Vezérlőegység

Elektronikus vezérlés és szabályozás

Elektronikus dízelszabályozás:

‒ Közös nyomásterű CR-rendszerek

‒ Tüzelőanyagellátás kisnyomású részegységei

‒ A CR-rendszerek nagynyomású részegységei

‒ Injektorok

‒ Nagynyomású szivattyúk

‒ Nagynyomású tárolók

‒ Nagynyomású érzékelők

‒ Nyomásszabályzó szelep

‒ Nyomáskorlátozó szelep

‒ Porlasztók

Világító- és jelzőberendezések

A témakör a gépjárművek világító- és fényjelző berendezéseinél alkalmazott technikai megoldásokkal, a fényszórók kialakításával, a világítóberendezések villamos hálózatával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A világító- és fényjelző berendezések feladata; követelmények

Fénytani és világítástechnikai alapfogalmak, a világítóberendezések előírásai

Fényforrások, felületek és optikai elemek

Fényszórók

Jelző- és kiegészítő fények

A világítóberendezések villamos hálózata

Gépjárműgyártás és -üzemeltetés a Gyártás szakmairány számára tanulási terület 403 óra

Gépjárműgyártás tantárgy (2. évf.) 155 óra

A képzés órakeretének 100%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

Minőségbiztosítási alapismeretek

A szabványosítás jelentősége (MSZ, EN, ISO)

A minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás alapjai

A minőségbiztosítási rendszer és szabványok követelményei

Minőségvizsgálati módszerek

A dokumentációk vállalati előírásai

Korszerű minőség-ellenőrzési technikák, módszerek

Gyártási dokumentációk

A sorozatban gyártott termékek minőségének szabályozása, gyártásközi ellenőrzése (SPC)

A selejttel kapcsolatos fogalmak, intézkedési terv

A termékek ellenőrzésének eszközei

A gyártásközi ellenőrzés dokumentációja

A végellenőrzés dokumentációja

A minőséget támogató módszerek

Minőségbiztosítási feladatok

A vállalati belső szabványok ismerete

Műszaki ismeretek

A gépészeti technológiai dokumentációk, mint információhordozók formai és tartalmi kö-vetelményei

A technológiai dokumentáció fogalma, tartalma

A technológiai sorrend fogalma, tartalma

Összeállítási és részletrajzok

Összeállítási rajzok, rajzdokumentációk

Alkatrészrajzok elemzési szempontjai

Folyamatábrák és folyamatrendszerek

A művelettervek szerepe, tartalma

Műveleti utasítások

Gyártási ismeretek

Gyártásszervezési alapfogalmak, egyedi munkahelyes összeszerelés, mozgómunkahelyes szerelés, futószalag-rendszerű gyártás, automatizált szerelés

CNC-technika alkalmazása a gyártásban, megmunkálóközpontok, az integrált számítógé-pes gyártás alkalmazása, a rugalmas gyártórendszerek használata

Munkadarab-szállító berendezések, munkahelymozgató rendszerek, alkatrészellátó egysé-gek, szerelőegységek, robotok, mérő- és beállítóegységek, ellenőrző-, végellenőrző egysé-gek

A gyártósorok hidraulikus elemeinek kiválasztása, működésének elemzése

Sajtolóegységek, munkadarab-befogó egységek, munkadarab-emelőlift

A gyártósorok pneumatikus elemeinek kiválasztása, működésének elemzése

Rögzítőegységek, tömítettségvizsgáló egységek, csavarozógépek, egyszerűbb beállítási feladatok

A gyártósorok szerepének értelmezése, felépítésének elemzése, irányítása

Egyes gyártósori munkahelyek kialakítása, kapcsolata, irányítási rendszere, üzemeltetésé-nek eszközei és dokumentációi

Alkatrészellátás, alkatrész-adagolás, logisztikai rendszer, szerelt egységek, szerszámok, mérőeszközök, gyártási dokumentációk

Karbantartási ismeretek

Kinematikai jellegű rajzok értelmezése

Géptest

Gépegységek, részegységek karbantartási igénye

Kezelőelemek és segédberendezések

Szerszámgépek felépítése, fő részeik

Hibajegyzék

Munkadarab-befogó egységek felépítése

Géppontossági vizsgálatok, geometriai méretek, alakhűség, helyzetek, mozgáspályák pon-tosságának vizsgálata

Gépek, gépegységek, szerkezetek karbantartásánál alkalmazott szerszámok, készülékek és műszerek

Gépjármű-karbantartás tantárgy (2. évf.) 31 óra

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

Gépjármű-adatbázisok

Gépjármű-adatbázisok használata:

‒ Nyomtatott adatbázisok

‒ Számítógépes adatbázisok (Autodata)

A gépjármű és főegységeinek azonosítása:

‒ Az alvázszám azonosítása

‒ A motorszám azonosítása

‒ A típusbizonyítvány tartalma

Általános gépjármű-adatbázisok használata:

‒ Számítógépes adatbázisok kezelése, adatok kinyerése

‒ Az adatbázisok tartalma

‒ Az adott gépjármű beazonosítása, adatainak rögzítése a munkadokumentumban

A gyári alkatrészeket azonosító adatbázisok kezelése:

‒ Az alkatrész-azonosítás logikai sorrendje

‒ Nyomtatott alapú adatbázisok

‒ Elektronikus adatbázisok

Az autóvillamossági kapcsolási rajz és az adatgyűjtemények használata:

‒ Az adott gépjármű villamos hálózatának beazonosítása a villamos kapcsolási rajz alapján

‒ A villamos szerkezeti egységek azonosítása

‒ A villamos hálózat csatlakozóponti azonosítása Autodata dokumentáció alapján

A járműjavítási utasítások kezelése:

‒ A járműjavítási, -beállítási utasítások kezelése, értelmezése

A futómű-, járműkerék- és gumiabroncs-adatbázisok kezelése:

‒ A futómű adatainak azonosítása

‒ Az adott típusra előírt kerékpánt és gumiabroncs azonosítása, kiválasztása

A gépjármű kárfelvételi, biztosítási és értékesítési dokumentációi:

‒ A biztosítási, kárfelvételi dokumentáció kezelése (Audatex)

‒ Az értékesítési dokumentáció (Eurotax)

‒ A használt gépjárművek állapotlapjai

A gépjármű és fődarabjai bontási technológiájának dokumentációi:

‒ A tulajdonjog ellenőrzése

‒ A gépjármű okmányainak ellenőrzése

‒ A bontási szerződés

‒ A hatóságok felé tett intézkedések

‒ Veszélyes anyagok kezelése, adminisztrációja

Ápolási- és szervizműveletek

Ápolási műveletek:

‒ Alsó mosás

‒ Felső mosás

‒ Motormosás

‒ Belső kárpittisztítás

‒ Kenési műveletek

‒ Szintellenőrzések és utántöltések

‒ Folyadékok és tulajdonságaik

Szervizműveletek:

‒ A „0” revízió

‒ Garanciális felülvizsgálatok

‒ Időszakos karbantartási vizsgálatok

‒ Garancián túli vizsgálatok

‒ Esetenkénti felülvizsgálatok

‒ Rendszeres felülvizsgálatok

‒ Napi gondozás vagy vizsgálat

‒ Szemleműveletek

Gépkocsivizsgálati műveletek

Hatósági felülvizsgálat

Rendeletek, előírások, szabályzatok, utasítások:

‒ 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról (és a rendelet módosításai)

‒ 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről (és a rendelet módosításai)

