Alternatív járműhajtási technikus 6+0 (9-14. osztály) [2020-]



Tanfolyam adatai
  • Megnevezése
    Alternatív járműhajtási technikus 6+0 (9-14. osztály) [2020-]
    Azonosítója
    AT-6+0
  • Hozzáférés
    1
    Óraszám
    óra
    Tanfolyam díja
    28 000 Ft + áfa
    Vizsga díja
    0 Ft + áfa

Tanfolyam megkezdésének feltétele

Iskolai végzettség
Szakmai végzettség

Részvétel feltétele

Leírás

A szakma alapadatai

Jogi háttér:

A Képzési és Kimeneti követelmények és a Program Tanterv
a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020 (II. 7.) Korm. rendelet (Szkr.). alapján készült.

Az ágazat megnevezése: Specializált gép- és járműgyártás

A szakma megnevezése: Alternatív járműhajtási technikus

A szakma azonosító száma: 5 0716 19 01

A szakma szakmairányai: -

A szakma Európai Képesítési Keretrendszer szerinti szintje: 5

A szakma Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintje: 5

Ágazati alapoktatás megnevezése: Műszaki ágazati alapoktatás

Kapcsolódó részszakmák megnevezése: -

Egybefüggő szakmai gyakorlat időtartama: Szakképző iskolai oktatásban: -, Technikumi oktatásban: 225 óra, Érettségire épülő oktatásban: 160 óra

A KÉPZÉS SZERKEZETE ÉS TARTALMA

A programtantervvel kitöltött időkeret – a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020 (II. 7.) Korm. rendelet 13.§ (4) bekezdésének megfelelően – tartalmaz a szakképző intézmény által a helyi gazdasági környezet egyedi elvárásaihoz igazodó szakmai célokra szabadon felhasználható időkeretet (szabad sáv).

A szabad sáv szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

Az elmélet és a gyakorlat a dokumentumban nem kerül élesen elválasztásra. A cél az, hogy lehetőség legyen a gyakorlat során is elméletet oktatni, hatékonyabbá téve ezzel az oktatást. Az egyes tantárgyaknál történik annak meghatározása, hogy a tantárgy teljes tartalmát tekint-ve az órakeretnek minimálisan hány százalékát kell gyakorlati körülmények között (tanműhelyben, termelőüzemben stb.) oktatni. Ez az adott tantárgy egészének gyakorlatigényességét mutatja, és minél magasabb ez az arány, annál inkább ösztönöz az elméleti tudáselemek gyakorlatba ágyazottan történő oktatására.

A szakirányú oktatásban a tantárgyakra meghatározott időkeret és tartalom kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám, valamint a tantárgyak és témakörök óraszámának évfo-lyamonkénti megoszlása és sorrendje – a szakmai vizsga követelményeire tekintettel – pedig ajánlás.

A kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítés során az ágazati alapoktatáshoz tartozó tantárgyak oktatását a szakmai oktatás első félévében kell megszervezni.

A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: Alapfokú iskolai végzettség

Alkalmassági követelmények

Foglalkozás Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: Szükséges

Pályaalkalmassági vizsgálat: Nem szükséges

Az ágazati alapoktatás szakmai követelményeinek leírása

Egyszerű alkatrészekről készült műszaki rajzokat olvas. A rajzok alapján kiválasztja a gyártáshoz szükséges eszközöket, szerszámokat, gépeket. Gyártási, szerelési sorrendtervet készít. Ezek alapján kézi megmunkálással vagy kisgépekkel egyszerű, fémből készült alkatrészeket gyárt. Az elkészült alkatrészek méreteit mérőeszközökkel ellenőrzi, és a mérést szakszerűen dokumentálja.

Műszaki dokumentáció alapján egyszerűbb csavarkötéseket, szegecskötéseket és lágyforrasztással készült kötéseket létesít. Villamos kapcsolási rajz alapján egyszerű villamos áramköröket állít össze, és azokon elvégzi a feszültség, az áramerősség és az ellenállás mérését. Az elvégzett méréseket dokumentálja. Ismeri és használja a hiba- és túláramvédelmi eszközöket.

Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoportot szerel össze.

Ágazati alapvizsga leírása, mérésének, értékelésének szempontjai

Az ágazati alapvizsgára bocsátás feltétele: valamennyi előírt képzési évfolyam eredményes teljesítése.

Írásbeli vizsga

A vizsgatevékenység megnevezése: Fémipari és villamosipari alapok.

A vizsgatevékenység leírása

Az írásbeli vizsgarészben a gyakorlati vizsgán elkészítendő, szerelendő alkatrészekkel, illetve összeállítandó villamos kapcsolással összefüggő feladatokat kell megoldani. Az írásbeli vizsgatevékenység az alábbi tanulási eredmények mérésére és értékelésére irányul:

- A gyártandó alkatrész műhelyrajzának elkészítése a szükséges nézetekkel 3D ábra alapján. Minimális elvárás a sík felületek, külső vagy belső hengeres felületek, menetek ábrázolása, méretek megadása a műszaki rajz szabályai szerint.

- Villamos kapcsolási rajz alapján az áramkör működésére vonatkozó feleletválasztós és/vagy feleletalkotós feladatok megoldása.

- Egy alkatrész gyártási technológiájával, gyártási sorrendjével kapcsolatos feladatok (felhasználandó szerszámok, eszközök, előgyártmány kiválasztása, gyártási műveletek, gyártási sorrend).

- Szakmai számítás:

- előgyártmány darabolás előtti hosszának meghatározása,

- hajlított lemezalkatrész hajlítás előtti hosszának meghatározása,

- feszültség, áramerősség, ellenállás, eredő ellenállás meghatározása egyszerű áramkörben.

- Mérés, ellenőrzés: 3D ábra alapján a darab mérésének leírása, mérőeszköz kiválasztása, elfogadható méret meghatározása, munkadarab értékelése. Villamos kapcsoláson elvégzendő mérés leírása, mérési pontok meghatározása.

- Alkatrész gyártásához kapcsolódó munkavédelem. Adott munkadarab gyártása, villamos kapcsolás elkészítése során betartandó érintésvédelmi és munkavédelmi szabályok és az alkalmazandó egyéni és egyéb védőeszközök ismertetése.

Az írásbeli vizsga tartalmazhat feleletválasztós, feleletalkotós, számításos és rajzkészítési feladatokat.

A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 90 perc

 A vizsgatevékenység aránya a teljes ágazati alapvizsgán belül: 30 %

A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:

A javítás a feladatsorhoz rendelt értékelési útmutató alapján történik.

Az egyes feladattípusok aránya és értékelése a teljes vizsgafeladaton belül:

Műhelyrajz készítése 15%

Villamos kapcsolási rajz értelmezése 15%

Gyártástechnológia 20%

Szakmai számítás 20%

Mérés, ellenőrzés 20%

Munkavédelem 10%

Az értékelés százalékos formában történik.

A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 51%-át elérte.

Gyakorlati vizsga

A vizsgatevékenység megnevezése: Mechanikus és villamos elemekből álló alkatrészcsoport egyes elemeinek előállítása és összeszerelése. A szerkezet egyes - általa készített - elemeit készen hozhatja a tanuló a vizsgára.

A vizsgatevékenység leírása

Egyszerű geometriájú alkatrészek elkészítése

● darabolás, reszelés, fúrás, menetkészítés, méretellenőrzés, munkadarabok értékelése megfelelőség szempontjából;

● szerelési ábra szerint az alkatrészek összeszerelése;

● összeállítási rajz alapján a villamos alkatrészek elhelyezése;

● kapcsolási rajz alapján a villamos bekötés elkészítése;

● adott alkatrészről mérési jegyzőkönyv készítése (szükség esetén mérési utasítás szerint)

● villamos mérések (feszültség, áramerősség, ellenállás mérésének) elvégzése;

● a mérési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

- a rajz szerint megadott méreteket és tűrések szerinti határméreteket,

- a tanuló által mért gyártási méretet

- a tanuló értékelését a gyártott alkatrész megfelelőségére vonatkozóan

- villamos paraméterek mért értékei rögzítése és kiértékelése

A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 240 perc

A vizsgatevékenység aránya a teljes ágazati alapvizsgán belül: 70 %

A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:

A vizsgatevékenység értékeléséhez a vizsgaszervezőnek részletes értékelő lapot kell összeállítania az alábbi szempontok figyelembevételével:

● az elkészített szerkezet működőképessége 25%,

● villamos áramkör működőképessége 25%,

● a kézi megmunkálással készült alkatrészek méretpontossága 20%,

● a kézi megmunkálással készült alkatrészek, forrasztott kötések esztétikája 10%,

● a mért értékek pontossága 20%.

Az értékelés százalékos formában történik.

A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 51 %-át elérte érte.

A szakmai vizsga leírása, mérésének, értékelésének szempontjai

Szakma megnevezése: Alternatív járműhajtás technikus

Szakmai vizsgára bocsátás feltétele:

valamennyi előírt képzési évfolyam és az egybefüggő szakmai gyakorlat eredményes teljesítése.

Szakmához kötődő további sajátos követelmények:

Portfólió (szakmai életút) leadása. A portfólió terjedelme: minimum 5 - maximum 10 oldal (karakterszám megadásával). Elkészítésének módja és formája: elektronikus.

Központi interaktív vizsga

A vizsgatevékenység megnevezése: Alternatív járműhajtás technikus szakmai alapismeretek

A vizsgatevékenység leírása Feleletválasztós teszt és kifejtő kérdések a következő témákból:

Kis- közép- és nagyfeszültségű hálózatok ismerete, számítási, mérési módszerei. Az alternatív hajtású járművekben "hagyományos mechatronikai" és nagyfeszültségű komponenseinek felépítése, működése, mérési, javítási módszerei. Gépjárműdiagnosztika és szerelési tevékenységek nagyfeszültségű járműveken, az ehhez szükséges segédeszközök, mérőeszközök, adapterek, szerszámok, dokumentumok. Biztonságtechnikai, munkavédelmi szempontok és azok feltételei.

Járműfenntartási tevékenységek és a hozzá tartozó gyártói törvényi előírások.

A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 180 perc

A vizsgatevékenység aránya a teljes szakmai vizsgán belül: 30 %

A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:

- 50 db feleletválasztós kérdés e-vizsga vagy írásban (kérdésenként több válasz is jó, rossz válasz esetén pontlevonás) 10%

- Számolási feladat villamos ismeretekből 10%

- Alternatív járműveken szerelési tevékenységhez szükséges munkavédelmi eszközök, kötelező szerszámok megnevezése felsorolás 10%

- Négy alkatrész azonosítás kép alapján és működésük leírásának kifejtése 15%

- Nagyfeszültségű járművek biztonságos működését biztosító rendszerek felépítése, feladata, ellenőrzése (pl.: potenciálkiegyenlítés, szigetelési ellenállás, védővezető stb.) 15%

- Alternatív jármű szabadra kapcsolásának menetének részletezése , biztonsági állapot létrehozásának leírása 20%

- Készítsen vázlatot egy javítandó nagyfeszültségű jármű munkahely kialakításához 20%

A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 40%-át elérte.

Projektfeladat

A vizsgatevékenység megnevezése: Alternatív járművön végzett szerelési és diagnosztikai feladat

A vizsgatevékenység leírása

- Portfólió prezentálása. A vizsgázó az elkészített portfólióról a projekt feladat megkezdése előtt, szóban számoljon be a vizsgabizottságnak.

- Alternatív járművön hajtson végre állapotfelmérést, ezt dokumentálja.

- Végezzen a járművön diagnosztikai vizsgálatot, értékelje ki a hibatárolóban olvasható hibákat.

