A szakma alapadatai
Jogi háttér:
A Képzési és Kimeneti követelmények és a Program Tanterva szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020 (II. 7.) Korm. rendelet (Szkr.). alapján készült.
Az ágazat megnevezése: Specializált gép- és járműgyártás
A szakma megnevezése: Gépjármű-mechatronikai technikus
A szakma azonosító száma: 5 0716 19 04
A szakma szakmairányai: Gyártás, Motorkerékpár- és versenymotor szerelés, Szerviz
A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje: 5
A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje: 5
Ágazati alapoktatás megnevezése: Műszaki ágazati alapoktatás
Kapcsolódó részszakmák megnevezése: -
Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Szakképző iskolai oktatásban: -, Technikumi oktatásban: 225 óra, Érettségire épülő oktatásban: 160 óra
A KÉPZÉS SZERKEZETE ÉS TARTALMA
A programtantervvel kitöltött időkeret – a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020 (II. 7.) Korm. rendelet 13.§ (4) bekezdésének megfelelően – tartalmaz a szakképző intézmény által a helyi gazdasági környezet egyedi elvárásaihoz igazodó szakmai célokra szabadon felhasználható időkeretet (szabad sáv).
A szabad sáv szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.
Az elmélet és a gyakorlat a dokumentumban nem kerül élesen elválasztásra. A cél az, hogy lehetőség legyen a gyakorlat során is elméletet oktatni, hatékonyabbá téve ezzel az oktatást. Az egyes tantárgyaknál történik annak meghatározása, hogy a tantárgy teljes tartalmát tekint-ve az órakeretnek minimálisan hány százalékát kell gyakorlati körülmények között (tanműhelyben, termelőüzemben stb.) oktatni. Ez az adott tantárgy egészének gyakorlatigényességét mutatja, és minél magasabb ez az arány, annál inkább ösztönöz az elméleti tudáselemek gyakorlatba ágyazottan történő oktatására.
A szakirányú oktatásban a tantárgyakra meghatározott időkeret és tartalom kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám, valamint a tantárgyak és témakörök óraszámának évfo-lyamonkénti megoszlása és sorrendje – a szakmai vizsga követelményeire tekintettel – pedig ajánlás.
A kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítés során az ágazati alapoktatáshoz tartozó tantárgyak oktatását a szakmai oktatás első félévében kell megszervezni.
A szakképzésbe történő belépés feltételei
Iskolai előképzettség:Â Alapfokú iskolai végzettség
Alkalmassági követelmények
Foglalkozásegészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges
Pályaalkalmassági vizsgálat: nem szükséges
Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása
Egyszerű alkatrészekről készült műszaki rajzokat olvas. A rajzok alapján kiválasztja a gyártáshoz szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket. Gyártási, szerelési sorrendtervet készít. Ezek alapján kézi megmunkálással vagy kisgépekkel egyszerű, fémből készült alkatrészeket gyárt. Az elkészült alkatrészek méreteit mérőeszközökkel ellenőrzi, és a mérést szakszerűen dokumentálja.
Műszaki dokumentáció alapján egyszerűbb csavarkötéseket, szegecskötéseket és lágyforrasztással készült kötéseket létesít. Villamos kapcsolási rajz alapján egyszerű villamos áramköröket állít össze, és azokon elvégzi a feszültség, az áramerősség és az ellenállás mérését. Az elvégzett méréseket dokumentálja. Ismeri és használja a hiba- és túláramvédelmi eszközöket. Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoportot szerel össze.
A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása
Szakmairány: Gyártás
A gyártási folyamatban, autóipari környezetben minőségellenőrzést végez, majd ellenőrzi a gyártósorról lekerülő járműveket. Legkorszerűbb technológiájú járművek gyártásában vesz részt. Kezeli a járműveket, azok rendszereit és üzembe helyezi. Megállapítja a mechanikai és elektromos hibákat és zavarokat, ehhez automatikus mérő- és vizsgáló rendszereket, programokat használ. Mechanikus és elektromos alkatrészeket össze és szétszerel, valamint ellenőriz. Járműveket és rendszereket javít és beállít. Hibákat és zavarokat keres, mér, mérési eredményeket értékel. Korszerű diagnosztikai eszközöket, speciális és célszerszámokat használ. A munkahelyi logisztikai ismereteket alkalmazza. Működteti a munkavégzéshez szükséges gépeket, berendezéseket, diagnosztikai és mérőeszközöket. A gyártási folyamatokat koordinálja, irányítja, felügyeli, vezeti.
Szakmairány: Motorkerékpár és versenymotor technikus
Motorkerékpár javító és karbantartó szervizekben dolgozik, illetve irányítja a munkát. Munkafelvételi tevékenységet végez, irányít. Az ügyfelekkel szakszerűen kommunikál. Az adott feladat elvégzéséhez több javítástechnológia közül kiválasztja a műszaki szempontból legjobban alkalmazható megoldást. Szakszerűen és a legújabb járműtechnikai ismeretek birtokában a motorkerékpáron karbantartási és javítási műveleteket végez, illetve irányít. A munkákhoz árajánlatot ad, alkatrészt rendel (a lehetőségeket egyezteti az ügyféllel). Kezeli a motorkerékpáron található kódolt egységeket, a jármű üzembe helyezésekor, illetve javítását követően azok élesztéséről gondoskodik. A folyamatok közben és után (ellenőrzési céllal)Â jármű diagnosztikát végez. A motorkerékpárt felkészíti (illetve a felkészítést irányítja) a hatósági műszaki vizsgára. Az elvégzett munkák után a járművet szakszerű magyarázattal átadja az ügyfélnek. Ügyfélkezelést és készletgazdálkodást végez. Motorkerékpárt versenyre felkészít, a versenyen elvégzi a szükséges javításokat, beállításokat, karbantartásokat.
Szakmairány: Szerviz
Közúti jármű (személygépkocsi, tehergépkocsi, autóbusz) javító és karbantartó szervizekben dolgozik, munkát irányít. Munkafelvételi tevékenységet végez, illetve irányít. A járművek hibáit diagnosztizálja. Több javítástechnológia közül kiválasztja a műszaki szempontból legjobban alkalmazható megoldást az adott járműre. Szakszerűen és a legújabb járműtechnikai kompetenciák birtokában, a járműveken karbantartási és javítási műveleteket végez, illetve irányít. Árajánlatot ad, alkatrészt rendel (az ügyféllel egyeztetve). Kezeli a járműben található kódolt egységeket, a jármű üzembe helyezésekor, illetve javítását követően azok élesztéséről gondoskodik. A folyamatok közben és után diagnosztikát végez, naprakészen ismerve a diagnosztikai műszereket és méréstechnikákat, valamint annak kiértékelési eljárásait, módszereit. A diagnosztikát használva, járműveket készít fel (illetve a felkészítést irányítja) hatósági műszaki vizsgára. A munkák után a járművet szakszerű magyarázattal átadja az ügyfélnek. Ügyfélkezelést és készletgazdálkodást végez.
Kimeneti követelmények
Egyszerű alkatrészekről készült műszaki rajzokat olvas. A rajzok alapján kiválasztja a gyártáshoz szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket. Gyártási, szerelési sorrendtervet készít. Ezek alapján kézi megmunkálással vagy kisgépekkel egyszerű, fémből készült alkatrészeket gyárt. Az elkészült alkatrészek méreteit mérőeszközökkel ellenőrzi, és a mérést szakszerűen dokumentálja. Műszaki dokumentáció alapján egyszerűbb csavarkötéseket, szegecskötéseket és lágyforrasztással készült kötéseket létesít. Villamos kapcsolási rajz alapján egyszerű villamos áramköröket állít össze, és azokon elvégzi a feszültség, az áramerősség és az ellenállás mérését. Az elvégzett méréseket dokumentálja. Ismeri és használja a hiba- és túláramvédelmi eszközöket. Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoportot szerel össze.
Ágazati alapvizsga leírása, mérésének, értékelésének szempontjai
Az ágazati alapvizsgára bocsátás feltétele: valamennyi előírt képzési évfolyam eredményes teljesítése.
Írásbeli vizsga
A vizsgatevékenység megnevezése:
A vizsgatevékenység leírása
Az írásbeli vizsgarészben a gyakorlati vizsgán elkészítendő, szerelendő alkatrészekkel, illetve összeállítandó villamos kapcsolással összefüggő feladatokat kell megoldani. Az írásbeli vizsgatevékenység az alábbi tanulási eredmények mérésére és értékelésére irányul:
- A gyártandó alkatrész műhelyrajzának elkészítése a szükséges nézetekkel 3D ábra alapján. Minimális elvárás a sík felületek, külső vagy belső hengeres felületek, menetek ábrázolása, méretek megadása a műszaki rajz szabályai szerint.
- Villamos kapcsolási rajz alapján az áramkör működésére vonatkozó feleletválasztós és/vagy feleletalkotós feladatok megoldása.
- Egy alkatrész gyártási technológiájával, gyártási sorrendjével kapcsolatos feladatok (felhasználandó szerszámok, eszközök, előgyártmány kiválasztása, gyártási műveletek, gyártási sorrend).
- Szakmai számítás:
- előgyártmány darabolás előtti hosszának meghatározása,
- hajlított lemezalkatrész hajlítás előtti hosszának meghatározása,
- feszültség, áramerősség, ellenállás, eredő ellenállás meghatározása egyszerű áramkörben.
- Mérés, ellenőrzés: 3D ábra alapján a darab mérésének leírása, mérőeszköz kiválasztása, elfogadható méret meghatározása, munkadarab értékelése. Villamos kapcsoláson elvégzendő mérés leírása, mérési pontok meghatározása.
- Alkatrész gyártásához kapcsolódó munkavédelem. Adott munkadarab gyártása, villamos kapcsolás elkészítése során betartandó érintésvédelmi és munkavédelmi szabályok és az alkalmazandó egyéni és egyéb védőeszközök ismertetése.
Az írásbeli vizsga tartalmazhat feleletválasztós, feleletalkotós, számításos és rajzkészítési feladatokat.
A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 90 perc
A vizsgatevékenység aránya a teljes ágazati alapvizsgán belül: 30%
A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:
A javítás a feladatsorhoz rendelt értékelési útmutató alapján történik.
Az egyes feladattípusok aránya és értékelése a teljes vizsgafeladaton belül:
Műhelyrajz készítése 15%
Villamos kapcsolási rajz értelmezése 15%
Gyártástechnológia 20%
Szakmai számítás 20%
Mérés, ellenőrzés 20%
Munkavédelem 10%
Az értékelés százalékos formában történik.
A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 51 %-át elérte.
Gyakorlati vizsga
Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoport egyes elemeinek előállítása és összeszerelése. A szerkezet egyes - általa készített - elemeit készen hozhatja a tanuló a vizsgára.
Egyszerű geometriájú alkatrészek elkészítése
â— darabolás, reszelés, fúrás, menetkészítés, méretellenőrzés, munkadarabok értékelése megfelelőség szempontjából;
â— szerelési ábra szerint az alkatrészek összeszerelése;
â— összeállítási rajz alapján a villamos alkatrészek elhelyezése;
â— kapcsolási rajz alapján a villamos bekötés elkészítése;
â— adott alkatrészről mérési jegyzőkönyv készítése (szükség esetén mérési utasítás szerint)
â— villamos mérések (feszültség, áramerősség, ellenállás mérésének) elvégzése;
a mérési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
â—Â a rajz szerint megadott méreteket és tűrések szerinti határméreteket,
â—Â a tanuló által mért gyártási méretet
â—Â a tanuló értékelését a gyártott alkatrész megfelelőségére vonatkozóan
â—Â villamos paraméterek mért értékei rögzítése és kiértékelése
A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 240 perc
A vizsgatevékenység aránya a teljes ágazati alapvizsgán belül: 70%
A vizsgatevékenység értékeléséhez a vizsgaszervezőnek részletes értékelő lapot kell összeállítania az alábbi szempontok figyelembevételével:
â— az elkészített szerkezet működőképessége 25%,
â— villamos áramkör működőképessége 25%;
â— a kézi megmunkálással készült alkatrészek méretpontossága 20%
â— a kézi megmunkálással készült alkatrészek, forrasztott kötések esztétikája 10%;
â— a mért értékek pontossága 20%.
