Gépjármű-mechatronikai technikus 5+0 (9-13. osztály) [2020-]



Tanfolyam adatai
  • Megnevezése
    Gépjármű-mechatronikai technikus 5+0 (9-13. osztály) [2020-]
    Azonosítója
    GM-5+0
  • Hozzáférés
    1
    Óraszám
    óra
    Tanfolyam díja
    28 000 Ft + áfa
    Vizsga díja
    0 Ft + áfa

Tanfolyam megkezdésének feltétele

Iskolai végzettség
Szakmai végzettség

Részvétel feltétele

Leírás

 A szakma alapadatai

Jogi háttér:

A Képzési és Kimeneti követelmények és a Program Tanterv
a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020 (II. 7.) Korm. rendelet (Szkr.). alapján készült.

Az ágazat megnevezése: Specializált gép- és járműgyártás

A szakma megnevezése: Gépjármű-mechatronikai technikus

A szakma azonosító száma: 5 0716 19 04

A szakma szakmairányai: Gyártás, Motorkerékpár- és versenymotor szerelés, Szerviz

A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje: 5

A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje: 5

Ágazati alapoktatás megnevezése: Műszaki ágazati alapoktatás

Kapcsolódó részszakmák megnevezése: -

Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Szakképző iskolai oktatásban: -, Technikumi oktatásban: 225 óra, Érettségire épülő oktatásban: 160 óra

A KÉPZÉS SZERKEZETE ÉS TARTALMA

A programtantervvel kitöltött időkeret – a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020 (II. 7.) Korm. rendelet 13.§ (4) bekezdésének megfelelően – tartalmaz a szakképző intézmény által a helyi gazdasági környezet egyedi elvárásaihoz igazodó szakmai célokra szabadon felhasználható időkeretet (szabad sáv).

A szabad sáv szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

Az elmélet és a gyakorlat a dokumentumban nem kerül élesen elválasztásra. A cél az, hogy lehetőség legyen a gyakorlat során is elméletet oktatni, hatékonyabbá téve ezzel az oktatást. Az egyes tantárgyaknál történik annak meghatározása, hogy a tantárgy teljes tartalmát tekint-ve az órakeretnek minimálisan hány százalékát kell gyakorlati körülmények között (tanműhelyben, termelőüzemben stb.) oktatni. Ez az adott tantárgy egészének gyakorlatigényességét mutatja, és minél magasabb ez az arány, annál inkább ösztönöz az elméleti tudáselemek gyakorlatba ágyazottan történő oktatására.

A szakirányú oktatásban a tantárgyakra meghatározott időkeret és tartalom kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám, valamint a tantárgyak és témakörök óraszámának évfo-lyamonkénti megoszlása és sorrendje – a szakmai vizsga követelményeire tekintettel – pedig ajánlás.

A kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítés során az ágazati alapoktatáshoz tartozó tantárgyak oktatását a szakmai oktatás első félévében kell megszervezni.

A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: Alapfokú iskolai végzettség

Alkalmassági követelmények

Foglalkozásegészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges

Pályaalkalmassági vizsgálat: nem szükséges

Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása

Egyszerű alkatrészekről készült műszaki rajzokat olvas. A rajzok alapján kiválasztja a gyártáshoz szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket. Gyártási, szerelési sorrendtervet készít. Ezek alapján kézi megmunkálással vagy kisgépekkel egyszerű, fémből készült alkatrészeket gyárt. Az elkészült alkatrészek méreteit mérőeszközökkel ellenőrzi, és a mérést szakszerűen dokumentálja.

Műszaki dokumentáció alapján egyszerűbb csavarkötéseket, szegecskötéseket és lágyforrasztással készült kötéseket létesít. Villamos kapcsolási rajz alapján egyszerű villamos áramköröket állít össze, és azokon elvégzi a feszültség, az áramerősség és az ellenállás mérését. Az elvégzett méréseket dokumentálja. Ismeri és használja a hiba- és túláramvédelmi eszközöket. Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoportot szerel össze.

A szakma keretében ellátható legjellemzőbb tevékenység, valamint a munkaterület leírása

Szakmairány: Gyártás

A gyártási folyamatban, autóipari környezetben minőségellenőrzést végez, majd ellenőrzi a gyártósorról lekerülő járműveket. Legkorszerűbb technológiájú járművek gyártásában vesz részt. Kezeli a járműveket, azok rendszereit és üzembe helyezi. Megállapítja a mechanikai és elektromos hibákat és zavarokat, ehhez automatikus mérő- és vizsgáló rendszereket, programokat használ. Mechanikus és elektromos alkatrészeket össze és szétszerel, valamint ellenőriz. Járműveket és rendszereket javít és beállít. Hibákat és zavarokat keres, mér, mérési eredményeket értékel. Korszerű diagnosztikai eszközöket, speciális és célszerszámokat használ. A munkahelyi logisztikai ismereteket alkalmazza. Működteti a munkavégzéshez szükséges gépeket, berendezéseket, diagnosztikai és mérőeszközöket. A gyártási folyamatokat koordinálja, irányítja, felügyeli, vezeti.

Szakmairány: Motorkerékpár és versenymotor technikus

Motorkerékpár javító és karbantartó szervizekben dolgozik, illetve irányítja a munkát. Munkafelvételi tevékenységet végez, irányít. Az ügyfelekkel szakszerűen kommunikál. Az adott feladat elvégzéséhez több javítástechnológia közül kiválasztja a műszaki szempontból legjobban alkalmazható megoldást. Szakszerűen és a legújabb járműtechnikai ismeretek birtokában a motorkerékpáron karbantartási és javítási műveleteket végez, illetve irányít. A munkákhoz árajánlatot ad, alkatrészt rendel (a lehetőségeket egyezteti az ügyféllel). Kezeli a motorkerékpáron található kódolt egységeket, a jármű üzembe helyezésekor, illetve javítását követően azok élesztéséről gondoskodik. A folyamatok közben és után (ellenőrzési céllal) jármű diagnosztikát végez. A motorkerékpárt felkészíti (illetve a felkészítést irányítja) a hatósági műszaki vizsgára. Az elvégzett munkák után a járművet szakszerű magyarázattal átadja az ügyfélnek. Ügyfélkezelést és készletgazdálkodást végez. Motorkerékpárt versenyre felkészít, a versenyen elvégzi a szükséges javításokat, beállításokat, karbantartásokat.

Szakmairány: Szerviz

Közúti jármű (személygépkocsi, tehergépkocsi, autóbusz) javító és karbantartó szervizekben dolgozik, munkát irányít. Munkafelvételi tevékenységet végez, illetve irányít. A járművek hibáit diagnosztizálja. Több javítástechnológia közül kiválasztja a műszaki szempontból legjobban alkalmazható megoldást az adott járműre. Szakszerűen és a legújabb járműtechnikai kompetenciák birtokában, a járműveken karbantartási és javítási műveleteket végez, illetve irányít. Árajánlatot ad, alkatrészt rendel (az ügyféllel egyeztetve). Kezeli a járműben található kódolt egységeket, a jármű üzembe helyezésekor, illetve javítását követően azok élesztéséről gondoskodik. A folyamatok közben és után diagnosztikát végez, naprakészen ismerve a diagnosztikai műszereket és méréstechnikákat, valamint annak kiértékelési eljárásait, módszereit. A diagnosztikát használva, járműveket készít fel (illetve a felkészítést irányítja) hatósági műszaki vizsgára. A munkák után a járművet szakszerű magyarázattal átadja az ügyfélnek. Ügyfélkezelést és készletgazdálkodást végez.

Kimeneti követelmények

Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása

Egyszerű alkatrészekről készült műszaki rajzokat olvas. A rajzok alapján kiválasztja a gyártáshoz szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket. Gyártási, szerelési sorrendtervet készít. Ezek alapján kézi megmunkálással vagy kisgépekkel egyszerű, fémből készült alkatrészeket gyárt. Az elkészült alkatrészek méreteit mérőeszközökkel ellenőrzi, és a mérést szakszerűen dokumentálja. Műszaki dokumentáció alapján egyszerűbb csavarkötéseket, szegecskötéseket és lágyforrasztással készült kötéseket létesít. Villamos kapcsolási rajz alapján egyszerű villamos áramköröket állít össze, és azokon elvégzi a feszültség, az áramerősség és az ellenállás mérését. Az elvégzett méréseket dokumentálja. Ismeri és használja a hiba- és túláramvédelmi eszközöket. Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoportot szerel össze.

Ágazati alapvizsga leírása, mérésének, értékelésének szempontjai

Az ágazati alapvizsgára bocsátás feltétele: valamennyi előírt képzési évfolyam eredményes teljesítése.

Írásbeli vizsga

A vizsgatevékenység megnevezése:

A vizsgatevékenység leírása

Az írásbeli vizsgarészben a gyakorlati vizsgán elkészítendő, szerelendő alkatrészekkel, illetve összeállítandó villamos kapcsolással összefüggő feladatokat kell megoldani. Az írásbeli vizsgatevékenység az alábbi tanulási eredmények mérésére és értékelésére irányul:

- A gyártandó alkatrész műhelyrajzának elkészítése a szükséges nézetekkel 3D ábra alapján. Minimális elvárás a sík felületek, külső vagy belső hengeres felületek, menetek ábrázolása, méretek megadása a műszaki rajz szabályai szerint.

- Villamos kapcsolási rajz alapján az áramkör működésére vonatkozó feleletválasztós és/vagy feleletalkotós feladatok megoldása.

- Egy alkatrész gyártási technológiájával, gyártási sorrendjével kapcsolatos feladatok (felhasználandó szerszámok, eszközök, előgyártmány kiválasztása, gyártási műveletek, gyártási sorrend).

- Szakmai számítás:

- előgyártmány darabolás előtti hosszának meghatározása,

- hajlított lemezalkatrész hajlítás előtti hosszának meghatározása,

- feszültség, áramerősség, ellenállás, eredő ellenállás meghatározása egyszerű áramkörben.

- Mérés, ellenőrzés: 3D ábra alapján a darab mérésének leírása, mérőeszköz kiválasztása, elfogadható méret meghatározása, munkadarab értékelése. Villamos kapcsoláson elvégzendő mérés leírása, mérési pontok meghatározása.

- Alkatrész gyártásához kapcsolódó munkavédelem. Adott munkadarab gyártása, villamos kapcsolás elkészítése során betartandó érintésvédelmi és munkavédelmi szabályok és az alkalmazandó egyéni és egyéb védőeszközök ismertetése.

Az írásbeli vizsga tartalmazhat feleletválasztós, feleletalkotós, számításos és rajzkészítési feladatokat.

A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 90 perc

A vizsgatevékenység aránya a teljes ágazati alapvizsgán belül: 30%

A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:

A javítás a feladatsorhoz rendelt értékelési útmutató alapján történik.

Az egyes feladattípusok aránya és értékelése a teljes vizsgafeladaton belül:

Műhelyrajz készítése 15%

Villamos kapcsolási rajz értelmezése 15%

Gyártástechnológia 20%

Szakmai számítás 20%

Mérés, ellenőrzés 20%

Munkavédelem 10%

Az értékelés százalékos formában történik.

A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 51 %-át elérte.

Gyakorlati vizsga

A vizsgatevékenység megnevezése:

Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoport egyes elemeinek előállítása és összeszerelése. A szerkezet egyes - általa készített - elemeit készen hozhatja a tanuló a vizsgára.

A vizsgatevékenység leírása

Egyszerű geometriájú alkatrészek elkészítése

● darabolás, reszelés, fúrás, menetkészítés, méretellenőrzés, munkadarabok értékelése megfelelőség szempontjából;

● szerelési ábra szerint az alkatrészek összeszerelése;

● összeállítási rajz alapján a villamos alkatrészek elhelyezése;

● kapcsolási rajz alapján a villamos bekötés elkészítése;

● adott alkatrészről mérési jegyzőkönyv készítése (szükség esetén mérési utasítás szerint)

● villamos mérések (feszültség, áramerősség, ellenállás mérésének) elvégzése;

a mérési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

 a rajz szerint megadott méreteket és tűrések szerinti határméreteket,

 a tanuló által mért gyártási méretet

 a tanuló értékelését a gyártott alkatrész megfelelőségére vonatkozóan

 villamos paraméterek mért értékei rögzítése és kiértékelése

A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 240 perc

A vizsgatevékenység aránya a teljes ágazati alapvizsgán belül: 70%

A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:

A vizsgatevékenység értékeléséhez a vizsgaszervezőnek részletes értékelő lapot kell összeállítania az alábbi szempontok figyelembevételével:

● az elkészített szerkezet működőképessége 25%,

● villamos áramkör működőképessége 25%;

● a kézi megmunkálással készült alkatrészek méretpontossága 20%

● a kézi megmunkálással készült alkatrészek, forrasztott kötések esztétikája 10%;

● a mért értékek pontossága 20%.

Az értékelés százalékos formában történik.

A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 51 %-át elérte érte.





Vélemények
Tematika

Tematika

Műszaki alapozás tanulási terület    558 óra (9-10. évfolyam)

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Villamos alapismeretek tantárgy    288 óra    (108/180 óra)

Témakörök

Villamos áramkör

Villamos alapfogalmak (töltés, áram, feszültség, ellenállás, vezetés, teljesítmény, munka, hatásfok)

Az áramkör és a villamos áramkör fogalma, felépítése, működése, jellemzői, ábrázolása, összefüggések

Villamos energiaforrások csoportosítása, jellemzői

Fogyasztók csoportosítása, jellemzői

Ellenállás, fajlagos ellenállás

Ohm törvénye

Az anyagok csoportosítása villamos szempontból; vezető, szigetelő, félvezető fogalma; példák a különböző anyagokra

A vezetők ellenállását meghatározó tényezők (anyagi minőség, hossz, keresztmetszet)

A vezeték ellenállása

A vezetők és szigetelők ellenállásának hőmérsékletfüggése.

Az összetett áramkörök fogalma, felépítése, elemei (csomópont, ág, hurok)

Az összetett áramkörök alaptörvényei és alkalmazásuk (Kirchhoff I., II, áramosztás, feszültségosztás)

Ellenállások soros, párhuzamos eredője, vegyes kapcsolása két-három ellenállás esetén

Feszültség- és áramforrások soros és párhuzamos kapcsolása, átalakítása

Egyszerű energiaforrások (ideális és valóságos feszültségforrás); a feszültségforrás jellem-zői (üresjárási feszültség, kapocsfeszültség, belső ellenállás, rövidzárási áram)

Összetett áramkörök egyszerűsítése

Villamos áramkör ábrázolása

Villamos rajzok fogalma, fajtái (egyvonalas, többvonalas, elvi, kapcsolási, szerelési, elren-dezési, nyomvonal-, áramutas stb.)