‒ Egyéb előírások

Forgalmi engedély

Fogalmak:

‒ Járműkategóriák

‒ Műszaki jellemzők

Típusbizonyítvány

Járművek összeépítése

Gépjárművekre és pótkocsikra vonatkozó egyedi műszaki vizsgálatok

Időszakos vizsgálat, érvényességi idő

Járműalkatrészek, -tartozékok jóváhagyása

A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat általános technológiája, amely magában foglalja a következők ellenőrzését: okmányok, a jármű azonosítása, tükrök, hangjel-zés, műszerek, sebességmérő, menetíró (tachográf), sebességkorlátozó, zavarszűrés, fűtés, tartozékok, világító berendezés, fényjelző berendezés, visszajelzés/kapcsolók, fény-visszaverők, áramforrás, kormányozhatóság, kormánymű-rásegítő, kormányruda-zat/csuklók, üzemi /biztonsági/ rögzítőfék, fékműködés, jelzések, fékcsövek, kerékfékszer-kezet, tengelyek/felfüggesztés, gumiabroncsok, keréktárcsák, csapágyazás, al-váz/segédalváz, vezetőtér/utastér, külsőkialakítás, raktér/rakfelület, vontatás, erőátvitel, méretek, tüzelőanyag-ellátó berendezés, kipufogórendszer/környezetvédelem, mozgáskor-látozott jármű, megkülönböztető, figyelmeztető lámpák

Minősítés

Egyes járművizsgálatok részletes technológiai műveletei:

‒ A fékberendezés görgős fékerőmérő próbapadon történő vizsgálata

‒ A fényszóró ellenőrzésének művelete

‒ A lengéscsillapítás vizsgálatának technológiai műveletei

‒ A szélvédő és az ablakok fényáteresztő képessége vizsgálatának technológiai mű-veletei

‒ A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának vizsgálata

‒ A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának mérése Otto-motoros gépkocsiknál

‒ A füstkibocsátás mérése dízelmotoros gépkocsiknál

‒ Közeltéri zajszintmérés

A tanúsítvány tartalma, kitöltése

A műszaki adatlap tartalma

Gépjármű-diagnosztika tantárgy (2. évf.) 217 óra

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

Belsőégésű motorok diagnosztikája

A diagnosztika alapfogalmai:

‒ Műszaki diagnosztika

‒ Gépjármű-diagnosztika

Hengertömítettség- és hengerüzem-összehasonlító vizsgálatok:

‒ A hengertömítettség- és a hengerüzem-összehasonlító vizsgálatok csoportosítása

‒ Kompresszió-végnyomás mérése

‒ Nyomásveszteség mérése

‒ Kartergázmennyiség mérése

‒ Hengerteljesítmény-különbség mérése

‒ Üresjárati hengerteljesítmény-különbség mérése

‒ Üresjárati hengerteljesítmény-különbség megállapítása ΔHC-méréssel

‒ Terheléses hengerteljesítmény-különbség mérése

‒ Elektronikus relatív kompressziómérés

A levegőellátó és a kipufogórendszer vizsgálata:

‒ A levegőellátó rendszer vizsgálata

‒ A kipufogórendszer vizsgálata

‒ A turbófeltöltő ellenőrzése

OBD, EOBD fedélzeti diagnosztika

‒ Kipufogógáz-technika és fedélzeti állapotfelügyelet

‒ A katalizátor és a lambdaszonda fedélzeti állapotfelügyelete

‒ Az égéskimaradás fedélzeti állapotfelügyelete

‒ A kipufogógáz-visszavezetés fedélzeti állapotfelügyelete

‒ A szekunderlevegő-rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete

‒ A tüzelőanyaggőz-kipárolgást gátló rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete

‒ Az OBD-csatlakozó

‒ Kommunikáció

‒ Rendszerteszter

‒ A rendszerteszter vizsgálati üzemmódjai

‒ Hibakódok

‒ FreezeFrame paraméterek

‒ Hibatárolás

‒ Hibakódok törlése

‒ A hibajelző lámpa aktiválása

Readiness-kódok (vizsgálati készenlét)

Az Otto-motorok gázelemzése:

‒ A gázelemzés elméleti alapjai

‒ A vizsgált emissziós komponensek

‒ A mérőműszerek felépítése és működése

‒ Mért jellemzők

‒ Hatósági környezetvédelmi felülvizsgálat

‒ A hagyományos Otto-motoros gépkocsik felülvizsgálata

‒ A szabályozott keverékképzésű, katalizátoros gépkocsik felülvizsgálata

‒ A szabályozott keverékképzésű, katalizátoros, OBD-rendszerrel felszerelt gépko-csik felülvizsgálata

‒ Gázemisszió-diagnosztika

‒ CO-korrigált mérés

‒ ΔHC-mérés

Dízeldiagnosztika:

‒ A dízeldiagnosztika meghatározása, sajátosságai

‒ Nem fedélzeti dízeldiagnosztika

‒ Fordulatszámmérés

‒ Az adagolás időzítésének mérése

‒ Nyomáshullám elemzése

A közös nyomásterű (Common-Rail, CR) befecskendezőrendszerek vizsgálata:

‒ A kisnyomású rendszer vizsgálata

‒ A nagynyomású rendszer vizsgálata

‒ A rendszernyomás ellenőrzése

‒ A befecskendezőszelepek ellenőrzése

‒ A nagynyomású szivattyú és szelepeinek ellenőrzése

A CR porlasztóhidraulika diagnosztikája:

‒ A visszafolyó mennyiség ellenőrzése

‒ Porlasztóhiba és szennyezés

‒ Vizsgálatok próbapadon

A szivattyúzó–porlasztó (PDE) befecskendezőrendszer vizsgálata

Fedélzeti (EDC) diagnosztika

A dízelmotorok füstölésmérése:

‒ A füstölésmérés elméleti alapjai

‒ A füstölés mérőszámai

‒ A füstölésmérő műszerek felépítése

‒ A mintavevő szonda

‒ Az elektromos időállandó

‒ Programozott mérés

‒ A vizsgálathoz szükséges járműadatok

‒ Az elektronikus tanúsítvány

‒ A füstölésmérés technológiája

‒ Szemrevételezéses ellenőrzés

‒ A mérés előkészítése

‒ A környezetvédelmi állapot ellenőrzése

Tüzelőanyag-fogyasztás mérése:

‒ Az elfogyasztott tüzelőanyag mennyiségének mérése

‒ Fogyasztásmérés

‒ A megtett út, illetve a sebesség mérése

‒ Országúti fogyasztás mérése

‒ Próbapadi fogyasztás mérése

‒ A görgős teljesítménymérő próbapadok felépítése, működési elve

‒ Mérés, kiértékelés

Irányított rendszerek diagnosztikája

‒ Soros diagnosztika

‒ Ellenőrzési feladatcsoportok

‒ A rendszerteszterek és a diagnosztikai csatlakozó

‒ Vezetőtájékoztatás

‒ A fedélzeti diagnosztika áramkörvizsgálata

‒ Párhuzamos diagnosztika

‒ Beavatkozóteszt

‒ Perifériadiagnosztika

Áramellátó és indítórendszerek diagnosztikája

‒ Az akkumulátor indítóképességének vizsgálata

‒ Az indítórendszer komplex vizsgálata

‒ A generátor vizsgálata

‒ A szabályozott feszültség mérése

Gyújtásvizsgálat

‒ A gyújtási energiaváltozás ellenőrző vizsgálata

‒ A gyújtásidőzítés ellenőrzése

‒ A villamosenergia-változás folyamatának diagnosztikai ellenőrzése a gyújtórendszer-ben