A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 51 %-át elérte érte.
Tematika
Műszaki alapozás tanulási terület  558 óra (9-10. évfolyam)
A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Villamos alapismeretek tantárgy  288 óra  (108/180 óra)
Témakörök
Villamos áramkör
Villamos alapfogalmak (töltés, áram, feszültség, ellenállás, vezetés, teljesítmény, munka, hatásfok)
Az áramkör és a villamos áramkör fogalma, felépítése, működése, jellemzői, ábrázolása, összefüggések
Villamos energiaforrások csoportosítása, jellemzői
Fogyasztók csoportosítása, jellemzői
Ellenállás, fajlagos ellenállás
Ohm törvénye
Az anyagok csoportosítása villamos szempontból; vezető, szigetelő, félvezető fogalma; példák a különböző anyagokra
A vezetők ellenállását meghatározó tényezők (anyagi minőség, hossz, keresztmetszet)
A vezeték ellenállása
A vezetők és szigetelők ellenállásának hőmérsékletfüggése.
Az összetett áramkörök fogalma, felépítése, elemei (csomópont, ág, hurok)
Az összetett áramkörök alaptörvényei és alkalmazásuk (Kirchhoff I., II, áramosztás, feszültségosztás)
Ellenállások soros, párhuzamos eredője, vegyes kapcsolása két-három ellenállás esetén
Feszültség- és áramforrások soros és párhuzamos kapcsolása, átalakítása
Egyszerű energiaforrások (ideális és valóságos feszültségforrás); a feszültségforrás jellem-zői (üresjárási feszültség, kapocsfeszültség, belső ellenállás, rövidzárási áram)
Összetett áramkörök egyszerűsítése
Villamos áramkör ábrázolása
Villamos rajzok fogalma, fajtái (egyvonalas, többvonalas, elvi, kapcsolási, szerelési, elren-dezési, nyomvonal-, áramutas stb.)
A villamos rajzok felépítése
Vezetékek ábrázolása – vonalak
Készülékek ábrázolása – jelképek
Érintkezők és működtetésük (a kapcsoló fogalma, szerepe az áramkörben, jellemzői)
Fontosabb kapcsolófajták (nyomógomb, mágneskapcsoló [relé])
Félvezető alapú alkatrészek (dióda, LED, tranzisztor)
A villamos rajzok szerepe, használata
Villamos rajzok készítése szabadkézzel és szimulációs szoftverrel (pl. FluidSIM)
Villamos rajzok olvasása, értelmezése
Villamos áramkör kialakítása
Egyszerű áramkörök kialakítása, működtetése dokumentáció alapján, a villamos biztonsági előírások figyelembevételével
Áramkörök előkészítése feszültség alá helyezésre – szerelői ellenőrzés – készre jelentés
Világítási áramkörök
Egyszerű világítási alapkapcsolásokat képes legyen összeállítani (egysarkú kapcsolás, kétsarkú [leválasztó] kapcsolás, váltó kapcsolás)
Mágneskapcsoló (relé) alkalmazásával öntartó kapcsolást képes kialakítani (pl. kétkezes indítás, vészleállítás több helyről, egy készülék bekapcsolása és leállítása több helyről)
Villamos biztonságtechnika
Villamos biztonságtechnikai ismeretek, MSZ1 szerinti feszültségszintek (kisfeszültség, nagyfeszültség, törpefeszültség)
A villamos áram élettani hatásai; az áramütéses baleset súlyosságát befolyásoló tényezők
Az áramütés elleni védelem fogalma
Alapvédelem (közvetlen érintés elleni védelem); szigetelés, burkolat; az IP-védettség fogalma
Hibavédelem (közvetett érintés elleni védelem)
A táplálás önműködő lekapcsolása védelmi mód fogalma, működési elve
A földelővezető színjelölése, a védelmi mód jele a fogyasztói készüléken
Kettős és megerősített szigetelés
A védelmi mód működési elve
A védelmi mód jele a fogyasztói készüléken
Törpefeszültség
Védőelválasztás
Az MSZ 1585 alapján a szakképzett, kioktatott és laikus személy fogalma (példákkal)
A feszültségmentesítés lépései; azok alkalmazása épületen (lakóépületen) belül.
Műszaki mentés kisfeszültségen; áramütött személy kiszabadítása az áramkörből; az elsősegélynyújtás alapjai
Biztonságos munkavégzéshez szükséges biztonságtechnikai alapismeretek, veszélyhelyzetek felismerése
Villamos áramkörök mérése, dokumentálása
Mérési alapismeretek, műveletek: a mérés fogalma, analóg és digitális műszerek jellemzői, használata, feszültség mérése, áram mérése
Műszerek jelzései, mért értékek leolvasása
Méréshatár, skála, mért érték, pontosság
Analóg és digitális műszer kiválasztása, használata
Árammérő jellemzői, csatlakoztatása az áramkörhöz
Feszültségmérő jellemzői, csatlakoztatása az áramkörhöz
Ellenállásmérés jellemzői, csatlakoztatás az áramkörhöz
Multiméter használata
Megfelelő műszer kiválasztása, az optimális méréshatár megválasztása
Egyszerű áramkörön alapmérések végzése (áramerősség, feszültség, ellenállás)
Lineáris és nem lineáris fogyasztókon mérési sorozat végzése. Egyszerű lineáris fogyasztó U-I jelleggörbéjének felvétele
Egyszerű nem lineáris fogyasztó pl. izzó U-I jelleggörbéjének felvétele
Logikai kapcsolatok, ÉS, VAGY kapuk, logikai kapcsolatok megvalósítása kapcsolók és tranzisztorok segítségével
Mérési sorozat önálló elvégzése, dióda alapműködésének megértése céljából (egyenáramú megközelítés)
Az elvégzett munkák szakszerű dokumentálása mérési jegyzőkönyv és/vagy munkanapló formájában. Egyszerű irodai szoftverekkel mérési jegyzőkönyv készítése. A mérés leírása, a mérési adatok táblázatba rendezése, a mérési eredmények egyszerű diagramban, függvényben ábrázolása
Gépészeti alapismeretek  270 óra  (144/126 óra)
Munkabiztonság, tűz- és környezetvédelem
A munkavédelem fogalma, szakterületei
Munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések
A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása
Tárgyi feltételek a munkavédelemben (levegő, megvilágítás, közlekedő és menekülő útvo-nalak, egyéb infrastruktúra)
Gépek, berendezések biztonsági követelményei, biztonsági berendezések
Kémiai biztonság: vegyszerek tárolása, kezelése
Villamos biztonság – elektromos áram élettani hatásai és veszélyei
Ergonómia
A munkavégzés fizikai ártalmai és ezekkel szembeni védekezés lehetőségei
Személyi és kollektív védőfelszerelések használata és alkalmazása
A munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések
Megfelelő mozgástér biztosítása, elkerítés, lefedés, tároló helyek kialakítása
Munkaegészségügy, foglalkozás-egészségügy
A tűzvédelem fogalma, szakterületei
Általános tűzvédelmi ismeretek, tűzvédelmi fogalmak: tűzszakasz, kockázati osztály, tűz-állóság
Tűzvédelmi tiltások: torlaszolás tilalma, dohányzási tilalom, nyílt láng használatának ti-lalma
Tűzmegelőzés, gépek, berendezések speciális tűzvédelmi előírásai
Tűzveszélyes anyagok tárolása, szállítása, kezelése
Tűzvédelmi infrastruktúra alapismeretek
Tűzriadó terv: tűz jelzése, teendők tűz esetén
Tűzoltás módjai, tűzoltó eszközök
Jelzőtáblák, feliratok, speciális fényjelzések
A környezetvédelem fogalma, szakterületei
Irányítási rendszerek (ISO14001, EMAS)
Hulladékgazdálkodás: veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelése, szelektív össze-gyűjtése tárolása, gyűjtőhelyek kialakítása
Levegőtisztaság-védelem: pontforrások jellemzése
Víz- és talajvédelem: hűtő-kenő emulzió, egyéb ipari folyadékok felhasználása, tárolása, vegyszerkezelés, kármentés
Környezeti zaj, rezgés, biodiverzitás, az élő környezet védelme
Műszaki rajz alapjai
A műszaki rajzok tartalmi és formai követelményei
Rajztechnikai alapszabványok, előírások
A műszaki rajzban alkalmazott vonalak
Alkatrészek síkbeli ábrázolásának szabályai
A metszeti ábrázolás célja, értelmezése alkatrészrajzokon
A mérethálózat felépítése, a méretmegadás szabályai
A felvételi vázlatok készítése
A mérettűrés megadási módjai, a határméretek meghatározása
A felületi érdességek megadása
Alak- és helyzettűrések
A különféle furatok (sima, süllyesztett, zsákfurat, menetes furat) ábrázolása
Felvételi vázlat készítése furatos, menetes alkatrészekről tűrések és felületi érdesség megadásával
Az összeállítási rajzok tartalmi és formai követelményei
Összeállítási rajzok értelmezése
Szerelési sorrend felépítése összeállítási rajzok alapján
Anyag- és gyártásismeret
Az előgyártmányok típusai a gyártási technológiák alapján (hengerlés, húzás, kovácsolás, öntés)
Az előgyártmányok szabványos szállítási állapotai (alak, méret és hőkezeltség).
Az ipari anyagok csoportosítása
Az ipari anyagok tulajdonságai és felhasználási területei
Az alkatrészrajzok és összeállítási rajzok anyagjelölései
Az előírt anyag forgácsolhatóságának meghatározása anyagjelölés alapján, katalógus segítségével
Fémipari alapmegmunkálások
Az előrajzolás eszközei és módszerei
A darabolás eszközei és technológiái
Egyszerű lemezalakítások
Kézi forgácsolóeljárások
A furatmegmunkálás technológiái
Egyszerű kötések létrehozása (menetes kötés, szegecskötés, ragasztás, lágyforrasztás)
Hossz- és szögmérő eszközök alkalmazása
Az alak- és helyzettűrések ellenőrzési módszerei
A mérési eredmények dokumentálása, a kész alkatrészek minősítése
Projektmunka
A tantárgy témaköreiben elsajátított elméleti ismeretek és gyakorlati tevékenységek alkalmazása egy vagy több projektmunka keretében. A projekt(ek) megvalósítása során az alábbi tevékenységek elvégzése szükséges. Egy projekt az ágazati alapvizsga gyakorlati rész-ének előkészítését is szolgálhatja.
Témakörök:
A gyártás-előkészítés lépései:
‒ gyártmányelemzés
‒ alapanyagválasztás, segédanyagok választása
‒ a gyártás munkafázisainak és azok sorrendjének meghatározása
‒ megmunkálószerszámok és megmunkálógépek kiválasztása
A dokumentációban megadott alkatrészek elkészítése kézi és gépi megmunkálással
A megfelelő mérőeszközök kiválasztása, az alkatrészek ellenőrzése, minősítése
A szükséges gépészeti kötések elkészítése, összeszerelés, illesztés
Gyártmányellenőrzés a műszaki előírás követelményei szerint
A mérések, ellenőrzések, minősítések dokumentálása
A projektmunka dokumentumainak folyamatos vezetése
Prezentáció készítése az elvégzett projektmunkáról
Speciális alapozó ismeretek tanulási terület  324 óra
 Mechanika – gépelemek tantárgy  72 óra  (11. évf.)