- Alternatív járművön szereljen ki egy meghatározott főegységet (az alkatrész alternatív meghajtás rendszerhez kapcsolódó legyen). Hajtsa végre a feladat elvégzéshez szükséges biztonságos műszaki előfeltételeket és alakítsa ki a biztonságos munkaterületet (pl. a gépjármű szabadra kapcsolás, feszültségmentesítés és ezek jelölése stb). Minősítse a főegység állapotát szemrevételezéssel és mérőeszközzel, majd dokumentálja.

- Készítsen a kiszerelt főegységről cikkszám és munkaóra alapján árajánlatot gyártói adatbázis segítségével. Az árajánlatot megfelelő tartalmi leírással (megszólítás stb) elektronikus formában el kell küldeni a szakoktatónak. Hajtsa végre az új alkatrész beszerzését, építse be és helyezze üzembe ismét a járművet jegyzőkönyv alapján, ehhez végezze el a megfelelő méréseket (pl. potenciál kiegyenlítés, szigetelési ellenállás mérés) Hajtson végre működés ellenőrzést a munka sikerességéről. Dokumentálja az elvégzett munkát (elektronikus vagy írásos formában).

A vizsgatevékenység végrehajtására rendelkezésre álló időtartam: 300 perc

A vizsgatevékenység aránya a teljes szakmai vizsgán belül: 70 %

A vizsgatevékenység értékelésének szempontjai:

- Portfóliónak tartalmaznia kell a tanulási folyamatot, a látható fejlődési utat; gyakorlati területen végzett tevékenységek leírását, eszközeit, kapcsolódó műszaki rajzokat és a használt munka-, tűz,- környezetvédelmi eszközöket. 10%

- Járművön jegyzőkönyvben meghatározott vizsgálati lépések alapján ellenőrizze a jármű állapotát. Döntsön a jármű és alkatrészei állapotáról. 10%

- Járművön önállóan hajtson végre diagnosztikai lekérdezést. Értelmezni, értékelnie kell a vezérlő egységekben található hibát/hibákat. 10%

- Utasítás alapján ki kell építenie egy alternatív járműhajtás rendszer alkatrészét. Ehhez szükséges biztonsági feltételeket a munkahelyen önállóan kell kiépítenie, jelölnie, végrehajtania. A javításhoz meg kell tudnia határoznia a megfelelő védőeszközöket, szerszámokat, speciális szerszámokat, ezt követően azokat szakszerűen kell használnia. A kiépített alkatrészt minőségi szempontok alapján kell vizsgálnia (sérülés), illetve jegyzőkönyv alapján mérésekkel. 30%

- Árajánlatot kell készítenie a kiépített alkatrészről és a munka elvégzéséhez szükséges munkaórákról. Gyártói adatbázisban kell azonosítani a jármű típusát és kikeresni az alkatrészt cikkszám alapján. Árajánlatot szakoktatónak meg kell kapnia. 10%

- Önállóan beszerzi, majd beszereli az alkatrészt és ismét üzembe kell helyeznie a járművet. Üzembe helyezéshez szükséges méréseket utasítás és jegyzőkönyv alapján kell végrehajtania, dokumentálnia. 25%

- Működés és funkció ellenőrzést kell végeznie 5%

A vizsgatevékenység akkor eredményes, ha a tanuló a megszerezhető összes pontszám legalább 40%-át elérte.

A szakmai vizsga eredményébe az ágazati alapvizsgát az alábbi súlyaránnyal kell beszámítani:

Ágazati alapvizsga: 20%,

Szakmai vizsga: 80 %


Vélemények
Tematika

Tematika

Műszaki alapozás tanulási terület    558 óra (9-10. évfolyam)

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Villamos alapismeretek tantárgy    288 óra    108/180 óra

Témakörök

Villamos áramkör

Villamos alapfogalmak (töltés, áram, feszültség, ellenállás, vezetés, teljesítmény, munka, hatásfok)

Az áramkör és a villamos áramkör fogalma, felépítése, működése, jellemzői, ábrázolása, összefüggések

Villamos energiaforrások csoportosítása, jellemzői

Fogyasztók csoportosítása, jellemzői

Ellenállás, fajlagos ellenállás

Ohm törvénye

Az anyagok csoportosítása villamos szempontból; vezető, szigetelő, félvezető fogalma; példák a különböző anyagokra

A vezetők ellenállását meghatározó tényezők (anyagi minőség, hossz, keresztmetszet)

A vezeték ellenállása

A vezetők és szigetelők ellenállásának hőmérsékletfüggése.

Az összetett áramkörök fogalma, felépítése, elemei (csomópont, ág, hurok)

Az összetett áramkörök alaptörvényei és alkalmazásuk (Kirchhoff I., II, áramosztás, feszültségosztás)

Ellenállások soros, párhuzamos eredője, vegyes kapcsolása két-három ellenállás esetén

Feszültség- és áramforrások soros és párhuzamos kapcsolása, átalakítása

Egyszerű energiaforrások (ideális és valóságos feszültségforrás); a feszültségforrás jellem-zői (üresjárási feszültség, kapocsfeszültség, belső ellenállás, rövidzárási áram)

Összetett áramkörök egyszerűsítése

Villamos áramkör ábrázolása

Villamos rajzok fogalma, fajtái (egyvonalas, többvonalas, elvi, kapcsolási, szerelési, elren-dezési, nyomvonal-, áramutas stb.)

A villamos rajzok felépítése

Vezetékek ábrázolása – vonalak

Készülékek ábrázolása – jelképek

Érintkezők és működtetésük (a kapcsoló fogalma, szerepe az áramkörben, jellemzői)

Fontosabb kapcsolófajták (nyomógomb, mágneskapcsoló [relé])

Félvezető alapú alkatrészek (dióda, LED, tranzisztor)

A villamos rajzok szerepe, használata

Villamos rajzok készítése szabadkézzel és szimulációs szoftverrel (pl. FluidSIM)

Villamos rajzok olvasása, értelmezése

Villamos áramkör kialakítása

Egyszerű áramkörök kialakítása, működtetése dokumentáció alapján, a villamos biztonsági előírások figyelembevételével

Áramkörök előkészítése feszültség alá helyezésre – szerelői ellenőrzés – készre jelentés

Világítási áramkörök

Egyszerű világítási alapkapcsolásokat képes legyen összeállítani (egysarkú kapcsolás, kétsarkú [leválasztó] kapcsolás, váltó kapcsolás)

Mágneskapcsoló (relé) alkalmazásával öntartó kapcsolást képes kialakítani (pl. kétkezes indítás, vészleállítás több helyről, egy készülék bekapcsolása és leállítása több helyről)

Villamos biztonságtechnika

Villamos biztonságtechnikai ismeretek, MSZ1 szerinti feszültségszintek (kisfeszültség, nagyfeszültség, törpefeszültség)

A villamos áram élettani hatásai; az áramütéses baleset súlyosságát befolyásoló tényezők

Az áramütés elleni védelem fogalma

Alapvédelem (közvetlen érintés elleni védelem); szigetelés, burkolat; az IP-védettség fogalma

Hibavédelem (közvetett érintés elleni védelem)

A táplálás önműködő lekapcsolása védelmi mód fogalma, működési elve

A földelővezető színjelölése, a védelmi mód jele a fogyasztói készüléken

Kettős és megerősített szigetelés

A védelmi mód működési elve

A védelmi mód jele a fogyasztói készüléken

Törpefeszültség

A védelmi mód működési elve

A védelmi mód jele a fogyasztói készüléken

Védőelválasztás

A védelmi mód működési elve

A védelmi mód jele a fogyasztói készüléken

Az MSZ 1585 alapján a szakképzett, kioktatott és laikus személy fogalma (példákkal)

A feszültségmentesítés lépései; azok alkalmazása épületen (lakóépületen) belül.

Műszaki mentés kisfeszültségen; áramütött személy kiszabadítása az áramkörből; az elsősegélynyújtás alapjai

Biztonságos munkavégzéshez szükséges biztonságtechnikai alapismeretek, veszélyhelyzetek felismerése

Villamos áramkörök mérése, dokumentálása

Mérési alapismeretek, műveletek: a mérés fogalma, analóg és digitális műszerek jellemzői, használata, feszültség mérése, áram mérése

Műszerek jelzései, mért értékek leolvasása

Méréshatár, skála, mért érték, pontosság

Analóg és digitális műszer kiválasztása, használata

Árammérő jellemzői, csatlakoztatása az áramkörhöz

Feszültségmérő jellemzői, csatlakoztatása az áramkörhöz

Ellenállásmérés jellemzői, csatlakoztatás az áramkörhöz

Multiméter használata

Megfelelő műszer kiválasztása, az optimális méréshatár megválasztása

Egyszerű áramkörön alapmérések végzése (áramerősség, feszültség, ellenállás)

Lineáris és nem lineáris fogyasztókon mérési sorozat végzése. Egyszerű lineáris fogyasztó U-I jelleggörbéjének felvétele

Egyszerű nem lineáris fogyasztó pl. izzó U-I jelleggörbéjének felvétele

Logikai kapcsolatok, ÉS, VAGY kapuk, logikai kapcsolatok megvalósítása kapcsolók és tranzisztorok segítségével

Mérési sorozat önálló elvégzése, dióda alapműködésének megértése céljából (egyenáramú megközelítés)

Az elvégzett munkák szakszerű dokumentálása mérési jegyzőkönyv és/vagy munkanapló formájában. Egyszerű irodai szoftverekkel mérési jegyzőkönyv készítése. A mérés leírása, a mérési adatok táblázatba rendezése, a mérési eredmények egyszerű diagramban, függvényben ábrázolása

Gépészeti alapismeretek    270 óra    (9-10. évf.) 144/126 óra

Témakörök

Munkabiztonság, tűz- és környezetvédelem

A munkavédelem fogalma, szakterületei

Munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések

A munkabalesetek bejelentése, nyilvántartása és kivizsgálása

Tárgyi feltételek a munkavédelemben (levegő, megvilágítás, közlekedő és menekülő útvo-nalak, egyéb infrastruktúra)

Gépek, berendezések biztonsági követelményei, biztonsági berendezések

Kémiai biztonság: vegyszerek tárolása, kezelése

Villamos biztonság – elektromos áram élettani hatásai és veszélyei

Ergonómia

A munkavégzés fizikai ártalmai és ezekkel szembeni védekezés lehetőségei

Személyi és kollektív védőfelszerelések használata és alkalmazása

A munkahelyen alkalmazott biztonsági jelzések

Megfelelő mozgástér biztosítása, elkerítés, lefedés, tároló helyek kialakítása

Munkaegészségügy, foglalkozás-egészségügy

A tűzvédelem fogalma, szakterületei

Általános tűzvédelmi ismeretek, tűzvédelmi fogalmak: tűzszakasz, kockázati osztály, tűz-állóság

Tűzvédelmi tiltások: torlaszolás tilalma, dohányzási tilalom, nyílt láng használatának ti-lalma

Tűzmegelőzés, gépek, berendezések speciális tűzvédelmi előírásai

Tűzveszélyes anyagok tárolása, szállítása, kezelése

Tűzvédelmi infrastruktúra alapismeretek

Tűzriadó terv: tűz jelzése, teendők tűz esetén

Tűzoltás módjai, tűzoltó eszközök

Jelzőtáblák, feliratok, speciális fényjelzések

A környezetvédelem fogalma, szakterületei

Irányítási rendszerek (ISO14001, EMAS)

Hulladékgazdálkodás: veszélyes és nem veszélyes hulladékok kezelése, szelektív össze-gyűjtése tárolása, gyűjtőhelyek kialakítása

Levegőtisztaság-védelem: pontforrások jellemzése

Víz- és talajvédelem: hűtő-kenő emulzió, egyéb ipari folyadékok felhasználása, tárolása, vegyszerkezelés, kármentés

Környezeti zaj, rezgés, biodiverzitás, az élő környezet védelme

Műszaki rajz alapjai

A műszaki rajzok tartalmi és formai követelményei

Rajztechnikai alapszabványok, előírások

A műszaki rajzban alkalmazott vonalak

Alkatrészek síkbeli ábrázolásának szabályai

A metszeti ábrázolás célja, értelmezése alkatrészrajzokon

A mérethálózat felépítése, a méretmegadás szabályai

A felvételi vázlatok készítése

A mérettűrés megadási módjai, a határméretek meghatározása

A felületi érdességek megadása

Alak- és helyzettűrések

A különféle furatok (sima, süllyesztett, zsákfurat, menetes furat) ábrázolása

Felvételi vázlat készítése furatos, menetes alkatrészekről tűrések és felületi érdesség megadásával

Az összeállítási rajzok tartalmi és formai követelményei

Összeállítási rajzok értelmezése

Szerelési sorrend felépítése összeállítási rajzok alapján

Anyag- és gyártásismeret

Az előgyártmányok típusai a gyártási technológiák alapján (hengerlés, húzás, kovácsolás, öntés)

Az előgyártmányok szabványos szállítási állapotai (alak, méret és hőkezeltség).