A villamos rajzok felépítése

Vezetékek ábrázolása – vonalak

Készülékek ábrázolása – jelképek

Érintkezők és működtetésük (a kapcsoló fogalma, szerepe az áramkörben, jellemzői)

Fontosabb kapcsolófajták (nyomógomb, mágneskapcsoló [relé])

Félvezető alapú alkatrészek (dióda, LED, tranzisztor)

A villamos rajzok szerepe, használata

Villamos rajzok készítése szabadkézzel és szimulációs szoftverrel (pl. FluidSIM)

Villamos rajzok olvasása, értelmezése

Villamos áramkör kialakítása

Egyszerű áramkörök kialakítása, működtetése dokumentáció alapján, a villamos biztonsági előírások figyelembevételével

Áramkörök előkészítése feszültség alá helyezésre – szerelői ellenőrzés – készre jelentés

Világítási áramkörök

Egyszerű világítási alapkapcsolásokat képes legyen összeállítani (egysarkú kapcsolás, kétsarkú [leválasztó] kapcsolás, váltó kapcsolás)

Mágneskapcsoló (relé) alkalmazásával öntartó kapcsolást képes kialakítani (pl. kétkezes indítás, vészleállítás több helyről, egy készülék bekapcsolása és leállítása több helyről)

Villamos biztonságtechnika

Villamos biztonságtechnikai ismeretek, MSZ1 szerinti feszültségszintek (kisfeszültség, nagyfeszültség, törpefeszültség)

A villamos áram élettani hatásai; az áramütéses baleset súlyosságát befolyásoló tényezők

Az áramütés elleni védelem fogalma

Alapvédelem (közvetlen érintés elleni védelem); szigetelés, burkolat; az IP-védettség fogalma

Hibavédelem (közvetett érintés elleni védelem)

A táplálás önműködő lekapcsolása védelmi mód fogalma, működési elve

A földelővezető színjelölése, a védelmi mód jele a fogyasztói készüléken

Kettős és megerősített szigetelés

A védelmi mód működési elve

A védelmi mód jele a fogyasztói készüléken

Törpefeszültség

A védelmi mód működési elve

A védelmi mód jele a fogyasztói készüléken

Védőelválasztás

A védelmi mód működési elve

A védelmi mód jele a fogyasztói készüléken

Az MSZ 1585 alapján a szakképzett, kioktatott és laikus személy fogalma (példákkal)

A feszültségmentesítés lépései; azok alkalmazása épületen (lakóépületen) belül.

Műszaki mentés kisfeszültségen; áramütött személy kiszabadítása az áramkörből; az elsősegélynyújtás alapjai

Biztonságos munkavégzéshez szükséges biztonságtechnikai alapismeretek, veszélyhelyzetek felismerése

Villamos áramkörök mérése, dokumentálása

Mérési alapismeretek, műveletek: a mérés fogalma, analóg és digitális műszerek jellemzői, használata, feszültség mérése, áram mérése

Műszerek jelzései, mért értékek leolvasása

Méréshatár, skála, mért érték, pontosság

Analóg és digitális műszer kiválasztása, használata

Árammérő jellemzői, csatlakoztatása az áramkörhöz

Feszültségmérő jellemzői, csatlakoztatása az áramkörhöz

Ellenállásmérés jellemzői, csatlakoztatás az áramkörhöz

Multiméter használata

Megfelelő műszer kiválasztása, az optimális méréshatár megválasztása

Egyszerű áramkörön alapmérések végzése (áramerősség, feszültség, ellenállás)

Lineáris és nem lineáris fogyasztókon mérési sorozat végzése. Egyszerű lineáris fogyasztó U-I jelleggörbéjének felvétele

Egyszerű nem lineáris fogyasztó pl. izzó U-I jelleggörbéjének felvétele

Logikai kapcsolatok, ÉS, VAGY kapuk, logikai kapcsolatok megvalósítása kapcsolók és tranzisztorok segítségével

Mérési sorozat önálló elvégzése, dióda alapműködésének megértése céljából (egyenáramú megközelítés)

Az elvégzett munkák szakszerű dokumentálása mérési jegyzőkönyv és/vagy munkanapló formájában. Egyszerű irodai szoftverekkel mérési jegyzőkönyv készítése. A mérés leírása, a mérési adatok táblázatba rendezése, a mérési eredmények egyszerű diagramban, függvényben ábrázolása

Gépészeti alapismeretek    270 óra    (144/126 óra)

Témakörök

Munkabiztonság, tűz- és környezetvédelem

A munkavédelem fogalma, szakterületei

Munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések

A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása

Tárgyi feltételek a munkavédelemben (levegő, megvilágítás, közlekedő és menekülő útvo-nalak, egyéb infrastruktúra)

Gépek, berendezések biztonsági követelményei, biztonsági berendezések

Kémiai biztonság: vegyszerek tárolása, kezelése

Villamos biztonság – elektromos áram élettani hatásai és veszélyei

Ergonómia

A munkavégzés fizikai ártalmai és ezekkel szembeni védekezés lehetőségei

Személyi és kollektív védőfelszerelések használata és alkalmazása

A munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések

Megfelelő mozgástér biztosítása, elkerítés, lefedés, tároló helyek kialakítása

Munkaegészségügy, foglalkozás-egészségügy

A tűzvédelem fogalma, szakterületei

Általános tűzvédelmi ismeretek, tűzvédelmi fogalmak: tűzszakasz, kockázati osztály, tűz-állóság

Tűzvédelmi tiltások: torlaszolás tilalma, dohányzási tilalom, nyílt láng használatának ti-lalma

Tűzmegelőzés, gépek, berendezések speciális tűzvédelmi előírásai

Tűzveszélyes anyagok tárolása, szállítása, kezelése

Tűzvédelmi infrastruktúra alapismeretek

Tűzriadó terv: tűz jelzése, teendők tűz esetén

Tűzoltás módjai, tűzoltó eszközök

Jelzőtáblák, feliratok, speciális fényjelzések

A környezetvédelem fogalma, szakterületei

Irányítási rendszerek (ISO14001, EMAS)

Hulladékgazdálkodás: veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelése, szelektív össze-gyűjtése tárolása, gyűjtőhelyek kialakítása

Levegőtisztaság-védelem: pontforrások jellemzése

Víz- és talajvédelem: hűtő-kenő emulzió, egyéb ipari folyadékok felhasználása, tárolása, vegyszerkezelés, kármentés

Környezeti zaj, rezgés, biodiverzitás, az élő környezet védelme

Műszaki rajz alapjai

A műszaki rajzok tartalmi és formai követelményei

Rajztechnikai alapszabványok, előírások

A műszaki rajzban alkalmazott vonalak

Alkatrészek síkbeli ábrázolásának szabályai

A metszeti ábrázolás célja, értelmezése alkatrészrajzokon

A mérethálózat felépítése, a méretmegadás szabályai

A felvételi vázlatok készítése

A mérettűrés megadási módjai, a határméretek meghatározása

A felületi érdességek megadása

Alak- és helyzettűrések

A különféle furatok (sima, süllyesztett, zsákfurat, menetes furat) ábrázolása

Felvételi vázlat készítése furatos, menetes alkatrészekről tűrések és felületi érdesség megadásával

Az összeállítási rajzok tartalmi és formai követelményei

Összeállítási rajzok értelmezése

Szerelési sorrend felépítése összeállítási rajzok alapján

Anyag- és gyártásismeret

Az előgyártmányok típusai a gyártási technológiák alapján (hengerlés, húzás, kovácsolás, öntés)

Az előgyártmányok szabványos szállítási állapotai (alak, méret és hőkezeltség).

Az ipari anyagok csoportosítása

Az ipari anyagok tulajdonságai és felhasználási területei

Az alkatrészrajzok és összeállítási rajzok anyagjelölései

Az előírt anyag forgácsolhatóságának meghatározása anyagjelölés alapján, katalógus segítségével

Fémipari alapmegmunkálások

Az előrajzolás eszközei és módszerei

A darabolás eszközei és technológiái

Egyszerű lemezalakítások

Kézi forgácsolóeljárások

A furatmegmunkálás technológiái

Egyszerű kötések létrehozása (menetes kötés, szegecskötés, ragasztás, lágyforrasztás)

Hossz- és szögmérő eszközök alkalmazása

Az alak- és helyzettűrések ellenőrzési módszerei

A mérési eredmények dokumentálása, a kész alkatrészek minősítése

Projektmunka

A tantárgy témaköreiben elsajátított elméleti ismeretek és gyakorlati tevékenységek alkalmazása egy vagy több projektmunka keretében. A projekt(ek) megvalósítása során az alábbi tevékenységek elvégzése szükséges. Egy projekt az ágazati alapvizsga gyakorlati rész-ének előkészítését is szolgálhatja.

Témakörök:

A gyártás-előkészítés lépései:

‒ gyártmányelemzés

‒ alapanyagválasztás, segédanyagok választása

‒ a gyártás munkafázisainak és azok sorrendjének meghatározása

‒ megmunkálószerszámok és megmunkálógépek kiválasztása

A dokumentációban megadott alkatrészek elkészítése kézi és gépi megmunkálással

A megfelelő mérőeszközök kiválasztása, az alkatrészek ellenőrzése, minősítése

A szükséges gépészeti kötések elkészítése, összeszerelés, illesztés

Gyártmányellenőrzés a műszaki előírás követelményei szerint

A mérések, ellenőrzések, minősítések dokumentálása

A projektmunka dokumentumainak folyamatos vezetése

Prezentáció készítése az elvégzett projektmunkáról

Speciális alapozó ismeretek tanulási terület    324 óra

 Mechanika – gépelemek tantárgy    72 óra    (11. évf.)

A képzés órakeretének legalább 0%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

Statika

A témakör a statika alaptételeivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Az erő fogalma, jellemzői, erőrendszerek

Síkbeli erőrendszerek eredője és egyensúlya

Tartók

Keresztmetszetek elsőrendű nyomatéka, összetett keresztmetszetek súlypontja

Dinamika

A témakör a dinamika alaptörvényével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Pontszerű test gyorsulása

Gyorsulás és erő, gyorsulás és tömeg viszonya

Járműdinamika: járműmozgást befolyásoló erők (ellenálláserő, vonó- és fékezőerő)

Szilárdságtan

A témakör a különböző szerkezetekre ható erőrendszerek közvetlen hatásait és ezek várha-tó eredményeit vizsgálja.

Az igénybevétel fogalma

Mechanikai feszültség

Egyszerű igénybevételek:

‒ Húzó és nyomó igénybevétel

‒ Hajlító igénybevétel

‒ Keresztmetszetek másodrendű nyomatékai és keresztmetszeti tényezői

‒ Nyíró igénybevétel

‒ Csavaró igénybevétel

‒ Összetett igénybevétel

Oldható kötések

A témakör a csavarmenetek származtatásával, fajtáival és alkalmazásával foglalkozik.

Csavarmenetek származtatása

Szabványos élesmenet

Kötőcsavarok és tartozékaik

Csavarkötések kialakításának módja és szerszámai

A csavar meghúzásának és oldásának nyomatékszükséglete

Kötőcsavarok szilárdsági méretezésének elve

Nem oldható kötések

Olyan kötésmódok, amelyeket általában külön kialakított kötőgépelem alkalmazása nélkül hozhatunk létre. Kivételt képeznek ez alól a szegecskötések.

Hegesztett kötések

Forrasztott kötések

Ragasztott kötések

Szegecskötések

Ék- és reteszkötések

Az ék- és reteszkötés témakör általában forgó tengelyeken elhelyezett nyomatékátvivő elemek (fogaskerekek, szíjtárcsák) elmozdulásának megakadályozására szolgáló szerkezeti elemek kialakításával, kiválasztásával foglalkozik.

Ékek, ékkötések

Kúpos és hengeres szegek

Reteszek, reteszkötések

Ékek és reteszek szilárdsági méretezése

Bordás kötés

Tengelyek és csapágyazásuk

A témakör a tengelyek feladatával, szerkezeti kialakításával, igénybevételével, valamint azok csapágyazásaival foglalkozik.

Tengelyek csoportosítása mozgásuk alapján

Tengelyek igénybevételei:

‒ Terhelési esetek

‒ Az anyagok kifáradása

A tengelyek csapágyazása:

‒ Siklócsapágyak

‒ Hordozócsapágyak

‒ Támasztócsapágyak

‒ Siklócsapágyak kenése

‒ Gördülőcsapágyak kiválasztásának szempontjai

‒ Gördülőcsapágy-típusok

Tengelykapcsolók

Az erőátviteli és mozgásátalakító rendszerek kinematikai láncolatában a forgatónyomaték továbbítására alkalmas szerkezeti elemekkel és azok szilárdsági ellenőrzésével foglalkozik.

Merev tengelykapcsolók

Rugalmas tengelykapcsolók

Hajlékony tengelykapcsolók

Oldható tengelykapcsolók

Mozgékony tengelykapcsolók

Súrlódó tengelykapcsolók

Fékek

A témakör a mozgó tömegek, járművek sebességének csökkentésére, álló helyzetben való rögzítésére alkalmas szerkezetek csoportosításával, szerkezeti kialakításával, működtetésével foglalkozik.

Energiaátalakulás fékezéskor

A fékek csoportosítása, jellemzői:

‒ Pofás fékek

‒ Tárcsafékek

‒ Kúpos fékek

‒ Lemezes fékek

‒ Szalagfékek

A fékek működtetése:

‒ Hidraulikus fékek

‒ Légfékek

‒ Villamos fékek

Kényszerhajtások

A témakör a tengelyek között kapcsolatot létesítő gépészeti egységgel, a hajtóművel, illetve azon belül - a különböző viszonylagos helyzetű tengelyek közötti kapcsolatot megvalósító, összetartozó elempárral - a hajtással foglalkozik.

Súrlódásos hajtások:

‒ Laposszíjhajtás

‒ Ékszíjhajtás

‒ Különleges ékszíjhajtások

Kényszerhajtások:

‒ Fogaskerékhajtás

‒ Csigahajtás

‒ Lánchajtás

‒ Fogasszíjhajtás

 Technológia tantárgy    36 óra    (11. évf)

A képzés órakeretének legalább 0%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök 

 Vasötvözetek hőkezelése

Acélok hőkezelése:

‒ A teljes keresztmetszetre kiterjedő hőkezelés

‒ Felületi hőkezelés

Öntöttvasak hőkezelése:

‒ Szürkeöntvények hőkezelése

‒ Fehéröntvények hőkezelése

Anyagvizsgálatok

Szilárdsági vizsgálatok:

‒ Szakítóvizsgálat

‒ Keménységvizsgálat

‒ Törésmechanikai vizsgálat

‒ Fárasztóvizsgálat

Roncsolásmentes vizsgálatok

Öntéstechnológia

Öntéssel kapcsolatos alapfogalmak

Öntés homokformába

Öntés különleges öntőformába

Öntés állandó formába (kokillaöntés)

Öntvénytisztítás

Fémek képlékeny alakítása

Alapfogalmak

Kovácsolás és sajtolás műveletei

Hengerlés

Sajtolás

Mélyhúzás

Porkohászat

Forgácsolás

A forgácsolás elmélete

A forgácsolási adatok megválasztása

Forgácsolóeljárások:

‒ Esztergálás

‒ Gyalulás és vésés

‒ Üregelés

‒ Furatmegmunkálás

‒ Marás

‒ Köszörülés

Korrózió elleni védelem

A témakör a korrózió elleni védelem anyagaival és módszereivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témaköröket dolgozza fel:

Korrózióval kapcsolatos alapfogalmak

Előkészítés a felületvédelemre

Fémes bevonatok készítése

Nemfémes bevonatok készítése, műanyagozás

Egyéb fémek és ötvözeteik

A témakör a színesfémekkel és ötvözeteikkel, valamint a könnyűfémekkel és ötvözeteikkel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Réz és ötvözetei

Egyéb fémek

Nemesfémek

Alumínium és ötvözetei 

Elektrotechnika tantárgy    216 óra    (11-12. évf.) 108/108 óra

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

Egyenáramú hálózatok, energiaforrások

Az egyenáramú hálózatok, energiaforrások témakör az egyenáramú hálózatok szerkezeti elemeivel, azok tulajdonságaival és törvényszerűségeivel foglalkozik. Részletesen foglalkozik az energiaforrások áram-, feszültség- és teljesítményviszonyaival.