‒ Az oszcilloszkópos gyújtásdiagnosztika áttekintő mérési technológiája

‒ Mechanikus megszakítóval vezérelt gyújtás

‒ Primeráram-vezérelt elektromos gyújtás

‒ Az oszcilloszkópos gyújtásvizsgáló műszeregység csatlakoztatása

‒ Az analóg gyújtásvizsgáló oszcilloszkóp felépítése és csatlakoztatása hagyományos gyújtórendszerhez

‒ Csatlakoztatás elosztó nélküli gyújtórendszerekhez

Fékberendezések diagnosztikája

‒ A fékvizsgálat módszereinek csoportosítása

‒ A minősítés elméleti alapjai

‒ Görgős fékerőmérő próbapad

‒ Fékminősítés görgős fékerőmérő próbapadi méréssel

‒ A kerékfékszerkezet működésének hatásossága

‒ A kerékfékerő eltérése

‒ A kerékfékszerkezet erőingadozása

‒ Fékvizsgálat

‒ A fékrendszer hatósági vizsgálatának technológiája

‒ A fékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő–adatgyűjtő berendezés

‒ Az M, N kategóriájú gépkocsik vizsgálatának technológiája

‒ A nemzetközi forgalomban használt M2 és M3 kategóriájú légfékes személyszállító gépkocsik (autóbuszok) időszakos vizsgálatánál alkalmazandó, a légfékberendezés működőképességének megállapítására szolgáló vizsgálat technológiája

Lengéscsillapítók diagnosztikája

Lengéscsillapító-diagnosztika:

‒ Lengéscsillapító-vizsgálat a gépjármű ejtésével

‒ Lengéscsillapító-vizsgálat a kerék lengetésével

‒ A dinamikus talperő-ingadozás mérése (EUSAMA)

‒ A mérés eredményét befolyásoló tényezők

EUSAMA-rendszerű lengéscsillapító-vizsgáló próbapad felépítése

EUSAMA-rendszerű lengéscsillapító-vizsgálat

Futómű diagnosztikája

‒ A futómű bemérésének vonatkozási rendszere

‒ A kerék beállításának paraméterei

‒ A tengelyhelyzet hibái

‒ Futómű-ellenőrző műszerek

‒ Méréstechnikai alapelvek

‒ A korszerű futómű-ellenőrző műszerek felépítése

‒ A mérőfejek felfogatása és a tárcsaütés kiegyenlítése

‒ Futóművek bemérése

‒ Előkészítő munkák a futómű bemérése előtt

‒ Keréktárcsaütés kompenzációja

‒ Futómű mérése

‒ Különleges mérési eljárások

‒ Különleges mérőműszerek

Fényvetők diagnosztikája

‒ A fénykéve optikai tengelyének előírásos helyzete

‒ A diagnosztikai ellenőrzés technológiája

‒ A mérőhely és a gépkocsi előkészítése

‒ A kamera tájolása a gépkocsihoz

‒ Az ellenőrzés műveletei

CAN-busz rendszerek diagnosztikája

Soros adatkommunikációs rendszereken végzett diagnosztikai vizsgálatok

CAN-hálózatok diagnosztikai vizsgálata:

‒ A hálózatra vonatkozó hibakódok olvasása, törlése

‒ Ellenállás és feszültség mérése a CAN-hálózatban

‒ Oszcilloszkópos vizsgálatok

LIN-hálózatok diagnosztikai vizsgálata:

‒ A hálózatra vonatkozó hibakódok olvasása, törlése

‒ Oszcilloszkópos vizsgálatok

A MOST-, a Flex-Ray és a Byteflight rendszerek speciális ellenőrzési, diagnosztikai elő-írásai

Korszerű járműtechnika tanuási terület 2. évf. 217 óra

Gépjármű-informatikai rendszerek tantárgy 124 óra

A digitális adatátvitel alapjai

A buszrendszerek fő jellemzői

A kommunikáció ISO/OSI-szintmodellje

Hálózati topológiák

Kapcsolat a vezérlőegység és a buszvonal között

Hálózati kapcsolat az egyes buszrendszerek között

Buszhálózatok alkalmazása gépkocsikban

Az elektronikus vezérlőrendszer elemeinek áttekintése

‒ Szenzorok

‒ Vezérlőegység

‒ Beavatkozók (működtetők)

CAN-busz-hálózatok

Alkalmazások

Elvi felépítés

Az adatküldés folyamata

CAN-busz-vezetékek

A feszültségjelek formái

Az adatátvitel menete, az üzenetkeretek formátuma

Egyéb üzenetfajták

Az üzenetkeretek fogadása

Rendszeren belüli ellenőrzési eszközök a zavarok felismerésére

VAN-buszrendszer

SAE J 1850 (PWM, VPW)

Haszonjárművek SAE J1939 szerinti CAN-rendszere

LIN- és más buszrendszerek

Alkalmazás és jellemzők

A rendszer felépítése

A LIN-rendszer vezérlése

Az üzenetek formátuma (protokoll)

A kommunikáció menete

Csatlakozás a LIN-busz-vonalhoz

Sleep üzemmód

LIN-rendszerek csatolása a CAN-busz vonalhoz

Egyéb szubbuszhálózatok (K-Line/L-Line/KWP2000)

Idővezérelt kommunikációs rendszerek

‒ TTP (Time Triggered Protocol)

‒ TT-CAN (idővezérlésű CAN-rendszer)

‒ Byteflight adatbusz

‒ FlexRay adatbuszrendszer

‒ Alkalmazás

‒ A FlexRay rendszer fő jellemzői

‒ Kommunikációs ciklusok

‒ Szinkronizálás

‒ Belső hibakezelés, buszvédelem

Multimédiás buszrendszerek

MOST-busz-rendszer

D2B-busz-rendszer

Bluetooth

Alkalmazási példák

Vezetőtámogató rendszerek

Fejlett vezetőtámogató rendszerek (ADAS), bevezetés

‒ Intelligens szállítási és szállítmányozási rendszerek

A vezetőtámogató rendszerek működése:

‒ Sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek (LDWS)

‒ Adaptív tempomat (ACC)

‒ Holttérfigyelés vagy oldalvédelem-segéd (BSD)

‒ Adaptív távolságifényszóró-szabályozás (AHBC)

‒ Ütközésveszély-figyelmeztető

‒ Fejlett vészfékező rendszer (AEBS)

‒ Keréknyomás-figyelő rendszer (TPMS)

‒ Álmosságmonitor

‒ Éjjellátó

‒ Vezetőfigyelő rendszer

‒ Információk szélvédőre vetítése

‒ Egyéb rendszerek

Érzékelők és beavatkozók a vezetőtámogató rendszerekben

A vezetőtámogató rendszerek kalibrálása

Alternatív gépjárműhajtások tantárgy 93/93 óra

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

Alternatív tüzelőanyagok és jellemzőik

Alapfogalmak

‒ Környezetvédelmi és fogyasztáscsökkentési (széndioxid-emisszió csökkentési) célú egyéb eljárások

‒ Fosszilis tüzelőanyagok

‒ Megújuló tüzelőanyagok

‒ Otto-motorok alternatív tüzelőanyagai és jellemzői

‒ Az alternatív tüzelőanyagokkal működő Otto-motoros rendszerek felépítése, működése és jellemzői