Az ipari anyagok csoportosítása

Az ipari anyagok tulajdonságai és felhasználási területei

Az alkatrészrajzok és összeállítási rajzok anyagjelölései

Az előírt anyag forgácsolhatóságának meghatározása anyagjelölés alapján, katalógus segítségével

Fémipari alapmegmunkálások

Az előrajzolás eszközei és módszerei

A darabolás eszközei és technológiái

Egyszerű lemezalakítások

Kézi forgácsolóeljárások

A furatmegmunkálás technológiái

Egyszerű kötések létrehozása (menetes kötés, szegecskötés, ragasztás, lágyforrasztás)

Hossz- és szögmérő eszközök alkalmazása

Az alak- és helyzettűrések ellenőrzési módszerei

A mérési eredmények dokumentálása, a kész alkatrészek minősítése

Projektmunka

A tantárgy témaköreiben elsajátított elméleti ismeretek és gyakorlati tevékenységek alkalmazása egy vagy több projektmunka keretében. A projekt(ek) megvalósítása során az alábbi tevékenységek elvégzése szükséges. Egy projekt az ágazati alapvizsga gyakorlati rész-ének előkészítését is szolgálhatja.

Témakörök:

A gyártás-előkészítés lépései:

‒ gyártmányelemzés

‒ alapanyagválasztás, segédanyagok választása

‒ a gyártás munkafázisainak és azok sorrendjének meghatározása

‒ megmunkálószerszámok és megmunkálógépek kiválasztása

A dokumentációban megadott alkatrészek elkészítése kézi és gépi megmunkálással

A megfelelő mérőeszközök kiválasztása, az alkatrészek ellenőrzése, minősítése

A szükséges gépészeti kötések elkészítése, összeszerelés, illesztés

Gyártmányellenőrzés a műszaki előírás követelményei szerint

A mérések, ellenőrzések, minősítések dokumentálása

A projektmunka dokumentumainak folyamatos vezetése

Prezentáció készítése az elvégzett projektmunkáról

Speciális alapozó ismeretek tanulási terület    324 óra

 Mechanika – gépelemek tantárgy    72 óra    (11. évf.)

A képzés órakeretének legalább 0%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

Statika

A témakör a statika alaptételeivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Az erő fogalma, jellemzői, erőrendszerek

Síkbeli erőrendszerek eredője és egyensúlya

Tartók

Keresztmetszetek elsőrendű nyomatéka, összetett keresztmetszetek súlypontja

Dinamika

A témakör a dinamika alaptörvényével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Pontszerű test gyorsulása

Gyorsulás és erő, gyorsulás és tömeg viszonya

Járműdinamika: járműmozgást befolyásoló erők (ellenálláserő, vonó- és fékezőerő)

Szilárdságtan

A témakör a különböző szerkezetekre ható erőrendszerek közvetlen hatásait és ezek várha-tó eredményeit vizsgálja.

Az igénybevétel fogalma

Mechanikai feszültség

Egyszerű igénybevételek:

‒ Húzó és nyomó igénybevétel

‒ Hajlító igénybevétel

‒ Keresztmetszetek másodrendű nyomatékai és keresztmetszeti tényezői

‒ Nyíró igénybevétel

‒ Csavaró igénybevétel

‒ Összetett igénybevétel

Oldható kötések

A témakör a csavarmenetek származtatásával, fajtáival és alkalmazásával foglalkozik.

Csavarmenetek származtatása

Szabványos élesmenet

Kötőcsavarok és tartozékaik

Csavarkötések kialakításának módja és szerszámai

A csavar meghúzásának és oldásának nyomatékszükséglete

Kötőcsavarok szilárdsági méretezésének elve

Nem oldható kötések

Olyan kötésmódok, amelyeket általában külön kialakított kötőgépelem alkalmazása nélkül hozhatunk létre. Kivételt képeznek ez alól a szegecskötések.

Hegesztett kötések

Forrasztott kötések

Ragasztott kötések

Szegecskötések

Ék- és reteszkötések

Az ék- és reteszkötés témakör általában forgó tengelyeken elhelyezett nyomatékátvivő elemek (fogaskerekek, szíjtárcsák) elmozdulásának megakadályozására szolgáló szerkezeti elemek kialakításával, kiválasztásával foglalkozik.

Ékek, ékkötések

Kúpos és hengeres szegek

Reteszek, reteszkötések

Ékek és reteszek szilárdsági méretezése

Bordás kötés

Tengelyek és csapágyazásuk

A témakör a tengelyek feladatával, szerkezeti kialakításával, igénybevételével, valamint azok csapágyazásaival foglalkozik.

Tengelyek csoportosítása mozgásuk alapján

Tengelyek igénybevételei:

‒ Terhelési esetek

‒ Az anyagok kifáradása

A tengelyek csapágyazása:

‒ Siklócsapágyak

‒ Hordozócsapágyak

‒ Támasztócsapágyak

‒ Siklócsapágyak kenése

‒ Gördülőcsapágyak kiválasztásának szempontjai

‒ Gördülőcsapágy-típusok

Tengelykapcsolók

Az erőátviteli és mozgásátalakító rendszerek kinematikai láncolatában a forgatónyomaték továbbítására alkalmas szerkezeti elemekkel és azok szilárdsági ellenőrzésével foglalkozik.

Merev tengelykapcsolók

Rugalmas tengelykapcsolók

Hajlékony tengelykapcsolók

Oldható tengelykapcsolók

Mozgékony tengelykapcsolók

Súrlódó tengelykapcsolók

Fékek

A témakör a mozgó tömegek, járművek sebességének csökkentésére, álló helyzetben való rögzítésére alkalmas szerkezetek csoportosításával, szerkezeti kialakításával, működtetésével foglalkozik.

Energiaátalakulás fékezéskor

A fékek csoportosítása, jellemzői:

‒ Pofás fékek

‒ Tárcsafékek

‒ Kúpos fékek

‒ Lemezes fékek

‒ Szalagfékek

A fékek működtetése:

‒ Hidraulikus fékek

‒ Légfékek

‒ Villamos fékek

Kényszerhajtások

A témakör a tengelyek között kapcsolatot létesítő gépészeti egységgel, a hajtóművel, illetve azon belül - a különböző viszonylagos helyzetű tengelyek közötti kapcsolatot megvalósító, összetartozó elempárral - a hajtással foglalkozik.

Súrlódásos hajtások:

‒ Laposszíjhajtás

‒ Ékszíjhajtás

‒ Különleges ékszíjhajtások

Kényszerhajtások:

‒ Fogaskerékhajtás

‒ Csigahajtás

‒ Lánchajtás

‒ Fogasszíjhajtás

 Technológia tantárgy    36 óra    (11. évf)

A képzés órakeretének legalább 0%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök 

 Vasötvözetek hőkezelése

Acélok hőkezelése:

‒ A teljes keresztmetszetre kiterjedő hőkezelés

‒ Felületi hőkezelés

Öntöttvasak hőkezelése:

‒ Szürkeöntvények hőkezelése

‒ Fehéröntvények hőkezelése

Anyagvizsgálatok

Szilárdsági vizsgálatok:

‒ Szakítóvizsgálat

‒ Keménységvizsgálat

‒ Törésmechanikai vizsgálat

‒ Fárasztóvizsgálat

Roncsolásmentes vizsgálatok

Öntéstechnológia

Öntéssel kapcsolatos alapfogalmak

Öntés homokformába

Öntés különleges öntőformába

Öntés állandó formába (kokillaöntés)

Öntvénytisztítás

Fémek képlékeny alakítása

Alapfogalmak

Kovácsolás és sajtolás műveletei

Hengerlés

Sajtolás

Mélyhúzás

Porkohászat

Forgácsolás

A forgácsolás elmélete

A forgácsolási adatok megválasztása

Forgácsolóeljárások:

‒ Esztergálás

‒ Gyalulás és vésés

‒ Üregelés

‒ Furatmegmunkálás

‒ Marás

‒ Köszörülés

Korrózió elleni védelem

A témakör a korrózió elleni védelem anyagaival és módszereivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témaköröket dolgozza fel:

Korrózióval kapcsolatos alapfogalmak

Előkészítés a felületvédelemre

Fémes bevonatok készítése

Nemfémes bevonatok készítése, műanyagozás

Egyéb fémek és ötvözeteik

A témakör a színesfémekkel és ötvözeteikkel, valamint a könnyűfémekkel és ötvözeteikkel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Réz és ötvözetei

Egyéb fémek

Nemesfémek

Alumínium és ötvözetei 

Elektrotechnika tantárgy    216 óra    (11-12. évf.) 108/108 óra

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

Egyenáramú hálózatok, energiaforrások

Az egyenáramú hálózatok, energiaforrások témakör az egyenáramú hálózatok szerkezeti elemeivel, azok tulajdonságaival és törvényszerűségeivel foglalkozik. Részletesen foglalkozik az energiaforrások áram-, feszültség- és teljesítményviszonyaival.

Villamosságtani alapfogalmak: villamos tér és feszültség, elektromos áram, ellenállás

Egyenáramú hálózatok:

‒ Áramkörök

‒ Ohm törvénye

‒ Villamos hálózatok

‒ Ellenállás-hálózatok eredő ellenállása

‒ Nevezetes hálózatok (feszültségosztás törvénye, áramosztás törvénye)

Energiaforrások

Munka, teljesítmény és hatásfok

Generátorok kapcsolása és üzemi állapotai:

‒ Ideális és valóságos generátor

‒ Feszültséggenerátorok helyettesítő kapcsolása

‒ Feszültséggenerátorok üzemi állapotai

‒ Feszültséggenerátorok kapcsolása

Generátorok helyettesítő képei

A szuperpozíció tétele

Generátorok teljesítményviszonyai

A villamos áram hatásai

A témakör a villamos áram hő-, vegyi és élettani hatásait foglalja össze.

Az áram hőhatása:

‒ A villamos energia hőegyenértéke

‒ A hőhatás alkalmazásai: fűtés, izzólámpák, vezetékek melegedése, biztosítók

Az áram vegyi hatása:

‒ Folyadékok vezetése

‒ Faraday törvénye

‒ Elektrokémiai energiaforrások

Az áram élettani hatásai

‒ Az áramütés mértékét befolyásoló elektromos és nem elektromos tényezők

Az áram mágneses hatása

Villamos és mágneses tér

A témakör a villamos és a mágneses terek jellemzőivel, a kondenzátorok és a tekercsek viselkedésével foglalkozik egyenáramú körökben.

Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A villamos tér jelenségei:

‒ Erőhatások villamos térben

‒ A villamos tér jelenségei

‒ Az elektromos térerősség és az anyag kapcsolata

‒ Anyagok viselkedése villamos térben

‒ Kapacitás

‒ Kondenzátor

‒ Síkkondenzátor

‒ Kondenzátorok fajtái

‒ A kondenzátor energiája és veszteségei

‒ Kondenzátorok kapcsolásai

‒ A kondenzátor töltési és kisütési folyamatai

Mágneses tér:

‒ Az állandó mágnes tere

‒ Mágneses indukció

‒ Árammal létrehozott terek

‒ A mágneses teret jellemző mennyiségek: mágneses indukció és fluxus, gerjesztés, mágneses térerősség, mágneses permeabilitás

‒ Az anyagok viselkedése mágneses térben: anyagok csoportosítása r szerint, mágnesezési görbe, anyagok csoportosítása Hc szerint

‒ Mágneses körök

‒ Erőhatások mágneses térben

Indukciós jelenségek

A témakör az indukciós jelenségek megjelenési formáival, azok törvényszerűségeivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Indukciótörvény

Mozgási és nyugalmi indukció

Örvényáramok

Kölcsönös indukció

Az induktivitás energiája

Az induktivitások kapcsolásai

Induktivitás viselkedése az áramkörben:

‒ Folyamatok bekapcsoláskor

‒ Folyamatok kikapcsoláskor

Az elektromágneses indukció felhasználása

Váltakozó áramú hálózatok

A váltakozó áramú hálózatok a váltakozó áram és feszültség jellemzőivel, az áramkörben lévő ellenállások, kondenzátorok és tekercsek okozta törvényszerűségeivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Váltakozó feszültség és áram:

‒ Váltakozó mennyiségek ábrázolása

‒ Váltakozó mennyiségek összegzése

Ellenállás a váltakozó áramkörben:

‒ Fázisviszonyok

‒ A váltakozó feszültség effektív értéke

‒ Elektrolitikus és abszolút középérték

Reaktanciák:

‒ Induktivitás az áramkörben

‒ Fáziseltérés a feszültség és az áramerősség között

‒ Az induktív fogyasztó teljesítménye

‒ Induktív reaktancia

‒ Kondenzátor az áramkörben

‒ Fáziseltérés a feszültség és az áramerősség között

‒ A kapacitív fogyasztó teljesítménye

‒ A kondenzátor reaktanciája

Impedancia és admittancia

Összetett váltakozó áramkörök:

‒ Soros R-L kapcsolás

‒ Párhuzamos R-L kapcsolás

‒ Soros R-C kapcsolás

‒ Párhuzamos R-C kapcsolás

‒ Soros R-L-C áramkör

‒ Soros rezgőkör

‒ Párhuzamos R-L-C áramkör

‒ Párhuzamos rezgőkör

Teljesítmények a váltakozó áramkörben

Fázisjavítás

Többfázisú hálózatok, villamos gépek

A témakör a többfázisú, ezen belül a háromfázisú csillag- és háromszögkapcsolás jellem-zőivel és teljesítményviszonyaival foglalkozik. Tárgyalja továbbá a villamos gépeken belül a transzformátorok, a váltakozó áramú generátorok és motorok, valamint az egyenáramú generátorok és motorok működési elvét. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Többfázisú hálózatok:

‒ Csillagkapcsolás

‒ Háromszögkapcsolás

Villamos gépek:

‒ Transzformátorok elvi felépítése, működése, veszteségei, műszaki jellemzői

‒ Váltakozó áramú generátorok: egyfázisú, háromfázisú

‒ Egyenáramú generátorok szerkezete, működése, gerjesztési lehetőségei

‒ Egyenáramú motorok szerkezete, működése, gerjesztési lehetőségei

‒ Váltakozó áramú motorok

‒ Háromfázisú aszinkronmotorok

Félvezető áramköri elemek

A témakör a legfontosabb félvezető áramköri elemek szerkezeti felépítésével, működési elvével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Félvezetők fizikája:

‒ A félvezető anyagok tulajdonságai

‒ A félvezető dióda felépítése és működése

‒ A félvezető diódák típusai: egyenirányító diódák, Zener-diódák

Bipoláris tranzisztorok:

‒ A bipoláris tranzisztor felépítése

‒ A bipoláris tranzisztor működése és jellemzői

‒ A bipoláris tranzisztor alapegyenletei, alapkapcsolásai, jelleggörbéi

Unipoláris tranzisztorok:

‒ Záróréteges térvezérlésű tranzisztorok jellemzői

‒ MOSFET-tranzisztorok

Különleges félvezető eszközök:

‒ Négyrétegű dióda

‒ Tirisztor

Optoelektronikai alkatrészek:

‒ Fotoellenállás

‒ Fotodiódák

‒ Fénykibocsátó dióda

Analóg alapáramkörök

A témakör az egyenirányító kapcsolásokkal foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dol-gozza fel:

‒ Egyutas egyenirányítók

‒ Kétutas egyenirányítók

‒ Középleágazásos, kétutas egyenirányítók

‒ Hídkapcsolású (Graetz-kapcsolású) kétutas egyenirányítók

Impulzustechnikai és digitális áramkörök

A témakör az impulzusok jellemzőivel, az impulzusformáló és impulzus-előállító áramkö-rök elvi működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Az impulzusok jellemzői

Impulzusformáló áramkörök

Diódás vágóáramkörök

Impulzus-előállító áramkörök

Logikai alapfogalmak:

‒ Analóg és digitális mennyiségek

‒ Kettes számrendszer

‒ Az információ kódolása

‒ Logikai függvények

Gépjármű-mechatronikai ismeretek tanulási terület  (11-12. évf) 540 óra

Gépjármű-szerkezettan tantárgy    (11-12. évf.) 216/144 óra

A képzés órakeretének legalább 55%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

Benzinmotorok szerkezete és működése

A témakör a benzinmotorok szerkezeti felépítésével, működési jellemzőivel és a motor működéséhez szükséges segédberendezések működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A négyütemű benzinmotor szerkezeti felépítése, működése:

‒ Szerkezet

‒ Négyütemű működésmód

‒ Az égési folyamat

‒ Indikátordiagram és vezérlési diagram

‒ Motorjelleggörbék, motorjellemzők

Henger- és forgattyús hajtómű:

‒ Dugattyú

‒ Dugattyúcsapszeg

‒ Dugattyúgyűrű

‒ Hajtórúd

‒ Forgattyús tengely, kéttömegű lendkerék

‒ Henger, hengerfej, forgattyúház

Motorvezérlés:

‒ Szelepek és tartozékaik

‒ Vezérműtengely

Tüzelőanyag-ellátó rendszer:

‒ Benzinbefecskendezés

Kipufogórendszer:

‒ Katalizátor

‒ Lambdaszonda

‒ Kipufogórendszer

Kenés

Hűtés

A kétütemű benzinmotor:

‒ Szerkezet és működés

‒ Öblítési eljárások

Dízelmotorok szerkezete és működése

A témakör a dízelmotor szerkezeti felépítésével, működési jellemzőivel és a motor műkö-déséhez szükséges segédberendezések működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi té-mákat dolgozza fel:

A négyütemű dízelmotor szerkezeti felépítése, működése

A dízelmotor alkatrészeinek sajátosságai

Befecskendezési eljárások:

‒ Elosztórendszerű befecskendező szivattyú

‒ Közös nyomásterű befecskendező rendszerek

‒ Dízelmotorok elektronikus vezérlése

Tengelykapcsoló

A témakör a főtengelykapcsoló szerkezeti kialakításával és működtetésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A tengelykapcsoló szerkezeti kialakítása, fajtái:

‒ Egytárcsás tengelykapcsoló

‒ Csavarrugós

‒ Tányérrugós

A tengelykapcsoló működtetése

Nyomatékváltó

A témakör a nyomatékváltó és kapcsolószerkezetei kialakításával és azok vezérlésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Szinkronizáló szerkezettel ellátott nyomatékváltók:

‒ Azonos tengelyű nyomatékváltók

‒ Nem azonos tengelyű (indirekt) nyomatékváltók

Automataváltók és vezérlésük

DSG-, MMT-váltók és vezérlésük

Bolygókerekes hajtóművek

Közlőművek, tengelyhajtás, differenciálmű

A témakör a kardántengelyek, az első és hátsó tengelyek csuklói és a tengelyhajtás (differenciálmű) szerkezeti felépítésével, működésével foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Kardántengelyek, keréktengelyek, csuklók

Féltengelyek

Differenciálmű:

‒ Kúpkerekes differenciálművek

‒ Differenciálzárak (kapcsolható, önzáró)

Összkerékhajtás

Rugózás és kerékfelfüggesztés

A témakör a gépkocsiknál alkalmazott rugózási megoldásokkal, a lengéscsillapítókkal és a kerékfelfüggesztéssel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Rugózás:

‒ Acélrugók (laprugók, csavarrugók, torziósrugók, gázrugók, gumirugók)

Lengéscsillapító:

‒ Egycsöves gáztöltésű

‒ Kétcsöves gáztöltésű

‒ Más elemekkel kombinált lengéscsillapítók

Kerékfelfüggesztés:

‒ Merev

‒ Független

Kormányzás

A témakör a kerékgeometriával, a kormányművek szerkezeti változataivalfoglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Kerékgeometria:

‒ Kerékdőlés

‒ Csapterpesztés

‒ Kormánylegördülési sugár

‒ Utánfutás

Kormányművek:

‒ Fogasléces

‒ Globoidcsigás

‒ Golyósoros

Szervokormányművek:

‒ Hidraulikus működtetésű

‒ Elektromos szervokormányművek

Fékek, kerekek és gumiabroncsok

A témakör a járművek sebességének csökkentésére, álló helyzetben való rögzítésére alkalmas szerkezetek csoportosításával, működésével, szerkezeti kialakításával, valamint a kerekek és gumiabroncsok szerkezeti kialakításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Hidraulikus fékek:

‒ Főfékhenger

‒ Kétkörös hidraulikus fékrendszerek

‒ Dobfék

‒ Tárcsafék

‒ Fékrásegítő

‒ ABS-, ASR-, ESP-rendszerek

Tartósfékrendszerek, retarderek

Fékasszisztensek

Légfékszerkezetek

Kerekek felépítése:

‒ Kerékagymegoldások

‒ Kerékpánt

‒ Keréktárcsa

Gumiabroncsok szerkezete

Gumiabroncsok méretmegadása

Szakmai számítások

A témakör a gépjárműszerkezetek témaköréhez kapcsolódó szakmai számítási feladatokat dolgozza fel.

Motorjellemzők számítása:

‒ Motorteljesítmény-számítás

‒ A motor fajlagos mutatóinak meghatározása

‒ A motor hatásfokai

Motorvezérlési időpontok, szelepnyitási időpontok, gázáramlási sebességek számítása

A dugattyú mozgásegyenletei

A dugattyúra ható erők:

‒ Gázerők

‒ Tömegerők

Motorfékpadi mérésekkel kapcsolatos számítások

Tüzelőanyag-fogyasztás, levegőszükséglet, kenőolaj-fogyasztás számítása

Hajtóműjellemzők számítása:

‒ Tengelykapcsolóval átvihető nyomaték meghatározása, tengelykapcsolótárcsa kivá-lasztása

‒ Áttételszámítások hagyományos és bolygóműves nyomatékváltóknál

‒ Járművek menetellenállásai, azok teljesítményszükséglete

‒ Menetteljesítmény és vonóerő meghatározása

‒ Fékezéssel kapcsolatos számítási feladatok

Gépjármű-villamosság és -elektronika tantárgy (12. évf.) 180 óra

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

A gépjármű villamos hálózata

A témakör a gépjármű villamos hálózatának felépítésével, jellemzőivel, a villamos hálózat üzemével, az áramkör szerkezeti elemeivel, valamint a hálózatban előforduló lehetséges hibák feltárásával és azok javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A hálózat felépítése

A hálózat jellemzői

A villamos hálózat üzeme

Áramvezetők, kapcsolók, biztosítók

Hibakeresés és javítás a villamos hálózatban

Gépjármű-indítóakkumulátorok

A témakör az indítóakkumulátorok szerkezeti felépítésével, működésével, jellemzőivel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A savas akkumulátor szerkezeti felépítése, működése

Az indítóakkumulátorok jellemzői

Az akkumulátorok töltése, kisütése, töltőberendezések

Korszerű indítóakkumulátorok.