Villamosságtani alapfogalmak: villamos tér és feszültség, elektromos áram, ellenállás

Egyenáramú hálózatok:

‒ Áramkörök

‒ Ohm törvénye

‒ Villamos hálózatok

‒ Ellenállás-hálózatok eredő ellenállása

‒ Nevezetes hálózatok (feszültségosztás törvénye, áramosztás törvénye)

Energiaforrások

Munka, teljesítmény és hatásfok

Generátorok kapcsolása és üzemi állapotai:

‒ Ideális és valóságos generátor

‒ Feszültséggenerátorok helyettesítő kapcsolása

‒ Feszültséggenerátorok üzemi állapotai

‒ Feszültséggenerátorok kapcsolása

Generátorok helyettesítő képei

A szuperpozíció tétele

Generátorok teljesítményviszonyai

A villamos áram hatásai

A témakör a villamos áram hő-, vegyi és élettani hatásait foglalja össze.

Az áram hőhatása:

‒ A villamos energia hőegyenértéke

‒ A hőhatás alkalmazásai: fűtés, izzólámpák, vezetékek melegedése, biztosítók

Az áram vegyi hatása:

‒ Folyadékok vezetése

‒ Faraday törvénye

‒ Elektrokémiai energiaforrások

Az áram élettani hatásai

‒ Az áramütés mértékét befolyásoló elektromos és nem elektromos tényezők

Az áram mágneses hatása

Villamos és mágneses tér

A témakör a villamos és a mágneses terek jellemzőivel, a kondenzátorok és a tekercsek viselkedésével foglalkozik egyenáramú körökben.

Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A villamos tér jelenségei:

‒ Erőhatások villamos térben

‒ A villamos tér jelenségei

‒ Az elektromos térerősség és az anyag kapcsolata

‒ Anyagok viselkedése villamos térben

‒ Kapacitás

‒ Kondenzátor

‒ Síkkondenzátor

‒ Kondenzátorok fajtái

‒ A kondenzátor energiája és veszteségei

‒ Kondenzátorok kapcsolásai

‒ A kondenzátor töltési és kisütési folyamatai

Mágneses tér:

‒ Az állandó mágnes tere

‒ Mágneses indukció

‒ Árammal létrehozott terek

‒ A mágneses teret jellemző mennyiségek: mágneses indukció és fluxus, gerjesztés, mágneses térerősség, mágneses permeabilitás

‒ Az anyagok viselkedése mágneses térben: anyagok csoportosítása r szerint, mágnesezési görbe, anyagok csoportosítása Hc szerint

‒ Mágneses körök

‒ Erőhatások mágneses térben

Indukciós jelenségek

A témakör az indukciós jelenségek megjelenési formáival, azok törvényszerűségeivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Indukciótörvény

Mozgási és nyugalmi indukció

Örvényáramok

Kölcsönös indukció

Az induktivitás energiája

Az induktivitások kapcsolásai

Induktivitás viselkedése az áramkörben:

‒ Folyamatok bekapcsoláskor

‒ Folyamatok kikapcsoláskor

Az elektromágneses indukció felhasználása

Váltakozó áramú hálózatok

A váltakozó áramú hálózatok a váltakozó áram és feszültség jellemzőivel, az áramkörben lévő ellenállások, kondenzátorok és tekercsek okozta törvényszerűségeivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Váltakozó feszültség és áram:

‒ Váltakozó mennyiségek ábrázolása

‒ Váltakozó mennyiségek összegzése

Ellenállás a váltakozó áramkörben:

‒ Fázisviszonyok

‒ A váltakozó feszültség effektív értéke

‒ Elektrolitikus és abszolút középérték

Reaktanciák:

‒ Induktivitás az áramkörben

‒ Fáziseltérés a feszültség és az áramerősség között

‒ Az induktív fogyasztó teljesítménye

‒ Induktív reaktancia

‒ Kondenzátor az áramkörben

‒ Fáziseltérés a feszültség és az áramerősség között

‒ A kapacitív fogyasztó teljesítménye

‒ A kondenzátor reaktanciája

Impedancia és admittancia

Összetett váltakozó áramkörök:

‒ Soros R-L kapcsolás

‒ Párhuzamos R-L kapcsolás

‒ Soros R-C kapcsolás

‒ Párhuzamos R-C kapcsolás

‒ Soros R-L-C áramkör

‒ Soros rezgőkör

‒ Párhuzamos R-L-C áramkör

‒ Párhuzamos rezgőkör

Teljesítmények a váltakozó áramkörben

Fázisjavítás

Többfázisú hálózatok, villamos gépek

A témakör a többfázisú, ezen belül a háromfázisú csillag- és háromszögkapcsolás jellem-zőivel és teljesítményviszonyaival foglalkozik. Tárgyalja továbbá a villamos gépeken belül a transzformátorok, a váltakozó áramú generátorok és motorok, valamint az egyenáramú generátorok és motorok működési elvét. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Többfázisú hálózatok:

‒ Csillagkapcsolás

‒ Háromszögkapcsolás

Villamos gépek:

‒ Transzformátorok elvi felépítése, működése, veszteségei, műszaki jellemzői

‒ Váltakozó áramú generátorok: egyfázisú, háromfázisú

‒ Egyenáramú generátorok szerkezete, működése, gerjesztési lehetőségei

‒ Egyenáramú motorok szerkezete, működése, gerjesztési lehetőségei

‒ Váltakozó áramú motorok

‒ Háromfázisú aszinkronmotorok

Félvezető áramköri elemek

A témakör a legfontosabb félvezető áramköri elemek szerkezeti felépítésével, működési elvével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Félvezetők fizikája:

‒ A félvezető anyagok tulajdonságai

‒ A félvezető dióda felépítése és működése

‒ A félvezető diódák típusai: egyenirányító diódák, Zener-diódák

Bipoláris tranzisztorok:

‒ A bipoláris tranzisztor felépítése

‒ A bipoláris tranzisztor működése és jellemzői

‒ A bipoláris tranzisztor alapegyenletei, alapkapcsolásai, jelleggörbéi

Unipoláris tranzisztorok:

‒ Záróréteges térvezérlésű tranzisztorok jellemzői

‒ MOSFET-tranzisztorok

Különleges félvezető eszközök:

‒ Négyrétegű dióda

‒ Tirisztor

Optoelektronikai alkatrészek:

‒ Fotoellenállás

‒ Fotodiódák

‒ Fénykibocsátó dióda

Analóg alapáramkörök

A témakör az egyenirányító kapcsolásokkal foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dol-gozza fel:

‒ Egyutas egyenirányítók

‒ Kétutas egyenirányítók

‒ Középleágazásos, kétutas egyenirányítók

‒ Hídkapcsolású (Graetz-kapcsolású) kétutas egyenirányítók

Impulzustechnikai és digitális áramkörök

A témakör az impulzusok jellemzőivel, az impulzusformáló és impulzus-előállító áramkö-rök elvi működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Az impulzusok jellemzői

Impulzusformáló áramkörök

Diódás vágóáramkörök

Impulzus-előállító áramkörök

Logikai alapfogalmak:

‒ Analóg és digitális mennyiségek

‒ Kettes számrendszer

‒ Az információ kódolása

‒ Logikai függvények

Motorkerékpár-mechatronikai ismeretek tanulási terület 612 ó

(11-12. évf.)    252/360 óra

Motorkerékpár-szerkezettan tantárgy    468 óra 198/270 óra

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

4T motorok szerkezete és működése

A témakör a 4T motorok szerkezeti felépítésével, működési jellemzőivel és a motor működéséhez szükséges segédberendezések működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A négyütemű benzinmotor szerkezeti felépítése, működése:

‒ Szerkezet

‒ Négyütemű működésmód

‒ Az égési folyamat

‒ Indikátordiagram és vezérlési diagram

‒ Motorjelleggörbék, motorjellemzők

‒ kompresszió beállítása, vezérlés fokolása

Henger- és forgattyús hajtómű:

‒ Dugattyú

‒ Dugattyúcsapszeg

‒ Dugattyúgyűrű

‒ Hajtórúd

‒ Forgattyús tengely

‒ Henger, hengerfej, forgattyúház

‒ Forgattyús hajtómű mozgásviszonyai, tömegerők

Motorvezérlés:

‒ Szelepek és tartozékaik

‒ Vezérműtengely

‒ Változó- és kényszer-szelepvezérlések

Teljesítménymérés, motorbeállítások finomhangolása

Tüzelőanyag-ellátó rendszer:

‒ Karburátor

‒ Benzinbefecskendezés

Többhengeres motorok szinkronizálása, szívó- és kipufogórendszer nyomásgörbéinek elemzése

Kipufogórendszer:

‒ Katalizátor

‒ Lambdaszonda, széles sávú labdaszonda

‒ Kipufogórendszer, PAIR, EXUP

Gyújtások, gyújtásrendszerek:

‒ Gyújtórendszer felépítése, működése

‒ Elektronikus gyújtórendszerek belső felépítése, kapcsolásai

‒ Kopogásdetektoros gyújtások

Kenés

Hűtés

2T motorok szerkezete és működése

A témakör a 2T motorok szerkezeti felépítésével, működési jellemzőivel és a motor működéséhez szükséges segédberendezések működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A 2T motor szerkezeti felépítése, működése

A 2T motor alkatrészeinek sajátosságai

A 2T benzinmotor:

Öblítési eljárások

Szívó- és kipufogórendszer méretezése

Tengelykapcsoló és primer hajtás

A témakör a tengelykapcsoló és a primer hajtás szerkezeti kialakításával és működtetésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A tengelykapcsoló szerkezeti kialakítása, fajtái:

‒ Száraz és nedves többtárcsás tengelykapcsoló

‒ Csavarrugós tengelykapcsoló

‒ Tányérrugós tengelykapcsoló

‒ Szervo- és csúszókuplungok

‒ Primer lánc- és fogaskerékhajtás

‒ A tengelykapcsoló működtetése

Nyomatékváltó

A témakör a nyomatékváltó és kapcsolószerkezetei kialakításával és vezérlésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Szekvenciális nyomatékváltók:

‒ Váltószerkezetek

‒ Kapcsolómechanizmusok

‒ Kapcsolássegítő váltóelektronikák

‒ Váltófokozat és áttételek meghatározása, fűrészdiagramm

Automata (szíjhajtású) váltók és vezérlésük

DSG-váltók és vezérlésük

Bolygókerekes hajtóművek

Erőátviteli berendezések

A témakör a szekunder hajtás elemei, a kardántengelyek, a tengelyek csuklói és a tengelyhajtás szerkezeti felépítésével, működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Szekunder hajtás

Kardántengelyek, csuklók, szöghibák és hatásuk

Rugózás és kerékfelfüggesztés

A témakör a motorkerékpároknál alkalmazott rugózási megoldásokkal, lengéscsillapítókkal és kerékfelfüggesztéssel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Rugózás:

‒ Acélrugók (rugóelőfeszítés állítók)

Lengéscsillapítók:

‒ Egycsöves gáztöltésű lengéscsillapítók

‒ Kétcsöves gáztöltésű lengéscsillapítók

‒ Más elemekkel kombinált lengéscsillapítók

‒ Rugókiválasztás

‒ Lengéscsillapítók mérése, beállítása, finomhangolása

Kerékfelfüggesztés:

‒ Első futóművek

‒ Hátsó futóművek

Kormányzás

A témakör a kerékgeometriával, a kormányszervek szerkezeti változataival foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Kerékgeometria:

‒ Kerékdőlés

‒ Utánfutás

Kormányszervek:

‒ Villahidak

‒ Kormánycsutkák

‒ Kormánykarok

Kormány-lengéscsillapítók:

‒ Hidraulikus működtetésű

‒ Elektromos

Fékek, kerekek és gumiabroncsok

A témakör a motorkerékpárok sebességének csökkentésére, álló helyzetben való rögzítésére alkalmas szerkezetek csoportosításával, működésével, szerkezeti kialakításával, valamint a kerekek és gumiabroncsok szerkezeti kialakításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Hidraulikus fékek:

‒ Főfékhengerek

‒ Kétkörös hidraulikus fékrendszerek

‒ Fékerőelosztók

‒ Dobfék

‒ Tárcsafék

‒ ABS-rendszerek

Fékasszisztensek

Kerekek felépítése:

‒ Kerékagymegoldások

‒ Keréktárcsa

Gumiabroncsok szerkezete

Gumiabroncsok méretmegadása

Szakmai számítások

A témakör a motorkerékpár-szerkezettan témaköréhez kapcsolódó szakmai számítási feladatokat dolgozza fel.

Motorjellemzők számítása:

‒ Motorteljesítmény-számítás

‒ A motor fajlagos mutatóinak meghatározása

‒ A motor hatásfokai

Motorvezérlési időpontok, szelepnyitási időpontok, gázáramlási sebességek számítása

A dugattyú mozgásegyenletei

A dugattyúra ható erők:

‒ Gázerők

‒ Tömegerők

Motorfékpadi mérésekkel kapcsolatos számítások

Tüzelőanyag-fogyasztás, levegőszükséglet

Hajtóműjellemzők számítása:

‒ Tengelykapcsolóval átvihető nyomaték meghatározása, tengelykapcsoló-tárcsa kiválasztása

‒ Áttételszámítások hagyományos és bolygóműves nyomatékváltóknál

‒ Járművek menetellenállásai, azok teljesítményszükséglete

‒ Menetteljesítmény és vonóerő meghatározása

‒ Fékezéssel kapcsolatos számítási feladatok

Motorkerékpár-villamosság és -elektronika tantárgy 144 óra

(11-12.évf.)    54/90 óra

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

A motorkerékpár villamos hálózata

A témakör a motorkerékpár villamos hálózatának felépítésével, jellemzőivel, a villamos hálózat üzemével, az áramkör szerkezeti elemeivel, valamint a hálózatban előforduló lehetséges hibák feltárásával és javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A hálózat felépítése

A hálózat jellemzői

A villamos hálózat üzeme

Áramvezetők, -kapcsolók, -biztosítók és kiválasztásuk

Hibakeresés és -javítás a villamos hálózatban

Digitális multiméterek működése, méréselmélet

Oszcilloszkópos mérések:

‒ Analóg

‒ Digitális

Egyszerűbb elektronikák építése

Motorkerékpár-indítóakkumulátorok

A témakör az indítóakkumulátorok szerkezeti felépítésével, működésével, jellemzőivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A savas akkumulátor szerkezeti felépítése, működése

A zselés akkumulátorok szerkezeti felépítése és működése

Az indítóakkumulátorok jellemzői

Az akkumulátorok töltése, kisütése, töltőberendezések

Korszerű indítóakkumulátorok

Váltakozó áramú generátorok

A témakör a motorkerékpárok belső égésű motorjainál alkalmazott váltakozó áramú gene-rátorok szerkezeti felépítésével, működésével, javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A generátor feladata, követelmények