‒ Dízelmotorok alternatív tüzelőanyagai és jellemzőik

‒ Az alternatív tüzelőanyagokkal működő dízelmotoros rendszerek felépítése, működése és jellemzői

Szintetikus motorhajtóanyagok

Hajtóanyagok tárolása

Hibrid hajtású járművek (HV, PHV)

A hibrid hajtás lényege, fő célok és jellemzők

‒ Hibrid alapüzemmódok

‒ A hibridizálás mértéke (mikro-, mild, full és plugin hibrid rendszerek)

‒ Hibrid hajtáskonstrukciók

‒ Soros hibrid hajtás (S-HEV)

‒ Párhuzamos hibrid hajtás (P-HEV)

‒ Vegyes hibrid hajtás (PS-HEV)

‒ Nyomatékosztó (teljesítményosztó) vegyes hibrid hajtás

Hibrid járművek villamos rendszerei

Hibrid hajtású járművek vizsgálata és javítása:

‒ A hibrid hajtású járművekkel kapcsolatos speciális munkavédelmi és üzemeltetési ismeretek a gyakorlatban

‒ A plugin hibrid (PHV) hálózati töltőre kapcsolása és a töltési folyamat felügyelete

‒ A hibrid hajtású járművek szerviz üzemmódba kapcsolása és a környezetvédelmi felülvizsgálat végrehajtása

‒ A hibrid hajtású járművek előírt módon történő szétkapcsolása a szervizkapcsoló kikapcsolásával (a gyártó által előírt módon)

‒ A HV-akkumulátor gyártó által előírt módon történő kiszerelése és a telep biztonságos tárolása

‒ A HV- és az EV-rendszerek szigetelésvizsgálatának elvégzése a SAE J1766 szerint

‒ A hibridhajtás-irányító (HV-ECU), a motorirányító (Engine-ECU) és a HV-akkumulátort felügyelő (BAT-ECU) rendszerek soros diagnosztikája

‒ A hibrid hajtású járművek villamos hálózata

‒ Néhány gyakorlatban megvalósított hibrid hajtású jármű bemutatása (pl. Toyota Prius, Honda CRZ IMA, Peugeot Hybrid4, Toyota Prius 3 Plugin)

‒ Az energiamonitor felépítése és információs rendszere

‒ A hibrid hajtású járművekkel kapcsolatos munkavédelmi ismeretek

Elektromos hajtású járművek

‒ A hajtáslánc elrendezési módjai

‒ A hajtáslánc főbb elemei, szerkezetük és működésük

‒ Az alkalmazható akkumulátortípusok és jellemzőik

‒ A telep beépítése, hűtése és elektronikus felügyelete

‒ A telep töltése külső forrásról

‒ Néhány gyakorlatban megvalósított elektromos hajtású jármű bemutatása (pl. Reva, Mitsubishi i-MiEV, Daimler Smart ED)

‒ Az EV járművek működése különböző üzemmódokban

‒ Az EV járművek menetstabilizáló és kényelmi berendezései


Gépjármű-mechatronikai ismeretek tanulási terület a Szerviz szakmairány számára 474 óra

Gépjármű-szerkezettan tantárgy (1-2. évf.) 237 óra (144/93 óra)

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

Benzinmotorok szerkezete és működése

A témakör a benzinmotorok szerkezeti felépítésével, működési jellemzőivel és a motor működéséhez szükséges segédberendezések működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A négyütemű benzinmotor szerkezeti felépítése, működése:

‒ Szerkezet

‒ Négyütemű működésmód

‒ Az égési folyamat

‒ Indikátordiagram és vezérlési diagram

‒ Motor-jelleggörbék, motorjellemzők

Henger és a forgattyús hajtómű:

‒ Dugattyú

‒ Dugattyúcsapszeg

‒ Dugattyúgyűrű

‒ Hajtórúd

‒ Forgattyús tengely, kéttömegű lendkerék

‒ Henger, hengerfej, forgattyúház

Motorvezérlés:

‒ Szelepek és tartozékaik

‒ Vezérműtengely

Tüzelőanyagellátó-rendszer:

‒ Benzinbefecskendezés

Kipufogórendszer:

‒ Katalizátor

‒ Lambdaszonda

‒ Kipufogórendszer

Kenés

Hűtés

A kétütemű benzinmotor:

‒ Szerkezet és működés

‒ Öblítési eljárások

Dízelmotorok szerkezete és működése

A témakör a dízelmotor szerkezeti felépítésével, működési jellemzőivel és a motor műkö-déséhez szükséges segédberendezések működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi té-mákat dolgozza fel:

‒ A négyütemű dízelmotor szerkezeti felépítése, működése

‒ A dízelmotor alkatrészeinek sajátosságai

‒ Befecskendezési eljárások:

‒ Elosztó rendszerű befecskendező szivattyú

‒ Közös nyomásterű befecskendező rendszerek

‒ Dízelmotorok elektronikus vezérlése (EDC)

Tengelykapcsoló

A témakör a főtengelykapcsoló szerkezeti kialakításával és működtetésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A tengelykapcsoló szerkezeti kialakítása, fajtái:

‒ Egytárcsás tengelykapcsoló

‒ Csavarrugós tengelykapcsoló

‒ Tányérrugós tengelykapcsoló

A tengelykapcsoló működtetése

Nyomatékváltó

A témakör a nyomatékváltó és kapcsolószerkezetei kialakításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Szinkronizáló szerkezettel ellátott nyomatékváltók:

‒ Azonos tengelyű nyomatékváltók

‒ Nem azonos tengelyű (indirekt) nyomatékváltók

Automata váltók

DSG-váltók

Bolygókerekes hajtóművek

Közlőművek, tengelyek, differenciálmű

A témakör a kardántengelyek, az első és hátsó tengelyek csuklói, a tengelyhajtás (differen-ciálmű) szerkezeti felépítésével, működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Kardántengelyek, keréktengelyek, csuklók

Féltengelyek

Differenciálmű:

‒ Kúpkerekes differenciálművek

‒ Differenciálzárak (kapcsolható, önzáró)

Összkerékhajtás

Rugózás és kerékfelfüggesztés

A témakör a gépkocsiknál alkalmazott rugózási megoldásokkal, a lengéscsillapítókkal, a kerékfelfüggesztéssel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Rugózás:

‒ Acélrugók (laprugók, csavarrugók, torziós rugók, gázrugók, gumirugók)

Lengéscsillapítók:

‒ Egycsöves gáztöltésű

‒ Kétcsöves gáztöltésű

‒ Más elemekkel kombinált lengéscsillapítók

Kerékfelfüggesztés:

‒ Merev

‒ Független

Kormányzás

A témakör a kerékgeometriával, a kormányművek szerkezeti változataival foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Kerékgeometria:

‒ Kerékdőlés

‒ Csapterpesztés

‒ Kormánylegördülési sugár

‒ Utánfutás

Kormányművek:

‒ Fogasléces

‒ Globoidcsigás

‒ Golyósoros

Szervokormányművek:

‒ Hidraulikus működtetésű

‒ Elektromos szervokormányművek

Fékek

A témakör a járművek lassítására, álló helyzetben való rögzítésére alkalmas szerkezetek csoportosításával, szerkezeti kialakításával, működtetésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Hidraulikus fékek:

‒ Főfékhenger

‒ Kétkörös hidraulikus fékrendszerek

‒ Dobfék

‒ Tárcsafék

‒ Fékrásegítő

‒ ABS-, ASR-rendszerek

Fékasszisztensek

Kerekek és gumiabroncsok

A témakör a kerekek és a gumiabroncsok szerkezeti kialakításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Kerekek felépítése:

‒ Kerékagy

‒ Kerékpánt

‒ Keréktárcsa

Gumiabroncsok:

‒ Gumiabroncs szerkezete

‒ Gumiabroncs méretmegadása.