Váltakozó áramú generátorok

A témakör a hagyományos belsőégésű motoroknál alkalmazott váltakozó áramú generátorok szerkezeti felépítésével, működésével, javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A generátor feladata, követelmények

Fizikai alapfogalmak

A váltakozó áramú generátor működési elve

A váltakozó áramú generátor szerkezeti felépítése

Üzemi tulajdonságok

A váltakozó áramú generátor feszültségszabályozása

A váltakozó áramú generátor hibafeltárása, javítása

Indítómotorok

A témakör a belsőégésű motoroknál alkalmazott indítómotorok működési elvével, az indítómotor típusaival és javításával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

Az indítómotor feladata, konstrukciós követelmények

Az indítómotor villamos jellemzői

Az indítómotor típusai:

‒ Csúszó fogaskerekes indítómotor

Vegyes gerjesztésű

Állandó mágnesű

Soros gerjesztésű, belső áttételű

‒ Toló fogaskerekes indítómotor

Az indítómotorok hibái, javítása

Gyújtóberendezések, indítássegélyek

A témakör a benzinmotoroknál alkalmazott gyújtóberendezések szerkezeti felépítésével, működésével, valamint a dízelmotoroknál használt indítássegélyekkel foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A gyújtórendszerek feladata:

‒ A gyújtás feladata

‒ A gyújtórendszer feladata

‒ A gyújtás alapfogalmai

Áram és feszültségváltozások a gyújtórendszerben:

‒ A primer áram változása az idő függvényében

‒ A primer feszültség változása az idő függvényében

‒ A szekunder feszültség változása az idő függvényében

A gyújtórendszerek szerkezeti elemei:

‒ Gyújtótekercs

‒ Gyújtógyertya

‒ Gyújtáselosztó

‒ Gyújtásjeladók

Gyújtórendszerek:

‒ Elosztós gyújtórendszerek

‒ Elosztó nélküli gyújtásrendszerek

Indítássegély dízelmotorok részére:

‒ Az izzítás szükségessége

‒ Az izzógyertya

‒ Az izzítás vezérlése

Világító- és jelzőberendezések

A témakör a gépjárműveken alkalmazott világító- és fényjelző berendezéseknél alkalmazott technikai megoldásaival, a fényszórók kialakításával, a világítóberendezések villamos hálózatával foglalkozik. Ezen belül az alábbi témákat dolgozza fel:

A világító és fényjelző berendezések feladata, követelmények

Fénytani és világítástechnikai alapfogalmak, a világítóberendezések előírásai

Fényforrások, felületek és optikai elemek

Fényszórók

Jelző- és kiegészítő fények

A világítóberendezések villamos hálózata

Motor- és egyéb irányító rendszerek

A témakör a benzin- és a dízelmotoroknál alkalmazott, összetett elektronikus motorirányító rendszereket és egyéb irányítórendszereket tárgyalja. Ezen belül az alábbi témákat dolgoz-za fel:

Motronic motorirányítás:

‒ Üzemi jellemzők érzékelése

‒ Üzemi adatok feldolgozása

‒ Végrehajtó (beavatkozó) elemek

M-Motronic rendszer:

‒ A levegőrendszer elemei

‒ A tüzelőanyag-rendszer elemei

‒ A gyújtásrendszer részei

‒ A kipufogógáz-tisztító rendszer részei

A fedélzeti diagnosztika részei:

‒ Üzemi adatok

‒ Mellékaggregátok

Motorhűtőventilátor

Klímakompresszor

ME-Motronic rendszer

MED-Motronic rendszer:

‒ A levegőrendszer részei

‒ A tüzelőanyag-rendszer részei

‒ A gyújtásrendszer részei

‒ A kipufogógáz-tisztító rendszer részei

‒ Üzemmód-kiválasztás

Szenzorok

Vezérlőegység

Elektronikus vezérlés és szabályozás

Elektronikus dízelszabályozás:

‒ Közös nyomásterű CR-rendszerek

‒ Tüzelőanyagellátás kisnyomású részegységei

‒ A CR-rendszerek nagynyomású részegységei

‒ Injektorok

‒ Nagynyomású szivattyúk

‒ Nagynyomású tárolók

‒ Nagynyomású érzékelők

‒ Nyomásszabályzó szelep

‒ Nyomáskorlátozó szelep

‒ Porlasztók

Automataváltók elektronikus irányítóegységei:

‒ Jeladók

‒ Beavatkozók

ABS/ASR/ESP rendszerek elektronikus irányítóegységei:

‒ Jeladók

‒ Beavatkozók

Szakmai számítások

A témakör a gépjármű-villamosságtan tantárgy keretén belül előforduló számítási feladatokat dolgozza fel.

A gépjármű villamos hálózatával kapcsolatos számítási feladatok:

‒ Vezetékméretezés

‒ Energiaegyensúly-vizsgálat

‒ Az akkumulátor töltöttségére és egyéb jellemzőire vonatkozó számítási feladatok

Gyújtással kapcsolatos feladatok

Indítómotorral és indítórendszerrel kapcsolatos feladatok

Generátorral kapcsolatos számítási feladatok

Befecskendezéssel kapcsolatos feladatok

Félvezetőkkel kapcsolatos számítási feladatok 

Gépjárműgyártás és -üzemeltetés tanulási terület   403 óra

Gépjárműgyártás tantárgy    (13. évf.)     31 óra

A képzés órakeretének 100%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

Minőségbiztosítási alapismeretek

A szabványosítás jelentősége (MSZ, EN, ISO)

A minőség-ellenőrzés és a minőségbiztosítás alapjai

A minőségbiztosítási rendszer és szabványos követelményei

Minőségvizsgálati módszerek

Dokumentációk vállalati előírásai

Korszerű minőség-ellenőrzési technikák, módszerek

Gyártási dokumentációk

Sorozatban gyártott termékek minőségének szabályozása, gyártásközi ellenőrzése (SPC)

A selejttel kapcsolatos fogalmak, intézkedési terv

Termékek ellenőrzésének eszközei

Gyártásközi ellenőrzés dokumentációja

Végellenőrzés dokumentációja

Minőséget támogató módszerek

Minőségbiztosítási feladatok

Vállalati belső szabványok ismerete

Műszaki alapismeretek

A gépészeti technológiai dokumentációk, mint információhordozók, azok formai és tartalmi követelményei

Technológiai dokumentáció fogalma, tartalma

Technológiai sorrend fogalma, tartalma

Összeállítási és részletrajzok

Összeállítási rajzok, rajzdokumentációk

Alkatrészrajzok elemzési szempontjai

Folyamatábrák és folyamatrendszerek

Művelettervek szerepe, tartalma

Műveleti utasítások

Gyártási ismeretek

Gyártásszervezési alapfogalmak, egyedi munkahelyes összeszerelés, mozgómunkahelyes szerelés, futószalag-rendszerű gyártás, automatizált szerelés

CNC-technika alkalmazása a gyártásban, megmunkálóközpontok, az integrált számítógé-pes gyártás alkalmazása, a rugalmas gyártórendszerek felhasználása

Munkadarab-szállító berendezések, munkahelymozgató rendszerek, alkatrészellátó egysé-gek, szerelőegységek, robotok, mérő- és beállítóegységek, ellenőrző-, végellenőrző egysé-gek

A gyártósorok hidraulikus elemeinek kiválasztása, működésének elemzése

Sajtolóegységek, munkadarab-befogóegységek, munkadarab-emelőlift

A gyártósorok pneumatikus elemeinek kiválasztása, működésének elemzése

Rögzítőegységek, tömítettségvizsgáló egységek, csavarozógépek, egyszerűbb beállítási feladatok

A gyártósorok szerepének értelmezése, felépítésének elemzése, irányítása

Egyes gyártósori munkahelyek kialakítása, kapcsolata, gyártósorok irányítási rendszere, az üzemeltetés eszközei és dokumentációi

Alkatrészellátás, alkatrész-adagolás, logisztikai rendszer, szerelt egységek, szerszámok, mérőeszközök, gyártási dokumentációk

Karbantartási ismeretek

Kinematikai jellegű rajzok értelmezése

Géptest

Gépegységek, részegységek karbantartási igénye

Kezelőelemek és segédberendezések

Szerszámgépek felépítése, fő részeik

Hibajegyzék

Munkadarab-befogó egységek felépítése

Géppontossági vizsgálatok, geometriai méretek, alakhűség, helyzetek, mozgáspályák pon-tosságának vizsgálata

Gépek, gépegységek, szerkezetek karbantartásánál alkalmazott szerszámok, készülékek és műszerek

Gépjármű-karbantartás tantárgy   (13. évf.)     124 óra

A képzés órakeretének legalább 60%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

Gépjármű-adatbázisok

Gépjármű-adatbázisok használata:

‒ Nyomtatott adatbázisok

‒ Számítógépes adatbázisok (Autodata)

A gépjármű és főegységeinek azonosítása:

‒ Alvázszám azonosítása

‒ Motorszám azonosítása

‒ Típusbizonyítvány tartalma

Általános gépjármű-adatbázisok használata:

‒ Számítógépes adatbázisok kezelése, adatok kinyerése

‒ Adatbázisok tartalma

‒ Gépjármű beazonosítása, adatainak rögzítése a munkadokumentumban

Gyári alkatrészeket azonosító adatbázisok kezelése:

‒ Az alkatrész-azonosítás logikai sorrendje

‒ Nyomtatott alapú adatbázisok

‒ Elektronikus adatbázisok

Autóvillamossági kapcsolási rajz és adatgyűjtemények használata:

‒ Gépjármű villamos hálózatának beazonosítása villamos kapcsolási rajz alapján

‒ Villamos szerkezeti egységek azonosítása

‒ Villamos hálózat csatlakozóponti azonosítása Autodata dokumentáció alapján

Járműjavítási utasítások kezelése:

‒ Járműjavítási, beállítási utasítások kezelése, értelmezése

Futómű-, járműkerék- és gumiabroncs-adatbázisok kezelése

‒ Futóműadatok azonosítása

‒ Adott típusra előírt kerékpánt és gumiabroncs azonosítása, kiválasztása

Gépjármű kárfelvételi, biztosítási és értékesítési dokumentációi

‒ Biztosítási, kárfelvételi dokumentáció kezelése (Audatex)

‒ Értékesítési dokumentáció (Eurotax)

‒ Használt gépjárművek állapotlapjai

A gépjármű és fődarabjai bontási technológiájának dokumentációi

‒ A tulajdonjog ellenőrzése

‒ A gépjármű okmányainak ellenőrzése

‒ A bontási szerződés

‒ A hatóságok felé tett intézkedések

‒ Veszélyes anyagok kezelése, adminisztrációja

Ápolási- és szervizműveletek

Ápolási műveletek:

‒ Alsómosás

‒ Felsőmosás

‒ Motormosás

‒ Belső kárpittisztítás

‒ Kenési műveletek

‒ Különféle szintellenőrzések és utántöltések

‒ Különböző folyadékok és tulajdonságaik

Szervizműveletek:

‒ „0” revízió

‒ Garanciális felülvizsgálatok,

‒ Időszakos karbantartási vizsgálatok

‒ Garancián túli vizsgálatok

‒ Esetenkénti felülvizsgálatok

‒ Rendszeres felülvizsgálatok

‒ Napi gondozás vagy vizsgálat

‒ Szemleműveletek

Gépkocsivizsgálati műveletek

Hatósági felülvizsgálat

Rendeletek, előírások, szabályzatok, utasítások:

‒ 5/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról (és a rendelet módosításai)

‒ 6/1990. (IV.12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről (és a rendelet módosításai)