A képzés órakeretének legalább 0%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Statika
A témakör a statika alaptételeivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Az erő fogalma, jellemzői, erőrendszerek
Síkbeli erőrendszerek eredője és egyensúlya
Tartók
Keresztmetszetek elsőrendű nyomatéka, összetett keresztmetszetek súlypontja
Dinamika
A témakör a dinamika alaptörvényével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Pontszerű test gyorsulása
Gyorsulás és erő, gyorsulás és tömeg viszonya
Járműdinamika: járműmozgást befolyásoló erők (ellenálláserő, vonó- és fékezőerő)
Szilárdságtan
A témakör a különböző szerkezetekre ható erőrendszerek közvetlen hatásait és ezek várha-tó eredményeit vizsgálja.
Az igénybevétel fogalma
Mechanikai feszültség
Egyszerű igénybevételek:
‒ Húzó és nyomó igénybevétel
‒ Hajlító igénybevétel
‒ Keresztmetszetek másodrendű nyomatékai és keresztmetszeti tényezői
‒ Nyíró igénybevétel
‒ Csavaró igénybevétel
‒ Összetett igénybevétel
Oldható kötések
A témakör a csavarmenetek származtatásával, fajtáival és alkalmazásával foglalkozik.
Csavarmenetek származtatása
Szabványos élesmenet
Kötőcsavarok és tartozékaik
Csavarkötések kialakításának módja és szerszámai
A csavar meghúzásának és oldásának nyomatékszükséglete
Kötőcsavarok szilárdsági méretezésének elve
Nem oldható kötések
Olyan kötésmódok, amelyeket általában külön kialakított kötőgépelem alkalmazása nélkül hozhatunk létre. Kivételt képeznek ez alól a szegecskötések.
Hegesztett kötések
Forrasztott kötések
Ragasztott kötések
Szegecskötések
Ék- és reteszkötések
Az ék- és reteszkötés témakör általában forgó tengelyeken elhelyezett nyomatékátvivő elemek (fogaskerekek, szíjtárcsák) elmozdulásának megakadályozására szolgáló szerkezeti elemek kialakításával, kiválasztásával foglalkozik.
Ékek, ékkötések
Kúpos és hengeres szegek
Reteszek, reteszkötések
Ékek és reteszek szilárdsági méretezése
Bordás kötés
Tengelyek és csapágyazásuk
A témakör a tengelyek feladatával, szerkezeti kialakításával, igénybevételével, valamint azok csapágyazásaival foglalkozik.
Tengelyek csoportosítása mozgásuk alapján
Tengelyek igénybevételei:
‒ Terhelési esetek
‒ Az anyagok kifáradása
A tengelyek csapágyazása:
‒ Siklócsapágyak
‒ Hordozócsapágyak
‒ Támasztócsapágyak
‒ Siklócsapágyak kenése
‒ Gördülőcsapágyak kiválasztásának szempontjai
‒ Gördülőcsapágy-típusok
Tengelykapcsolók
Az erőátviteli és mozgásátalakító rendszerek kinematikai láncolatában a forgatónyomaték továbbítására alkalmas szerkezeti elemekkel és azok szilárdsági ellenőrzésével foglalkozik.
Merev tengelykapcsolók
Rugalmas tengelykapcsolók
Hajlékony tengelykapcsolók
Oldható tengelykapcsolók
Mozgékony tengelykapcsolók
Súrlódó tengelykapcsolók
Fékek
A témakör a mozgó tömegek, járművek sebességének csökkentésére, álló helyzetben való rögzítésére alkalmas szerkezetek csoportosításával, szerkezeti kialakításával, működtetésével foglalkozik.
Energiaátalakulás fékezéskor
A fékek csoportosítása, jellemzői:
‒ Pofás fékek
‒ Tárcsafékek
‒ Kúpos fékek
‒ Lemezes fékek
‒ Szalagfékek
A fékek működtetése:
‒ Hidraulikus fékek
‒ Légfékek
‒ Villamos fékek
Kényszerhajtások
A témakör a tengelyek között kapcsolatot létesítő gépészeti egységgel, a hajtóművel, illetve azon belül - a különböző viszonylagos helyzetű tengelyek közötti kapcsolatot megvalósító, összetartozó elempárral - a hajtással foglalkozik.
Súrlódásos hajtások:
‒ Laposszíjhajtás
‒ Ékszíjhajtás
‒ Különleges ékszíjhajtások
Kényszerhajtások:
‒ Fogaskerékhajtás
‒ Csigahajtás
‒ Lánchajtás
‒ Fogasszíjhajtás
 Technológia tantárgy  36 óra  (11. évf)
A képzés órakeretének legalább 0%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.TémakörökÂ
 Vasötvözetek hőkezelése
Acélok hőkezelése:
‒ A teljes keresztmetszetre kiterjedő hőkezelés
‒ Felületi hőkezelés
Öntöttvasak hőkezelése:
‒ Szürkeöntvények hőkezelése
‒ Fehéröntvények hőkezelése
Anyagvizsgálatok
Szilárdsági vizsgálatok:
‒ Szakítóvizsgálat
‒ Keménységvizsgálat
‒ Törésmechanikai vizsgálat
‒ Fárasztóvizsgálat
Roncsolásmentes vizsgálatok
Öntéstechnológia
Öntéssel kapcsolatos alapfogalmak
Öntés homokformába
Öntés különleges öntőformába
Öntés állandó formába (kokillaöntés)
Öntvénytisztítás
Fémek képlékeny alakítása
Alapfogalmak
Kovácsolás és sajtolás műveletei
Hengerlés
Sajtolás
Mélyhúzás
Porkohászat
Forgácsolás
A forgácsolás elmélete
A forgácsolási adatok megválasztása
Forgácsolóeljárások:
‒ Esztergálás
‒ Gyalulás és vésés
‒ Üregelés
‒ Furatmegmunkálás
‒ Marás
‒ Köszörülés
Korrózió elleni védelem
A témakör a korrózió elleni védelem anyagaival és módszereivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témaköröket dolgozza fel:
Korrózióval kapcsolatos alapfogalmak
Előkészítés a felületvédelemre
Fémes bevonatok készítése
Nemfémes bevonatok készítése, műanyagozás
Egyéb fémek és ötvözeteik
A témakör a színesfémekkel és ötvözeteikkel, valamint a könnyűfémekkel és ötvözeteikkel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Réz és ötvözetei
Egyéb fémek
Nemesfémek
Alumínium és ötvözeteiÂ
Elektrotechnika tantárgy  216 óra  (11-12. évf.) 108/108 óra
A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.Témakörök
Egyenáramú hálózatok, energiaforrások
Az egyenáramú hálózatok, energiaforrások témakör az egyenáramú hálózatok szerkezeti elemeivel, azok tulajdonságaival és törvényszerűségeivel foglalkozik. Részletesen foglalkozik az energiaforrások áram-, feszültség- és teljesítményviszonyaival.
Villamosságtani alapfogalmak: villamos tér és feszültség, elektromos áram, ellenállás
Egyenáramú hálózatok:
‒ Áramkörök
‒ Ohm törvénye
‒ Villamos hálózatok
‒ Ellenállás-hálózatok eredő ellenállása
‒ Nevezetes hálózatok (feszültségosztás törvénye, áramosztás törvénye)
Energiaforrások
Munka, teljesítmény és hatásfok
Generátorok kapcsolása és üzemi állapotai:
‒ Ideális és valóságos generátor
‒ Feszültséggenerátorok helyettesítő kapcsolása
‒ Feszültséggenerátorok üzemi állapotai
‒ Feszültséggenerátorok kapcsolása
Generátorok helyettesítő képei
A szuperpozíció tétele
Generátorok teljesítményviszonyai
A villamos áram hatásai
A témakör a villamos áram hő-, vegyi és élettani hatásait foglalja össze.
Az áram hőhatása:
‒ A villamos energia hőegyenértéke
‒ A hőhatás alkalmazásai: fűtés, izzólámpák, vezetékek melegedése, biztosítók
Az áram vegyi hatása:
‒ Folyadékok vezetése
‒ Faraday törvénye
‒ Elektrokémiai energiaforrások
Az áram élettani hatásai
‒ Az áramütés mértékét befolyásoló elektromos és nem elektromos tényezők
Az áram mágneses hatása
Villamos és mágneses tér
A témakör a villamos és a mágneses terek jellemzőivel, a kondenzátorok és a tekercsek viselkedésével foglalkozik egyenáramú körökben.
Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A villamos tér jelenségei:
‒ Erőhatások villamos térben
‒ A villamos tér jelenségei
‒ Az elektromos térerősség és az anyag kapcsolata
‒ Anyagok viselkedése villamos térben
‒ Kapacitás
‒ Kondenzátor
‒ Síkkondenzátor
‒ Kondenzátorok fajtái
‒ A kondenzátor energiája és veszteségei
‒ Kondenzátorok kapcsolásai
‒ A kondenzátor töltési és kisütési folyamatai
Mágneses tér:
‒ Az állandó mágnes tere
‒ Mágneses indukció
‒ Árammal létrehozott terek
‒ A mágneses teret jellemző mennyiségek: mágneses indukció és fluxus, gerjesztés, mágneses térerősség, mágneses permeabilitás
‒ Az anyagok viselkedése mágneses térben: anyagok csoportosítása ïr szerint, mágnesezési görbe, anyagok csoportosítása Hc szerint
‒ Mágneses körök
‒ Erőhatások mágneses térben
Indukciós jelenségek
A témakör az indukciós jelenségek megjelenési formáival, azok törvényszerűségeivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Indukciótörvény
Mozgási és nyugalmi indukció
Örvényáramok
Kölcsönös indukció
Az induktivitás energiája
Az induktivitások kapcsolásai
Induktivitás viselkedése az áramkörben:
‒ Folyamatok bekapcsoláskor
‒ Folyamatok kikapcsoláskor
Az elektromágneses indukció felhasználása
Váltakozó áramú hálózatok
A váltakozó áramú hálózatok a váltakozó áram és feszültség jellemzőivel, az áramkörben lévő ellenállások, kondenzátorok és tekercsek okozta törvényszerűségeivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Váltakozó feszültség és áram:
‒ Váltakozó mennyiségek ábrázolása
‒ Váltakozó mennyiségek összegzése
Ellenállás a váltakozó áramkörben:
‒ Fázisviszonyok
‒ A váltakozó feszültség effektív értéke
‒ Elektrolitikus és abszolút középérték
Reaktanciák:
‒ Induktivitás az áramkörben
‒ Fáziseltérés a feszültség és az áramerősség között
‒ Az induktív fogyasztó teljesítménye
‒ Induktív reaktancia
‒ Kondenzátor az áramkörben
‒ A kapacitív fogyasztó teljesítménye
‒ A kondenzátor reaktanciája
Impedancia és admittancia
Összetett váltakozó áramkörök:
‒ Soros R-L kapcsolás
‒ Párhuzamos R-L kapcsolás
‒ Soros R-C kapcsolás
‒ Párhuzamos R-C kapcsolás
‒ Soros R-L-C áramkör
‒ Soros rezgőkör
‒ Párhuzamos R-L-C áramkör
‒ Párhuzamos rezgőkör
Teljesítmények a váltakozó áramkörben
Fázisjavítás
Többfázisú hálózatok, villamos gépek
A témakör a többfázisú, ezen belül a háromfázisú csillag- és háromszögkapcsolás jellem-zőivel és teljesítményviszonyaival foglalkozik. Tárgyalja továbbá a villamos gépeken belül a transzformátorok, a váltakozó áramú generátorok és motorok, valamint az egyenáramú generátorok és motorok működési elvét. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Többfázisú hálózatok:
‒ Csillagkapcsolás
‒ Háromszögkapcsolás
Villamos gépek:
‒ Transzformátorok elvi felépítése, működése, veszteségei, műszaki jellemzői
‒ Váltakozó áramú generátorok: egyfázisú, háromfázisú
‒ Egyenáramú generátorok szerkezete, működése, gerjesztési lehetőségei
‒ Egyenáramú motorok szerkezete, működése, gerjesztési lehetőségei
‒ Váltakozó áramú motorok
‒ Háromfázisú aszinkronmotorok
Félvezető áramköri elemek
A témakör a legfontosabb félvezető áramköri elemek szerkezeti felépítésével, működési elvével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Félvezetők fizikája:
‒ A félvezető anyagok tulajdonságai
‒ A félvezető dióda felépítése és működése
‒ A félvezető diódák típusai: egyenirányító diódák, Zener-diódák
Bipoláris tranzisztorok:
‒ A bipoláris tranzisztor felépítése
‒ A bipoláris tranzisztor működése és jellemzői
‒ A bipoláris tranzisztor alapegyenletei, alapkapcsolásai, jelleggörbéi
Unipoláris tranzisztorok:
‒ Záróréteges térvezérlésű tranzisztorok jellemzői
‒ MOSFET-tranzisztorok
Különleges félvezető eszközök:
‒ Négyrétegű dióda
‒ Tirisztor
Optoelektronikai alkatrészek:
‒ Fotoellenállás
‒ Fotodiódák
‒ Fénykibocsátó dióda
Analóg alapáramkörök
A témakör az egyenirányító kapcsolásokkal foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dol-gozza fel:
‒ Egyutas egyenirányítók
‒ Kétutas egyenirányítók
‒ Középleágazásos, kétutas egyenirányítók
‒ Hídkapcsolású (Graetz-kapcsolású) kétutas egyenirányítók
Impulzustechnikai és digitális áramkörök
A témakör az impulzusok jellemzőivel, az impulzusformáló és impulzus-előállító áramkö-rök elvi működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Az impulzusok jellemzői
Impulzusformáló áramkörök
Diódás vágóáramkörök
Impulzus-előállító áramkörök
Logikai alapfogalmak:
‒ Analóg és digitális mennyiségek
‒ Kettes számrendszer
‒ Az információ kódolása
‒ Logikai függvények
Motorkerékpár-mechatronikai ismeretek tanulási terület 612 ó
(11-12. évf.)Â Â 252/360 óra
Motorkerékpár-szerkezettan tantárgy  468 óra 198/270 óra
4T motorok szerkezete és működése
A témakör a 4T motorok szerkezeti felépítésével, működési jellemzőivel és a motor működéséhez szükséges segédberendezések működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A négyütemű benzinmotor szerkezeti felépítése, működése:
‒ Szerkezet
‒ Négyütemű működésmód
‒ Az égési folyamat
‒ Indikátordiagram és vezérlési diagram
‒ Motorjelleggörbék, motorjellemzők
‒ kompresszió beállítása, vezérlés fokolása
Henger- és forgattyús hajtómű:
‒ Dugattyú
‒ Dugattyúcsapszeg
‒ Dugattyúgyűrű
‒ Hajtórúd
‒ Forgattyús tengely
‒ Henger, hengerfej, forgattyúház
‒ Forgattyús hajtómű mozgásviszonyai, tömegerők
Motorvezérlés:
‒ Szelepek és tartozékaik
‒ Vezérműtengely
‒ Változó- és kényszer-szelepvezérlések
Teljesítménymérés, motorbeállítások finomhangolása
Tüzelőanyag-ellátó rendszer:
‒ Karburátor
‒ Benzinbefecskendezés
Többhengeres motorok szinkronizálása, szívó- és kipufogórendszer nyomásgörbéinek elemzése
Kipufogórendszer:
‒ Katalizátor
‒ Lambdaszonda, széles sávú labdaszonda
‒ Kipufogórendszer, PAIR, EXUP
Gyújtások, gyújtásrendszerek:
‒ Gyújtórendszer felépítése, működése
‒ Elektronikus gyújtórendszerek belső felépítése, kapcsolásai
‒ Kopogásdetektoros gyújtások
Kenés
Hűtés
2T motorok szerkezete és működése
A témakör a 2T motorok szerkezeti felépítésével, működési jellemzőivel és a motor működéséhez szükséges segédberendezések működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A 2T motor szerkezeti felépítése, működése
A 2T motor alkatrészeinek sajátosságai
A 2T benzinmotor:
Öblítési eljárások
Szívó- és kipufogórendszer méretezése
Tengelykapcsoló és primer hajtás
A témakör a tengelykapcsoló és a primer hajtás szerkezeti kialakításával és működtetésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A tengelykapcsoló szerkezeti kialakítása, fajtái:
‒ Száraz és nedves többtárcsás tengelykapcsoló
‒ Csavarrugós tengelykapcsoló
‒ Tányérrugós tengelykapcsoló
‒ Szervo- és csúszókuplungok
‒ Primer lánc- és fogaskerékhajtás
‒ A tengelykapcsoló működtetése
Nyomatékváltó
A témakör a nyomatékváltó és kapcsolószerkezetei kialakításával és vezérlésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Szekvenciális nyomatékváltók:
‒ Váltószerkezetek
‒ Kapcsolómechanizmusok
‒ Kapcsolássegítő váltóelektronikák
‒ Váltófokozat és áttételek meghatározása, fűrészdiagramm
Automata (szíjhajtású) váltók és vezérlésük
DSG-váltók és vezérlésük
Bolygókerekes hajtóművek
Erőátviteli berendezések
A témakör a szekunder hajtás elemei, a kardántengelyek, a tengelyek csuklói és a tengelyhajtás szerkezeti felépítésével, működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Szekunder hajtás
Kardántengelyek, csuklók, szöghibák és hatásuk
Rugózás és kerékfelfüggesztés
A témakör a motorkerékpároknál alkalmazott rugózási megoldásokkal, lengéscsillapítókkal és kerékfelfüggesztéssel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Rugózás:
‒ Acélrugók (rugóelőfeszítés állítók)
Lengéscsillapítók:
‒ Egycsöves gáztöltésű lengéscsillapítók
‒ Kétcsöves gáztöltésű lengéscsillapítók
‒ Más elemekkel kombinált lengéscsillapítók
‒ Rugókiválasztás
‒ Lengéscsillapítók mérése, beállítása, finomhangolása
Kerékfelfüggesztés:
‒ Első futóművek
‒ Hátsó futóművek
Kormányzás
A témakör a kerékgeometriával, a kormányszervek szerkezeti változataival foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Kerékgeometria:
‒ Kerékdőlés
‒ Utánfutás
Kormányszervek:
‒ Villahidak
‒ Kormánycsutkák
‒ Kormánykarok
Kormány-lengéscsillapítók:
‒ Hidraulikus működtetésű
‒ Elektromos
Fékek, kerekek és gumiabroncsok
A témakör a motorkerékpárok sebességének csökkentésére, álló helyzetben való rögzítésére alkalmas szerkezetek csoportosításával, működésével, szerkezeti kialakításával, valamint a kerekek és gumiabroncsok szerkezeti kialakításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Hidraulikus fékek:
‒ Főfékhengerek
‒ Kétkörös hidraulikus fékrendszerek
‒ Fékerőelosztók
‒ Dobfék
‒ Tárcsafék
‒ ABS-rendszerek
Fékasszisztensek
Kerekek felépítése:
‒ Kerékagymegoldások
‒ Keréktárcsa
Gumiabroncsok szerkezete
Gumiabroncsok méretmegadása
Szakmai számítások
A témakör a motorkerékpár-szerkezettan témaköréhez kapcsolódó szakmai számítási feladatokat dolgozza fel.
Motorjellemzők számítása:
‒ Motorteljesítmény-számítás
‒ A motor fajlagos mutatóinak meghatározása
‒ A motor hatásfokai
Motorvezérlési időpontok, szelepnyitási időpontok, gázáramlási sebességek számítása
A dugattyú mozgásegyenletei
A dugattyúra ható erők:
‒ Gázerők
‒ Tömegerők
Motorfékpadi mérésekkel kapcsolatos számítások
Tüzelőanyag-fogyasztás, levegőszükséglet
Hajtóműjellemzők számítása:
‒ Tengelykapcsolóval átvihető nyomaték meghatározása, tengelykapcsoló-tárcsa kiválasztása
‒ Áttételszámítások hagyományos és bolygóműves nyomatékváltóknál
‒ Járművek menetellenállásai, azok teljesítményszükséglete
‒ Menetteljesítmény és vonóerő meghatározása
‒ Fékezéssel kapcsolatos számítási feladatok
Motorkerékpár-villamosság és -elektronika tantárgy 144 óra
(11-12.évf.)Â Â Â Â 54/90 óraA képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
A motorkerékpár villamos hálózata
A témakör a motorkerékpár villamos hálózatának felépítésével, jellemzőivel, a villamos hálózat üzemével, az áramkör szerkezeti elemeivel, valamint a hálózatban előforduló lehetséges hibák feltárásával és javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A hálózat felépítése
A hálózat jellemzői
A villamos hálózat üzeme
Áramvezetők, -kapcsolók, -biztosítók és kiválasztásuk
Hibakeresés és -javítás a villamos hálózatban
Digitális multiméterek működése, méréselmélet
Oszcilloszkópos mérések:
‒ Analóg
‒ Digitális
Egyszerűbb elektronikák építése
Motorkerékpár-indítóakkumulátorok
A témakör az indítóakkumulátorok szerkezeti felépítésével, működésével, jellemzőivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A savas akkumulátor szerkezeti felépítése, működése
A zselés akkumulátorok szerkezeti felépítése és működése
Az indítóakkumulátorok jellemzői
Az akkumulátorok töltése, kisütése, töltőberendezések
Korszerű indítóakkumulátorok
Váltakozó áramú generátorok
A témakör a motorkerékpárok belső égésű motorjainál alkalmazott váltakozó áramú gene-rátorok szerkezeti felépítésével, működésével, javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A generátor feladata, követelmények
Fizikai alapfogalmak
A váltakozó áramú generátor működési elve
A váltakozó áramú generátor szerkezeti felépítése
Üzemi tulajdonságok
A váltakozó áramú generátor feszültségszabályozása
A váltakozó áramú generátor hibafeltárása, javítása
Indítómotorok és indítószerkezetek
A témakör a belső égésű motoroknál alkalmazott indítómotorok és indítószerkezetek működési elvével, az indítást engedélyező áramkörökkel, az indítószerkezet típusaival és javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Az indítómotor feladata, konstrukciós követelmények
Az indítómotor villamos jellemzői
Az indítómotor típusai:
‒ Állandó mágnesű indítómotor
‒ Soros gerjesztésű, belső áttételű indítómotor
Toló fogaskerekes indítómotor Az indítómotorok hibái, javítása
Az indítószerkezetek hibái, javítása
Indítást engedélyező áramkörök
Gyújtóberendezések
A témakör a benzinmotoroknál alkalmazott gyújtóberendezések szerkezeti felépítésével, működésével, valamint az indítássegítőkkel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A gyújtórendszerek feladata:
‒ A gyújtás feladata
‒ A gyújtórendszer feladata
‒ A gyújtás alapfogalmai
Áram- és feszültségváltozások a gyújtórendszerben:
‒ A primer áram változása az idő függvényében
‒ A primer feszültség változása az idő függvényében
‒ A szekunder feszültség változása az idő függvényében
A gyújtórendszerek szerkezeti elemei:
‒ Gyújtótekercs
‒ Gyújtógyertya
‒ Gyújtásjeladók
Gyújtórendszerek:
‒ Elosztó nélküli gyújtásrendszerek
Világító- és jelzőberendezések
A témakör a motorkerékpárok világító- és fényjelző berendezéseinél alkalmazott technikai megoldásokkal, a fényszórók kialakításával, a világítóberendezések villamos hálózatával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A világító- és fényjelző berendezések feladata, követelmények
Fénytani és világítástechnikai alapfogalmak, a világítóberendezések előírásai
Fényforrások, felületek és optikai elemek
Fényszórók
Jelző- és kiegészítő fények
A világítóberendezések villamos hálózata
Motor- és egyéb irányítórendszerek
A témakör a benzinmotoroknál alkalmazott, összetett elektronikus motorirányító rendszereket és egyéb irányítórendszereket tárgyalja. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Motronic motorirányítás:
‒ Üzemi jellemzők érzékelése
‒ Üzemi adatok feldolgozása
‒ Végrehajtó-, beavatkozóelemek
‒ A levegőrendszer elemei
‒ A tüzelőanyag-rendszer elemei
‒ A gyújtásrendszer részei
‒ A kipufogógáz-tisztító rendszer részei
A fedélzeti diagnosztika részei:
‒ Üzemi adatok
Motorhűtő ventilátor
Szenzorok
Vezérlőegység
Elektronikus vezérlés és szabályozás
Az ABS-rendszerek elektronikus irányítóegységei:
‒ Jeladók
‒ Beavatkozók
A témakör a motorkerékpár-villamosság és -elektronika tantárgy keretén belül előforduló számítási feladatokat dolgozza fel.