Fizikai alapfogalmak

A váltakozó áramú generátor működési elve

A váltakozó áramú generátor szerkezeti felépítése

Üzemi tulajdonságok

A váltakozó áramú generátor feszültségszabályozása

A váltakozó áramú generátor hibafeltárása, javítása

Indítómotorok és indítószerkezetek

A témakör a belső égésű motoroknál alkalmazott indítómotorok és indítószerkezetek működési elvével, az indítást engedélyező áramkörökkel, az indítószerkezet típusaival és javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Az indítómotor feladata, konstrukciós követelmények

Az indítómotor villamos jellemzői

Az indítómotor típusai:

‒ Állandó mágnesű indítómotor

‒ Soros gerjesztésű, belső áttételű indítómotor

Toló fogaskerekes indítómotor Az indítómotorok hibái, javítása

Az indítószerkezetek hibái, javítása

Indítást engedélyező áramkörök

Gyújtóberendezések

A témakör a benzinmotoroknál alkalmazott gyújtóberendezések szerkezeti felépítésével, működésével, valamint az indítássegítőkkel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A gyújtórendszerek feladata:

‒ A gyújtás feladata

‒ A gyújtórendszer feladata

‒ A gyújtás alapfogalmai

Áram- és feszültségváltozások a gyújtórendszerben:

‒ A primer áram változása az idő függvényében

‒ A primer feszültség változása az idő függvényében

‒ A szekunder feszültség változása az idő függvényében

A gyújtórendszerek szerkezeti elemei:

‒ Gyújtótekercs

‒ Gyújtógyertya

‒ Gyújtásjeladók

Gyújtórendszerek:

‒ Elosztó nélküli gyújtásrendszerek

Világító- és jelzőberendezések

A témakör a motorkerékpárok világító- és fényjelző berendezéseinél alkalmazott technikai megoldásokkal, a fényszórók kialakításával, a világítóberendezések villamos hálózatával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A világító- és fényjelző berendezések feladata, követelmények

Fénytani és világítástechnikai alapfogalmak, a világítóberendezések előírásai

Fényforrások, felületek és optikai elemek

Fényszórók

Jelző- és kiegészítő fények

A világítóberendezések villamos hálózata

Motor- és egyéb irányítórendszerek

A témakör a benzinmotoroknál alkalmazott, összetett elektronikus motorirányító rendszereket és egyéb irányítórendszereket tárgyalja. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Motronic motorirányítás:

‒ Üzemi jellemzők érzékelése

‒ Üzemi adatok feldolgozása

‒ Végrehajtó-, beavatkozóelemek

‒ A levegőrendszer elemei

‒ A tüzelőanyag-rendszer elemei

‒ A gyújtásrendszer részei

‒ A kipufogógáz-tisztító rendszer részei

A fedélzeti diagnosztika részei:

‒ Üzemi adatok

Motorhűtő ventilátor

Szenzorok

Vezérlőegység

Elektronikus vezérlés és szabályozás

Az ABS-rendszerek elektronikus irányítóegységei:

‒ Jeladók

‒ Beavatkozók

Szakmai számítások

A témakör a motorkerékpár-villamosság és -elektronika tantárgy keretén belül előforduló számítási feladatokat dolgozza fel.

A motorkerékpár villamos hálózatával kapcsolatos számítási feladatok:

‒ Vezetékméretezés

‒ Energiaegyensúly-vizsgálat

‒ Az akkumulátor töltöttségére és egyéb jellemzőire vonatkozó számítási feladatok

Gyújtással kapcsolatos feladatok

Indítómotorral és indítórendszerrel kapcsolatos feladatok

Generátorral kapcsolatos számítási feladatok

Befecskendezéssel kapcsolatos feladatok

Félvezetőkkel kapcsolatos számítási feladatok

Verseny-motorkerékpárok speciális ismeretei tanulási terület 217 óra    (13. évf.)

Versenymotor technika tantárgy    124 óra

A képzés órakeretének 100%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

Motor- és erőátviteli versenytechnikai specialitások

A 2T vezérlés módosításai és hatásaik, perifériák

A 4T vezérlés módosításai és hatásaik, perifériák

Kompresszióviszony-módosítások

Felületi bevonatok

Tengelykapcsolók, áttervezésük

Szervo- és csúszó tengelykapcsolók

Nyomatékváltók áttételeinek módosítása

Szekunder hajtások módosításai

Versenyfutóművek

Versenyfutóművek ismertetése, szerelése, tesztelése, beállítása

Lengéscsillapítók szerelése, precíziós beállítása

Rugóerőmérések, versenyrugók kiválasztása

Versenykezelőszervek

Kormányok, kormánykarok

Kuplung- és fékkarok

Versenylábtartók és működtető mechanizmusok

Versenyfékszerkezetek és -gumiabroncsok

Fékszerkezetek átalakításai

Fékbetétek, féktárcsák, fékcsövek, fékfolyadékok

Tervszerű karbantartások

Versenygumiabroncsok

Méretjelölések

Gumikeverékek, működési hőmérsékletek

Guminyomások

Gumimelegítők, a melegítés technikája

Versenymotor elektronika    93 óra    (13. évf.)

A képzés órakeretének 100%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

Telemetriai rendszerek felépítése, telepítése

Telemetria-Data recording rendszerek telepítése, feladata, gyári műszerfal és az azt kiváltó kombinált műszerfalak összehasonlítása, szükséges és opcionális kijelezhető információk

Műszerfalak, szenzorok, beavatkozók,

szenzorok kalibrálási lépései

Telemetriai adatelemzések

Méréselméleti alapok, adatelemzések, , logikai kapcsolatok az egyes mérhető értékek között, mérési hibák kiszűrése,

Egyes beállítások hatása a köridőre

Versenyelektronikák

Komplett versenyrendszerek, egyedi kábelkötegek készítése, speciális követelmények

Kiegészítő elektronikák telepítése, finomhangolása, gyárilag nem kialakított beavatkozási lehetőségek, bővítések hatása a versenymotorok működésére.

Motorkerékpár-karbantartás és -diagnosztika tanulási terület

465 óra    (13. évf.)
Motorkerékpár-diagnosztika tantárgy
    263 óra

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Belsőégésű motorok diagnosztikája

A diagnosztika alapfogalmai:

Műszaki diagnosztika

Gépjármű-diagnosztika

Hengertömítettség- és hengerüzem-összehasonlító vizsgálatok:

A hengertömítettség- és a hengerüzem-összehasonlító vizsgálatok csoportosítása

Kompresszió-végnyomás mérése

Nyomásveszteség mérése

Elektronikus relatív kompresszió mérése

A levegőellátó és a kipufogórendszer vizsgálata:

A levegőellátó rendszer vizsgálata

A kipufogórendszer vizsgálata

Tüzelőanyag-ellátó és gyújtásrendszerek diagnosztikája

OBD, EOBD fedélzeti diagnosztika:

Kipufogógáz-technika és fedélzeti állapotfelügyelet

A katalizátor és a lambdaszonda fedélzeti állapotfelügyelete

Az égéskimaradás fedélzeti állapotfelügyelete

Szekunderlevegő-rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete

A tüzelőanyaggőz-kipárolgásgátló rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete

Az OBD-csatlakozó

Kommunikáció

Rendszerteszter

A rendszerteszter vizsgálati üzemmódjai

Hibakódok

Hibatárolás

Hibakódok törlése

A hibajelző lámpa aktiválása

Az Otto-motorok gázelemzése:

A gázelemzés alapjai

A vizsgált emissziós komponensek

A mérőműszerek felépítése és működése

Mért jellemzők

Hatósági környezetvédelmi felülvizsgálat

A hagyományos Otto-motorok felülvizsgálata

Szabályozott keverékképzésű, katalizátoros motorkerékpárok felülvizsgálata

Szabályozott keverékképzésű, katalizátoros, OBD-rendszerrel felszerelt motorok felül-vizsgálata

Gázemisszió-diagnosztika

CO-korrigált mérés

ΔHC-mérés

Tüzelőanyag-fogyasztás mérése:

Az elfogyasztott tüzelőanyag mennyiségének mérése

A fogyasztás mérése

A megtett út, illetve a sebesség mérése

Országúti fogyasztás mérése

Próbapadi fogyasztás mérése

A görgős teljesítménymérő próbapadok felépítése, működési elve, mérés előkészítése és lebonyolítása

Mérés, kiértékelés

Elektronikus rendszerek diagnosztikája

Soros diagnosztika

Ellenőrzési feladatcsoportok

A rendszerteszterek és a diagnosztikai csatlakozó

Vezetőtájékoztatás

A fedélzeti diagnosztika áramkörvizsgálata

Párhuzamos diagnosztika

Beavatkozóteszt

Perifériadiagnosztika

Belső égésű motorok irányítórendszereinek diagnosztikai vizsgálata

Elektronikusan vezérelt váltók diagnosztikai vizsgálata

ABS-rendszerek diagnosztikai vizsgálata

Vezetőtámogató rendszerek diagnosztikai vizsgálata

Egyéb rendszerek diagnosztikai vizsgálata

Gyújtásvizsgálat

A gyújtásidőzítés ellenőrzése

A villamosenergia-változás folyamatának diagnosztikai ellenőrzése a gyújtórendszerben

Az oszcilloszkópos gyújtásdiagnosztika áttekintő mérési technológiája

Mechanikus megszakítóval vezérelt gyújtás

Primeráram-vezérelt, elektromos gyújtás

Az oszcilloszkópos gyújtásvizsgáló műszeregység csatlakoztatása

A gyújtásvizsgáló analóg oszcilloszkóp felépítése és csatlakoztatása a hagyományos gyúj-tórendszerhez

Csatlakoztatás elosztó nélküli gyújtórendszerekhez

Töltésrendszerek és indítórendszer diagnosztikája

Az áramellátó és indítórendszer diagnosztikája

Az akkumulátor indítóképességének vizsgálata

Az indítórendszer komplex vizsgálata

A generátor vizsgálata

A szabályozott feszültség mérése

Fékrendszerek diagnosztikája

A fékvizsgálat módszereinek csoportosítása

A minősítés elméleti alapjai

A görgős fékerőmérő próbapad

Görgős fékerőmérő próbapadi méréssel végzett fékminősítés

A kerékfékszerkezet működésének hatásossága

A kerékfékszerkezet erőingadozása

A fékvizsgálat végrehajtása

A fékrendszer hatósági vizsgálati technológiája

A fékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés

Motorkerékpárok vizsgálati technológiája

Lengéscsillapítók vizsgálata

A mérés eredményét befolyásoló tényezők

Futómű diagnosztikája

A futóműbemérés vonatkozási rendszere

Kerékbeállítási paraméterek

A tengelyhelyzet hibái

Futómű-ellenőrző műszerek

Méréstechnikai alapelvek

A korszerű futómű-ellenőrző műszerek felépítése

A mérőfejek felfogatása

Futóművek bemérése:

Előkészítő munkák a futóműbemérés előtt

Futóműmérés

Egyenesfutás beállítása

Különleges mérési eljárások

Különleges mérőműszerek

Fényvetők diagnosztikája

A fénykéve optikai tengelyének előírásos helyzete

A diagnosztikai ellenőrzés technológiája

A mérőhely és a motorkerékpár előkészítése

A kamera tájolása a gépkocsihoz

Az ellenőrzés műveletei

CAN-busz rendszerek diagnosztikája

Soros adatkommunikációs rendszereken végzett diagnosztikai vizsgálatok

CAN-hálózatok diagnosztikai vizsgálata:

A hálózatra vonatkozó hibakódok olvasása, törlése

Ellenállás- és feszültségmérések a CAN-hálózatban

Oszcilloszkópos vizsgálatok

Motorkerékpár karbantartása tantárgy    202 óra    (13. évf.)

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

Motorkerékpár-adatbázisok

Motorkerékpár-adatbázisok használata

Nyomtatott adatbázisok

Számítógépes adatbázisok (Moto-data)

A gépjármű és főegységeinek azonosítása:

Vázszám azonosítása

Motorszám azonosítása

Típusbizonyítvány tartalma

Általános motorkerékpár-adatbázisok használata:

Számítógépes adatbázisok kezelése, adatok kinyerése

Adatbázisok tartalma

Motorkerékpár beazonosítása, adatainak rögzítése a munkadokumentumban

Gyári alkatrészeket azonosító adatbázisok kezelése:

Az alkatrész-azonosítás logikai sorrendje

Nyomtatott alapú adatbázisok

Elektronikus adatbázisok

Villamos kapcsolási rajz és adatgyűjtemények használata:

Motorkerékpár villamos hálózatának beazonosítása villamos kapcsolási rajz alapján

Villamos szerkezeti egységek azonosítása

Motorkerékpár villamos hálózatának csatlakozóponti azonosítása Moto-data dokumentáció alapján

Járműjavítási utasítások kezelése:

Járműjavítási, beállítási utasítások kezelése, értelmezése

Futómű-, járműkerék- és gumiabroncs-adatbázisok kezelése

Futóműadatok azonosítása

Adott típusra előírt gumiabroncs azonosítása, kiválasztása

Motorkerékpár kárfelvételi, biztosítási és értékesítési dokumentációi

Biztosítási, kárfelvételi dokumentáció kezelése (Audatex)

Értékesítési dokumentáció (Eurotax)

Használt motorkerékpárok állapotlapjai

A motorkerékpár és fődarabjai bontási technológiájának dokumentációi

A tulajdonjog ellenőrzése

A motorkerékpár okmányainak ellenőrzése

A bontási szerződés

A hatóságok felé tett intézkedések

Veszélyes anyagok kezelése, adminisztrációja

Ápolási- és szervizműveletek

Ápolási műveletek:

Mosás, ápolás

Kenési műveletek

Különféle szintellenőrzések és utántöltések

Különböző folyadékok és tulajdonságaik

Szervizműveletek:

„0” revízió

Garanciális felülvizsgálatok

Időszakos karbantartási vizsgálatok

Garancián túli vizsgálatok

Esetenkénti felülvizsgálatok

Rendszeres felülvizsgálatok

Napi gondozás vagy vizsgálat

Szemleműveletek

Motorkerékpár-vizsgálati műveletek

Hatósági felülvizsgálat

Rendeletek, előírások, szabályzatok, utasítások:

5/1990. (IV.12.) KÖHÉM-rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról (és a ren-delet módosításai)

6/1990. (IV.12.) KÖHÉM-rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forga-lomban tartásának műszaki feltételeiről (és a rendelet módosításai)

Egyéb előírások

Forgalmi engedély

Fogalommeghatározások:

Járműkategóriák

Műszaki jellemzők

Típusbizonyítvány

Járművek összeépítése

Időszakos vizsgálat, érvényességi idő

Járműalkatrészek, tartozékok jóváhagyása

A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat általános technológiája, amely magában foglalja a következők ellenőrzését: okmányok, a motorkerékpár azonosítása, tükrök, hangjelzés, műszerek, sebességmérő, sebességkorlátozó, zavarszűrés, tartozékok, világító-berendezés, fényjelző berendezés, visszajelzés/kapcsolók, fényvisszaverők, áramforrás, kormányozhatóság, kormánymű-lengéscsillapítás, fékműködés, jelzések, fékcsövek, kerék-fékszerkezet, tengelyek/felfüggesztés, gumiabroncsok, keréktárcsák, csapágyazás, váz/segédváz, ülések, idomzat, erőátvitel, méretek, tüzelőanyag-ellátó berendezés, kipufo-górendszer/környezetvédelem, megkülönböztető, figyelmeztető lámpák vizsgálata