‒ Egyéb előírások

Forgalmi engedély

Fogalommeghatározások:

‒ Járműkategóriák

‒ Műszaki jellemzők

Típusbizonyítvány

Járművek összeépítése

A gépjárművekre és azok pótkocsijára vonatkozó egyedi műszaki vizsgálatok

Időszakos vizsgálat, érvényességi idő

Járműalkatrészek, tartozékok jóváhagyása

A forgalomba helyezés előtti és az időszakos vizsgálat általános technológiája, amely ma-gában foglalja a következők ellenőrzését: okmányok, a jármű azonosítása, tükrök, hangjel-zés, műszerek, sebességmérő, menetíró (tachográf), sebességkorlátozó, zavarszűrés, fűtés, tartozékok, világító berendezés, fényjelző berendezés, visszajelzés/kapcsolók, fényvissza-verők, áramforrás, kormányozhatóság, kormánymű-rásegítő, kormányrudazat/csuklók, üzemi /biztonsági/ rögzítőfék, fékműködés, jelzések, fékcsövek, kerékfékszerkezet, tenge-lyek/felfüggesztés, gumiabroncsok, keréktárcsák, csapágyazás, alváz/segédalváz, vezető-tér/utastér, külsőkialakítás, raktér/rakfelület, vontatás, erőátvitel, méretek, tüzelőanyag-ellátó berendezés, kipufogórendszer/környezetvédelem, mozgáskorlátozott jármű, megkü-lönböztető, figyelmeztető lámpák

Minősítés

Egyes járművizsgálatok részletes technológiai műveletei:

‒ A fékberendezés görgős fékerőmérő próbapadon történő vizsgálata

‒ A fényszóró-ellenőrzésének művelete

‒ A lengéscsillapítás-vizsgálatának technológiai műveletei

‒ A szélvédőjének és ablakainak fényáteresztő képessége vizsgálatának technológiai műveletei

‒ A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának vizsgálata

‒ A kipufogógáz szennyezőanyag-tartalmának mérése Otto-motoros gépkocsiknál

‒ A dízelmotoros gépkocsik füstkibocsátásának mérése

‒ Közeltéri zajszintmérés

A TANÚSÍTVÁNY tartalma, kitöltése

A Műszaki adatlap tartalma

Gépjármű-diagnosztika tantárgy   (13. évf.)     248 óra
A képzés órakeretének legalább 70%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

Belsőégésű motorok diagnosztikája

A diagnosztika alapfogalmai:

‒ Műszaki diagnosztika

‒ Gépjármű-diagnosztika

Hengertömítettség- és hengerüzem-összehasonlító vizsgálatok:

‒ A hengertömítettség- és a hengerüzem-összehasonlító vizsgálatok csoportosítása

‒ Kompresszió-végnyomás mérése

‒ Nyomásveszteség mérése

‒ Kartergáz-mennyiség mérése

‒ Hengerteljesítmény-különbség mérése

‒ Üresjárati hengerteljesítmény-különbség mérése

‒ Üresjárati hengerteljesítmény-különbség megállapítása ΔHC-méréssel

‒ Terheléses hengerteljesítmény-különbség mérése

‒ Elektronikus relatív kompressziómérése

A levegőellátó és a kipufogórendszer vizsgálata:

‒ A levegőellátó rendszer vizsgálata

‒ A kipufogórendszer vizsgálata

‒ A turbófeltöltő ellenőrzése

OBD, EOBD fedélzeti diagnosztika:

‒ Kipufogógáz-technika és fedélzeti állapotfelügyelet

‒ A katalizátor és a lambdaszonda fedélzeti állapotfelügyelete

‒ Az égéskimaradás fedélzeti állapotfelügyelete

‒ Kipufogógáz-visszavezetés fedélzeti állapotfelügyelete

‒ Szekunderlevegő-rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete

‒ A tüzelőanyaggőz-kipárolgásgátló rendszerek fedélzeti állapotfelügyelete

‒ Az OBD-csatlakozó

‒ Kommunikáció

‒ Rendszerteszter

‒ A rendszerteszter vizsgálati üzemmódjai

‒ Hibakódok

‒ FreezeFrame

‒ Hibatárolás

‒ Hibakódok törlése

‒ A hibajelzőlámpaaktiválása

Readiness-kódok (vizsgálati készenlét)

Az Otto-motorok gázelemzése:

‒ A gázelemzés alapjai

‒ A vizsgált emissziós komponensek

‒ A mérőműszerek felépítése és működése

‒ Mért jellemzők

‒ Hatósági környezetvédelmi felülvizsgálat

‒ A hagyományos Otto-motoros gépkocsik felülvizsgálata

‒ Szabályozott keverékképzésű, katalizátoros gépkocsik felülvizsgálata

‒ Szabályozott keverékképzésű, katalizátoros, OBD-rendszerrel felszerelt gépkocsik felülvizsgálata

‒ Gázemisszió-diagnosztika

‒ CO-korrigált mérés

‒ ΔHC-mérés

Dízeldiagnosztika:

‒ A dízeldiagnosztika meghatározása, sajátosságai

‒ Nem fedélzeti dízeldiagnosztika

‒ Fordulatszámmérés

‒ Az adagolás időzítésének mérése

‒ Nyomáshullám-elemzés

A közös nyomásterű (Common Rail, CR) befecskendezőrendszerek vizsgálata:

‒ Alacsonynyomású rendszer vizsgálata

‒ Nagynyomású rendszer vizsgálata

‒ Rendszernyomás ellenőrzése

‒ Befecskendezőszelepek ellenőrzése

‒ Nagynyomású szivattyú és szelepeinek ellenőrzése

A CR porlasztóhidraulikadiagnosztikája:

‒ A visszafolyó mennyiség ellenőrzése

‒ A porlasztóhiba és a szennyezés

‒ Vizsgálatok próbapadon

A szivattyúzó–porlasztó (PDE) befecskendezőrendszer vizsgálata

Fedélzeti (EDC) diagnosztika

A dízelmotorok füstölésmérése

‒ A füstölésmérés alapjai

‒ A füstölés mérőszámai

‒ A füstölésmérő műszerek felépítése

‒ Mintavevő szonda

‒ Elektromos időállandó

‒ Programozott mérés

‒ A vizsgálathoz szükséges járműadatok

‒ Elektronikus tanúsítvány

‒ A füstölésmérés technológiája

‒ Szemrevételezéses ellenőrzés

‒ A mérés előkészítése

‒ A környezetvédelmi állapot ellenőrzése

Tüzelőanyag-fogyasztás mérése:

‒ Az elfogyasztott tüzelőanyagmennyiségének mérése

‒ A fogyasztásmérése

‒ A megtett út, illetve a sebesség mérése

‒ Országúti fogyasztásmérése

‒ Próbapadi fogyasztásmérése

‒ A görgős teljesítménymérő próbapadok felépítése, működési elve

‒ Mérés, kiértékelés

Irányított rendszerek diagnosztikája

‒ Soros diagnosztika

‒ Ellenőrzési feladatcsoportok

‒ A rendszerteszterek és a diagnosztikai csatlakozó

‒ Vezetőtájékoztatás

‒ A fedélzeti diagnosztika áramkörvizsgálata

‒ Párhuzamos diagnosztika

‒ Beavatkozóteszt

‒ Perifériadiagnosztika

Belsőégésű motorok irányítórendszereinek diagnosztikai vizsgálata

Automata váltók diagnosztikai vizsgálata

ABS/ASR/ESP rendszerek diagnosztikai vizsgálata

Vezetőtámogató rendszerek (ADAS) diagnosztikai vizsgálata

Egyéb rendszerek diagnosztikai vizsgálata

Áramellátó és indítórendszer diagnosztikája

‒ Az akkumulátor indítóképességének vizsgálata

‒ Az indítórendszer komplex vizsgálata

‒ A generátor vizsgálata

‒ A szabályozott feszültség mérése

Gyújtásvizsgálat

‒ A gyújtásenergia-változás ellenőrző vizsgálata

‒ A gyújtásidőzítés ellenőrzése

‒ A gyújtórendszerben a villamosenergia-változás folyamatának diagnosztikai ellen-őrzése

‒ Az oszcilloszkópos gyújtásdiagnosztika áttekintő mérési technológiája

‒ Mechanikus megszakítóval vezérelt gyújtás

‒ Primeráram-vezérelt, elektromos gyújtás

‒ Az oszcilloszkópos gyújtásvizsgáló műszeregység csatlakoztatása

‒ A gyújtásvizsgáló analóg oszcilloszkóp felépítése és csatlakoztatása a hagyomá-nyos gyújtórendszerhez

‒ Csatlakoztatás elosztó nélküli gyújtórendszerekhez

Fékberendezések diagnosztikája

‒ A fékvizsgálat módszereinek csoportosítása

‒ A minősítés elméleti alapjai

‒ A görgős fékerőmérő próbapad

‒ Görgős fékerőmérő próbapadi méréssel végzett fékminősítés

‒ A kerékfékszerkezet működésének hatásossága

‒ A kerékfékerő-eltérés

‒ A kerékfékszerkezet erőingadozása

‒ A fékvizsgálat végrehajtása

‒ A fékrendszer hatósági vizsgálati technológiája

‒ A fékrendszer időszakos vizsgálatához alkalmazható mérő-adatgyűjtő berendezés

‒ Az M, N kategóriájú gépkocsik vizsgálati technológiája

‒ A nemzetközi forgalomban használt M2 és M3 kategóriájú légfékes személyszállító gépkocsik (autóbuszok) időszakos vizsgálatánál alkalmazandó, a légfékberendezés működőképességének megállapítására irányuló vizsgálat technológiája

Lengéscsillapítók diagnosztikája

‒ Lengéscsillapító-vizsgálat a gépjármű ejtésével

‒ Lengéscsillapító-vizsgálat a kerék lengetésével

‒ A dinamikus talperő-ingadozás mérése (EUSAMA)

‒ A mérés eredményét befolyásoló tényezők

EUSAMA rendszerű lengéscsillapító-vizsgáló próbapad felépítése

EUSAMA rendszerű lengéscsillapító-vizsgálat

Futómű diagnosztikája

‒ A futómű-bemérés vonatkozási rendszere

‒ Kerékbeállítási paraméterek

‒ A tengelyhelyzet hibái

‒ Futómű-ellenőrző műszerek

‒ Méréstechnikai alapelvek

‒ A korszerű futómű-ellenőrző műszerek felépítése

‒ A mérőfejek felfogatása és a tárcsaütés kiegyenlítése

‒ Futóművek bemérése

‒ Előkészítő munkák a futómű bemérés előtt

‒ Keréktárcsaütés-kompenzáció

‒ Futómű-mérés

‒ Különleges mérési eljárások

‒ Különleges mérőműszerek

Fényvetők diagnosztikája

‒ A fénykéve optikai tengelyének előírásos helyzete

‒ A diagnosztikai ellenőrzés technológiája

‒ A mérőhely és a gépkocsi előkészítése

‒ A kamera tájolása a gépkocsihoz

‒ Az ellenőrzés műveletei

CAN-busz rendszerek diagnosztikája

Soros adatkommunikációs rendszereken végzett diagnosztikai vizsgálatok

CAN-hálózatok diagnosztikai vizsgálata:

‒ A hálózatra vonatkozó hibakódok olvasása, törlése

‒ Ellenállás- és feszültségmérések a CAN-hálózatban

‒ Oszcilloszkópos vizsgálatok

LIN-hálózatok diagnosztikai vizsgálata:

‒ A hálózatra vonatkozó hibakódok olvasása, törlése

‒ Oszcilloszkópos vizsgálatok

A MOST, a FlexRay és a Byteflight rendszerek speciális ellenőrzési, diagnosztikai előírásai

Korszerű járműtechnika tanulási terület   (13. évf)     186 óra 

Gépjármű-informatikai rendszerek tantárgy    93 óra

A képzés órakeretének legalább 33%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