Gépjármű-villamosság és -elektronika tantárgy (1-2. évf.) 237 óra (144/93 óra)

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

A gépjármű villamos hálózata

A témakör a gépjármű villamos hálózatának felépítésével, jellemzőivel, a villamos hálózat üzemével, az áramkör szerkezeti elemeivel, valamint a hálózatban előforduló lehetséges hibák feltárásával és javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A hálózat felépítése

A hálózat jellemzői

A villamos hálózat üzeme

Áramvezetők, kapcsolók, biztosítók

Hibakeresés és javítás a villamos hálózatban

Gépjármű indítóakkumulátorok

A témakör az indítóakkumulátorok szerkezeti felépítésével, működésével, jellemzőivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A savas akkumulátor szerkezeti felépítése, működése

Az indítóakkumulátorok jellemzői

Az akkumulátorok töltése, kisütése, töltőberendezések

Korszerű indítóakkumulátorok

Váltakozó áramú generátorok

A témakör a hagyományos belsőégésű motoroknál alkalmazott váltakozó áramú generáto-rok szerkezeti felépítésével, működésével, javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi té-mákat dolgozza fel:

A generátor feladata, követelmények

Fizikai alapfogalmak

A váltakozó áramú generátor működési elve

A váltakozó áramú generátor szerkezeti felépítése

Üzemi tulajdonságok

A váltakozó áramú generátor feszültségszabályozása

A váltakozó áramú generátorok, hibafeltárása, javítása

Indítómotorok

A témakör a belsőégésű motoroknál alkalmazott indítómotorok működési elvével, az indí-tómotor típusaival és javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Az indítómotor feladata, konstrukciós követelmények

Az indítómotor villamos jellemzői

Az indítómotor típusai:

‒ Csúszó fogaskerekes indítómotor

‒ Vegyes gerjesztésű indítómotor

‒ Állandó mágnesű indítómotor

‒ Soros gerjesztésű, belső áttételű indítómotor

‒ Toló fogaskerekes indítómotor

Az indítómotorok hibái, javítása

Gyújtóberendezések, indítássegélyek

A témakör a benzinmotoroknál alkalmazott gyújtóberendezések szerkezeti felépítésével, működésével, valamint a dízelmotoroknál alkalmazott indítássegélyekkel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A gyújtórendszerek feladata:

‒ A gyújtás feladata

‒ A gyújtórendszer feladata

‒ A gyújtás alapfogalmai

Áram- és feszültségváltozások a gyújtórendszerben:

‒ A primer áram változása az idő függvényében

‒ A primer feszültség változása az idő függvényében

‒ A szekunder feszültség változása az idő függvényében

A gyújtórendszerek szerkezeti elemei:

‒ A gyújtótekercs

‒ A gyújtógyertya

‒ Gyújtáselosztó

‒ Gyújtásjeladók

Gyújtórendszerek:

‒ Elosztós gyújtórendszerek

‒ Elosztó nélküli gyújtásrendszerek

Indítássegély dízelmotorok részére:

‒ Az izzítás szükségessége

‒ Az izzógyertya

‒ Az izzítás vezérlése

Motorirányító rendszerek

A témakör a benzin- és a dízelmotoroknál alkalmazott összetett elektronikus motorirányító rendszereket tárgyalja. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Motronic motorirányítás:

‒ Üzemi jellemzők érzékelése

‒ Üzemi adatok feldolgozása

‒ Végrehajtó (beavatkozó) elemek

M-Motronic-rendszer:

‒ A levegőrendszer részei

‒ A tüzelőanyag-rendszer részei

‒ A gyújtásrendszer részei

‒ A kipufogógáz-tisztító rendszer részei

A fedélzeti diagnosztika részei:

‒ Üzemi adatok

‒ Mellékaggregátok

Motorhűtő ventilátor

Klímakompresszor

ME-Motronic-rendszer

MED-Motronic-rendszer:

‒ A levegőrendszer részei

‒ A tüzelőanyag-rendszer részei

‒ A gyújtásrendszer részei

‒ A kipufogógáz-tisztító rendszer részei

‒ Üzemmód-kiválasztás

Szenzorok

Vezérlőegység

Elektronikus vezérlés és szabályozás

Elektronikus dízelszabályozás:

‒ Közös nyomásterű CR-rendszerek

‒ Tüzelőanyagellátás kisnyomású részegységei

‒ A CR-rendszerek nagynyomású részegységei

‒ Injektorok

‒ Nagynyomású szivattyúk

‒ Nagynyomású tárolók

‒ Nagynyomású érzékelők

‒ Nyomásszabályzó szelep

‒ Nyomáskorlátozó szelep

‒ Porlasztók

Világító- és jelzőberendezések

A témakör a gépjárművek világító- és fényjelző berendezéseinél alkalmazott technikai megoldásokkal, a fényszórók kialakításával, a világítóberendezések villamos hálózatával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A világító- és fényjelző berendezések feladata; követelmények

Fénytani és világítástechnikai alapfogalmak, a világítóberendezések előírásai

Fényforrások, felületek és optikai elemek

Fényszórók

Jelző- és kiegészítő fények

A világítóberendezések villamos hálózata

Gépjárműgyártás és -üzemeltetés a Szerviz szakmairány számára tanulási terület 372 óra (2. évf.)

Gépjárműgyártás tantárgy 62 óra

A képzés órakeretének 100%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

Minőségbiztosítási alapismeretek

A szabványosítás jelentősége (MSZ, EN, ISO)

A minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás alapjai

A minőségbiztosítási rendszer és szabványok követelményei

Minőségvizsgálati módszerek

A dokumentációk vállalati előírásai

Korszerű minőség-ellenőrzési technikák, módszerek

Gyártási dokumentációk

A sorozatban gyártott termékek minőségének szabályozása, gyártásközi ellenőrzése (SPC)

A selejttel kapcsolatos fogalmak, intézkedési terv

A termékek ellenőrzésének eszközei

A gyártásközi ellenőrzés dokumentációja

A végellenőrzés dokumentációja

A minőséget támogató módszerek

Minőségbiztosítási feladatok

A vállalati belső szabványok ismerete

Műszaki ismeretek

A gépészeti technológiai dokumentációk, mint információhordozók formai és tartalmi kö-vetelményei

A technológiai dokumentáció fogalma, tartalma

A technológiai sorrend fogalma, tartalma

Összeállítási és részletrajzok

Összeállítási rajzok, rajzdokumentációk

Alkatrészrajzok elemzési szempontjai

Folyamatábrák és folyamatrendszerek

A művelettervek szerepe, tartalma

Műveleti utasítások

Gyártási ismeretek

Gyártásszervezési alapfogalmak, egyedi munkahelyes összeszerelés, mozgómunkahelyes szerelés, futószalag-rendszerű gyártás, automatizált szerelés

CNC-technika alkalmazása a gyártásban, megmunkálóközpontok, az integrált számítógé-pes gyártás alkalmazása, a rugalmas gyártórendszerek használata

Munkadarab-szállító berendezések, munkahelymozgató rendszerek, alkatrészellátó egysé-gek, szerelőegységek, robotok, mérő- és beállítóegységek, ellenőrző-, végellenőrző egysé-gek