A motorkerékpár villamos hálózatával kapcsolatos számítási feladatok:
‒ Vezetékméretezés
‒ Energiaegyensúly-vizsgálat
‒ Az akkumulátor töltöttségére és egyéb jellemzőire vonatkozó számítási feladatok
Gyújtással kapcsolatos feladatok
Indítómotorral és indítórendszerrel kapcsolatos feladatok
Generátorral kapcsolatos számítási feladatok
Befecskendezéssel kapcsolatos feladatok
Félvezetőkkel kapcsolatos számítási feladatok
Verseny-motorkerékpárok speciális ismeretei tanulási terület 217 óra  (13. évf.)
Versenymotor technika tantárgy  124 óra
A képzés órakeretének 100%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Motor- és erőátviteli versenytechnikai specialitások
A 2T vezérlés módosításai és hatásaik, perifériák
A 4T vezérlés módosításai és hatásaik, perifériák
Kompresszióviszony-módosítások
Felületi bevonatok
Tengelykapcsolók, áttervezésük
Szervo- és csúszó tengelykapcsolók
Nyomatékváltók áttételeinek módosítása
Szekunder hajtások módosításai
Versenyfutóművek
Versenyfutóművek ismertetése, szerelése, tesztelése, beállítása
Lengéscsillapítók szerelése, precíziós beállítása
Rugóerőmérések, versenyrugók kiválasztása
Versenykezelőszervek
Kormányok, kormánykarok
Kuplung- és fékkarok
Versenylábtartók és működtető mechanizmusok
Versenyfékszerkezetek és -gumiabroncsok
Fékszerkezetek átalakításai
Fékbetétek, féktárcsák, fékcsövek, fékfolyadékok
Tervszerű karbantartások
Versenygumiabroncsok
Méretjelölések
Gumikeverékek, működési hőmérsékletek
Guminyomások
Gumimelegítők, a melegítés technikája
Versenymotor elektronika  93 óra  (13. évf.)
Telemetriai rendszerek felépítése, telepítése
Telemetria-Data recording rendszerek telepítése, feladata, gyári műszerfal és az azt kiváltó kombinált műszerfalak összehasonlítása, szükséges és opcionális kijelezhető információk
Műszerfalak, szenzorok, beavatkozók,
szenzorok kalibrálási lépései
Telemetriai adatelemzések
Méréselméleti alapok, adatelemzések, , logikai kapcsolatok az egyes mérhető értékek között, mérési hibák kiszűrése,
Egyes beállítások hatása a köridőre
Versenyelektronikák
Komplett versenyrendszerek, egyedi kábelkötegek készítése, speciális követelmények
Kiegészítő elektronikák telepítése, finomhangolása, gyárilag nem kialakított beavatkozási lehetőségek, bővítések hatása a versenymotorok működésére.
Motorkerékpár-karbantartás és -diagnosztika tanulási terület
465 óra  (13. évf.)Motorkerékpár-diagnosztika tantárgy  263 óra
Belsőégésű motorok diagnosztikája
A diagnosztika alapfogalmai:
Műszaki diagnosztika
Gépjármű-diagnosztika
Hengertömítettség- és hengerüzem-összehasonlító vizsgálatok:
A hengertömítettség- és a hengerüzem-összehasonlító vizsgálatok csoportosítása
Kompresszió-végnyomás mérése
Nyomásveszteség mérése
Elektronikus relatív kompresszió mérése
A levegőellátó és a kipufogórendszer vizsgálata:
A levegőellátó rendszer vizsgálata
A kipufogórendszer vizsgálata
Tüzelőanyag-ellátó és gyújtásrendszerek diagnosztikája
OBD, EOBD fedélzeti diagnosztika:
Kipufogógáz-technika és fedélzeti állapotfelügyelet
A katalizátor és a lambdaszonda fedélzeti állapotfelügyelete
Az égéskimaradás fedélzeti állapotfelügyelete
Szekunderlevegő-rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete
A tüzelőanyaggőz-kipárolgásgátló rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete
Az OBD-csatlakozó
Kommunikáció
Rendszerteszter
A rendszerteszter vizsgálati üzemmódjai
Hibakódok
Hibatárolás
Hibakódok törlése
A hibajelző lámpa aktiválása
Az Otto-motorok gázelemzése:
A gázelemzés alapjai
A vizsgált emissziós komponensek
A mérőműszerek felépítése és működése
Mért jellemzők
Hatósági környezetvédelmi felülvizsgálat
A hagyományos Otto-motorok felülvizsgálata
Szabályozott keverékképzésű, katalizátoros motorkerékpárok felülvizsgálata
Szabályozott keverékképzésű, katalizátoros, OBD-rendszerrel felszerelt motorok felül-vizsgálata
Gázemisszió-diagnosztika
CO-korrigált mérés
ΔHC-mérés
Tüzelőanyag-fogyasztás mérése:
Az elfogyasztott tüzelőanyag mennyiségének mérése
A fogyasztás mérése
A megtett út, illetve a sebesség mérése
Országúti fogyasztás mérése
Próbapadi fogyasztás mérése
A görgős teljesítménymérő próbapadok felépítése, működési elve, mérés előkészítése és lebonyolítása
Mérés, kiértékelés
Elektronikus rendszerek diagnosztikája
Soros diagnosztika
Ellenőrzési feladatcsoportok
A rendszerteszterek és a diagnosztikai csatlakozó
Vezetőtájékoztatás
A fedélzeti diagnosztika áramkörvizsgálata
Párhuzamos diagnosztika
Beavatkozóteszt
Perifériadiagnosztika
Belső égésű motorok irányítórendszereinek diagnosztikai vizsgálata
Elektronikusan vezérelt váltók diagnosztikai vizsgálata
ABS-rendszerek diagnosztikai vizsgálata
Vezetőtámogató rendszerek diagnosztikai vizsgálata
Egyéb rendszerek diagnosztikai vizsgálata
Gyújtásvizsgálat
A gyújtásidőzítés ellenőrzése
A villamosenergia-változás folyamatának diagnosztikai ellenőrzése a gyújtórendszerben
Az oszcilloszkópos gyújtásdiagnosztika áttekintő mérési technológiája
Mechanikus megszakítóval vezérelt gyújtás
Primeráram-vezérelt, elektromos gyújtás
Az oszcilloszkópos gyújtásvizsgáló műszeregység csatlakoztatása
A gyújtásvizsgáló analóg oszcilloszkóp felépítése és csatlakoztatása a hagyományos gyúj-tórendszerhez
Csatlakoztatás elosztó nélküli gyújtórendszerekhez
Töltésrendszerek és indítórendszer diagnosztikája
Az áramellátó és indítórendszer diagnosztikája
Az akkumulátor indítóképességének vizsgálata
Az indítórendszer komplex vizsgálata
A generátor vizsgálata
A szabályozott feszültség mérése
Fékrendszerek diagnosztikája
A fékvizsgálat módszereinek csoportosítása
A minősítés elméleti alapjai
A görgős fékerőmérő próbapad
Görgős fékerőmérő próbapadi méréssel végzett fékminősítés
A kerékfékszerkezet működésének hatásossága
A kerékfékszerkezet erőingadozása
A fékvizsgálat végrehajtása
A fékrendszer hatósági vizsgálati technológiája
A fékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés
Motorkerékpárok vizsgálati technológiája
Lengéscsillapítók vizsgálata
A mérés eredményét befolyásoló tényezők
Futómű diagnosztikája
A futóműbemérés vonatkozási rendszere
Kerékbeállítási paraméterek
A tengelyhelyzet hibái
Futómű-ellenőrző műszerek
Méréstechnikai alapelvek
A korszerű futómű-ellenőrző műszerek felépítése
A mérőfejek felfogatása
Futóművek bemérése:
Előkészítő munkák a futóműbemérés előtt
Futóműmérés
Egyenesfutás beállítása
Különleges mérési eljárások
Különleges mérőműszerek
Fényvetők diagnosztikája
A fénykéve optikai tengelyének előírásos helyzete
A diagnosztikai ellenőrzés technológiája
A mérőhely és a motorkerékpár előkészítése
A kamera tájolása a gépkocsihoz
Az ellenőrzés műveletei
CAN-busz rendszerek diagnosztikája
Soros adatkommunikációs rendszereken végzett diagnosztikai vizsgálatok
CAN-hálózatok diagnosztikai vizsgálata:
A hálózatra vonatkozó hibakódok olvasása, törlése
Ellenállás- és feszültségmérések a CAN-hálózatban
Oszcilloszkópos vizsgálatok
Motorkerékpár karbantartása tantárgy    202 óra  (13. évf.)