A digitális adatátvitel alapjai

A digitális átvitel alapjai

A buszrendszerek fő jellemzői

A kommunikáció ISO/OSI szintmodellje

Hálózati topológiák

Kapcsolat a vezérlőegység és a buszvonal között

Hálózati kapcsolat az egyes buszrendszerek között

A buszhálózatok alkalmazása gépkocsikban

Az elektronikus vezérlőrendszer elemei:

‒ Szenzorok

‒ Vezérlőegység

‒ Beavatkozók (működtetők)

CAN-busz-hálózatok

Alkalmazások

Elvi felépítés

Az adatküldés folyamata

CANbuszvezetékek

A feszültségjelek formái

Az adatátvitel menete, az üzenetkeretek formátuma

Egyéb üzenetfajták

Az üzenetkeretek fogadása

Rendszeren belüli ellenőrzési eszközök a zavarok felismerésére

VAN-busz-rendszer

SAE J 1850 (PWM, VPW)

Haszonjárművek SAE J1939 szerinti CAN-rendszere

LIN és más buszrendszerek

Alkalmazás és jellemzők

A rendszer felépítése

A LINrendszer vezérlése

Az üzenetek formátuma (protokoll)

A kommunikáció menete

Csatlakozás a LIN-busz-vonalhoz

Sleep üzemmód

LIN-rendszerek csatolása a CAN-busz-vonalhoz

Egyéb szubbuszhálózatok (K-Line/L-Line/KWP2000)

Idővezérelt kommunikációs rendszerek

‒ TTP (Time TriggeredProtocol)

‒ TT-CAN (idővezérlésű CAN-rendszer)

‒ Byteflight adatbusz

FlexRay adatbusz-rendszer

‒ Alkalmazás

‒ A FlexRayrendszer fő jellemzői

‒ Kommunikációs ciklusok

‒ Szinkronizálás

Belső hibakezelés, buszvédelem

Multimédiás buszrendszerek

MOST buszrendszer

D2B buszrendszer

Bluetooth

Alkalmazási példák

Vezetőtámogató rendszerek

Fejlett vezetőtámogató rendszerek (ADAS), bevezetés

‒ Intelligens szállítási és szállítmányozási rendszerek

A vezetőtámogató rendszerek működése:

‒ Sávelhagyás-figyelmeztető rendszerek (LDWS)

‒ Adaptív tempomat (ACC)

‒ Holttérfigyelés vagy oldalvédelem-segéd (BSD)

‒ Adaptív távolságifényszóró-szabályozás (AHBC)

‒ Ütközésveszély-figyelmeztető

‒ Fejlett vészfékező rendszer (AEBS)

‒ Keréknyomás-figyelő rendszer (TPMS)

‒ Álmosságmonitor

‒ Éjjellátó

‒ Vezetőfigyelő rendszer

‒ Információk szélvédőre vetítése

‒ Egyéb rendszerek

Érzékelők és beavatkozók a vezetőtámogató rendszerekben

A vezetőtámogató rendszerek kalibrálása

Alternatív gépjárműhajtások tantárgy    93 óra

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

Alternatív tüzelőanyagok és jellemzőik

‒ Alapfogalmak

‒ Környezetvédelmi és fogyasztáscsökkentési (széndioxidemissziócsökkentési) célú egyéb eljárások

‒ Fosszilis tüzelőanyagok

‒ Megújuló tüzelőanyagok

‒ Otto-motorok alternatív tüzelőanyagai és jellemzői

‒ Az alternatív tüzelőanyagokkal működő Otto-motoros rendszerek felépítése, műkö-dése és jellemzői

‒ Dízelmotorok alternatív tüzelőanyagai és jellemzőik

‒ Az alternatív tüzelőanyagokkal működő dízelmotoros rendszerek felépítése, műkö-dése és jellemzői

Szintetikus motorhajtóanyagok

Hajtóanyagok tárolása

Hibrid hajtású járművek

‒ A hibridhajtás lényege, fő célok és jellemzők

‒ Hibrid alapüzemmódok

‒ A hibridizálás mértéke (mikro-, mild, full és pluginhibrid rendszerek)

‒ Hibridhajtáskonstrukciók

‒ Soros hibridhajtás (S-HEV)

‒ Párhuzamos hibridhajtás (P-HEV)

‒ Vegyes hibridhajtás (PS-HEV)

‒ Nyomatékosztó (teljesítményosztó) vegyes hibridhajtás

Hibrid járművek villamos rendszerei

Hibrid hajtású járművek vizsgálata és javítása:

‒ A hibrid hajtású járművekkel kapcsolatos speciális munkavédelmi és üzemeltetési ismeretek a gyakorlatban

‒ A plugin hibrid (PHV) hálózati töltőre kapcsolása és a töltési folyamat felügyelete

‒ A hibridhajtású járművek szervizüzemmódba kapcsolása és a környezetvédelmi fe-lülvizsgálat végrehajtása

‒ A hibrid hajtású járművek előírt módon történő szétkapcsolása a szervizkapcsoló kikapcsolásával (a gyártó által előírt módon)

‒ A HV akkumulátorgyártó által előírt módon történő kiszerelése és a telep biztonsá-gos tárolása

‒ A HV és az EV rendszerek szigetelésvizsgálatának elvégzése a SAE J1766 szerint

‒ A hibridhajtás-irányító (HV-ECU), a motorirányító (Engine-ECU) és a HV akku-mulátor-felügyelő (BAT-ECU) rendszerek soros diagnosztikája

‒ Hibrid hajtású járművek villamos hálózata

‒ Néhány gyakorlatban megvalósított hibridhajtású jármű bemutatása (pl. Toyota Prius, Honda CRZ IMA, Peugeot Hybrid4, Toyota Prius 3 Plugin)

‒ Az energiamonitor felépítése és információs rendszere

‒ A hibridhajtású járművekkel kapcsolatos munkavédelmi ismeretek

Elektromos hajtású járművek

‒ A hajtáslánc elrendezési módjai

‒ A hajtáslánc főbb elemei, azok szerkezete és működése

‒ Az alkalmazható akkumulátortípusok és azok jellemzői

‒ A telep beépítése, hűtése és elektronikus felügyelete

‒ A telep töltése külső forrásról

‒ Néhány gyakorlatban megvalósított EV bemutatása (pl. Reva, Mitsubishi i-MiEV, Daimler Smart ED)

‒ az EV járművek működése különböző üzemmódokban

‒ az EV járművek menetstabilizáló és kényelmi berendezései

Alternatív járműhajtás alapozó ismeretei tanulási terület  434 óra

Az elektromos hajtás alapjai tantárgy 217 óra  (13-14. évf.) 

68/149 óra

A képzés órakeretének 100%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.
Témakörök

A villamos gépek és a villamos hajtás alapjai

Villamos gépek, mint energia-átalakítók csoportosítása

Generátorok, villanymotorok, frekvencia-átalakítók

Transzformátorok, mint feszültségszint-átalakítók

Egyenáramú gépek

Váltakozó áramú szinkron és aszinkron motorok

Villamos gépek hatásfoka és veszteségei

Egyenáramú villamos gépek

A hibrid és elektromos járművekben jellemzően alkalmazott megoldások

Egyenáramú motorok soros és párhuzamos bekötési módjai

Vegyes gerjesztésű motorok

Külső gerjesztésű tekercses és állandó mágneses motorok

Univerzális és bipoláris léptetőmotorok

Alkalmazások: klímaállító, fűtés- és szellőzésállító motorok, fényszóróállító motorok

Ablakemelő és ablakmosó-szivattyú motorok, komfortrendszer-állító motorok

Elektromos szervomotorok

Váltakozó áramú villamos gépek

Aszinkron motorok működési elve, teljesítménymérlege

3-fázisú aszinkron gépek felépítése

Tekercselt forgórészű gép működése és alkalmazási területe

Kalickás – rövidre zárt forgórészű – indukciós gép működése és alkalmazási területe

Aszinkron gépek indítási módjai

Aszinkron gépek terhelési állapotai

Szinkron motorok működése és felépítése

Szinkron motorok szabályozása, hatásfoka és veszteségei

Állandó mágneses forgórészű szinkron motorok

Villamos gépek vezérlése és szabályozása

Egyenáramú gépek indítási, forgásirány-váltási, fékezési és fordulatszám-szabályozása

Váltakozó áramú gépek indítási, forgásirány-váltási, fékezési és fordulatszám-szabályozása

Szinkron motorok gerjesztés-szabályozása

Aszinkron motorok frekvenciaváltós vezérlése

Teljesítményelektronika

Teljesítményelektronikai alapok

Teljesítmény félvezetők (diódák és tranzisztorok és tirisztorok) a gépjárműben

IGBT tranzisztor

A PWM-vezérlések típusai

Egyenirányítók AC/DC

DC/AC-átalakító (inverter) egy- és háromfázisú kapcsolásai

DC/AC-átalakítók kimeneti feszültség amplitúdójának és frekvenciájának szabályozása

Egyenirányító DC-DC szaggatók működésvezérlési és szabályozási módjai

Frekvenciaváltó AC-AC kimeneti feszültség PWM szabályozása

Digitális adatátvitel (buszhálózatok)

CAN- és LIN-hálózatok a hibrid és elektromos járművekben

Az adatbusz-hálózatok jellemzői

Az adatbusz-rendszerek adatátviteli megoldásai

Alkalmazott adatfeldolgozási megoldások a gépjárműben

CAN-protokoll

LIN-busz adatátvitel gyakorlati kialakítása

CAN- és LIN-kapcsolati megoldások

A FlexRay adatbusz felépítése és protokollja

CAN-adatbusz-rendszer a gépjármű-diagnosztikában

Nagyfeszültségű hálózatok tantárgy     (14. évf.)        124 óra

A képzés órakeretének legalább 33%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

Nagyfeszültségű hálózatok alapjai

Ez a különleges fejezet foglalkozik a gépjárműben található nagyfeszültségű rendszerek alapvető szerelési, érintésvédelmi ismereteivel.

Villamosmechanikai kötések készítése

Csatlakozóvezeték létesítése

Gyengeáramú és erősáramú alapszerelés

Szabadvezetéki csatlakozóvezetékek szabványos létesítése

Kábeles csatlakozóvezetékek kialakítása

Víz- és tűzzáró kábelátvezetések készítése

Magyar és nemzetközi szabványok és előírások

Nagyfeszültségű villamos berendezések

A villamos hálózatok nagyfeszültségű berendezéseinek ismerete a hibrid- és elektromos autók biztonságos szerelésének és mérésének alapjai.

Kapcsolóberendezés szerelése, telepítése

Vezérlő- és szabályzóberendezés javítása, szerelése és telepítése

Ipari villamos berendezés javítása, karbantartása és kezelése

Egyen- és váltakozó áramú berendezések és gépek telepítése, működtetése

Nagyfeszültségű méréstechnika

A témakör a mérési módszerek és berendezések ismeretét, valamint a méréstechnika által kínált adatátvitelt, adatgyűjtést és kiértékelést részletezi.