Minősítés

Egyes járművizsgálatok részletes technológiai műveletei:

A fékberendezés görgős fékerőmérő próbapadon történő vizsgálata

A fényszóró ellenőrzésének művelete

A lengéscsillapítás vizsgálatának technológiai műveletei

A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának vizsgálata

A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának mérése

Közeltéri zajszintmérés

A tanúsítvány tartalma, kitöltése

A műszaki adatlap tartalma

Gépjármű-mechatronikai ismeretek tanulási terület a Szerviz, és a Gyártás szakmairányok számára   (11-12. évf) 540/562 óra

Gépjármű-szerkezettan tantárgy    (11-12. évf.) 216/144 óra

A képzés órakeretének legalább 55%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

Benzinmotorok szerkezete és működése

A témakör a benzinmotorok szerkezeti felépítésével, működési jellemzőivel és a motor működéséhez szükséges segédberendezések működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A négyütemű benzinmotor szerkezeti felépítése, működése:

‒ Szerkezet

‒ Négyütemű működésmód

‒ Az égési folyamat

‒ Indikátordiagram és vezérlési diagram

‒ Motorjelleggörbék, motorjellemzők

Henger- és forgattyús hajtómű:

‒ Dugattyú

‒ Dugattyúcsapszeg

‒ Dugattyúgyűrű

‒ Hajtórúd

‒ Forgattyús tengely, kéttömegű lendkerék

‒ Henger, hengerfej, forgattyúház

Motorvezérlés:

‒ Szelepek és tartozékaik

‒ Vezérműtengely

Tüzelőanyag-ellátó rendszer:

‒ Benzinbefecskendezés

Kipufogórendszer:

‒ Katalizátor

‒ Lambdaszonda

‒ Kipufogórendszer

Kenés

Hűtés

A kétütemű benzinmotor:

‒ Szerkezet és működés

‒ Öblítési eljárások

Dízelmotorok szerkezete és működése

A témakör a dízelmotor szerkezeti felépítésével, működési jellemzőivel és a motor műkö-déséhez szükséges segédberendezések működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi té-mákat dolgozza fel:

A négyütemű dízelmotor szerkezeti felépítése, működése

A dízelmotor alkatrészeinek sajátosságai

Befecskendezési eljárások:

‒ Elosztórendszerű befecskendező szivattyú

‒ Közös nyomásterű befecskendező rendszerek

‒ Dízelmotorok elektronikus vezérlése

Tengelykapcsoló

A témakör a főtengelykapcsoló szerkezeti kialakításával és működtetésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A tengelykapcsoló szerkezeti kialakítása, fajtái:

‒ Egytárcsás tengelykapcsoló

‒ Csavarrugós

‒ Tányérrugós

A tengelykapcsoló működtetése

Nyomatékváltó

A témakör a nyomatékváltó és kapcsolószerkezetei kialakításával és azok vezérlésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Szinkronizáló szerkezettel ellátott nyomatékváltók:

‒ Azonos tengelyű nyomatékváltók

‒ Nem azonos tengelyű (indirekt) nyomatékváltók

Automataváltók és vezérlésük

DSG-, MMT-váltók és vezérlésük

Bolygókerekes hajtóművek

Közlőművek, tengelyhajtás, differenciálmű

A témakör a kardántengelyek, az első és hátsó tengelyek csuklói és a tengelyhajtás (differenciálmű) szerkezeti felépítésével, működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Kardántengelyek, keréktengelyek, csuklók

Féltengelyek

Differenciálmű:

‒ Kúpkerekes differenciálművek

‒ Differenciálzárak (kapcsolható, önzáró)

Összkerékhajtás

Rugózás és kerékfelfüggesztés

A témakör a gépkocsiknál alkalmazott rugózási megoldásokkal, a lengéscsillapítókkal és a kerékfelfüggesztéssel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Rugózás:

‒ Acélrugók (laprugók, csavarrugók, torziósrugók, gázrugók, gumirugók)

Lengéscsillapító:

‒ Egycsöves gáztöltésű

‒ Kétcsöves gáztöltésű

‒ Más elemekkel kombinált lengéscsillapítók

Kerékfelfüggesztés:

‒ Merev

‒ Független

Kormányzás

A témakör a kerékgeometriával, a kormányművek szerkezeti változataivalfoglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Kerékgeometria:

‒ Kerékdőlés

‒ Csapterpesztés

‒ Kormánylegördülési sugár

‒ Utánfutás

Kormányművek:

‒ Fogasléces

‒ Globoidcsigás

‒ Golyósoros

Szervokormányművek:

‒ Hidraulikus működtetésű

‒ Elektromos szervokormányművek

Fékek, kerekek és gumiabroncsok

A témakör a járművek sebességének csökkentésére, álló helyzetben való rögzítésére alkalmas szerkezetek csoportosításával, működésével, szerkezeti kialakításával, valamint a kerekek és gumiabroncsok szerkezeti kialakításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Hidraulikus fékek:

‒ Főfékhenger

‒ Kétkörös hidraulikus fékrendszerek

‒ Dobfék

‒ Tárcsafék

‒ Fékrásegítő

‒ ABS-, ASR-, ESP-rendszerek

Tartósfékrendszerek, retarderek

Fékasszisztensek

Légfékszerkezetek

Kerekek felépítése:

‒ Kerékagymegoldások

‒ Kerékpánt

‒ Keréktárcsa

Gumiabroncsok szerkezete

Gumiabroncsok méretmegadása

Szakmai számítások

A témakör a gépjárműszerkezetek témaköréhez kapcsolódó szakmai számítási feladatokat dolgozza fel.

Motorjellemzők számítása:

‒ Motorteljesítmény-számítás

‒ A motor fajlagos mutatóinak meghatározása

‒ A motor hatásfokai

Motorvezérlési időpontok, szelepnyitási időpontok, gázáramlási sebességek számítása

A dugattyú mozgásegyenletei

A dugattyúra ható erők:

‒ Gázerők

‒ Tömegerők

Motorfékpadi mérésekkel kapcsolatos számítások

Tüzelőanyag-fogyasztás, levegőszükséglet, kenőolaj-fogyasztás számítása

Hajtóműjellemzők számítása:

‒ Tengelykapcsolóval átvihető nyomaték meghatározása, tengelykapcsolótárcsa kivá-lasztása

‒ Áttételszámítások hagyományos és bolygóműves nyomatékváltóknál

‒ Járművek menetellenállásai, azok teljesítményszükséglete

‒ Menetteljesítmény és vonóerő meghatározása

‒ Fékezéssel kapcsolatos számítási feladatok

Gépjármű-villamosság és -elektronika tantárgy (11. évf.)  

180/196 óra

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

A gépjármű villamos hálózata

A témakör a gépjármű villamos hálózatának felépítésével, jellemzőivel, a villamos hálózat üzemével, az áramkör szerkezeti elemeivel, valamint a hálózatban előforduló lehetséges hibák feltárásával és azok javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A hálózat felépítése

A hálózat jellemzői

A villamos hálózat üzeme

Áramvezetők, kapcsolók, biztosítók

Hibakeresés és javítás a villamos hálózatban

Gépjármű-indítóakkumulátorok

A témakör az indítóakkumulátorok szerkezeti felépítésével, működésével, jellemzőivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A savas akkumulátor szerkezeti felépítése, működése

Az indítóakkumulátorok jellemzői

Az akkumulátorok töltése, kisütése, töltőberendezések

Korszerű indítóakkumulátorok.

Váltakozó áramú generátorok

A témakör a hagyományos belsőégésű motoroknál alkalmazott váltakozó áramú generátorok szerkezeti felépítésével, működésével, javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A generátor feladata, követelmények

Fizikai alapfogalmak

A váltakozó áramú generátor működési elve

A váltakozó áramú generátor szerkezeti felépítése

Üzemi tulajdonságok

A váltakozó áramú generátor feszültségszabályozása

A váltakozó áramú generátor hibafeltárása, javítása

Indítómotorok

A témakör a belsőégésű motoroknál alkalmazott indítómotorok működési elvével, az indítómotor típusaival és javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Az indítómotor feladata, konstrukciós követelmények

Az indítómotor villamos jellemzői

Az indítómotor típusai:

‒ Csúszó fogaskerekes indítómotor

Vegyes gerjesztésű

Állandó mágnesű

Soros gerjesztésű, belső áttételű

‒ Toló fogaskerekes indítómotor

Az indítómotorok hibái, javítása

Gyújtóberendezések, indítássegélyek

A témakör a benzinmotoroknál alkalmazott gyújtóberendezések szerkezeti felépítésével, működésével, valamint a dízelmotoroknál használt indítássegélyekkel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A gyújtórendszerek feladata:

‒ A gyújtás feladata

‒ A gyújtórendszer feladata

‒ A gyújtás alapfogalmai

Áram és feszültségváltozások a gyújtórendszerben:

‒ A primer áram változása az idő függvényében

‒ A primer feszültség változása az idő függvényében

‒ A szekunder feszültség változása az idő függvényében

A gyújtórendszerek szerkezeti elemei:

‒ Gyújtótekercs

‒ Gyújtógyertya

‒ Gyújtáselosztó

‒ Gyújtásjeladók

Gyújtórendszerek:

‒ Elosztós gyújtórendszerek

‒ Elosztó nélküli gyújtásrendszerek

Indítássegély dízelmotorok részére:

‒ Az izzítás szükségessége

‒ Az izzógyertya

‒ Az izzítás vezérlése

Világító- és jelzőberendezések

A témakör a gépjárműveken alkalmazott világító- és fényjelző berendezéseknél alkalmazott technikai megoldásaival, a fényszórók kialakításával, a világítóberendezések villamos hálózatával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A világító és fényjelző berendezések feladata, követelmények

Fénytani és világítástechnikai alapfogalmak, a világítóberendezések előírásai

Fényforrások, felületek és optikai elemek

Fényszórók

Jelző- és kiegészítő fények

A világítóberendezések villamos hálózata

Motor- és egyéb irányító rendszerek

A témakör a benzin- és a dízelmotoroknál alkalmazott, összetett elektronikus motorirányító rendszereket és egyéb irányítórendszereket tárgyalja. Ezen belül az alábbi témákat dolgoz-za fel:

Motronic motorirányítás:

‒ Üzemi jellemzők érzékelése

‒ Üzemi adatok feldolgozása

‒ Végrehajtó (beavatkozó) elemek

M-Motronic rendszer:

‒ A levegőrendszer elemei

‒ A tüzelőanyag-rendszer elemei

‒ A gyújtásrendszer részei

‒ A kipufogógáz-tisztító rendszer részei

A fedélzeti diagnosztika részei:

‒ Üzemi adatok

‒ Mellékaggregátok

Motorhűtőventilátor

Klímakompresszor

ME-Motronic rendszer

MED-Motronic rendszer:

‒ A levegőrendszer részei

‒ A tüzelőanyag-rendszer részei

‒ A gyújtásrendszer részei

‒ A kipufogógáz-tisztító rendszer részei

‒ Üzemmód-kiválasztás

Szenzorok

Vezérlőegység

Elektronikus vezérlés és szabályozás

Elektronikus dízelszabályozás:

‒ Közös nyomásterű CR-rendszerek

‒ Tüzelőanyagellátás kisnyomású részegységei

‒ A CR-rendszerek nagynyomású részegységei

‒ Injektorok

‒ Nagynyomású szivattyúk

‒ Nagynyomású tárolók

‒ Nagynyomású érzékelők

‒ Nyomásszabályzó szelep

‒ Nyomáskorlátozó szelep

‒ Porlasztók

Automataváltók elektronikus irányítóegységei:

‒ Jeladók

‒ Beavatkozók

ABS/ASR/ESP rendszerek elektronikus irányítóegységei:

‒ Jeladók

‒ Beavatkozók

Szakmai számítások

A témakör a gépjármű-villamosságtan tantárgy keretén belül előforduló számítási feladatokat dolgozza fel.

A gépjármű villamos hálózatával kapcsolatos számítási feladatok:

‒ Vezetékméretezés

‒ Energiaegyensúly-vizsgálat

‒ Az akkumulátor töltöttségére és egyéb jellemzőire vonatkozó számítási feladatok

Gyújtással kapcsolatos feladatok

Indítómotorral és indítórendszerrel kapcsolatos feladatok

Generátorral kapcsolatos számítási feladatok

Befecskendezéssel kapcsolatos feladatok

Félvezetőkkel kapcsolatos számítási feladatok

Gépjárműgyártás és -üzemeltetés a Gyártás szakmairány  tanulási terület a Gyártás szakmairány számára    465/465 óra

Gépjárműgyártás tantárgy    (13. évf.)     217/217 óra

A képzés órakeretének 100%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

Minőségbiztosítási alapismeretek

A szabványosítás jelentősége (MSZ, EN, ISO)

A minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás alapjai

A minőségbiztosítási rendszer és szabványos követelményei

Minőségvizsgálati módszerek

Dokumentációk vállalati előírásai

Korszerű minőség-ellenőrzési technikák, módszerek

Gyártási dokumentációk

Sorozatban gyártott termékek minőségének szabályozása, gyártásközi ellenőrzése (SPC)

A selejttel kapcsolatos fogalmak, intézkedési terv

Termékek ellenőrzésének eszközei

Gyártásközi ellenőrzés dokumentációja

Végellenőrzés dokumentációja

Minőséget támogató módszerek

Minőségbiztosítási feladatok

Vállalati belső szabványok ismerete

Műszaki alapismeretek

A gépészeti technológiai dokumentációk, mint információhordozók, azok formai és tartalmi követelményei

Technológiai dokumentáció fogalma, tartalma

Technológiai sorrend fogalma, tartalma

Összeállítási és részletrajzok

Összeállítási rajzok, rajzdokumentációk

Alkatrészrajzok elemzési szempontjai

Folyamatábrák és folyamatrendszerek

Művelettervek szerepe, tartalma

Műveleti utasítások

Gyártási ismeretek

Gyártásszervezési alapfogalmak, egyedi munkahelyes összeszerelés, mozgómunkahelyes szerelés, futószalag-rendszerű gyártás, automatizált szerelés

CNC-technika alkalmazása a gyártásban, megmunkálóközpontok, az integrált számítógé-pes gyártás alkalmazása, a rugalmas gyártórendszerek felhasználása

Munkadarab-szállító berendezések, munkahelymozgató rendszerek, alkatrészellátó egysé-gek, szerelőegységek, robotok, mérő- és beállítóegységek, ellenőrző-, végellenőrző egysé-gek

A gyártósorok hidraulikus elemeinek kiválasztása, működésének elemzése

Sajtolóegységek, munkadarab-befogóegységek, munkadarab-emelőlift

A gyártósorok pneumatikus elemeinek kiválasztása, működésének elemzése

Rögzítőegységek, tömítettségvizsgáló egységek, csavarozógépek, egyszerűbb beállítási feladatok

A gyártósorok szerepének értelmezése, felépítésének elemzése, irányítása

Egyes gyártósori munkahelyek kialakítása, kapcsolata, gyártósorok irányítási rendszere, az üzemeltetés eszközei és dokumentációi

Alkatrészellátás, alkatrész-adagolás, logisztikai rendszer, szerelt egységek, szerszámok, mérőeszközök, gyártási dokumentációk