Motorkerékpár-adatbázisok
Motorkerékpár-adatbázisok használata
Nyomtatott adatbázisok
Számítógépes adatbázisok (Moto-data)
A gépjármű és főegységeinek azonosítása:
Vázszám azonosítása
Motorszám azonosítása
Típusbizonyítvány tartalma
Általános motorkerékpár-adatbázisok használata:
Számítógépes adatbázisok kezelése, adatok kinyerése
Adatbázisok tartalma
Motorkerékpár beazonosítása, adatainak rögzítése a munkadokumentumban
Gyári alkatrészeket azonosító adatbázisok kezelése:
Az alkatrész-azonosítás logikai sorrendje
Nyomtatott alapú adatbázisok
Elektronikus adatbázisok
Villamos kapcsolási rajz és adatgyűjtemények használata:
Motorkerékpár villamos hálózatának beazonosítása villamos kapcsolási rajz alapján
Villamos szerkezeti egységek azonosítása
Motorkerékpár villamos hálózatának csatlakozóponti azonosítása Moto-data dokumentáció alapján
Járműjavítási utasítások kezelése:
Járműjavítási, beállítási utasítások kezelése, értelmezése
Futómű-, járműkerék- és gumiabroncs-adatbázisok kezelése
Futóműadatok azonosítása
Adott típusra előírt gumiabroncs azonosítása, kiválasztása
Motorkerékpár kárfelvételi, biztosítási és értékesítési dokumentációi
Biztosítási, kárfelvételi dokumentáció kezelése (Audatex)
Értékesítési dokumentáció (Eurotax)
Használt motorkerékpárok állapotlapjai
A motorkerékpár és fődarabjai bontási technológiájának dokumentációi
A tulajdonjog ellenőrzése
A motorkerékpár okmányainak ellenőrzése
A bontási szerződés
A hatóságok felé tett intézkedések
Veszélyes anyagok kezelése, adminisztrációja
Ápolási- és szervizműveletek
Ápolási műveletek:
Mosás, ápolás
Kenési műveletek
Különféle szintellenőrzések és utántöltések
Különböző folyadékok és tulajdonságaik
Szervizműveletek:
„0†revízió
Garanciális felülvizsgálatok
Időszakos karbantartási vizsgálatok
Garancián túli vizsgálatok
Esetenkénti felülvizsgálatok
Rendszeres felülvizsgálatok
Napi gondozás vagy vizsgálat
Szemleműveletek
Motorkerékpár-vizsgálati műveletek
Hatósági felülvizsgálat
Rendeletek, előírások, szabályzatok, utasítások:
5/1990. (IV.12.) KÖHÉM-rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról (és a ren-delet módosításai)
6/1990. (IV.12.) KÖHÉM-rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forga-lomban tartásának műszaki feltételeiről (és a rendelet módosításai)
Egyéb előírások
Forgalmi engedély
Fogalommeghatározások:
Járműkategóriák
Műszaki jellemzők
Típusbizonyítvány
Járművek összeépítése
Időszakos vizsgálat, érvényességi idő
Járműalkatrészek, tartozékok jóváhagyása
A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat általános technológiája, amely magában foglalja a következők ellenőrzését: okmányok, a motorkerékpár azonosítása, tükrök, hangjelzés, műszerek, sebességmérő, sebességkorlátozó, zavarszűrés, tartozékok, világító-berendezés, fényjelző berendezés, visszajelzés/kapcsolók, fényvisszaverők, áramforrás, kormányozhatóság, kormánymű-lengéscsillapítás, fékműködés, jelzések, fékcsövek, kerék-fékszerkezet, tengelyek/felfüggesztés, gumiabroncsok, keréktárcsák, csapágyazás, váz/segédváz, ülések, idomzat, erőátvitel, méretek, tüzelőanyag-ellátó berendezés, kipufo-górendszer/környezetvédelem, megkülönböztető, figyelmeztető lámpák vizsgálata
Minősítés
Egyes járművizsgálatok részletes technológiai műveletei:
A fékberendezés görgős fékerőmérő próbapadon történő vizsgálata
A fényszóró ellenőrzésének művelete
A lengéscsillapítás vizsgálatának technológiai műveletei
A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának vizsgálata
A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának mérése
Közeltéri zajszintmérés
A tanúsítvány tartalma, kitöltése
A műszaki adatlap tartalma
Gépjármű-mechatronikai ismeretek tanulási terület a Szerviz, és a Gyártás szakmairányok számára  (11-12. évf) 540/562 óra
Gépjármű-szerkezettan tantárgy   (11-12. évf.) 216/144 óra
A képzés órakeretének legalább 55%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Benzinmotorok szerkezete és működése
A témakör a benzinmotorok szerkezeti felépítésével, működési jellemzőivel és a motor működéséhez szükséges segédberendezések működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
‒ Forgattyús tengely, kéttömegű lendkerék
‒ Lambdaszonda
‒ Kipufogórendszer
A kétütemű benzinmotor:
‒ Szerkezet és működés
‒ Öblítési eljárások
Dízelmotorok szerkezete és működése
A témakör a dízelmotor szerkezeti felépítésével, működési jellemzőivel és a motor műkö-déséhez szükséges segédberendezések működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi té-mákat dolgozza fel:
A négyütemű dízelmotor szerkezeti felépítése, működése
A dízelmotor alkatrészeinek sajátosságai
Befecskendezési eljárások:
‒ Elosztórendszerű befecskendező szivattyú
‒ Közös nyomásterű befecskendező rendszerek
‒ Dízelmotorok elektronikus vezérlése
Tengelykapcsoló
A témakör a főtengelykapcsoló szerkezeti kialakításával és működtetésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
‒ Egytárcsás tengelykapcsoló
‒ Csavarrugós
‒ Tányérrugós
A tengelykapcsoló működtetése
A témakör a nyomatékváltó és kapcsolószerkezetei kialakításával és azok vezérlésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Szinkronizáló szerkezettel ellátott nyomatékváltók:
‒ Azonos tengelyű nyomatékváltók
‒ Nem azonos tengelyű (indirekt) nyomatékváltók
Automataváltók és vezérlésük
DSG-, MMT-váltók és vezérlésük
Közlőművek, tengelyhajtás, differenciálmű
A témakör a kardántengelyek, az első és hátsó tengelyek csuklói és a tengelyhajtás (differenciálmű) szerkezeti felépítésével, működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Kardántengelyek, keréktengelyek, csuklók
Féltengelyek
Differenciálmű:
‒ Kúpkerekes differenciálművek
‒ Differenciálzárak (kapcsolható, önzáró)
Összkerékhajtás
A témakör a gépkocsiknál alkalmazott rugózási megoldásokkal, a lengéscsillapítókkal és a kerékfelfüggesztéssel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
‒ Acélrugók (laprugók, csavarrugók, torziósrugók, gázrugók, gumirugók)
Lengéscsillapító:
‒ Egycsöves gáztöltésű
‒ Kétcsöves gáztöltésű
‒ Merev
‒ Független
A témakör a kerékgeometriával, a kormányművek szerkezeti változataivalfoglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
‒ Csapterpesztés
‒ Kormánylegördülési sugár
Kormányművek:
‒ Fogasléces
‒ Globoidcsigás
‒ Golyósoros
Szervokormányművek:
‒ Elektromos szervokormányművek
A témakör a járművek sebességének csökkentésére, álló helyzetben való rögzítésére alkalmas szerkezetek csoportosításával, működésével, szerkezeti kialakításával, valamint a kerekek és gumiabroncsok szerkezeti kialakításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
‒ Főfékhenger
‒ Fékrásegítő
‒ ABS-, ASR-, ESP-rendszerek
Tartósfékrendszerek, retarderek
Légfékszerkezetek
‒ Kerékpánt
A témakör a gépjárműszerkezetek témaköréhez kapcsolódó szakmai számítási feladatokat dolgozza fel.
Tüzelőanyag-fogyasztás, levegőszükséglet, kenőolaj-fogyasztás számítása
‒ Tengelykapcsolóval átvihető nyomaték meghatározása, tengelykapcsolótárcsa kivá-lasztása
Gépjármű-villamosság és -elektronika tantárgy (11. évf.) Â
180/196 óra
A gépjármű villamos hálózata
A témakör a gépjármű villamos hálózatának felépítésével, jellemzőivel, a villamos hálózat üzemével, az áramkör szerkezeti elemeivel, valamint a hálózatban előforduló lehetséges hibák feltárásával és azok javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Áramvezetők, kapcsolók, biztosítók
Hibakeresés és javítás a villamos hálózatban
Gépjármű-indítóakkumulátorok
Korszerű indítóakkumulátorok.
A témakör a hagyományos belsőégésű motoroknál alkalmazott váltakozó áramú generátorok szerkezeti felépítésével, működésével, javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Indítómotorok
A témakör a belsőégésű motoroknál alkalmazott indítómotorok működési elvével, az indítómotor típusaival és javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
‒ Csúszó fogaskerekes indítómotor
Vegyes gerjesztésű
Állandó mágnesű
Soros gerjesztésű, belső áttételű
‒ Toló fogaskerekes indítómotor
Az indítómotorok hibái, javítása
Gyújtóberendezések, indítássegélyek
A témakör a benzinmotoroknál alkalmazott gyújtóberendezések szerkezeti felépítésével, működésével, valamint a dízelmotoroknál használt indítássegélyekkel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
Áram és feszültségváltozások a gyújtórendszerben:
‒ Gyújtáselosztó
‒ Elosztós gyújtórendszerek
Indítássegély dízelmotorok részére:
‒ Az izzítás szükségessége
‒ Az izzógyertya
‒ Az izzítás vezérlése
A témakör a gépjárműveken alkalmazott világító- és fényjelző berendezéseknél alkalmazott technikai megoldásaival, a fényszórók kialakításával, a világítóberendezések villamos hálózatával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:
A világító és fényjelző berendezések feladata, követelmények
Motor- és egyéb irányító rendszerek
A témakör a benzin- és a dízelmotoroknál alkalmazott, összetett elektronikus motorirányító rendszereket és egyéb irányítórendszereket tárgyalja. Ezen belül az alábbi témákat dolgoz-za fel:
‒ Végrehajtó (beavatkozó) elemek
M-Motronic rendszer:
‒ Mellékaggregátok
Motorhűtőventilátor
Klímakompresszor
ME-Motronic rendszer
MED-Motronic rendszer:
‒ A levegőrendszer részei
‒ A tüzelőanyag-rendszer részei
‒ Üzemmód-kiválasztás
Elektronikus dízelszabályozás:
‒ Közös nyomásterű CR-rendszerek
‒ Tüzelőanyagellátás kisnyomású részegységei
‒ A CR-rendszerek nagynyomású részegységei
‒ Injektorok
‒ Nagynyomású szivattyúk
‒ Nagynyomású tárolók
‒ Nagynyomású érzékelők
‒ Nyomásszabályzó szelep
‒ Nyomáskorlátozó szelep
‒ Porlasztók
Automataváltók elektronikus irányítóegységei:
ABS/ASR/ESP rendszerek elektronikus irányítóegységei:
A témakör a gépjármű-villamosságtan tantárgy keretén belül előforduló számítási feladatokat dolgozza fel.