Mérési módok/eljárások és a mérőeszközök kezelése

Multimédiás és kommunikációs alkalmazások

LAN- és VAN-hálózatok használata

Tervek, műszaki dokumentációk olvasása és értelmezése

Hajtóanyagok és energiatárolók tantárgy     (14. évf.)   93 óra

A képzés órakeretének legalább 25%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

Elektrokémiai energiatárolók

Az akkumulátor jellemzői: feszültség, kapacitás, áramterhelhetőség, elöregedés, élettartam

A Start-Stop rendszerek akkumulátorai: AGM, EFB, savkeringetéses akkumulátor

Akkumulátortípusok töltési és kisütési folyamatai

NiMH-, Li-Ion- és NaS-akkumulátorok

Supercapacitor kondenzátorok a hibrid és elektromos autókban

Akkumulátorok kondicionálása, termomenedzsmentje

Alternatív hajtóanyagok és tárolásuk

Energiahordozók: források, potenciál és tulajdonságok

Földgáz

Autógáz

Alkoholok: metanol és etanol

Hidrogén

Növényi olajok (biohajtóanyagok)

Szintetikus hajtóanyagok

Alternatív hajtóanyagok tárolási módjai és eszközei: folyékony (L) és nyomás alatti (C) gáztárolók

HV-töltőberendezések és töltési eljárások

Plug-in hibrid és elektromos járművek konnektoros töltése

A konnektoros töltés módjai otthon és nyilvános töltőhelyen

Egyen- és váltakozó áramú konnektoros töltőberendezések felépítése és működése

Töltőberendezések típusai fázis-, -feszültség- és teljesítményalapú

Hibrid és elektromos járművek beépített töltőberendezései és szolgáltatásai

Töltőkábelek szabványos nemzetközi típusai

Töltőberendezések telepítése, üzembe helyezése és üzemeltetése

Villamos elosztóhálózatok

Elektromos járművek töltésének hatása a töltőhálózat transzformátoraira, vezetékeire

Hálózati töltési módok (szabályozatlan, időben késleltetett és intelligens töltés)

Alternatív járműhajtás tanulási terület (14. évf.)   551 óra

Hibrid- és elektromos járműhajtás tantárgy   248 óra

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

Hibrid hajtási rendszerek és hajtási módok

A hibrid hajtás strukturális felépítésének alapja és szinergiarendszere

A soros hibrid hajtásrendszer felépítése, működése, energiaegyensúly

A párhuzamos hibrid hajtásrendszer felépítése, működése, energiaegyensúly

A vegyes hibrid hajtásrendszer felépítése, működése, energia-egyensúly

A plug-in hibrid hajtásrendszer felépítése, működése, energia-egyensúly

Micro-hibrid, start-stop rendszerek

Mild-hibrid rendszerek, 48V-os hibrid

Full-hibrid rendszerek

Hibrid hajtás üzemállapotok

Hibrid hajtás hatásfok és összteljesítmény

ADAS

Sávtartás-figyelmeztető rendszer

Sávtartó aktív rendszer

Vészfékrendszer

Multikollíziós fékezőrendszer

Holttérfigyelő rendszer

Keréknyomás-ellenőrző rendszer

Fáradtság-figyelmeztető rendszer

Adaptív távolságtartó rendszer

Adaptív világítás asszisztens rendszer

A hibrid és elektromos hajtás elektromos főegységei

HV akkumulátor NiMH/ Li-Ion és kondenzátorok

HV inverter/konverter

HV klímakompresszor

HV CVT-váltó

Nagyfeszültségű vezetékek, csatlakozók, azok jelölése és kódolása

A hibrid hajtás ICE-motortechnikája

A hibrid gépjárművekben alkalmazott belső égésű motorok szerepe és feladata a jármű tel-jes energia és emissziós kimeneti pontján

Közvetlen benzinbefecskendezéses Otto-motorok

Közvetett benzinbefecskendezéses Atkinson-Miller motor

Közvetlen dízelbefecskendezéses motorok CR-befecskendezéssel

Belső égésű motorok összehasonlítása a hibrid hajtás szempontjából

Hibrid és elektromos hajtás erőátvitele

Elektronikusan vezérelt automata sebességváltók

Két- és háromkuplungos automata váltók

CVT-váltók

Bolygóműves fokozatmentes HSD-hajtóművek

Elektromos tengelyhajtások és kerékagymotorok

A hibrid hajtás erőátvitel vezérlése és működtető egységei

Hibrid és elektromos hajtás fékezése

Elektrohidraulikus fékrendszer

Elektromechanikus fékrendszer

Regeneratív fékezés

Tüzelőanyag-cellás hibrid hajtás

A hidrogéngazdaság alapjai

A tüzelőanyag-cellás hajtás elvi működése és felépítése, kémiai alapok

Tüzelőanyag-cella típusok és osztályozásuk

Tüzelőanyag-cella alkalmazása a hibrid járműhajtásban

A tüzelőanyag-cellás hibrid hajtás fő egységei és működésük

Input ellátórendszerek: hidrogén, levegő

Termomenedzsment tüzelőanyag-cellás hajtásban

Tüzelőanyag-cellás hibrid hajtás jellemző típusai

Tüzelőanyag-cellás hajtás hatásfoka

Hibrid és elektromos hajtás típusismerete

Toyota HSD 2WD és Lexus AxleSplit rendszerek

VW/Audi hibrid és elektromos hajtási rendszerek

Tesla elektromos hajtás

Egyéb gyártók elektromos hajtásai

Gázüzemű gépjárműtechnika tantárgy    31 óra

A képzés órakeretének legalább 30%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

Tüzelőanyag-ellátó rendszer

Tüzelőanyag-ellátó rendszerek, -benzinbefecskendező rendszerek

Gáztüzelőanyagok és tulajdonságaik

Autógázrendszerek, építőelemek, szabályzók és beavatkozók LPG/CNG

Gázüzemű gépjárművek biztonsági berendezései

Gázüzemű járművek diagnosztikája

Gázbiztonsági előírások

Gázüzemű gépjárművek üzemeltetési és biztonsági előírásai

Nemzetközi (EU) szabványok és rendeletek

Az üzemeltetésre, javításra és műszaki megvizsgálásra vonatkozó rendeletek Magyaror-szágon

Gázbiztonsági szemle

A gázautó-átalakítás jogszabályi, engedélyezési és műszaki háttere

A gázautó javításának (LPG/CNG) jogszabályi előírásai

A gázautó tárolási feltételei

A gázautóra vonatkozó környezetvédelmi előírások

Alternatív járműhajtás biztonságtechnikája tantárgy  62 óra

A képzés órakeretének legalább 33%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

Biztonságtechnika és érintésvédelem

Hibrid és elektromos gépjárművek és motorkerékpárokra vonatkozó biztonsági és érintésvédelmi előírások, szabványok

Az egyen- és váltakozó áram élettani hatásai

Feszültségosztályok: törpefeszültség, kisfeszültség, nagyfeszültség, magasfeszültség

Védővezetős érintés- és hibavédelmi rendszerek

IT-rendszer a gépjárműben

Az IT-rendszer szigetelési hibaszintjei, következményük, a hibrid és elektromos autó felügyeleti rendszerének működése

A TT- és TN-rendszerek jellemzői

Kisfeszültségű erősáramú berendezések és komponensek biztonságos kezelésének környezeti és munkavédelmi kialakítása

Hibrid és elektromos járművek feszültségmentesítési technológiája

Hibrid és elektromos járművek feszültségmentesített állapotának ellenőrzése

Munkavédelmi felszerelések és használatuk

Veszélyes anyagok a hibrid- és elektromos autókban

A hibrid és elektromos járművek veszélyforrásai

Kisfeszültségű erősáramú komponensek

Mérgező és gyúlékony gázok, folyadékok és élettani hatásuk

Veszélyes anyagok képződése baleset esetén

Veszélyes anyagok és berendezések elhelyezkedése a gépjárműben

Veszélyes üzem azonosítása üzemeltetés és javítás közben

Veszélyes anyagok kezelése, tárolása, szállítása, dokumentálás

Veszélyes anyagok és veszélyes hulladékok ártalmatlanítása és hasznosítása

Baleset-megelőzési intézkedések, teendők baleset esetén

Munkavégzés nagyfeszültség alatt

Kisfeszültségű erősáramú berendezések, komponensek kezelésének, azaz a feszültség alatti munkavégzés személyi és tárgyi feltételei

HV-akkumulátor járműből történő ki- és beszerelése

HV-vezetékek biztonságos kezelése

Teendők mentés esetén

A vészhelyzeti állapotok típusai

Az Emergency Data Sheet tartalma és jelentősége

Tűzoltás a hibrid- és elektromos autókon, a tűzoltás fajtái

Veszélyes anyagok (mint savak, gázok) hatásainak semlegesítése, elhárítása

Teendők tűz- és robbanásveszélyes helyzetben

Sérült, működésképtelen hibrid- és elektromos autók vontatása

Elsősegélynyújtás égés, mérgezés vagy sav-lúg marás esetén

Alternatív járműhajtás diagnosztikája tantárgy    210 óra

A képzés órakeretének legalább 50%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

Témakörök

Intelligens diagnosztika

A témakör a hibrid és elektromos hajtásrendszer bontás nélküli úgynevezett vezérlőegység-diagnosztikai ismereteivel foglakozik.

Intelligens diagnosztikai mérési elvek a hibrid és elektromos járműdiagnosztikában

Intelligens diagnosztikai műszerek a méréstechnikában

Paraméter-ábrázolás diagnosztika és állapotelemzés

OBD-diagnosztika a környezetvédelmi felülvizsgálatban

HV villamos hálózat vizsgálata

A nagyfeszültségű diagnosztika elektromos mélydiagnosztikájának témakör a smart diag-nosztikával megalapozott állapot felvételezésének mélydiagnosztikai ismereteit részletezi.

Kis- és nagyfeszültségű komponensek elektromos vizsgálata ellenállásméréssel

Az EN 50272-3-szabvány ismerete

Szigetelés vizsgálata

Feszültségmentes állapot ellenőrzésének technológiája és mérési helye

Egyenpotenciál mérés ECE R100

Gyártóspecifikus járművek (On-board) szigetelésfelügyeleti megoldásai

Adatbázis-használat és mérési dokumentáció készítés

Fékrendszer diagnosztika

A fékrendszer intelligens diagnosztikájának általános elvei

Elektronikus vezérlésű fékrendszerhiba-tároló és paraméter diagnosztika

Elektrohidraulikus fékrendszer smart diagnosztika

Elektromechanikus fékrendszer smart diagnosztika

Elektronikus fékrendszer komponens diagnosztika

Nagynyomású elektronikus fékrendszer karbantartás és diagnosztika

Elektronikus fékrendszer légtelenítése

Elektronikus rögzítőfék karbantartása, javítása

Alkalmazott diagnosztikai mérő- és karbantartó eszközök

Alkalmazott biztonsági előírások a fékrendszer javításához, mérési/szerelési dokumentáció készítése

CAN- és LIN-hálózat diagnosztika

Intelligens diagnosztika hibatároló és paraméter alapján

Kommunikációs protokollok a buszhálózati diagnosztikában

Hibatároló olvasása, feldolgozása, törlése

Paraméterábrázolás előadat és állapotadatok alapján

CAN-busz-rendszer oszcilloszkópos komponens- és adatátvitel diagnosztika

Világítástechnika diagnosztika

Hibrid- és elektromos autó világítóberendezés típusai

Világítóberendezések és visszajelzések vizsgálata és ellenőrző optikai eszköze

Világítástechnika smart diagnosztika

LED-matrix OBD-diagnosztika

Aktív kanyarfény (ILS) diagnosztika

Adaptív fénytávszabályzás diagnosztika

Adaptív fényszórórendszer diagnosztika és alapbeállítás

Nagyfeszültségű világítóberendezések biztonsági előírásai

Műszaki dokumentáció kezelése

Gyártói adatbázisok kezelése

Kapcsolási rajzok olvasása

Nagyfeszültségű és veszélyes komponensek beépítési helyének meghatározása adatbázis segítségével

Szerelési és karbantartási műveleteket tartalmazó adatbázis használata

Munkavégzés a nagyfeszültségű rendszereken, protokoll készítése

HV-akkumulátor vizsgálata

Nagyfeszültségű akkumulátorok beépített állapotban történő smart ellenőrzése menet köz-ben vagy terheletlenül

Ni-MH- és Li-Ion-akkumulátorok cellamodul-szintű feszültség- és kapacitás-ellenőrzése

Akkumulátor telep feszültség- és hőmérsékletszenzor ellenőrzése

Akkumulátor cella és modul balanszírozási technológiák