A gyártósorok hidraulikus elemeinek kiválasztása, működésének elemzése

Sajtolóegységek, munkadarab-befogó egységek, munkadarab-emelőlift

A gyártósorok pneumatikus elemeinek kiválasztása, működésének elemzése

Rögzítőegységek, tömítettségvizsgáló egységek, csavarozógépek, egyszerűbb beállítási feladatok

A gyártósorok szerepének értelmezése, felépítésének elemzése, irányítása

Egyes gyártósori munkahelyek kialakítása, kapcsolata, irányítási rendszere, üzemeltetésé-nek eszközei és dokumentációi

Alkatrészellátás, alkatrész-adagolás, logisztikai rendszer, szerelt egységek, szerszámok, mérőeszközök, gyártási dokumentációk

Karbantartási ismeretek

Kinematikai jellegű rajzok értelmezése

Géptest

Gépegységek, részegységek karbantartási igénye

Kezelőelemek és segédberendezések

Szerszámgépek felépítése, fő részeik

Hibajegyzék

Munkadarab-befogó egységek felépítése

Géppontossági vizsgálatok, geometriai méretek, alakhűség, helyzetek, mozgáspályák pon-tosságának vizsgálata

Gépek, gépegységek, szerkezetek karbantartásánál alkalmazott szerszámok, készülékek és műszerek

Gépjármű-karbantartás tantárgy 93 óra

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

Gépjármű-adatbázisok

Gépjármű-adatbázisok használata:

‒ Nyomtatott adatbázisok

‒ Számítógépes adatbázisok (Autodata)

A gépjármű és főegységeinek azonosítása:

‒ Az alvázszám azonosítása

‒ A motorszám azonosítása

‒ A típusbizonyítvány tartalma

Általános gépjármű-adatbázisok használata:

‒ Számítógépes adatbázisok kezelése, adatok kinyerése

‒ Az adatbázisok tartalma

‒ Az adott gépjármű beazonosítása, adatainak rögzítése a munkadokumentumban

A gyári alkatrészeket azonosító adatbázisok kezelése:

‒ Az alkatrész-azonosítás logikai sorrendje

‒ Nyomtatott alapú adatbázisok

‒ Elektronikus adatbázisok

Az autóvillamossági kapcsolási rajz és az adatgyűjtemények használata:

‒ Az adott gépjármű villamos hálózatának beazonosítása a villamos kapcsolási rajz alapján

‒ A villamos szerkezeti egységek azonosítása

‒ A villamos hálózat csatlakozóponti azonosítása Autodata dokumentáció alapján

A járműjavítási utasítások kezelése:

‒ A járműjavítási, -beállítási utasítások kezelése, értelmezése

A futómű-, járműkerék- és gumiabroncs-adatbázisok kezelése:

‒ A futómű adatainak azonosítása

‒ Az adott típusra előírt kerékpánt és gumiabroncs azonosítása, kiválasztása

A gépjármű kárfelvételi, biztosítási és értékesítési dokumentációi:

‒ A biztosítási, kárfelvételi dokumentáció kezelése (Audatex)

‒ Az értékesítési dokumentáció (Eurotax)

‒ A használt gépjárművek állapotlapjai

A gépjármű és fődarabjai bontási technológiájának dokumentációi:

‒ A tulajdonjog ellenőrzése

‒ A gépjármű okmányainak ellenőrzése

‒ A bontási szerződés

‒ A hatóságok felé tett intézkedések

‒ Veszélyes anyagok kezelése, adminisztrációja

Ápolási- és szervizműveletek

Ápolási műveletek:

‒ Alsó mosás

‒ Felső mosás

‒ Motormosás

‒ Belső kárpittisztítás

‒ Kenési műveletek

‒ Szintellenőrzések és utántöltések

‒ Folyadékok és tulajdonságaik

Szervizműveletek:

‒ A „0” revízió

‒ Garanciális felülvizsgálatok

‒ Időszakos karbantartási vizsgálatok

‒ Garancián túli vizsgálatok

‒ Esetenkénti felülvizsgálatok

‒ Rendszeres felülvizsgálatok

‒ Napi gondozás vagy vizsgálat

‒ Szemleműveletek

Gépkocsivizsgálati műveletek

Hatósági felülvizsgálat

Rendeletek, előírások, szabályzatok, utasítások:

‒ 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról (és a rendelet módosításai)

‒ 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről (és a rendelet módosításai)

‒ Egyéb előírások

Forgalmi engedély

Fogalmak:

‒ Járműkategóriák

‒ Műszaki jellemzők

Típusbizonyítvány

Járművek összeépítése

Gépjárművekre és pótkocsikra vonatkozó egyedi műszaki vizsgálatok

Időszakos vizsgálat, érvényességi idő

Járműalkatrészek, -tartozékok jóváhagyása

A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat általános technológiája, amely ma-gában foglalja a következők ellenőrzését: okmányok, a jármű azonosítása, tükrök, hangjel-zés, műszerek, sebességmérő, menetíró (tachográf), sebességkorlátozó, zavarszűrés, fűtés, tartozékok, világító berendezés, fényjelző berendezés, visszajelzés/kapcsolók, fény-visszaverők, áramforrás, kormányozhatóság, kormánymű-rásegítő, kormányruda-zat/csuklók, üzemi /biztonsági/ rögzítőfék, fékműködés, jelzések, fékcsövek, kerékfékszer-kezet, tengelyek/felfüggesztés, gumiabroncsok, keréktárcsák, csapágyazás, al-váz/segédalváz, vezetőtér/utastér, külsőkialakítás, raktér/rakfelület, vontatás, erőátvitel, méretek, tüzelőanyagellátó berendezés, kipufogórendszer/környezetvédelem, mozgáskorlá-tozott jármű, megkülönböztető, figyelmeztető lámpák

Minősítés

Egyes járművizsgálatok részletes technológiai műveletei:

‒ A fékberendezés görgős fékerőmérő próbapadon történő vizsgálata

‒ A fényszóró ellenőrzésének művelete

‒ A lengéscsillapítás vizsgálatának technológiai műveletei

‒ A szélvédő és az ablakok fényáteresztő képessége vizsgálatának technológiai mű-veletei

‒ A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának vizsgálata

‒ A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának mérése Otto-motoros gépkocsiknál

‒ A füstkibocsátás mérése dízelmotoros gépkocsiknál

‒ Közeltéri zajszintmérés

A tanúsítvány tartalma, kitöltése

A műszaki adatlap tartalma

Gépjármű-diagnosztika tantárgy 217 óra

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

Belsőégésű motorok diagnosztikája

A diagnosztika alapfogalmai:

‒ Műszaki diagnosztika

‒ Gépjármű-diagnosztika

Hengertömítettség- és hengerüzem-összehasonlító vizsgálatok:

‒ A hengertömítettség- és a hengerüzem-összehasonlító vizsgálatok csoportosítása

‒ Kompresszió-végnyomás mérése

‒ Nyomásveszteség mérése

‒ Kartergázmennyiség mérése

‒ Hengerteljesítmény-különbség mérése

‒ Üresjárati hengerteljesítmény-különbség mérése

‒ Üresjárati hengerteljesítmény-különbség megállapítása ΔHC-méréssel

‒ Terheléses hengerteljesítmény-különbség mérése

‒ Elektronikus relatív kompressziómérés

A levegőellátó és a kipufogórendszer vizsgálata:

‒ A levegőellátó rendszer vizsgálata

‒ A kipufogórendszer vizsgálata

‒ A turbófeltöltő ellenőrzése

OBD, EOBD fedélzeti diagnosztika

‒ Kipufogógáz-technika és fedélzeti állapotfelügyelet

‒ A katalizátor és a lambdaszonda fedélzeti állapotfelügyelete

‒ Az égéskimaradás fedélzeti állapotfelügyelete

‒ A kipufogógáz-visszavezetés fedélzeti állapotfelügyelete

‒ A szekunderlevegő-rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete

‒ A tüzelőanyaggőz-kipárolgást gátló rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete

‒ Az OBD-csatlakozó

‒ Kommunikáció

‒ Rendszerteszter

‒ A rendszerteszter vizsgálati üzemmódjai

‒ Hibakódok

‒ FreezeFrame paraméterek

‒ Hibatárolás

‒ Hibakódok törlése

‒ A hibajelző lámpa aktiválása

Readiness-kódok (vizsgálati készenlét)

Az Otto-motorok gázelemzése:

‒ A gázelemzés elméleti alapjai

‒ A vizsgált emissziós komponensek

‒ A mérőműszerek felépítése és működése

‒ Mért jellemzők

‒ Hatósági környezetvédelmi felülvizsgálat

‒ A hagyományos Otto-motoros gépkocsik felülvizsgálata

‒ A szabályozott keverékképzésű, katalizátoros gépkocsik felülvizsgálata

‒ A szabályozott keverékképzésű, katalizátoros, OBD-rendszerrel felszerelt gépko-csik felülvizsgálata

‒ Gázemisszió-diagnosztika

‒ CO-korrigált mérés

‒ ΔHC-mérés

Dízeldiagnosztika:

‒ A dízeldiagnosztika meghatározása, sajátosságai

‒ Nem fedélzeti dízeldiagnosztika

‒ Fordulatszámmérés

‒ Az adagolás időzítésének mérése

‒ Nyomáshullám elemzése

A közös nyomásterű (Common-Rail, CR) befecskendezőrendszerek vizsgálata:

‒ A kisnyomású rendszer vizsgálata

‒ A nagynyomású rendszer vizsgálata

‒ A rendszernyomás ellenőrzése

‒ A befecskendezőszelepek ellenőrzése

‒ A nagynyomású szivattyú és szelepeinek ellenőrzése

A CR porlasztóhidraulika diagnosztikája:

‒ A visszafolyó mennyiség ellenőrzése

‒ Porlasztóhiba és szennyezés

‒ Vizsgálatok próbapadon

A szivattyúzó–porlasztó (PDE) befecskendezőrendszer vizsgálata

Fedélzeti (EDC) diagnosztika

A dízelmotorok füstölésmérése:

‒ A füstölésmérés elméleti alapjai

‒ A füstölés mérőszámai

‒ A füstölésmérő műszerek felépítése

‒ A mintavevő szonda

‒ Az elektromos időállandó

‒ Programozott mérés

‒ A vizsgálathoz szükséges járműadatok

‒ Az elektronikus tanúsítvány

‒ A füstölésmérés technológiája

‒ Szemrevételezéses ellenőrzés

‒ A mérés előkészítése

‒ A környezetvédelmi állapot ellenőrzése

Tüzelőanyag-fogyasztás mérése:

‒ Az elfogyasztott tüzelőanyag mennyiségének mérése

‒ Fogyasztásmérés

‒ A megtett út, illetve a sebesség mérése

‒ Országúti fogyasztás mérése

‒ Próbapadi fogyasztás mérése

‒ A görgős teljesítménymérő próbapadok felépítése, működési elve

‒ Mérés, kiértékelés

Irányított rendszerek diagnosztikája

‒ Soros diagnosztika

‒ Ellenőrzési feladatcsoportok

‒ A rendszerteszterek és a diagnosztikai csatlakozó

‒ Vezetőtájékoztatás

‒ A fedélzeti diagnosztika áramkörvizsgálata

‒ Párhuzamos diagnosztika

‒ Beavatkozóteszt

‒ Perifériadiagnosztika

Áramellátó és indítórendszerek diagnosztikája

‒ Az akkumulátor indítóképességének vizsgálata

‒ Az indítórendszer komplex vizsgálata

‒ A generátor vizsgálata

‒ A szabályozott feszültség mérése

Gyújtásvizsgálat

‒ A gyújtási energiaváltozás ellenőrző vizsgálata

‒ A gyújtásidőzítés ellenőrzése

‒ A villamosenergia-változás folyamatának diagnosztikai ellenőrzése a gyújtórendszer-ben

‒ Az oszcilloszkópos gyújtásdiagnosztika áttekintő mérési technológiája

‒ Mechanikus megszakítóval vezérelt gyújtás

‒ Primeráram-vezérelt elektromos gyújtás

‒ Az oszcilloszkópos gyújtásvizsgáló műszeregység csatlakoztatása

‒ Az analóg gyújtásvizsgáló oszcilloszkóp felépítése és csatlakoztatása hagyományos gyújtórendszerhez

‒ Csatlakoztatás elosztó nélküli gyújtórendszerekhez

Fékberendezések diagnosztikája

‒ A fékvizsgálat módszereinek csoportosítása

‒ A minősítés elméleti alapjai

‒ Görgős fékerőmérő próbapad

‒ Fékminősítés görgős fékerőmérő próbapadi méréssel

‒ A kerékfékszerkezet működésének hatásossága

‒ A kerékfékerő eltérése

‒ A kerékfékszerkezet erőingadozása

‒ Fékvizsgálat

‒ A fékrendszer hatósági vizsgálatának technológiája

‒ A fékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő–adatgyűjtő berendezés

‒ Az M, N kategóriájú gépkocsik vizsgálatának technológiája

‒ A nemzetközi forgalomban használt M2 és M3 kategóriájú légfékes személyszállító gépkocsik (autóbuszok) időszakos vizsgálatánál alkalmazandó, a légfékberendezés működőképességének megállapítására szolgáló vizsgálat technológiája

Lengéscsillapítók diagnosztikája

Lengéscsillapító-diagnosztika:

‒ Lengéscsillapító-vizsgálat a gépjármű ejtésével

‒ Lengéscsillapító-vizsgálat a kerék lengetésével

‒ A dinamikus talperő-ingadozás mérése (EUSAMA)

‒ A mérés eredményét befolyásoló tényezők

EUSAMA-rendszerű lengéscsillapító-vizsgáló próbapad felépítése

EUSAMA-rendszerű lengéscsillapító-vizsgálat

Futómű diagnosztikája

‒ A futómű bemérésének vonatkozási rendszere

‒ A kerék beállításának paraméterei

‒ A tengelyhelyzet hibái

‒ Futómű-ellenőrző műszerek

‒ Méréstechnikai alapelvek

‒ A korszerű futómű-ellenőrző műszerek felépítése

‒ A mérőfejek felfogatása és a tárcsaütés kiegyenlítése

‒ Futóművek bemérése

‒ Előkészítő munkák a futómű bemérése előtt

‒ Keréktárcsaütés kompenzációja

‒ Futómű mérése

‒ Különleges mérési eljárások

‒ Különleges mérőműszerek

Fényvetők diagnosztikája

‒ A fénykéve optikai tengelyének előírásos helyzete

‒ A diagnosztikai ellenőrzés technológiája

‒ A mérőhely és a gépkocsi előkészítése

‒ A kamera tájolása a gépkocsihoz

‒ Az ellenőrzés műveletei

CAN-busz rendszerek diagnosztikája

Soros adatkommunikációs rendszereken végzett diagnosztikai vizsgálatok

CAN-hálózatok diagnosztikai vizsgálata:

‒ A hálózatra vonatkozó hibakódok olvasása, törlése

‒ Ellenállás és feszültség mérése a CAN-hálózatban

‒ Oszcilloszkópos vizsgálatok

LIN-hálózatok diagnosztikai vizsgálata:

‒ A hálózatra vonatkozó hibakódok olvasása, törlése

‒ Oszcilloszkópos vizsgálatok

A MOST-, a Flex-Ray és a Byteflight rendszerek speciális ellenőrzési, diagnosztikai előírásai

Korszerű járműtechnika tanulási terület a Szerviz,  szakmairány számára (2. évf.) 217 óra

Gépjármű-informatikai rendszerek tantárgy 124 óra

A képzés órakeretének legalább 66%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

A digitális adatátvitel alapjai

A buszrendszerek fő jellemzői

A kommunikáció ISO/OSI-szintmodellje

Hálózati topológiák

Kapcsolat a vezérlőegység és a buszvonal között

Hálózati kapcsolat az egyes buszrendszerek között

Buszhálózatok alkalmazása gépkocsikban

Az elektronikus vezérlőrendszer elemeinek áttekintése

‒ Szenzorok

‒ Vezérlőegység

‒ Beavatkozók (működtetők)

CAN-busz-hálózatok

Alkalmazások

Elvi felépítés

Az adatküldés folyamata

CAN-busz-vezetékek

A feszültségjelek formái

Az adatátvitel menete, az üzenetkeretek formátuma

Egyéb üzenetfajták

Az üzenetkeretek fogadása

Rendszeren belüli ellenőrzési eszközök a zavarok felismerésére

VAN-buszrendszer

SAE J 1850 (PWM, VPW)

Haszonjárművek SAE J1939 szerinti CAN-rendszere

LIN- és más buszrendszerek

Alkalmazás és jellemzők

A rendszer felépítése

A LIN-rendszer vezérlése

Az üzenetek formátuma (protokoll)

A kommunikáció menete

Csatlakozás a LIN-busz-vonalhoz

Sleep üzemmód

LIN-rendszerek csatolása a CAN-busz vonalhoz

Egyéb szubbuszhálózatok (K-Line/L-Line/KWP2000)

Idővezérelt kommunikációs rendszerek

‒ TTP (Time Triggered Protocol)

‒ TT-CAN (idővezérlésű CAN-rendszer)

‒ Byteflight adatbusz

‒ FlexRay adatbuszrendszer

‒ Alkalmazás

‒ A FlexRay rendszer fő jellemzői

‒ Kommunikációs ciklusok

‒ Szinkronizálás

‒ Belső hibakezelés, buszvédelem

Multimédiás buszrendszerek

MOST-busz-rendszer

D2B-busz-rendszer

Bluetooth

Alkalmazási példák

Vezetőtámogató rendszerek

Fejlett vezetőtámogató rendszerek (ADAS), bevezetés

‒ Intelligens szállítási és szállítmányozási rendszerek

A vezetőtámogató rendszerek működése:

‒ Sávelhagyásra figyelmeztető rendszerek (LDWS)

‒ Adaptív tempomat (ACC)

‒ Holttérfigyelés vagy oldalvédelem-segéd (BSD)

‒ Adaptív távolságifényszóró-szabályozás (AHBC)

‒ Ütközésveszély-figyelmeztető

‒ Fejlett vészfékező rendszer (AEBS)

‒ Keréknyomás-figyelő rendszer (TPMS)

‒ Álmosságmonitor

‒ Éjjellátó

‒ Vezetőfigyelő rendszer

‒ Információk szélvédőre vetítése

‒ Egyéb rendszerek

Érzékelők és beavatkozók a vezetőtámogató rendszerekben

A vezetőtámogató rendszerek kalibrálása

Alternatív gépjárműhajtások tantárgy 93 óra

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

Alternatív tüzelőanyagok és jellemzőik

Alapfogalmak

‒ Környezetvédelmi és fogyasztáscsökkentési (széndioxid-emisszió csökkentési) célú egyéb eljárások

‒ Fosszilis tüzelőanyagok

‒ Megújuló tüzelőanyagok

‒ Otto-motorok alternatív tüzelőanyagai és jellemzői

‒ Az alternatív tüzelőanyagokkal működő Otto-motoros rendszerek felépítése, működése és jellemzői

‒ Dízelmotorok alternatív tüzelőanyagai és jellemzőik

‒ Az alternatív tüzelőanyagokkal működő dízelmotoros rendszerek felépítése, működése és jellemzői

Szintetikus motorhajtóanyagok

Hajtóanyagok tárolása

Hibrid hajtású járművek (HV, PHV)

A hibrid hajtás lényege, fő célok és jellemzők

‒ Hibrid alapüzemmódok

‒ A hibridizálás mértéke (mikro-, mild, full és plugin hibrid rendszerek)

‒ Hibrid hajtáskonstrukciók

‒ Soros hibrid hajtás (S-HEV)

‒ Párhuzamos hibrid hajtás (P-HEV)

‒ Vegyes hibrid hajtás (PS-HEV)

‒ Nyomatékosztó (teljesítményosztó) vegyes hibrid hajtás

Hibrid járművek villamos rendszerei

Hibrid hajtású járművek vizsgálata és javítása:

‒ A hibrid hajtású járművekkel kapcsolatos speciális munkavédelmi és üzemeltetési ismeretek a gyakorlatban

‒ A plugin hibrid (PHV) hálózati töltőre kapcsolása és a töltési folyamat felügyelete

‒ A hibrid hajtású járművek szerviz üzemmódba kapcsolása és a környezetvédelmi felülvizsgálat végrehajtása

‒ A hibrid hajtású járművek előírt módon történő szétkapcsolása a szervizkapcsoló kikapcsolásával (a gyártó által előírt módon)

‒ A HV-akkumulátor gyártó által előírt módon történő kiszerelése és a telep biztonságos tárolása

‒ A HV- és az EV-rendszerek szigetelésvizsgálatának elvégzése a SAE J1766 szerint

‒ A hibridhajtás-irányító (HV-ECU), a motorirányító (Engine-ECU) és a HV-akkumulátort felügyelő (BAT-ECU) rendszerek soros diagnosztikája

‒ A hibrid hajtású járművek villamos hálózata

‒ Néhány gyakorlatban megvalósított hibrid hajtású jármű bemutatása (pl. Toyota Prius, Honda CRZ IMA, Peugeot Hybrid4, Toyota Prius 3 Plugin)

‒ Az energiamonitor felépítése és információs rendszere

‒ A hibrid hajtású járművekkel kapcsolatos munkavédelmi ismeretek

Elektromos hajtású járművek

‒ A hajtáslánc elrendezési módjai

‒ A hajtáslánc főbb elemei, szerkezetük és működésük

‒ Az alkalmazható akkumulátortípusok és jellemzőik

‒ A telep beépítése, hűtése és elektronikus felügyelete

‒ A telep töltése külső forrásról

‒ Néhány gyakorlatban megvalósított elektromos hajtású jármű bemutatása (pl. Reva, Mitsubishi i-MiEV, Daimler Smart ED)

‒ Az EV járművek működése különböző üzemmódokban

‒ Az EV járművek menetstabilizáló és kényelmi berendezései