A gépjármű villamos hálózatával kapcsolatos számítási feladatok:
Gépjárműgyártás és -üzemeltetés a Gyártás szakmairány tanulási terület a Gyártás szakmairány számára  465/465 óra
Gépjárműgyártás tantárgy  (13. évf.)     217/217 óra
A képzés órakeretének 100%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.Témakörök
Minőségbiztosítási alapismeretek
A szabványosítás jelentősége (MSZ, EN, ISO)
A minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás alapjai
A minőségbiztosítási rendszer és szabványos követelményei
Minőségvizsgálati módszerek
Dokumentációk vállalati előírásai
Korszerű minőség-ellenőrzési technikák, módszerek
Gyártási dokumentációk
Sorozatban gyártott termékek minőségének szabályozása, gyártásközi ellenőrzése (SPC)
A selejttel kapcsolatos fogalmak, intézkedési terv
Termékek ellenőrzésének eszközei
Gyártásközi ellenőrzés dokumentációja
Végellenőrzés dokumentációja
Minőséget támogató módszerek
Minőségbiztosítási feladatok
Vállalati belső szabványok ismerete
Műszaki alapismeretek
A gépészeti technológiai dokumentációk, mint információhordozók, azok formai és tartalmi követelményei
Technológiai dokumentáció fogalma, tartalma
Technológiai sorrend fogalma, tartalma
Összeállítási és részletrajzok
Összeállítási rajzok, rajzdokumentációk
Alkatrészrajzok elemzési szempontjai
Folyamatábrák és folyamatrendszerek
Művelettervek szerepe, tartalma
Műveleti utasítások
Gyártási ismeretek
Gyártásszervezési alapfogalmak, egyedi munkahelyes összeszerelés, mozgómunkahelyes szerelés, futószalag-rendszerű gyártás, automatizált szerelés
CNC-technika alkalmazása a gyártásban, megmunkálóközpontok, az integrált számítógé-pes gyártás alkalmazása, a rugalmas gyártórendszerek felhasználása
Munkadarab-szállító berendezések, munkahelymozgató rendszerek, alkatrészellátó egysé-gek, szerelőegységek, robotok, mérő- és beállítóegységek, ellenőrző-, végellenőrző egysé-gek
A gyártósorok hidraulikus elemeinek kiválasztása, működésének elemzése
Sajtolóegységek, munkadarab-befogóegységek, munkadarab-emelőlift
A gyártósorok pneumatikus elemeinek kiválasztása, működésének elemzése
Rögzítőegységek, tömítettségvizsgáló egységek, csavarozógépek, egyszerűbb beállítási feladatok
A gyártósorok szerepének értelmezése, felépítésének elemzése, irányítása
Egyes gyártósori munkahelyek kialakítása, kapcsolata, gyártósorok irányítási rendszere, az üzemeltetés eszközei és dokumentációi
Alkatrészellátás, alkatrész-adagolás, logisztikai rendszer, szerelt egységek, szerszámok, mérőeszközök, gyártási dokumentációk
Karbantartási ismeretek
Kinematikai jellegű rajzok értelmezése
Géptest
Gépegységek, részegységek karbantartási igénye
Kezelőelemek és segédberendezések
Szerszámgépek felépítése, fő részeik
Hibajegyzék
Munkadarab-befogó egységek felépítése
Géppontossági vizsgálatok, geometriai méretek, alakhűség, helyzetek, mozgáspályák pon-tosságának vizsgálata
Gépek, gépegységek, szerkezetek karbantartásánál alkalmazott szerszámok, készülékek és műszerek
Gépjármű-karbantartás tantárgy  (13. évf.)     62/62 óra
A képzés órakeretének legalább 60%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.Témakörök
Gépjármű-adatbázisok
Gépjármű-adatbázisok használata:
‒ Nyomtatott adatbázisok
‒ Számítógépes adatbázisok (Autodata)
‒ Alvázszám azonosítása
‒ Motorszám azonosítása
‒ Típusbizonyítvány tartalma
Általános gépjármű-adatbázisok használata:
‒ Számítógépes adatbázisok kezelése, adatok kinyerése
‒ Adatbázisok tartalma
‒ Gépjármű beazonosítása, adatainak rögzítése a munkadokumentumban
‒ Az alkatrész-azonosítás logikai sorrendje
‒ Nyomtatott alapú adatbázisok
‒ Elektronikus adatbázisok
Autóvillamossági kapcsolási rajz és adatgyűjtemények használata:
‒ Gépjármű villamos hálózatának beazonosítása villamos kapcsolási rajz alapján
‒ Villamos szerkezeti egységek azonosítása
‒ Villamos hálózat csatlakozóponti azonosítása Autodata dokumentáció alapján
‒ Járműjavítási, beállítási utasítások kezelése, értelmezése
‒ Futóműadatok azonosítása
‒ Adott típusra előírt kerékpánt és gumiabroncs azonosítása, kiválasztása
Gépjármű kárfelvételi, biztosítási és értékesítési dokumentációi
‒ Biztosítási, kárfelvételi dokumentáció kezelése (Audatex)
‒ Értékesítési dokumentáció (Eurotax)
‒ Használt gépjárművek állapotlapjai
A gépjármű és fődarabjai bontási technológiájának dokumentációi
‒ A tulajdonjog ellenőrzése
‒ A gépjármű okmányainak ellenőrzése
‒ A bontási szerződés
‒ A hatóságok felé tett intézkedések
‒ Veszélyes anyagok kezelése, adminisztrációja
‒ Alsómosás
‒ Felsőmosás
‒ Motormosás
‒ Belső kárpittisztítás
‒ Kenési műveletek
‒ Különféle szintellenőrzések és utántöltések
‒ Különböző folyadékok és tulajdonságaik
‒ „0†revízió
‒ Garanciális felülvizsgálatok,
‒ Időszakos karbantartási vizsgálatok
‒ Garancián túli vizsgálatok
‒ Esetenkénti felülvizsgálatok
‒ Rendszeres felülvizsgálatok
‒ Napi gondozás vagy vizsgálat
‒ Szemleműveletek
Gépkocsivizsgálati műveletek
‒ 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról (és a rendelet módosításai)
‒ 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről (és a rendelet módosításai)
‒ Egyéb előírások
‒ Járműkategóriák
‒ Műszaki jellemzők
A gépjárművekre és azok pótkocsijára vonatkozó egyedi műszaki vizsgálatok
A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat általános technológiája, amely ma-gában foglalja a következők ellenőrzését: okmányok, a jármű azonosítása, tükrök, hangjel-zés, műszerek, sebességmérő, menetíró (tachográf), sebességkorlátozó, zavarszűrés, fűtés, tartozékok, világító berendezés, fényjelző berendezés, visszajelzés/kapcsolók, fényvissza-verők, áramforrás, kormányozhatóság, kormánymű-rásegítő, kormányrudazat/csuklók, üzemi /biztonsági/ rögzítőfék, fékműködés, jelzések, fékcsövek, kerékfékszerkezet, tenge-lyek/felfüggesztés, gumiabroncsok, keréktárcsák, csapágyazás, alváz/segédalváz, vezető-tér/utastér, külsőkialakítás, raktér/rakfelület, vontatás, erőátvitel, méretek, tüzelőanyag-ellátó berendezés, kipufogórendszer/környezetvédelem, mozgáskorlátozott jármű, megkü-lönböztető, figyelmeztető lámpák
‒ A fékberendezés görgős fékerőmérő próbapadon történő vizsgálata
‒ A fényszóró-ellenőrzésének művelete
‒ A lengéscsillapítás-vizsgálatának technológiai műveletei
‒ A szélvédőjének és ablakainak fényáteresztő képessége vizsgálatának technológiai műveletei
‒ A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának vizsgálata
‒ A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának mérése Otto-motoros gépkocsiknál
‒ A dízelmotoros gépkocsik füstkibocsátásának mérése
‒ Közeltéri zajszintmérés
A TANÚSÍTVÁNY tartalma, kitöltése
A Műszaki adatlap tartalma
Gépjármű-diagnosztika tantárgy  (13. évf.)     186/186 óraA képzés órakeretének legalább 70%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
‒ Műszaki diagnosztika
‒ Gépjármű-diagnosztika
‒ A hengertömítettség- és a hengerüzem-összehasonlító vizsgálatok csoportosítása
‒ Kompresszió-végnyomás mérése
‒ Nyomásveszteség mérése
‒ Kartergáz-mennyiség mérése
‒ Hengerteljesítmény-különbség mérése
‒ Üresjárati hengerteljesítmény-különbség mérése
‒ Üresjárati hengerteljesítmény-különbség megállapítása ΔHC-méréssel
‒ Terheléses hengerteljesítmény-különbség mérése
‒ Elektronikus relatív kompressziómérése
‒ A levegőellátó rendszer vizsgálata
‒ A kipufogórendszer vizsgálata
‒ A turbófeltöltő ellenőrzése
‒ Kipufogógáz-technika és fedélzeti állapotfelügyelet
‒ A katalizátor és a lambdaszonda fedélzeti állapotfelügyelete
‒ Az égéskimaradás fedélzeti állapotfelügyelete
‒ Kipufogógáz-visszavezetés fedélzeti állapotfelügyelete
‒ Szekunderlevegő-rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete
‒ A tüzelőanyaggőz-kipárolgásgátló rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete
‒ Az OBD-csatlakozó
‒ Kommunikáció
‒ Rendszerteszter
‒ A rendszerteszter vizsgálati üzemmódjai
‒ Hibakódok
‒ FreezeFrame
‒ Hibatárolás
‒ Hibakódok törlése
‒ A hibajelzőlámpaaktiválása
Readiness-kódok (vizsgálati készenlét)
‒ A gázelemzés alapjai
‒ A vizsgált emissziós komponensek
‒ A mérőműszerek felépítése és működése
‒ Mért jellemzők
‒ Hatósági környezetvédelmi felülvizsgálat
‒ A hagyományos Otto-motoros gépkocsik felülvizsgálata
‒ Szabályozott keverékképzésű, katalizátoros gépkocsik felülvizsgálata
‒ Szabályozott keverékképzésű, katalizátoros, OBD-rendszerrel felszerelt gépkocsik felülvizsgálata
‒ Gázemisszió-diagnosztika
‒ CO-korrigált mérés
‒ ΔHC-mérés
Dízeldiagnosztika:
‒ A dízeldiagnosztika meghatározása, sajátosságai
‒ Nem fedélzeti dízeldiagnosztika
‒ Fordulatszámmérés
‒ Az adagolás időzítésének mérése
‒ Nyomáshullám-elemzés
A közös nyomásterű (Common Rail, CR) befecskendezőrendszerek vizsgálata:
‒ Alacsonynyomású rendszer vizsgálata
‒ Nagynyomású rendszer vizsgálata
‒ Rendszernyomás ellenőrzése
‒ Befecskendezőszelepek ellenőrzése
‒ Nagynyomású szivattyú és szelepeinek ellenőrzése
A CR porlasztóhidraulikadiagnosztikája:
‒ A visszafolyó mennyiség ellenőrzése
‒ A porlasztóhiba és a szennyezés
‒ Vizsgálatok próbapadon
A szivattyúzó–porlasztó (PDE) befecskendezőrendszer vizsgálata
Fedélzeti (EDC) diagnosztika
A dízelmotorok füstölésmérése
‒ A füstölésmérés alapjai
‒ A füstölés mérőszámai
‒ A füstölésmérő műszerek felépítése
‒ Mintavevő szonda
‒ Elektromos időállandó
‒ Programozott mérés
‒ A vizsgálathoz szükséges járműadatok
‒ Elektronikus tanúsítvány
‒ A füstölésmérés technológiája
‒ Szemrevételezéses ellenőrzés
‒ A mérés előkészítése
‒ A környezetvédelmi állapot ellenőrzése
‒ Az elfogyasztott tüzelőanyagmennyiségének mérése
‒ A fogyasztásmérése
‒ A megtett út, illetve a sebesség mérése
‒ Országúti fogyasztásmérése
‒ Próbapadi fogyasztásmérése
‒ A görgős teljesítménymérő próbapadok felépítése, működési elve
‒ Mérés, kiértékelés