Karbantartási ismeretek

Kinematikai jellegű rajzok értelmezése

Géptest

Gépegységek, részegységek karbantartási igénye

Kezelőelemek és segédberendezések

Szerszámgépek felépítése, fő részeik

Hibajegyzék

Munkadarab-befogó egységek felépítése

Géppontossági vizsgálatok, geometriai méretek, alakhűség, helyzetek, mozgáspályák pon-tosságának vizsgálata

Gépek, gépegységek, szerkezetek karbantartásánál alkalmazott szerszámok, készülékek és műszerek

Gépjármű-karbantartás tantárgy   (13. évf.)     62/62 óra

A képzés órakeretének legalább 60%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

Gépjármű-adatbázisok

Gépjármű-adatbázisok használata:

‒ Nyomtatott adatbázisok

‒ Számítógépes adatbázisok (Autodata)

A gépjármű és főegységeinek azonosítása:

‒ Alvázszám azonosítása

‒ Motorszám azonosítása

‒ Típusbizonyítvány tartalma

Általános gépjármű-adatbázisok használata:

‒ Számítógépes adatbázisok kezelése, adatok kinyerése

‒ Adatbázisok tartalma

‒ Gépjármű beazonosítása, adatainak rögzítése a munkadokumentumban

Gyári alkatrészeket azonosító adatbázisok kezelése:

‒ Az alkatrész-azonosítás logikai sorrendje

‒ Nyomtatott alapú adatbázisok

‒ Elektronikus adatbázisok

Autóvillamossági kapcsolási rajz és adatgyűjtemények használata:

‒ Gépjármű villamos hálózatának beazonosítása villamos kapcsolási rajz alapján

‒ Villamos szerkezeti egységek azonosítása

‒ Villamos hálózat csatlakozóponti azonosítása Autodata dokumentáció alapján

Járműjavítási utasítások kezelése:

‒ Járműjavítási, beállítási utasítások kezelése, értelmezése

Futómű-, járműkerék- és gumiabroncs-adatbázisok kezelése

‒ Futóműadatok azonosítása

‒ Adott típusra előírt kerékpánt és gumiabroncs azonosítása, kiválasztása

Gépjármű kárfelvételi, biztosítási és értékesítési dokumentációi

‒ Biztosítási, kárfelvételi dokumentáció kezelése (Audatex)

‒ Értékesítési dokumentáció (Eurotax)

‒ Használt gépjárművek állapotlapjai

A gépjármű és fődarabjai bontási technológiájának dokumentációi

‒ A tulajdonjog ellenőrzése

‒ A gépjármű okmányainak ellenőrzése

‒ A bontási szerződés

‒ A hatóságok felé tett intézkedések

‒ Veszélyes anyagok kezelése, adminisztrációja

Ápolási- és szervizműveletek

Ápolási műveletek:

‒ Alsómosás

‒ Felsőmosás

‒ Motormosás

‒ Belső kárpittisztítás

‒ Kenési műveletek

‒ Különféle szintellenőrzések és utántöltések

‒ Különböző folyadékok és tulajdonságaik

Szervizműveletek:

‒ „0” revízió

‒ Garanciális felülvizsgálatok,

‒ Időszakos karbantartási vizsgálatok

‒ Garancián túli vizsgálatok

‒ Esetenkénti felülvizsgálatok

‒ Rendszeres felülvizsgálatok

‒ Napi gondozás vagy vizsgálat

‒ Szemleműveletek

Gépkocsivizsgálati műveletek

Hatósági felülvizsgálat

Rendeletek, előírások, szabályzatok, utasítások:

‒ 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról (és a rendelet módosításai)

‒ 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről (és a rendelet módosításai)

‒ Egyéb előírások

Forgalmi engedély

Fogalommeghatározások:

‒ Járműkategóriák

‒ Műszaki jellemzők

Típusbizonyítvány

Járművek összeépítése

A gépjárművekre és azok pótkocsijára vonatkozó egyedi műszaki vizsgálatok

Időszakos vizsgálat, érvényességi idő

Járműalkatrészek, tartozékok jóváhagyása

A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat általános technológiája, amely ma-gában foglalja a következők ellenőrzését: okmányok, a jármű azonosítása, tükrök, hangjel-zés, műszerek, sebességmérő, menetíró (tachográf), sebességkorlátozó, zavarszűrés, fűtés, tartozékok, világító berendezés, fényjelző berendezés, visszajelzés/kapcsolók, fényvissza-verők, áramforrás, kormányozhatóság, kormánymű-rásegítő, kormányrudazat/csuklók, üzemi /biztonsági/ rögzítőfék, fékműködés, jelzések, fékcsövek, kerékfékszerkezet, tenge-lyek/felfüggesztés, gumiabroncsok, keréktárcsák, csapágyazás, alváz/segédalváz, vezető-tér/utastér, külsőkialakítás, raktér/rakfelület, vontatás, erőátvitel, méretek, tüzelőanyag-ellátó berendezés, kipufogórendszer/környezetvédelem, mozgáskorlátozott jármű, megkü-lönböztető, figyelmeztető lámpák

Minősítés

Egyes járművizsgálatok részletes technológiai műveletei:

‒ A fékberendezés görgős fékerőmérő próbapadon történő vizsgálata

‒ A fényszóró-ellenőrzésének művelete

‒ A lengéscsillapítás-vizsgálatának technológiai műveletei

‒ A szélvédőjének és ablakainak fényáteresztő képessége vizsgálatának technológiai műveletei

‒ A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának vizsgálata

‒ A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának mérése Otto-motoros gépkocsiknál

‒ A dízelmotoros gépkocsik füstkibocsátásának mérése

‒ Közeltéri zajszintmérés

A TANÚSÍTVÁNY tartalma, kitöltése

A Műszaki adatlap tartalma

Gépjármű-diagnosztika tantárgy   (13. évf.)     186/186 óra
A képzés órakeretének legalább 70%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

Belsőégésű motorok diagnosztikája

A diagnosztika alapfogalmai:

‒ Műszaki diagnosztika

‒ Gépjármű-diagnosztika

Hengertömítettség- és hengerüzem-összehasonlító vizsgálatok:

‒ A hengertömítettség- és a hengerüzem-összehasonlító vizsgálatok csoportosítása

‒ Kompresszió-végnyomás mérése

‒ Nyomásveszteség mérése

‒ Kartergáz-mennyiség mérése

‒ Hengerteljesítmény-különbség mérése

‒ Üresjárati hengerteljesítmény-különbség mérése

‒ Üresjárati hengerteljesítmény-különbség megállapítása ΔHC-méréssel

‒ Terheléses hengerteljesítmény-különbség mérése

‒ Elektronikus relatív kompressziómérése

A levegőellátó és a kipufogórendszer vizsgálata:

‒ A levegőellátó rendszer vizsgálata

‒ A kipufogórendszer vizsgálata

‒ A turbófeltöltő ellenőrzése

OBD, EOBD fedélzeti diagnosztika:

‒ Kipufogógáz-technika és fedélzeti állapotfelügyelet

‒ A katalizátor és a lambdaszonda fedélzeti állapotfelügyelete

‒ Az égéskimaradás fedélzeti állapotfelügyelete

‒ Kipufogógáz-visszavezetés fedélzeti állapotfelügyelete

‒ Szekunderlevegő-rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete

‒ A tüzelőanyaggőz-kipárolgásgátló rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete

‒ Az OBD-csatlakozó

‒ Kommunikáció

‒ Rendszerteszter

‒ A rendszerteszter vizsgálati üzemmódjai

‒ Hibakódok

‒ FreezeFrame

‒ Hibatárolás

‒ Hibakódok törlése

‒ A hibajelzőlámpaaktiválása

Readiness-kódok (vizsgálati készenlét)

Az Otto-motorok gázelemzése:

‒ A gázelemzés alapjai

‒ A vizsgált emissziós komponensek

‒ A mérőműszerek felépítése és működése

‒ Mért jellemzők

‒ Hatósági környezetvédelmi felülvizsgálat

‒ A hagyományos Otto-motoros gépkocsik felülvizsgálata

‒ Szabályozott keverékképzésű, katalizátoros gépkocsik felülvizsgálata

‒ Szabályozott keverékképzésű, katalizátoros, OBD-rendszerrel felszerelt gépkocsik felülvizsgálata

‒ Gázemisszió-diagnosztika

‒ CO-korrigált mérés

‒ ΔHC-mérés

Dízeldiagnosztika:

‒ A dízeldiagnosztika meghatározása, sajátosságai

‒ Nem fedélzeti dízeldiagnosztika

‒ Fordulatszámmérés

‒ Az adagolás időzítésének mérése

‒ Nyomáshullám-elemzés

A közös nyomásterű (Common Rail, CR) befecskendezőrendszerek vizsgálata:

‒ Alacsonynyomású rendszer vizsgálata

‒ Nagynyomású rendszer vizsgálata

‒ Rendszernyomás ellenőrzése

‒ Befecskendezőszelepek ellenőrzése

‒ Nagynyomású szivattyú és szelepeinek ellenőrzése

A CR porlasztóhidraulikadiagnosztikája:

‒ A visszafolyó mennyiség ellenőrzése

‒ A porlasztóhiba és a szennyezés

‒ Vizsgálatok próbapadon

A szivattyúzó–porlasztó (PDE) befecskendezőrendszer vizsgálata

Fedélzeti (EDC) diagnosztika

A dízelmotorok füstölésmérése

‒ A füstölésmérés alapjai

‒ A füstölés mérőszámai

‒ A füstölésmérő műszerek felépítése

‒ Mintavevő szonda

‒ Elektromos időállandó

‒ Programozott mérés

‒ A vizsgálathoz szükséges járműadatok

‒ Elektronikus tanúsítvány

‒ A füstölésmérés technológiája

‒ Szemrevételezéses ellenőrzés

‒ A mérés előkészítése

‒ A környezetvédelmi állapot ellenőrzése

Tüzelőanyag-fogyasztás mérése:

‒ Az elfogyasztott tüzelőanyagmennyiségének mérése

‒ A fogyasztásmérése

‒ A megtett út, illetve a sebesség mérése

‒ Országúti fogyasztásmérése

‒ Próbapadi fogyasztásmérése

‒ A görgős teljesítménymérő próbapadok felépítése, működési elve

‒ Mérés, kiértékelés

Irányított rendszerek diagnosztikája

‒ Soros diagnosztika

‒ Ellenőrzési feladatcsoportok

‒ A rendszerteszterek és a diagnosztikai csatlakozó

‒ Vezetőtájékoztatás

‒ A fedélzeti diagnosztika áramkörvizsgálata

‒ Párhuzamos diagnosztika

‒ Beavatkozóteszt

‒ Perifériadiagnosztika

Belsőégésű motorok irányítórendszereinek diagnosztikai vizsgálata

Automata váltók diagnosztikai vizsgálata

ABS/ASR/ESP rendszerek diagnosztikai vizsgálata

Vezetőtámogató rendszerek (ADAS) diagnosztikai vizsgálata

Egyéb rendszerek diagnosztikai vizsgálata

Áramellátó és indítórendszer diagnosztikája

‒ Az akkumulátor indítóképességének vizsgálata

‒ Az indítórendszer komplex vizsgálata

‒ A generátor vizsgálata

‒ A szabályozott feszültség mérése

Gyújtásvizsgálat

‒ A gyújtásenergia-változás ellenőrző vizsgálata

‒ A gyújtásidőzítés ellenőrzése

‒ A gyújtórendszerben a villamosenergia-változás folyamatának diagnosztikai ellen-őrzése

‒ Az oszcilloszkópos gyújtásdiagnosztika áttekintő mérési technológiája

‒ Mechanikus megszakítóval vezérelt gyújtás

‒ Primeráram-vezérelt, elektromos gyújtás

‒ Az oszcilloszkópos gyújtásvizsgáló műszeregység csatlakoztatása

‒ A gyújtásvizsgáló analóg oszcilloszkóp felépítése és csatlakoztatása a hagyomá-nyos gyújtórendszerhez

‒ Csatlakoztatás elosztó nélküli gyújtórendszerekhez

Fékberendezések diagnosztikája

‒ A fékvizsgálat módszereinek csoportosítása

‒ A minősítés elméleti alapjai

‒ A görgős fékerőmérő próbapad

‒ Görgős fékerőmérő próbapadi méréssel végzett fékminősítés

‒ A kerékfékszerkezet működésének hatásossága

‒ A kerékfékerő-eltérés

‒ A kerékfékszerkezet erőingadozása

‒ A fékvizsgálat végrehajtása

‒ A fékrendszer hatósági vizsgálati technológiája

‒ A fékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés

‒ Az M, N kategóriájú gépkocsik vizsgálati technológiája

‒ A nemzetközi forgalomban használt M2 és M3 kategóriájú légfékes személyszállító gépkocsik (autóbuszok) időszakos vizsgálatánál alkalmazandó, a légfékberendezés működőképességének megállapítására irányuló vizsgálat technológiája

Lengéscsillapítók diagnosztikája

‒ Lengéscsillapító-vizsgálat a gépjármű ejtésével

‒ Lengéscsillapító-vizsgálat a kerék lengetésével

‒ A dinamikus talperő-ingadozás mérése (EUSAMA)

‒ A mérés eredményét befolyásoló tényezők

EUSAMA rendszerű lengéscsillapító-vizsgáló próbapad felépítése

EUSAMA rendszerű lengéscsillapító-vizsgálat

Futómű diagnosztikája

‒ A futómű-bemérés vonatkozási rendszere

‒ Kerékbeállítási paraméterek

‒ A tengelyhelyzet hibái

‒ Futómű-ellenőrző műszerek

‒ Méréstechnikai alapelvek

‒ A korszerű futómű-ellenőrző műszerek felépítése

‒ A mérőfejek felfogatása és a tárcsaütés kiegyenlítése

‒ Futóművek bemérése

‒ Előkészítő munkák a futómű bemérés előtt

‒ Keréktárcsaütés-kompenzáció

‒ Futómű-mérés

‒ Különleges mérési eljárások

‒ Különleges mérőműszerek

Fényvetők diagnosztikája

‒ A fénykéve optikai tengelyének előírásos helyzete

‒ A diagnosztikai ellenőrzés technológiája

‒ A mérőhely és a gépkocsi előkészítése

‒ A kamera tájolása a gépkocsihoz

‒ Az ellenőrzés műveletei

CAN-busz rendszerek diagnosztikája

Soros adatkommunikációs rendszereken végzett diagnosztikai vizsgálatok

CAN-hálózatok diagnosztikai vizsgálata:

‒ A hálózatra vonatkozó hibakódok olvasása, törlése

‒ Ellenállás- és feszültségmérések a CAN-hálózatban

‒ Oszcilloszkópos vizsgálatok

LIN-hálózatok diagnosztikai vizsgálata:

‒ A hálózatra vonatkozó hibakódok olvasása, törlése

‒ Oszcilloszkópos vizsgálatok

A MOST, a FlexRay és a Byteflight rendszerek speciális ellenőrzési, diagnosztikai előírásai

Korszerű járműtechnika a Gyártás szakmairány számára  tanulási terület   (13. évf)     124/124 óra 

Gépjármű-informatikai rendszerek tantárgy    62/62 óra

A képzés órakeretének legalább 33%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