Irányított rendszerek diagnosztikája
‒ Soros diagnosztika
‒ Ellenőrzési feladatcsoportok
‒ A rendszerteszterek és a diagnosztikai csatlakozó
‒ Vezetőtájékoztatás
‒ A fedélzeti diagnosztika áramkörvizsgálata
‒ Párhuzamos diagnosztika
‒ Beavatkozóteszt
‒ Perifériadiagnosztika
Belsőégésű motorok irányítórendszereinek diagnosztikai vizsgálata
Automata váltók diagnosztikai vizsgálata
ABS/ASR/ESP rendszerek diagnosztikai vizsgálata
Vezetőtámogató rendszerek (ADAS) diagnosztikai vizsgálata
Áramellátó és indítórendszer diagnosztikája
‒ Az akkumulátor indítóképességének vizsgálata
‒ Az indítórendszer komplex vizsgálata
‒ A generátor vizsgálata
‒ A szabályozott feszültség mérése
‒ A gyújtásenergia-változás ellenőrző vizsgálata
‒ A gyújtásidőzítés ellenőrzése
‒ A gyújtórendszerben a villamosenergia-változás folyamatának diagnosztikai ellen-őrzése
‒ Az oszcilloszkópos gyújtásdiagnosztika áttekintő mérési technológiája
‒ Mechanikus megszakítóval vezérelt gyújtás
‒ Primeráram-vezérelt, elektromos gyújtás
‒ Az oszcilloszkópos gyújtásvizsgáló műszeregység csatlakoztatása
‒ A gyújtásvizsgáló analóg oszcilloszkóp felépítése és csatlakoztatása a hagyomá-nyos gyújtórendszerhez
‒ Csatlakoztatás elosztó nélküli gyújtórendszerekhez
Fékberendezések diagnosztikája
‒ A fékvizsgálat módszereinek csoportosítása
‒ A minősítés elméleti alapjai
‒ A görgős fékerőmérő próbapad
‒ Görgős fékerőmérő próbapadi méréssel végzett fékminősítés
‒ A kerékfékszerkezet működésének hatásossága
‒ A kerékfékerő-eltérés
‒ A kerékfékszerkezet erőingadozása
‒ A fékvizsgálat végrehajtása
‒ A fékrendszer hatósági vizsgálati technológiája
‒ A fékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés
‒ Az M, N kategóriájú gépkocsik vizsgálati technológiája
‒ A nemzetközi forgalomban használt M2 és M3 kategóriájú légfékes személyszállító gépkocsik (autóbuszok) időszakos vizsgálatánál alkalmazandó, a légfékberendezés működőképességének megállapítására irányuló vizsgálat technológiája
Lengéscsillapítók diagnosztikája
‒ Lengéscsillapító-vizsgálat a gépjármű ejtésével
‒ Lengéscsillapító-vizsgálat a kerék lengetésével
‒ A dinamikus talperő-ingadozás mérése (EUSAMA)
‒ A mérés eredményét befolyásoló tényezők
EUSAMA rendszerű lengéscsillapító-vizsgáló próbapad felépítése
EUSAMA rendszerű lengéscsillapító-vizsgálat
‒ A futómű-bemérés vonatkozási rendszere
‒ Kerékbeállítási paraméterek
‒ A tengelyhelyzet hibái
‒ Futómű-ellenőrző műszerek
‒ Méréstechnikai alapelvek
‒ A korszerű futómű-ellenőrző műszerek felépítése
‒ A mérőfejek felfogatása és a tárcsaütés kiegyenlítése
‒ Futóművek bemérése
‒ Előkészítő munkák a futómű bemérés előtt
‒ Keréktárcsaütés-kompenzáció
‒ Futómű-mérés
‒ Különleges mérési eljárások
‒ Különleges mérőműszerek
‒ A fénykéve optikai tengelyének előírásos helyzete
‒ A diagnosztikai ellenőrzés technológiája
‒ A mérőhely és a gépkocsi előkészítése
‒ A kamera tájolása a gépkocsihoz
‒ Az ellenőrzés műveletei
‒ A hálózatra vonatkozó hibakódok olvasása, törlése
‒ Ellenállás- és feszültségmérések a CAN-hálózatban
‒ Oszcilloszkópos vizsgálatok
LIN-hálózatok diagnosztikai vizsgálata:
A MOST, a FlexRay és a Byteflight rendszerek speciális ellenőrzési, diagnosztikai előírásai
Korszerű járműtechnika a Gyártás szakmairány számára tanulási terület  (13. évf)     124/124 óraÂ
Gépjármű-informatikai rendszerek tantárgy  62/62 óra
A képzés órakeretének legalább 33%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.Témakörök
A digitális adatátvitel alapjai
A digitális átvitel alapjai
A buszrendszerek fő jellemzői
A kommunikáció ISO/OSI szintmodellje
Hálózati topológiák
Kapcsolat a vezérlőegység és a buszvonal között
Hálózati kapcsolat az egyes buszrendszerek között
A buszhálózatok alkalmazása gépkocsikban
Az elektronikus vezérlőrendszer elemei:
‒ Szenzorok
‒ Vezérlőegység
‒ Beavatkozók (működtetők)
CAN-busz-hálózatok
Alkalmazások
Elvi felépítés
Az adatküldés folyamata
CANbuszvezetékek
A feszültségjelek formái
Az adatátvitel menete, az üzenetkeretek formátuma
Egyéb üzenetfajták
Az üzenetkeretek fogadása
Rendszeren belüli ellenőrzési eszközök a zavarok felismerésére
VAN-busz-rendszer
SAE J 1850 (PWM, VPW)
Haszonjárművek SAE J1939 szerinti CAN-rendszere
LIN és más buszrendszerek
Alkalmazás és jellemzők
A rendszer felépítése
A LINrendszer vezérlése
Az üzenetek formátuma (protokoll)
A kommunikáció menete
Csatlakozás a LIN-busz-vonalhoz
Sleep üzemmód
LIN-rendszerek csatolása a CAN-busz-vonalhoz
Egyéb szubbuszhálózatok (K-Line/L-Line/KWP2000)
Idővezérelt kommunikációs rendszerek
‒ TTP (Time TriggeredProtocol)
‒ TT-CAN (idővezérlésű CAN-rendszer)
‒ Byteflight adatbusz
FlexRay adatbusz-rendszer
‒ Alkalmazás
‒ A FlexRayrendszer fő jellemzői
‒ Kommunikációs ciklusok
‒ Szinkronizálás
Belső hibakezelés, buszvédelem
Multimédiás buszrendszerek
MOST buszrendszer
D2B buszrendszer
Bluetooth
Alkalmazási példák
Vezetőtámogató rendszerek
Fejlett vezetőtámogató rendszerek (ADAS), bevezetés
‒ Intelligens szállítási és szállítmányozási rendszerek
A vezetőtámogató rendszerek működése:
‒ Sávelhagyás-figyelmeztető rendszerek (LDWS)
‒ Adaptív tempomat (ACC)
‒ Holttérfigyelés vagy oldalvédelem-segéd (BSD)
‒ Adaptív távolságifényszóró-szabályozás (AHBC)
‒ Ütközésveszély-figyelmeztető
‒ Fejlett vészfékező rendszer (AEBS)
‒ Keréknyomás-figyelő rendszer (TPMS)
‒ Álmosságmonitor
‒ Éjjellátó
‒ Vezetőfigyelő rendszer
‒ Információk szélvédőre vetítése
‒ Egyéb rendszerek
Érzékelők és beavatkozók a vezetőtámogató rendszerekben
A vezetőtámogató rendszerek kalibrálása
Alternatív gépjárműhajtások tantárgy  62/62 óra
Alternatív tüzelőanyagok és jellemzőik
‒ Alapfogalmak
‒ Környezetvédelmi és fogyasztáscsökkentési (széndioxidemissziócsökkentési) célú egyéb eljárások
‒ Fosszilis tüzelőanyagok
‒ Megújuló tüzelőanyagok
‒ Otto-motorok alternatív tüzelőanyagai és jellemzői
‒ Az alternatív tüzelőanyagokkal működő Otto-motoros rendszerek felépítése, műkö-dése és jellemzői
‒ Dízelmotorok alternatív tüzelőanyagai és jellemzőik
‒ Az alternatív tüzelőanyagokkal működő dízelmotoros rendszerek felépítése, műkö-dése és jellemzői
Szintetikus motorhajtóanyagok
Hajtóanyagok tárolása
Hibrid hajtású járművek
‒ A hibridhajtás lényege, fő célok és jellemzők
‒ Hibrid alapüzemmódok
‒ A hibridizálás mértéke (mikro-, mild, full és pluginhibrid rendszerek)
‒ Hibridhajtáskonstrukciók
‒ Soros hibridhajtás (S-HEV)
‒ Párhuzamos hibridhajtás (P-HEV)
‒ Vegyes hibridhajtás (PS-HEV)
‒ Nyomatékosztó (teljesítményosztó) vegyes hibridhajtás
Hibrid járművek villamos rendszerei
Hibrid hajtású járművek vizsgálata és javítása:
‒ A hibrid hajtású járművekkel kapcsolatos speciális munkavédelmi és üzemeltetési ismeretek a gyakorlatban
‒ A plugin hibrid (PHV) hálózati töltőre kapcsolása és a töltési folyamat felügyelete
‒ A hibridhajtású járművek szervizüzemmódba kapcsolása és a környezetvédelmi fe-lülvizsgálat végrehajtása
‒ A hibrid hajtású járművek előírt módon történő szétkapcsolása a szervizkapcsoló kikapcsolásával (a gyártó által előírt módon)
‒ A HV akkumulátorgyártó által előírt módon történő kiszerelése és a telep biztonsá-gos tárolása
‒ A HV és az EV rendszerek szigetelésvizsgálatának elvégzése a SAE J1766 szerint
‒ A hibridhajtás-irányító (HV-ECU), a motorirányító (Engine-ECU) és a HV akku-mulátor-felügyelő (BAT-ECU) rendszerek soros diagnosztikája
‒ Hibrid hajtású járművek villamos hálózata
‒ Néhány gyakorlatban megvalósított hibridhajtású jármű bemutatása (pl. Toyota Prius, Honda CRZ IMA, Peugeot Hybrid4, Toyota Prius 3 Plugin)
‒ Az energiamonitor felépítése és információs rendszere
‒ A hibridhajtású járművekkel kapcsolatos munkavédelmi ismeretek
Elektromos hajtású járművek
‒ A hajtáslánc elrendezési módjai
‒ A hajtáslánc főbb elemei, azok szerkezete és működése
‒ Az alkalmazható akkumulátortípusok és azok jellemzői
‒ A telep beépítése, hűtése és elektronikus felügyelete
‒ A telep töltése külső forrásról
‒ Néhány gyakorlatban megvalósított EV bemutatása (pl. Reva, Mitsubishi i-MiEV, Daimler Smart ED)
‒ az EV járművek működése különböző üzemmódokban
‒ az EV járművek menetstabilizáló és kényelmi berendezései
Gépjárműgyártás és -üzemeltetés a Szerviz szakmairány számára tanulási terület  403/403 óra
Gépjárműgyártás tantárgy  31/31 óra
A gépészeti technológiai dokumentációk, mint információhordozók, azok formai és tartal-mi követelményei
Géppontossági vizsgálatok, geometriai méretek, alakhűség, helyzetek, mozgáspályák pontosságának vizsgálata
Gépjármű-karbantartás tantárgy  124/124 óra
A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat általános technológiája, amely ma-gában foglalja a következők ellenőrzését: okmányok, a jármű azonosítása, tükrök, hangjelzés, műszerek, sebességmérő, menetíró (tachográf), sebességkorlátozó, zavarszűrés, fűtés, tartozékok, világító berendezés, fényjelző berendezés, visszajelzés/kapcsolók, fényvisszaverők, áramforrás, kormányozhatóság, kormánymű-rásegítő, kormányrudazat/csuklók, üzemi /biztonsági/ rögzítőfék, fékműködés, jelzések, fékcsövek, kerékfékszerkezet, tengelyek/felfüggesztés, gumiabroncsok, keréktárcsák, csapágyazás, alváz/segédalváz, vezetőtér/utastér, külsőkialakítás, raktér/rakfelület, vontatás, erőátvitel, méretek, tüzelőanyagellátó berendezés, kipufogórendszer/környezetvédelem, mozgáskorlátozott jármű, megkülönböztető, figyelmeztető lámpák
Gépjármű-diagnosztika tantárgy  248/248 óra
A képzés órakeretének legalább 70%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Korszerű járműtechnika a Szerviz szakmairány számára tanulási terület  186/186 óraÂ
Gépjármű-informatikai rendszerek tantárgy  93/93 óra
Alternatív gépjárműhajtások tantárgy  93/93 óra
‒ Környezetvédelmi és fogyasztáscsökkentési (széndioxid emissziócsökkentési) célú egyéb eljárások