A digitális adatátvitel alapjai

A digitális átvitel alapjai

A buszrendszerek fő jellemzői

A kommunikáció ISO/OSI szintmodellje

Hálózati topológiák

Kapcsolat a vezérlőegység és a buszvonal között

Hálózati kapcsolat az egyes buszrendszerek között

A buszhálózatok alkalmazása gépkocsikban

Az elektronikus vezérlőrendszer elemei:

‒ Szenzorok

‒ Vezérlőegység

‒ Beavatkozók (működtetők)

CAN-busz-hálózatok

Alkalmazások

Elvi felépítés

Az adatküldés folyamata

CANbuszvezetékek

A feszültségjelek formái

Az adatátvitel menete, az üzenetkeretek formátuma

Egyéb üzenetfajták

Az üzenetkeretek fogadása

Rendszeren belüli ellenőrzési eszközök a zavarok felismerésére

VAN-busz-rendszer

SAE J 1850 (PWM, VPW)

Haszonjárművek SAE J1939 szerinti CAN-rendszere

LIN és más buszrendszerek

Alkalmazás és jellemzők

A rendszer felépítése

A LINrendszer vezérlése

Az üzenetek formátuma (protokoll)

A kommunikáció menete

Csatlakozás a LIN-busz-vonalhoz

Sleep üzemmód

LIN-rendszerek csatolása a CAN-busz-vonalhoz

Egyéb szubbuszhálózatok (K-Line/L-Line/KWP2000)

Idővezérelt kommunikációs rendszerek

‒ TTP (Time TriggeredProtocol)

‒ TT-CAN (idővezérlésű CAN-rendszer)

‒ Byteflight adatbusz

FlexRay adatbusz-rendszer

‒ Alkalmazás

‒ A FlexRayrendszer fő jellemzői

‒ Kommunikációs ciklusok

‒ Szinkronizálás

Belső hibakezelés, buszvédelem

Multimédiás buszrendszerek

MOST buszrendszer

D2B buszrendszer

Bluetooth

Alkalmazási példák

Vezetőtámogató rendszerek

Fejlett vezetőtámogató rendszerek (ADAS), bevezetés

‒ Intelligens szállítási és szállítmányozási rendszerek

A vezetőtámogató rendszerek működése:

‒ Sávelhagyás-figyelmeztető rendszerek (LDWS)

‒ Adaptív tempomat (ACC)

‒ Holttérfigyelés vagy oldalvédelem-segéd (BSD)

‒ Adaptív távolságifényszóró-szabályozás (AHBC)

‒ Ütközésveszély-figyelmeztető

‒ Fejlett vészfékező rendszer (AEBS)

‒ Keréknyomás-figyelő rendszer (TPMS)

‒ Álmosságmonitor

‒ Éjjellátó

‒ Vezetőfigyelő rendszer

‒ Információk szélvédőre vetítése

‒ Egyéb rendszerek

Érzékelők és beavatkozók a vezetőtámogató rendszerekben

A vezetőtámogató rendszerek kalibrálása

Alternatív gépjárműhajtások tantárgy    62/62 óra

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

Alternatív tüzelőanyagok és jellemzőik

‒ Alapfogalmak

‒ Környezetvédelmi és fogyasztáscsökkentési (széndioxidemissziócsökkentési) célú egyéb eljárások

‒ Fosszilis tüzelőanyagok

‒ Megújuló tüzelőanyagok

‒ Otto-motorok alternatív tüzelőanyagai és jellemzői

‒ Az alternatív tüzelőanyagokkal működő Otto-motoros rendszerek felépítése, műkö-dése és jellemzői

‒ Dízelmotorok alternatív tüzelőanyagai és jellemzőik

‒ Az alternatív tüzelőanyagokkal működő dízelmotoros rendszerek felépítése, műkö-dése és jellemzői

Szintetikus motorhajtóanyagok

Hajtóanyagok tárolása

Hibrid hajtású járművek

‒ A hibridhajtás lényege, fő célok és jellemzők

‒ Hibrid alapüzemmódok

‒ A hibridizálás mértéke (mikro-, mild, full és pluginhibrid rendszerek)

‒ Hibridhajtáskonstrukciók

‒ Soros hibridhajtás (S-HEV)

‒ Párhuzamos hibridhajtás (P-HEV)

‒ Vegyes hibridhajtás (PS-HEV)

‒ Nyomatékosztó (teljesítményosztó) vegyes hibridhajtás

Hibrid járművek villamos rendszerei

Hibrid hajtású járművek vizsgálata és javítása:

‒ A hibrid hajtású járművekkel kapcsolatos speciális munkavédelmi és üzemeltetési ismeretek a gyakorlatban

‒ A plugin hibrid (PHV) hálózati töltőre kapcsolása és a töltési folyamat felügyelete

‒ A hibridhajtású járművek szervizüzemmódba kapcsolása és a környezetvédelmi fe-lülvizsgálat végrehajtása

‒ A hibrid hajtású járművek előírt módon történő szétkapcsolása a szervizkapcsoló kikapcsolásával (a gyártó által előírt módon)

‒ A HV akkumulátorgyártó által előírt módon történő kiszerelése és a telep biztonsá-gos tárolása

‒ A HV és az EV rendszerek szigetelésvizsgálatának elvégzése a SAE J1766 szerint

‒ A hibridhajtás-irányító (HV-ECU), a motorirányító (Engine-ECU) és a HV akku-mulátor-felügyelő (BAT-ECU) rendszerek soros diagnosztikája

‒ Hibrid hajtású járművek villamos hálózata

‒ Néhány gyakorlatban megvalósított hibridhajtású jármű bemutatása (pl. Toyota Prius, Honda CRZ IMA, Peugeot Hybrid4, Toyota Prius 3 Plugin)

‒ Az energiamonitor felépítése és információs rendszere

‒ A hibridhajtású járművekkel kapcsolatos munkavédelmi ismeretek

Elektromos hajtású járművek

‒ A hajtáslánc elrendezési módjai

‒ A hajtáslánc főbb elemei, azok szerkezete és működése

‒ Az alkalmazható akkumulátortípusok és azok jellemzői

‒ A telep beépítése, hűtése és elektronikus felügyelete

‒ A telep töltése külső forrásról

‒ Néhány gyakorlatban megvalósított EV bemutatása (pl. Reva, Mitsubishi i-MiEV, Daimler Smart ED)

‒ az EV járművek működése különböző üzemmódokban

‒ az EV járművek menetstabilizáló és kényelmi berendezései

Gépjárműgyártás és -üzemeltetés a Szerviz szakmairány számára tanulási terület    403/403 óra

Gépjárműgyártás tantárgy    31/31 óra

A képzés órakeretének 100%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

Minőségbiztosítási alapismeretek

A szabványosítás jelentősége (MSZ, EN, ISO)

A minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás alapjai

A minőségbiztosítási rendszer és szabványos követelményei

Minőségvizsgálati módszerek

Dokumentációk vállalati előírásai

Korszerű minőség-ellenőrzési technikák, módszerek

Gyártási dokumentációk

Sorozatban gyártott termékek minőségének szabályozása, gyártásközi ellenőrzése (SPC)

A selejttel kapcsolatos fogalmak, intézkedési terv

Termékek ellenőrzésének eszközei

Gyártásközi ellenőrzés dokumentációja

Végellenőrzés dokumentációja

Minőséget támogató módszerek

Minőségbiztosítási feladatok

Vállalati belső szabványok ismerete

Műszaki alapismeretek

A gépészeti technológiai dokumentációk, mint információhordozók, azok formai és tartal-mi követelményei

Technológiai dokumentáció fogalma, tartalma

Technológiai sorrend fogalma, tartalma

Összeállítási és részletrajzok

Összeállítási rajzok, rajzdokumentációk

Alkatrészrajzok elemzési szempontjai

Folyamatábrák és folyamatrendszerek

Művelettervek szerepe, tartalma

Műveleti utasítások

Gyártási ismeretek

Gyártásszervezési alapfogalmak, egyedi munkahelyes összeszerelés, mozgómunkahelyes szerelés, futószalag-rendszerű gyártás, automatizált szerelés

CNC-technika alkalmazása a gyártásban, megmunkálóközpontok, az integrált számítógé-pes gyártás alkalmazása, a rugalmas gyártórendszerek felhasználása

Munkadarab-szállító berendezések, munkahelymozgató rendszerek, alkatrészellátó egysé-gek, szerelőegységek, robotok, mérő- és beállítóegységek, ellenőrző-, végellenőrző egysé-gek

A gyártósorok hidraulikus elemeinek kiválasztása, működésének elemzése

Sajtolóegységek, munkadarab-befogóegységek, munkadarab-emelőlift

A gyártósorok pneumatikus elemeinek kiválasztása, működésének elemzése

Rögzítőegységek, tömítettségvizsgáló egységek, csavarozógépek, egyszerűbb beállítási feladatok

A gyártósorok szerepének értelmezése, felépítésének elemzése, irányítása

Egyes gyártósori munkahelyek kialakítása, kapcsolata, gyártósorok irányítási rendszere, az üzemeltetés eszközei és dokumentációi

Alkatrészellátás, alkatrész-adagolás, logisztikai rendszer, szerelt egységek, szerszámok, mérőeszközök, gyártási dokumentációk

Karbantartási ismeretek

Kinematikai jellegű rajzok értelmezése

Géptest

Gépegységek, részegységek karbantartási igénye

Kezelőelemek és segédberendezések

Szerszámgépek felépítése, fő részeik

Hibajegyzék

Munkadarab-befogó egységek felépítése

Géppontossági vizsgálatok, geometriai méretek, alakhűség, helyzetek, mozgáspályák pontosságának vizsgálata

Gépek, gépegységek, szerkezetek karbantartásánál alkalmazott szerszámok, készülékek és műszerek

Gépjármű-karbantartás tantárgy    124/124 óra

A képzés órakeretének legalább 60%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

Gépjármű-adatbázisok

Gépjármű-adatbázisok használata:

‒ Nyomtatott adatbázisok

‒ Számítógépes adatbázisok (Autodata)

A gépjármű és főegységeinek azonosítása:

‒ Alvázszám azonosítása

‒ Motorszám azonosítása

‒ Típusbizonyítvány tartalma

Általános gépjármű-adatbázisok használata:

‒ Számítógépes adatbázisok kezelése, adatok kinyerése

‒ Adatbázisok tartalma

‒ Gépjármű beazonosítása, adatainak rögzítése a munkadokumentumban

Gyári alkatrészeket azonosító adatbázisok kezelése:

‒ Az alkatrész-azonosítás logikai sorrendje

‒ Nyomtatott alapú adatbázisok

‒ Elektronikus adatbázisok

Autóvillamossági kapcsolási rajz és adatgyűjtemények használata:

‒ Gépjármű villamos hálózatának beazonosítása villamos kapcsolási rajz alapján

‒ Villamos szerkezeti egységek azonosítása

‒ Villamos hálózat csatlakozóponti azonosítása Autodata dokumentáció alapján

Járműjavítási utasítások kezelése:

‒ Járműjavítási, beállítási utasítások kezelése, értelmezése

Futómű-, járműkerék- és gumiabroncs-adatbázisok kezelése

‒ Futóműadatok azonosítása

‒ Adott típusra előírt kerékpánt és gumiabroncs azonosítása, kiválasztása

Gépjármű kárfelvételi, biztosítási és értékesítési dokumentációi

‒ Biztosítási, kárfelvételi dokumentáció kezelése (Audatex)

‒ Értékesítési dokumentáció (Eurotax)

‒ Használt gépjárművek állapotlapjai

A gépjármű és fődarabjai bontási technológiájának dokumentációi

‒ A tulajdonjog ellenőrzése

‒ A gépjármű okmányainak ellenőrzése

‒ A bontási szerződés

‒ A hatóságok felé tett intézkedések

‒ Veszélyes anyagok kezelése, adminisztrációja

Ápolási- és szervizműveletek

Ápolási műveletek:

‒ Alsómosás

‒ Felsőmosás

‒ Motormosás

‒ Belső kárpittisztítás

‒ Kenési műveletek

‒ Különféle szintellenőrzések és utántöltések

‒ Különböző folyadékok és tulajdonságaik

Szervizműveletek:

‒ „0” revízió

‒ Garanciális felülvizsgálatok,

‒ Időszakos karbantartási vizsgálatok

‒ Garancián túli vizsgálatok

‒ Esetenkénti felülvizsgálatok

‒ Rendszeres felülvizsgálatok

‒ Napi gondozás vagy vizsgálat

‒ Szemleműveletek

Gépkocsivizsgálati műveletek

Hatósági felülvizsgálat

Rendeletek, előírások, szabályzatok, utasítások:

‒ 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról (és a rendelet módosításai)

‒ 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről (és a rendelet módosításai)

‒ Egyéb előírások

Forgalmi engedély

Fogalommeghatározások:

‒ Járműkategóriák

‒ Műszaki jellemzők

Típusbizonyítvány

Járművek összeépítése

A gépjárművekre és azok pótkocsijára vonatkozó egyedi műszaki vizsgálatok

Időszakos vizsgálat, érvényességi idő

Járműalkatrészek, tartozékok jóváhagyása

A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat általános technológiája, amely ma-gában foglalja a következők ellenőrzését: okmányok, a jármű azonosítása, tükrök, hangjelzés, műszerek, sebességmérő, menetíró (tachográf), sebességkorlátozó, zavarszűrés, fűtés, tartozékok, világító berendezés, fényjelző berendezés, visszajelzés/kapcsolók, fényvisszaverők, áramforrás, kormányozhatóság, kormánymű-rásegítő, kormányrudazat/csuklók, üzemi /biztonsági/ rögzítőfék, fékműködés, jelzések, fékcsövek, kerékfékszerkezet, tengelyek/felfüggesztés, gumiabroncsok, keréktárcsák, csapágyazás, alváz/segédalváz, vezetőtér/utastér, külsőkialakítás, raktér/rakfelület, vontatás, erőátvitel, méretek, tüzelőanyagellátó berendezés, kipufogórendszer/környezetvédelem, mozgáskorlátozott jármű, megkülönböztető, figyelmeztető lámpák

Minősítés

Egyes járművizsgálatok részletes technológiai műveletei:

‒ A fékberendezés görgős fékerőmérő próbapadon történő vizsgálata

‒ A fényszóró-ellenőrzésének művelete

‒ A lengéscsillapítás-vizsgálatának technológiai műveletei

‒ A szélvédőjének és ablakainak fényáteresztő képessége vizsgálatának technológiai műveletei

‒ A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának vizsgálata

‒ A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának mérése Otto-motoros gépkocsiknál

‒ A dízelmotoros gépkocsik füstkibocsátásának mérése

‒ Közeltéri zajszintmérés

A TANÚSÍTVÁNY tartalma, kitöltése

A Műszaki adatlap tartalma

Gépjármű-diagnosztika tantárgy    248/248 óra

A képzés órakeretének legalább 70%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

Belsőégésű motorok diagnosztikája

A diagnosztika alapfogalmai:

‒ Műszaki diagnosztika

‒ Gépjármű-diagnosztika

Hengertömítettség- és hengerüzem-összehasonlító vizsgálatok:

‒ A hengertömítettség- és a hengerüzem-összehasonlító vizsgálatok csoportosítása

‒ Kompresszió-végnyomás mérése

‒ Nyomásveszteség mérése

‒ Kartergáz-mennyiség mérése

‒ Hengerteljesítmény-különbség mérése

‒ Üresjárati hengerteljesítmény-különbség mérése

‒ Üresjárati hengerteljesítmény-különbség megállapítása ΔHC-méréssel

‒ Terheléses hengerteljesítmény-különbség mérése

‒ Elektronikus relatív kompressziómérése

A levegőellátó és a kipufogórendszer vizsgálata:

‒ A levegőellátó rendszer vizsgálata

‒ A kipufogórendszer vizsgálata

‒ A turbófeltöltő ellenőrzése

OBD, EOBD fedélzeti diagnosztika:

‒ Kipufogógáz-technika és fedélzeti állapotfelügyelet

‒ A katalizátor és a lambdaszonda fedélzeti állapotfelügyelete

‒ Az égéskimaradás fedélzeti állapotfelügyelete

‒ Kipufogógáz-visszavezetés fedélzeti állapotfelügyelete

‒ Szekunderlevegő-rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete

‒ A tüzelőanyaggőz-kipárolgásgátló rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete

‒ Az OBD-csatlakozó

‒ Kommunikáció

‒ Rendszerteszter

‒ A rendszerteszter vizsgálati üzemmódjai

‒ Hibakódok

‒ FreezeFrame

‒ Hibatárolás

‒ Hibakódok törlése

‒ A hibajelzőlámpaaktiválása

Readiness-kódok (vizsgálati készenlét)

Az Otto-motorok gázelemzése:

‒ A gázelemzés alapjai

‒ A vizsgált emissziós komponensek

‒ A mérőműszerek felépítése és működése

‒ Mért jellemzők

‒ Hatósági környezetvédelmi felülvizsgálat

‒ A hagyományos Otto-motoros gépkocsik felülvizsgálata

‒ Szabályozott keverékképzésű, katalizátoros gépkocsik felülvizsgálata

‒ Szabályozott keverékképzésű, katalizátoros, OBD-rendszerrel felszerelt gépkocsik felülvizsgálata

‒ Gázemisszió-diagnosztika

‒ CO-korrigált mérés

‒ ΔHC-mérés

Dízeldiagnosztika:

‒ A dízeldiagnosztika meghatározása, sajátosságai

‒ Nem fedélzeti dízeldiagnosztika

‒ Fordulatszámmérés

‒ Az adagolás időzítésének mérése

‒ Nyomáshullám-elemzés

A közös nyomásterű (Common Rail, CR) befecskendezőrendszerek vizsgálata:

‒ Alacsonynyomású rendszer vizsgálata

‒ Nagynyomású rendszer vizsgálata

‒ Rendszernyomás ellenőrzése

‒ Befecskendezőszelepek ellenőrzése

‒ Nagynyomású szivattyú és szelepeinek ellenőrzése

A CR porlasztóhidraulikadiagnosztikája:

‒ A visszafolyó mennyiség ellenőrzése

‒ A porlasztóhiba és a szennyezés

‒ Vizsgálatok próbapadon

A szivattyúzó–porlasztó (PDE) befecskendezőrendszer vizsgálata

Fedélzeti (EDC) diagnosztika

A dízelmotorok füstölésmérése

‒ A füstölésmérés alapjai

‒ A füstölés mérőszámai

‒ A füstölésmérő műszerek felépítése

‒ Mintavevő szonda

‒ Elektromos időállandó

‒ Programozott mérés

‒ A vizsgálathoz szükséges járműadatok

‒ Elektronikus tanúsítvány

‒ A füstölésmérés technológiája

‒ Szemrevételezéses ellenőrzés

‒ A mérés előkészítése

‒ A környezetvédelmi állapot ellenőrzése

Tüzelőanyag-fogyasztás mérése:

‒ Az elfogyasztott tüzelőanyagmennyiségének mérése

‒ A fogyasztásmérése

‒ A megtett út, illetve a sebesség mérése

‒ Országúti fogyasztásmérése

‒ Próbapadi fogyasztásmérése

‒ A görgős teljesítménymérő próbapadok felépítése, működési elve

‒ Mérés, kiértékelés

Irányított rendszerek diagnosztikája

‒ Soros diagnosztika

‒ Ellenőrzési feladatcsoportok

‒ A rendszerteszterek és a diagnosztikai csatlakozó

‒ Vezetőtájékoztatás

‒ A fedélzeti diagnosztika áramkörvizsgálata

‒ Párhuzamos diagnosztika

‒ Beavatkozóteszt

‒ Perifériadiagnosztika

Belsőégésű motorok irányítórendszereinek diagnosztikai vizsgálata

Automata váltók diagnosztikai vizsgálata

ABS/ASR/ESP rendszerek diagnosztikai vizsgálata

Vezetőtámogató rendszerek (ADAS) diagnosztikai vizsgálata

Egyéb rendszerek diagnosztikai vizsgálata

Áramellátó és indítórendszer diagnosztikája

‒ Az akkumulátor indítóképességének vizsgálata

‒ Az indítórendszer komplex vizsgálata

‒ A generátor vizsgálata

‒ A szabályozott feszültség mérése

Gyújtásvizsgálat

‒ A gyújtásenergia-változás ellenőrző vizsgálata

‒ A gyújtásidőzítés ellenőrzése

‒ A gyújtórendszerben a villamosenergia-változás folyamatának diagnosztikai ellen-őrzése

‒ Az oszcilloszkópos gyújtásdiagnosztika áttekintő mérési technológiája

‒ Mechanikus megszakítóval vezérelt gyújtás

‒ Primeráram-vezérelt, elektromos gyújtás

‒ Az oszcilloszkópos gyújtásvizsgáló műszeregység csatlakoztatása

‒ A gyújtásvizsgáló analóg oszcilloszkóp felépítése és csatlakoztatása a hagyomá-nyos gyújtórendszerhez

‒ Csatlakoztatás elosztó nélküli gyújtórendszerekhez

Fékberendezések diagnosztikája

‒ A fékvizsgálat módszereinek csoportosítása

‒ A minősítés elméleti alapjai

‒ A görgős fékerőmérő próbapad

‒ Görgős fékerőmérő próbapadi méréssel végzett fékminősítés

‒ A kerékfékszerkezet működésének hatásossága

‒ A kerékfékerő-eltérés

‒ A kerékfékszerkezet erőingadozása

‒ A fékvizsgálat végrehajtása

‒ A fékrendszer hatósági vizsgálati technológiája

‒ A fékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés

‒ Az M, N kategóriájú gépkocsik vizsgálati technológiája

‒ A nemzetközi forgalomban használt M2 és M3 kategóriájú légfékes személyszállító gépkocsik (autóbuszok) időszakos vizsgálatánál alkalmazandó, a légfékberendezés működőképességének megállapítására irányuló vizsgálat technológiája

Lengéscsillapítók diagnosztikája

‒ Lengéscsillapító-vizsgálat a gépjármű ejtésével

‒ Lengéscsillapító-vizsgálat a kerék lengetésével

‒ A dinamikus talperő-ingadozás mérése (EUSAMA)

‒ A mérés eredményét befolyásoló tényezők

EUSAMA rendszerű lengéscsillapító-vizsgáló próbapad felépítése

EUSAMA rendszerű lengéscsillapító-vizsgálat

Futómű diagnosztikája

‒ A futómű-bemérés vonatkozási rendszere

‒ Kerékbeállítási paraméterek

‒ A tengelyhelyzet hibái

‒ Futómű-ellenőrző műszerek

‒ Méréstechnikai alapelvek

‒ A korszerű futómű-ellenőrző műszerek felépítése

‒ A mérőfejek felfogatása és a tárcsaütés kiegyenlítése

‒ Futóművek bemérése

‒ Előkészítő munkák a futómű bemérés előtt

‒ Keréktárcsaütés-kompenzáció

‒ Futómű-mérés

‒ Különleges mérési eljárások

‒ Különleges mérőműszerek

Fényvetők diagnosztikája

‒ A fénykéve optikai tengelyének előírásos helyzete

‒ A diagnosztikai ellenőrzés technológiája

‒ A mérőhely és a gépkocsi előkészítése

‒ A kamera tájolása a gépkocsihoz

‒ Az ellenőrzés műveletei

CAN-busz rendszerek diagnosztikája

Soros adatkommunikációs rendszereken végzett diagnosztikai vizsgálatok

CAN-hálózatok diagnosztikai vizsgálata:

‒ A hálózatra vonatkozó hibakódok olvasása, törlése

‒ Ellenállás- és feszültségmérések a CAN-hálózatban

‒ Oszcilloszkópos vizsgálatok

LIN-hálózatok diagnosztikai vizsgálata:

‒ A hálózatra vonatkozó hibakódok olvasása, törlése

‒ Oszcilloszkópos vizsgálatok

A MOST, a FlexRay és a Byteflight rendszerek speciális ellenőrzési, diagnosztikai előírásai

Korszerű járműtechnika a Szerviz szakmairány számára  tanulási terület    186/186 óra 

Gépjármű-informatikai rendszerek tantárgy    93/93 óra

A képzés órakeretének legalább 33%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

A digitális adatátvitel alapjai

A digitális átvitel alapjai

A buszrendszerek fő jellemzői

A kommunikáció ISO/OSI szintmodellje

Hálózati topológiák

Kapcsolat a vezérlőegység és a buszvonal között

Hálózati kapcsolat az egyes buszrendszerek között

A buszhálózatok alkalmazása gépkocsikban

Az elektronikus vezérlőrendszer elemei:

‒ Szenzorok

‒ Vezérlőegység

‒ Beavatkozók (működtetők)

CAN-busz-hálózatok

Alkalmazások

Elvi felépítés

Az adatküldés folyamata

CANbuszvezetékek

A feszültségjelek formái

Az adatátvitel menete, az üzenetkeretek formátuma

Egyéb üzenetfajták

Az üzenetkeretek fogadása

Rendszeren belüli ellenőrzési eszközök a zavarok felismerésére

VAN-busz-rendszer

SAE J 1850 (PWM, VPW)

Haszonjárművek SAE J1939 szerinti CAN-rendszere

LIN és más buszrendszerek

Alkalmazás és jellemzők

A rendszer felépítése

A LINrendszer vezérlése

Az üzenetek formátuma (protokoll)

A kommunikáció menete

Csatlakozás a LIN-busz-vonalhoz

Sleep üzemmód

LIN-rendszerek csatolása a CAN-busz-vonalhoz

Egyéb szubbuszhálózatok (K-Line/L-Line/KWP2000)

Idővezérelt kommunikációs rendszerek

‒ TTP (Time TriggeredProtocol)

‒ TT-CAN (idővezérlésű CAN-rendszer)

‒ Byteflight adatbusz

FlexRay adatbusz-rendszer

‒ Alkalmazás

‒ A FlexRayrendszer fő jellemzői

‒ Kommunikációs ciklusok

‒ Szinkronizálás

Belső hibakezelés, buszvédelem

Multimédiás buszrendszerek

MOST buszrendszer

D2B buszrendszer

Bluetooth

Alkalmazási példák

Vezetőtámogató rendszerek

Fejlett vezetőtámogató rendszerek (ADAS), bevezetés

‒ Intelligens szállítási és szállítmányozási rendszerek

A vezetőtámogató rendszerek működése:

‒ Sávelhagyás-figyelmeztető rendszerek (LDWS)

‒ Adaptív tempomat (ACC)

‒ Holttérfigyelés vagy oldalvédelem-segéd (BSD)

‒ Adaptív távolságifényszóró-szabályozás (AHBC)

‒ Ütközésveszély-figyelmeztető

‒ Fejlett vészfékező rendszer (AEBS)

‒ Keréknyomás-figyelő rendszer (TPMS)

‒ Álmosságmonitor

‒ Éjjellátó

‒ Vezetőfigyelő rendszer

‒ Információk szélvédőre vetítése

‒ Egyéb rendszerek

Érzékelők és beavatkozók a vezetőtámogató rendszerekben

A vezetőtámogató rendszerek kalibrálása

Alternatív gépjárműhajtások tantárgy    93/93 óra

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

Alternatív tüzelőanyagok és jellemzőik

‒ Alapfogalmak

‒ Környezetvédelmi és fogyasztáscsökkentési (széndioxid emissziócsökkentési) célú egyéb eljárások

‒ Fosszilis tüzelőanyagok

‒ Megújuló tüzelőanyagok

‒ Otto-motorok alternatív tüzelőanyagai és jellemzői

‒ Az alternatív tüzelőanyagokkal működő Otto-motoros rendszerek felépítése, műkö-dése és jellemzői

‒ Dízelmotorok alternatív tüzelőanyagai és jellemzőik

‒ Az alternatív tüzelőanyagokkal működő dízelmotoros rendszerek felépítése, műkö-dése és jellemzői

Szintetikus motorhajtóanyagok

Hajtóanyagok tárolása

Hibrid hajtású járművek

‒ A hibridhajtás lényege, fő célok és jellemzők

‒ Hibrid alapüzemmódok

‒ A hibridizálás mértéke (mikro-, mild, full és pluginhibrid rendszerek)

‒ Hibridhajtáskonstrukciók

‒ Soros hibridhajtás (S-HEV)

‒ Párhuzamos hibridhajtás (P-HEV)

‒ Vegyes hibridhajtás (PS-HEV)

‒ Nyomatékosztó (teljesítményosztó) vegyes hibridhajtás

Hibrid járművek villamos rendszerei

Hibrid hajtású járművek vizsgálata és javítása:

‒ A hibrid hajtású járművekkel kapcsolatos speciális munkavédelmi és üzemeltetési ismeretek a gyakorlatban

‒ A plugin hibrid (PHV) hálózati töltőre kapcsolása és a töltési folyamat felügyelete

‒ A hibridhajtású járművek szervizüzemmódba kapcsolása és a környezetvédelmi fe-lülvizsgálat végrehajtása

‒ A hibrid hajtású járművek előírt módon történő szétkapcsolása a szervizkapcsoló kikapcsolásával (a gyártó által előírt módon)

‒ A HV akkumulátorgyártó által előírt módon történő kiszerelése és a telep biztonsá-gos tárolása

‒ A HV és az EV rendszerek szigetelésvizsgálatának elvégzése a SAE J1766 szerint

‒ A hibridhajtás-irányító (HV-ECU), a motorirányító (Engine-ECU) és a HV akku-mulátor-felügyelő (BAT-ECU) rendszerek soros diagnosztikája

‒ Hibrid hajtású járművek villamos hálózata

‒ Néhány gyakorlatban megvalósított hibridhajtású jármű bemutatása (pl. Toyota Prius, Honda CRZ IMA, Peugeot Hybrid4, Toyota Prius 3 Plugin)

‒ Az energiamonitor felépítése és információs rendszere

‒ A hibridhajtású járművekkel kapcsolatos munkavédelmi ismeretek

Elektromos hajtású járművek

‒ A hajtáslánc elrendezési módjai

‒ A hajtáslánc főbb elemei, azok szerkezete és működése

‒ Az alkalmazható akkumulátortípusok és azok jellemzői

‒ A telep beépítése, hűtése és elektronikus felügyelete

‒ A telep töltése külső forrásról

‒ Néhány gyakorlatban megvalósított EV bemutatása (pl. Reva, Mitsubishi i-MiEV, Daimler Smart ED)

‒ az EV járművek működése különböző üzemmódokban

‒ az EV járművek menetstabilizáló és kényelmi berendezései